Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

2 Újabb merénylet Iránban M­eghalt az elitek és a kormányfő • Teherán, Párizs (MTI) Mohammad Ali Radzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad tíahonai miniszter­­elnök életét vesztette. A két magas rangú tisztségviselő annak a merényletnek esett áldozatul, amely vasárnap történt a teheráni miniszter­­elnöki hivatalban. A me­rényletet is kormányzat el­lenségei nagy erejű pokol­géppel hajtották végre. A merényletet a Modzsahedin Khalk nevű szervezet vállal­ta magára. A robbanás pil­lanatában — vasárnap, ma­gyar idő szerint 13.30 óra­kor — tíz személy tartózko­dott a miniszterelnöki iro­dában. A merényletnek 7 halálos áldozata és 13 sebe­sültje volt azokkal együtt, akik más, közeli helyiségek­ben voltak. A robbanás ál­dozatainak holtteste elszene­sedett, s így nehéz volt pon­tosan felismerni őket. Az elnök és a miniszterelnök holttestét fogsoruk alapján sikerült végül azonosítani. A megelőző legnagyobb Iráni politikai merényletek rövid krónikája: júnus 28-án 74 személy lelte halálát, amikor pokolgép robbant az Iszlám Köztársasági Párt székházában. Akkor vesztet­te életét Mohammed Behesti ajatollah, a párt és a leg­felsőbb bíróság elnöke is. Június végén Qum szent város pályaudvarán robbant bomba, s hatan meghaltak. Az iráni ideiglenes elnöki tanács hétfőn hivatalos köz­leményben szólította fel a kormány minisztereit: to­vábbra is lássák el tisztsé­gükből fakadó feladataikat az új miniszterelnök kineve­zéséig. A fővárosban eköz­ben több százezres tömeg gyűlt össze a medzslisz (par­lament) előtt, hogy részt ve­gyen a két meggyilkolt iráni vezető temetési szertartásán.­­ Nyilatkozatában kommen­tálta hétfőn reggel Masszud Radzsa­rí, a Modzsahedin Khalk iráni szervezet veze­tője — aki a múlt hónapban menekült Franciaországba — a teheráni merényletet, amely az új köztársasági el­nök és a miniszterelnök éle­tébe került. A modzsahedinek vezetője „teljesen természetesnek és elengedhetetlennek” nevezte az akciót azzal szemben, amit a „modern világtörté­nelemben példátlan terror­­rendszer"-nek nevezett A modzsahedinek irányítója ily módon mintegy szentesí­tette a terror eszkalációját; jelezte, hogy szervezete ak­cióinak fokozásával válaszol a kivégzések ütemének nö­velésére — de — egy koráb­bi bejelentéssel ellentétben, amely szerint a Modzsahe­din Khalk szervezet a tettet magára vállalta volna — Radzsavi most nem ment el odáig, hogy közvetlenül szervezete nevében vállalja a teheráni merényletet Radzsavl kijelentette: „Khomeininek távoznia kell és hamarosan távozni is fog. Az iráni nép és a modzsa­hedinek mér most sem en­gedik meg neki, hogy végre­hajtsa mindazt amit határ­talan szadizmusa diktál”. A modzsahedin vezető azt mon­dotta, hogy az iráni nép ,,demokráciát függetlenséget, társadalmi-gazdasági fejlő­dést és békét követel”, és az iráni kivégzések, a 12 ezer iráni politikai fogolyra kényszerített súlyos körül­mények elleni tiltakozásra szólította fel a nemzetközi közvéleményt, a külföldi ál­lam- és kormányfőket A párizsi megfigyelők rá­mutatnak: a modzsahedinek és Baniszadr hívei láthatóan abban reménykednek, hogy az iráni vezetés „lefejezésé­vel” összeomlik Khomeini rendszere. Baniszadr a Le Monde-nak adott interjújá­ban Radzsavi és a minisz­terelnökön kívül a rendszer három másik vezetőjét ne­vezte meg tíz nappal ezelőtt a rezsim kulcsembereiként, és kijelentette: ha ezek el­tűnnének, a rendszer sem tarthatná magát „A vasárnapi merénylet előre látható volt, természe­tes dolog, hogy az erőszak szervezői akciójuk áldozatá­vá válnak’’ — jelentette ki hétfőn az Europe—1 rádió­ban Abd­ Hasszán Baniszadr, a franciaországi emigráció­ban élő volt iráni államfő. Baniszadr azonban