Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

A négyzettől a rombuszig termel a nejlongyár Hétfőn megkezdték az üzemszerű termelést a Nyer­­gesúj­falui Viscoza Gyár netlonüzemében. Az angol cégtől vásárolt, új technoló­giával két gépsoron készítik a műanyag hálókat. Ezeket — a rendelők igényeinek megfelelően — a négyzettől a rombuszig, kilencféle alakban, a 2X2 milliméte­restől a 150X150 milliméte­res szemnagyságig, az egé­szen könnyű, valamint vas­tag, nagyon szilárd változat­ban gyártják. Alapanyaguk a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilénje. A mindössze 25 dolgozót foglalkoztató üzemből jövőre 1250 tonna háló kerül ki. Legnagyobb vevőj­ük az AG­­ROTRÖSZT, de sok más vállalat is rendel, többek kö­zött vadbefogási célokra. A kiskertek számára, felvonu­lási épületekhez, raktárak­hoz s egyéb ipari, vala­mint vízügyi környezetvédel­mi célokra. A drótból ké­szült eszközökkel szemben nagy előnyük, hogy karban­tartást egyáltalán nem igé­nyelnek, élettartamuk hos­­­szabb. Vietnami küldöttség hazánkban A Hazafias Népfront­ Or­szágos Tanácsának meghí­vására vietnami delegáció érkezett Budapestre Hoang Guoe Vietnek, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Viet­nami Hazafias Front elnöké­nek vezetésével. A küldött­séget, amely a Hazafias Nép­front propaganda-, művelő­dési és gazdaságpolitikai te­vékenységét tanulmányozza, valamint részt vesz az őszi szolidaritási akció rendezvé­nyein Kovács Béla, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Az őszi forgalom előtt Az őszi forgalomról Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára az alábbiakat összegezte: Általában az év második fele a nehezebb a közleke­dés és a szállítás dolgozói­nak. Még csúcsforgalom van a személyszállításban, ugyan­akkor egyre több a szállítás­ra váró áru, a tetemes men­­­nyiségű, zömében gyorsan romló mezőgazdasági termé­ket kell mielőbb rendelteté­si helyére juttatni. Fokozza az év hátralevő feladatait, hogy az idén is számolni kell az év végi exportszállítási döm­­pinggel. Az év első felén túl a köz­lekedés és a szállítás hely­zetét röviden úgy lehet ér­tékelni, hogy szállítási okból a népgazdaság egyik ágában sem csökkent a termelés, a közlekedési alágazatok — a fuvaroztatókkal együttmű­ködve — maradéktalanul teljesítették szállítási felada­taikat. Általában tehát szál­lítási hátralék nem terheli őket. Ez jellemző az export­­szállításokra is, bár ezen a téren — főként Záhonyban — a meglevő nehézségek gátolják a zavartalan mun­kát Az év első hónapjaiban jelentős előszállításokra ke­rült sor, amelyek valame­lyest könnyítik az őszi for­galom lebonyolítását. Ebből a szempontból különösen eredményesnek kell megítél­ni a vasút kezdeményezését: rakodási versenyt indított az előszállítások fokozására. Ennek eredményeként az el­ső negyedévben — a tava­lyi, azonos időszakhoz képest — mintegy 1,2 millió tonná­val több árut adtak fel vas­úti fuvarozásra. Most, az őszi forgalom előtt az a cél, hogy az éves szállítási feladatainkat ma­radéktalanul teljesítsük. A vasúti szállításban számolni kell azzal, hogy az igények kielégítése — helyenként és időnként — a vasút erejé­nek maximális latbavetését teszi szükségessé. Ezt is fi­gyelembe véve, időben kell lebonyolítani az exporttal — ezer­­n belül főként a tőkés exporttal —, a gyorsan rom­ló árukkal — élelmiszerek­kel —, a tavalyihoz képest várhatóan nagyobb cukorré­pa-forgalommal, a tüzelő­anyagokkal — szénnel, tűzi­fával —­ kapcsolatos szállí­tásokat. Ugyanakkor a nép­gazdaság egyéb területein is zavartalannak kell lenni a szállításoknak. Az elmúlt években az év utolsó hónapjaira — a Kül­kereskedelmi Minisztérium­mal együttműködve — külön szállítási terv készült, amely tíznapos bontásban tartal­mazta az elszállításra váró áruk mennyiségét és a vi­szonylatokat. Ez a módszer az idén is segítheti az igé­nyek rendszerezését, külke­reskedelmi szállításokban az év utolsó napjaiban gyakor­ta tapasztalható torlódások elkerülését. A Volántól elsősorban azt várjuk, hogy a zöldség-gyü­mölcs forgalom, a lakossági igények kielégítése, a vasút­állomási forgalom zavarta­lan lebonyolításában nyújt­son segítséget. A vasútállo­mási forgalomban — a fel- és elfuvarozásokhoz — álta­lában napi 1500—1800 teher­gépkocsira van szükség. Igen fontos, hogy a Volán ennyi tehergépkocsi munkáját — szoros együttműködésben a vasúttal — pontosan meg­szervezze. A MAHART sokat tehet, főként a Duna menti terüle­tek szállítási igényeinek a kielégítése terén, de a tiszai vízi út hasznosítására is van lehetőség. Az áruszállítások zavarta­lan lebonyolítása érdekében továbbra is számítunk a megyei szervek, a megyei szállítási bizottságok aktív közreműködésére. Sokrétű feladataik közül rendkívül fontos, hogy a fáradságos munkával megtermelt nagy értékű mezőgazdasági ter­ményeket­ mindenütt időben elszállítsák. Ezért — szoros együttműködésben az érde­kelt mezőgazdasági szervek­kel — kézben kell tartaniuk a zöldség-gyümölcs forgalom­mal, az egyéb mezőgazdasá­gi terményekkel kapcsolatos közúti szállításokat, ha szük­séges a tehergépkocsik meg­felelő csoportosításával kell biztosítani a gyors szállítást. Ugyanilyen fontos a vasúti fuvarozások fokozott figye­lemmel kísérése is. Különö­sen nagy a jelentősége a hétvégi, vasárnapi, munka­szüneti napi be- és kiraká­sok növelésének. A Központi Szállítási Tanács Titkársága — a MÁV-val együtt — az ősszel rakodási versenyt in­dít a hét végi munka ösz­tönzése érdekében. Azt vár­juk a megyei szállítási bi­zottságoktól, hogy segítsenek ezen a téren, adott esetben az érdekeltekkel együtt vizs­gálják meg a hétvégi rako­dási helyzet javításának le­hetőségeit. Az idei őszi forgalom je­lentőségét az ötnapos mun­kahét bevezetésének, meg­­­kezdése hangsúlyozza. Már most nagymértékű egyenet­lenség tapasztalható a vas­úti szállításokban. Átlagos munkanapon a vasúti háló­zaton a kocsimegrakások száma 10 ezer 500, szomba­ton már csak 8 ezer 500, míg a vasárnapokon 5 ezer 500—6 ezer körül mozog. Ha figyelembe vesszük, hogy hétfőn mindig tetemes kira­­katlan maradvány — 3—4 ezer kocsi — van a hálóza­ton, különösebb szakértelem nélkül is érzékelhető, men­­nyire nehéz ellensúlyozni a szállítókapacitás egyenetlen kihasználásából adódó ne­hézségeket. Mint mindig, ezúttal is fontos, hogy a fuvaroztatók és a fuvarozó vállalatok, va­lamint a megyei szállítási bizottságok együttműködje­nek. Mint területük gazdája, a megyei szállítási bizottság­nak rendkívül alaposan kell ismerniük a szállítási hely­zetet, mert csak így tudnak gyorsan intézkedni. Az őszi hónapokban rend­­­szeres ügy­eletet tart a Tár­caközi Operatív Bizottság és a Mezőgazdasági Szállí­tási Operatív Bizottság. Előb­bi a vasúti szállításokat kí­séri figyelemmel, utóbbi pe­dig a közúti zöldség-gyü­mölcs forgalom zavartalan­ságára ügyel. A megyei szál­lítási bizottságoknak pedig fontos feladata, hogy jelez­zék, ha fennakadás lépne fel a szállításokban. Az áruszállítási helyzet jelenleg általában kiegyen­súlyozott. Arra kell töreked­ni, hogy ez legyen a helyzet az egész őszi időszakban is. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló erőforrást mozgósítani kell, számolva azzal is, hogy ősszel az idő­járási körülmények is za­varhatják, nehezíthetik a munkát. 71. évfolyam 204. szám 1981. szeptember 1. kedd Ára: 1,40 forint Sárospatakon Országos tanévnyitó Pozsgay Imre mondott beszédet A hirtelen jött zápor sem zavarta meg vasárnap a Sá­rospatakon tartott országos tanévnyitó ünnepséget, ame­lyet a televízió is közvetí­tett. A fennállásának 450. évfordulóját ünneplő Rá­kóczi Gimnáziumban az is­kola mintegy 700 diákja, s ugyanennyi meghívott ven­dég jelenlétében Pozsgay Imre művelődési miniszter köszöntötte az ország tanuló­­ifjúságát az 1981—82-es tan­év kezdete alkalmából. Beszéde bevezető részében az ország valamennyi peda­gógusát, gyermek- és ifjú­ságvédelemmel foglalkozó szakemberét, az óvodásokat, az általános- és középiskolá­sokat, a szakmunkásképzők és szakiskolák tanulóit, az egyetemi és főiskolai hall­gatókat köszöntötte, majd gy folytatta: — Kívánom, hogy az jobb fejlődést és sikereket ígérő, de előreláthatóan nem kevés nehézséget is hozó új tanévben, a korábbiaknál több nevelő és tanuló talál­jon örömet munkájában, fel­­adatában. Az oktatás fejlesztéséről szólva a miniszter hangsú­lyozta: az iskolát nem időn­kénti lökésekkel, megrázkód­tatást okozó változtatások­kal, hanem folyamatos, sza­kadatlan fejlesztéssel kell beilleszteni a társadalmi ha­ladás menetébe. Fejlesztésre természetesen ezen a terüle­ten is szükség van, mert hiszen a gyorsan szaporodó ismeretek elsajátításának módszereit újra és újra lét­re kell hozni és alkalmazni kell. Olyan megoldást kell találnunk az iskolarendszer és az oktatás-nevelés fej­lesztésében, amely épít a magyar nemzeti oktatásügy évszázados jó hagyományai­ra, a nemzetközi jó tapasz­talatokra, a szocialista isko­larendszer vívmányaira, a mai iskola sok-sok értékére. Mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban hosszú távra szóló, messze tekintő fejlesztési tervek kidolgozá­sa a feladatunk. A továbbiakban a minisz­ter leszögezte: az általános iskola keretében kell bizto­sítani a kötelező alapiskolá­zás egységének megőrzését, a tankötelezettségi törvény következetesebb érvényesíté­sét; önálló iskolázási forma­ként kell megőrizni a kö­zépfokú oktatást, s ugyan­akkor meg kell oldanunk, hogy az általános műveltség és a szakismeret szerves egységet képezzenek, s to­vább kell­ szélesítenünk a képzésben résztvevők körét. A felsőoktatásban — a tar­­talm­i, szervezeti korszerűsí­téssel egyidejűleg — bizto­sítani kell, hogy kiszélesed­jenek az értelmiség utánpót­lásának társadalmi alapjai. El kell érnünk, hogy az egyetemi, főiskolai felvétel­hez mindenkinek egyenlő esélyei legyenek, természe­tesen anélkül, hogy a kivá­lasztás és a képzés minőségi követelményeiből akár csak jottányit is engednénk. El­lenkezőleg számottevően ja­vulnia kell az oktatás minő­ségének. — Továbbra is nagy szük­ség lesz a felnőttoktatásra. A munka melletti képzés­ben, a felnőttoktatás fejlesz­tésében mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az általános és szkmai mű­veltség szintentartása, gyara­pítása, a munka és tanulás egybefonódása egyre több ember egész életét átfogó folyamattá válik. A munka­helyek­­ gyorsan változó kö­vetelményeihez való alkal­mazkodás, az újabb képesí­tések megszerzése, a művelt­ségi színvonal emelése, s a választott pálya mind gya­koribb módosításának igénye egyaránt növeli a felnőtt­­oktatás jelentőségét. Emel­lett még hosszú ideig a fel­nőttoktatás feladata marad az iskoláskori hiányok pót­lása.­­ Miközben a távlati fej­lesztési tervek előkészítésén fáradozunk, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az iskola mai gondjairól, fel­adatairól. Tudjuk, hogy még el kell telnie egy-két eszten­dőnek, amíg az óvodák zsú­foltságából eredő gondjaink megoldódnak, de már nincs messze ez az idő. Eb­ben — sajnos — szerepe lesz annak is, hogy ismét csökken a születések száma, s ezzel együtt az óvodás­korba lépő gyerekek száma is. Az általános iskolákat vi­szont most érte el igazán a megnövekedett létszámú korosztályok hulláma. A legnépesebb csapat éppen az 1981—82-es tanévben lép az első osztályba. Csaknem 15 ezerrel lesznek többen, mint­ tavaly. Csak örülhe­tünk annak, hogy volt leg­alább néhány esztendő az utóbbi időben, amikor szá­mottevően növekedett ha­zánk lakossága, és keserűen gondolunk arra, hogy is­mét ellentétes irányzat kezd felülkerekedni. De nem­ hall­gathatjuk el, hogy általános iskoláink ma még nincsenek teljes mértékben felkészülve ezeknek a nagy létszámú korosztályoknak a fogadásá­ra. Ebből a felismerésből született meg a kormányha­tározat az általános iskolák fejlesztéséről, a tanterem­­hiány okozta gondok enyhí­téséről, a nevelési lehetősé­gek jobb kihasználásáról. A kormány ezzel kapcsolatos programjának megvalósítá­sáig is türelmet, kitartó erő­feszítést és jó nevelői együttműködést kérünk az általános iskolákban dolgo­zó pedagógusoktól.­­ A tanácsoktól, gazdasá­gi és társadalmi szervezetek­től, mozgalmaktól, az állam­polgároktól pedig azt kér­jük, hogy mint saját ügyü­ket, karolják fel az általá­nos­­ iskolák fejlesztésének, különösen a tanteremépítés­nek az ügyét. A kulturális kormányzat nevében meg­ígérem, hogy a művelődés­igazgatás országos, megyei és helyi szerveit felkészít­jük az iskolafejlesztési kez­deményezések méltó fogadá­sára. A közeljövőben megoldan­dó gondok közt említette a miniszter az ötnapos tanítási hétre való áttérést is. Tud­juk ugyan — mondotta —, hogy mennyi társadalmi elő­nye van a heti két pihenő­napnak, az iskolában azon­ban — különösen nevelési szempontból — nemcsak előnyös, ez a változás. A be­vezetés­ feltételeinek, lehető­ségeinek tisztázására éppen azért széles körű szakmai és társadalmi vita kezdődött. Az idei tanévben minden intézménytípusban, de csak szűk körben próbáljuk ki az ötnapos tanítási hetet, és csak a vita, valamint a ta­pasztalatok hasznosításával tesszük általánossá a jövő tanévben . Jó iskolát teremteni a hazának, a szocialista Ma­gyarországnak, ez közös ér­­dekünk és közös felelőssé­günk. Társadalmi, gazdasági gondjainkon úrrá lenni, né­pünk további felemelkedé­sét előmozdítani csak jó is­kola segítségével lehet — hangsúlyozta befejezésül Pozsgay Imre. Az ünnepség a DIVS5-in­­dulóval ért véget Vége a vakációnak, kezdődik a tanév. Megtelnek az iskola­táskák. és könyvek, tiszta füzetek várják, h­og­y a barnára sült nebulók foglalkozzanak velük az új tanévben. Kenünk Szegeden, a Gagarin iskola előtt készült, alii az új tan­könyvekkel ismerkednek a tanulok

Next