hozzá­fűzte, hogy a merénylet elő­készítésében semmiféle sze­repet nem játszott, és meg­állapítását „szociológiai meg­figyelésnek” minősítette. Ba­niszadr formulája szerint utódának és Mohammad Ba­­honar miniszterelnöknek a halála egyfajta öngyilkosság volt, amennyiben ők maguk készítették elő azokat a fel­tételeket, amelyek a me­rényletet kiváltották. A volt elnök elmondotta, hogy a közelmúltban levelet intézett Khomeini ajatollah­­hoz és ebben a szabadság­­jogok helyreállítását köve­telte Iránban. Baniszadr szerint Khomeini „engedni fog”, bár nem közölte, mire alapozza a véleményét. Az exelnök annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy ilyen merénylet megszerve­zése nem lett volna lehet­séges „népi támogatás nél­kül ”. Ugyanakkor elismerte, hogy Khomeini erőt képvisel Iránban, ezt azonban „nega­tív erőnek” nevezte. A teheráni robbanás A legújabb hírek — és ** a vasárnapi detoná­ció — riasztó fényében jo­gosnak tűnik az a megál­lapítás, amely szerint Iránban állandósul a ki­végzések és a merényletek iszonyú körforgása. Ami­kor 1981. június 28-án egy hetvennégy áldozatot köve­telt teheráni robbanás szinte lefejezte az iszlám fundamentalisták csaknem teljes vezérkarát, kevesen hitték volna, hogy egy ilyen akció kíséretiesen ha­sonló körülmények között megismétlődhet. Márpedig vasárnap dél­ben mégis ez történt az iráni fővárosban. Az ese­ményekből kézenfekvő ta­nulságok következnek. E tanulságok egyike az, hogy valami alapvető baj le­het a biztonsági szolgálat hatékonyságával, vagy­­ (és ez legalább ilyen valószí­nűnek látszik) a rezsim el­lenfelei magas posztokon beépültek — a többi kö­zött — az elhárítás vezér­karába is. Erre utal mind a bomba elhelyezése a kormányfői hivatal épüle­tében, mind az időzítés „szakmailag” tökéletes ha­tékonysága. Azok, akik a szerkeze­tet­­­ a jelek szerint min­den gond nélkül — elhe­lyezték a hatalmi gépezet egyik fellegvárában, pon­tosan tudták, hogy az épü­letben két olyan fontos tanácskozás is folyik, amelyeken részt vesz a rezsim több irányító sze­mélyisége, köztük az ál­lamfő, a miniszterelnök, a parlament elnöke, a had­ügyminiszter, a vezérkari főnök, a forradalmi gárdis­ták parancsnoka és Kho­meini ajatollah két szemé­lyes képviselője is. Ha egy ilyen színhelyen olyan detonációra kerülhet sor — a június­ végi ta­pasztalat ellenére! —, amelynek nyomán a köz­társasági elnök és a mi­niszterelnök elszenesedett holttestét csak fogsoruk se­gítségével lehet azonosíta­ni, akkor ez a robbanás túlmutat önmagán és fé­nye sok mindent megvilá­gít. Ebben a halálosan va­s­kító fényben vi­szonylag részletkérdéssé válik még az is, hogy va­lóban a Mudzsahedin Khalk (vezetője Bariszadr­ex-elnökkel szökött Pá­rizsba) nevű szervezet, az ahhoz csak lazán kapcso­lódó „muzulmán diákok szövetsége”, vagy éppen más csoport követte el a merényletet. A lényeg saj­nos az, hogy e fényben újra világosan látszik: az olajeladási gondokkal, az Irak ellen vívott háború terhével küszködő, az igazi vagy vélt baloldalra kivégzések százaival lesúj­tó jelenlegi vezetés pilla­natnyilag nem talál kiutat egy forrongó társadalom ezernyi dilemmájából. Harmat Endre Fotókiállítás és Budapest (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pe, a független és demokra­tikus vietnami állam meg­alakulásának 36. évforduló­ja alkalmából hétfőn fotó­kiállítás nyílt Kőbányán a Pataky István Művelődés Központban. A Művelődési Minisztérium, az Országos Béketanács, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság rendezte tárlaton számos fénykép szemlélteti a vietnami nép országépítő munkáját, hazá­jának védelméért folytatott hősi erőfeszítéseit, a Viet­nam, Indokína népei iránti világszolidaritást. A megnyitón részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes, valamint a párt- és állami szervek, tár­sadalmi szervezetek számos képviselője. Megjelent Baj Tan Linh, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Jelen volt a hazánkban tartózkodó vi­et­nami küldöttség Hoang Quoc Vletnek, a Vietnami Kommunista Párt, Központi Bizottsága tagjának, a Vi­etnami Hazafias Front elnö­kének vezetésével, ott volt a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­ke megnyitó beszédet mon­dott. Kedd, 1981. szeptember 1: A pápa békefelhívása • Róma (MTI) II. János Pál pápa a náci Németország agresszió­jának, a második világháború kitörésének évfordulója alkalmából békefelhívásban fordult a világ valamen­­­nyi nemzetéhez, politikai rendszeréhez, az államfér­fiakhoz és a haderők vezetőihez. Castelgandolfóban, mintegy 14 ezer zarándok előtt mondott szokásos va­sárnapi beszédében a leszerelésre szólított fel, és va­lamennyi nukleáris fegyver sürgős betiltását, javasolta. Emlékeztetett a Hirosimában és Nagaszakiban tett februári látogatása alkalmából elhangzott felhívásra, s arra a tényre, hogy az első atombomba ledobása óta a nukleáris fegyverek mind mennyiségükben, mind mi­nőségükben, mind pusztító erejükben jelentősen nőt­­­tek. — Most ismét újra erőteljesen hangsúlyozni kell hogy minden erő összefogására szükség van a béke biz­tosításához — mondotta II. János Pál. Szeptember­­től őszi szolidaritási akciósorozat Az MSZB felhívása C Budapest (MTI) Hétfőn, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bi­zottság. A tanácskozáson a magyar közvéleményhez szóló felhívást fogadtak el. A dokumentum bevezető­ben jelzi. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság szeptember 1-től — a nemzetközi antifasiszta vi­lágnappal kezdődően — meghirdeti hagyományos őszi szolidaritási akciósorozatát. Ez újabb alkalmat ad ar­ra, hogy az állampolgárok állást foglaljanak, s ezzel részt vállaljanak mindazok­nak a támogatásában, akik a világ különböző részein áldozatokat vállalva küzde­nek nemzeti függetlenségü­kért, a társadalmi haladá­­sért és a békéért. Az enyhülési folyamat megtorpanásával érezhetően romlottak a haladásért, a demokráciáért, a békéért, az emberhez méltó életért har­coló erők világméretű küz­delmének feltételei — szö­gezi le a továbbiakban a felhívás. A Reagan-kor­­mányzat felelőtlen és külö­nösen veszélyes fegyverkezé­si programot próbál a világ­ra kényszeríteni, katonai erőfölényen alapuló diktá­tumra törekszik, utasítást adott a különösen ember­telen új fegyver, a neutron­bomba gyártására, s ezzel egy újabb világégéssel fe­nyegető helyzetet hoz lét­re a nemzetközi politiká­ban. Az imperializmus agresszív erői ezzel egy időben egyre nyíltabban lépnek fel e gyarmati elnyomás, a neo­­kolonialista törekvések, a fajüldözős és a fasizmus fel­számolásáért küzdő haladó erőkkel szemben. Ebben a helyzetben java­soljuk — folytatódik a fel­hívás —, hogy szeptember 1- én országszerte emlékezzünk meg a II. világháború 42 évvel ezelőtti kirobbantásá­­ról, kifejezve meggyőződé­sünket, megismétlődését so­ha többé nem engedhetjük! Fejezzük ki szolidaritásun­kat a vietnami, a kambod­zsai és a laoszi néppel; tá­mogassuk a közel-keleti vál­ság átfogó, igazságos, vala­mennyi érdekelt fél részvé­telével történő rendezését, a palesztin nép törvényes jo­gainak biztosítását. Fejezzük ki szolidaritásun­kat Latin-Amerika népeinek sok áldozatot követelő, az imperialista beavatkozás visszaveréséért, a fasiszta diktatúrák felszámolásáért vívott harcával. Követeljük a dél-afrikai csapatok azon­nali kivonását az­ angolai te­­rületekről Határozottan szálljunk síkra Namíbia függetlenségének biztosításá­ért. A Magyar Szolidaritási Bizottság felhívással fordul a magyar közvéleményhez, a társadalmi és tömegszerveze­­tekhez, az egyházakhoz; ál­lásfoglalásaikkal, sajátos esz­közeikkel segítsék elő e ne­mes célok megvalósítását — fejeződik be a felhívás. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Líbia nemze­ti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Moamer el-Kadhafi ezredest, a líbiai arab dzsamahirija vezetőjét. Malaysia nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Szultán Haji Ahroum Shah államfőt. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke Mahathir Mo­hamed miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. MAGYAR katonai küldöttség UTAZOTT JEMENBE A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság hadsere­ge megalakulásának 10. év­fordulója alkalmából rende­zendő ünnepségre Csémi Ká­roly vezérezredes, honvédel­mi minisztériumi államtit­kár vezetésével katonai kül­döttség utazott hivatalos ba­ráti látogatásra a Jemeni RÁDIÓ IM­D­H Népi Demokratikus Köztár­saságba. BREZSNYEV TÁVIRATA CANTRÓNAK Leonyid Brezsnyev, az el nem kötelezettek mozgalmá­nak napja alkalmából táv­iratot intézett Fidel Castró­­hoz, a mozgalom sörös el­nökéhez, és ebben a szovjet nép, és a maga nevében szí­vélyes jókívánságait fejezi ki neki, valamint az el nem kötelezett országok összes vezetőinek és népeinek. NIXON BECSBEN Richard Nixon volt ame­rikai elnök vasárnap este nagyszámú kísérettel magán­jellegű látogatásra az oszt­rák fővárosba érkezett. BOMBA­MERÉNYLET Tíz könnyebb és két sú­lyosabb sebesültje van an­nak a bombamerényletnek, amelyet hétfőn reggel kö­vettek el az NSZK-ban az Európában állomásozó ame­rikai légierő ramsteini fő­parancsnoksága ellen. A bombát­­ az ismeretlen tet­tesek a főparancsnokság épülete előtt álló egyik au­tóban rejtették el. Egy má­sodik bombát még időben si­került hatástalanítani. BÉCSI MERÉNYLET Két halálos és 18 sebesült áldozata van a szombaton délben Bécs belvárosában el­követett merényletnek, amely a legsúlyosabb terrortáma­dásnak számít az OPEC miniszteri értekezletének résztvevői ellen 1978-ban el­követett akció óta. Két fér­fi géppisztollyal és kézigrá­nátokkal felfegyverkezve megpróbált behatolni egy belvárosi zsinagógába, ahol abban az időpontban csak­nem 250 személy tartózko­dott. A terrortámadás két emberéletet és 18 sebesült áldozatot követelt. A szocialista megújulás folyamatától nem leh­et eltérni A lengyel miniszterelnö­k beszéde Szerződés többi tagállamá­nak hadseregeivel kialakult fegyverbarátság a lengyel néphadsereg, a lengyel nép történelmi vívmánya, és egyben a szocialista Len­gyelország biztonságos, bé­kés fejlődésének alapja. Ez­zel kapcsolatban erélyesen elítélte az olyan cselekmé­nyeket, amelyeknek elköve­tői emlékműveket ayaláznak meg. Jaruzelski a továbbiakban rámutatott: a Lengyel Eg­­ye­­sült Munkáspárt IX., rend­kívüli kongresszusa megerő­sítette és elmélyítette a szocialista megújulás folya­matát, amelytől nem lehet eltérni. „Annál inkább jogos a kérdés, meddig lehet pró­bára tenni a megállapodások irányvonalát, a néphatalom türelmét, mérsékletét, jóaka­ratát” — mondotta, majd így folytatta: régi és új pa­naszokkal­ véget érni nem akaró követelésekkel, rá­galmazó nyomtatványokkal és szavakkal lehet zaklatni a hatalmat, lehet a kedélye­ket szítani, de nem lehet velük lakásokat fűteni, há­zakat építeni, embereket táp­lálni. „Az állandó tagadás sehová sem vezet.” A népi hadsereg fennállá­sá­nak 38 éve alatt éppen elég szolgálatot tett Len­gyelországnak ahhoz, hogy állampolgári és erkölcsi jo­ga legyen kijelenteni: „Elég a fellazításból". A nép életét meg kell javítani, de nem szabad megengedni, hogy az ellenség letérítse az országot a szocializmus útjáról. „Országunk kritikus pon­ton van. Közeledik a Szoli­daritás kongresszusa, és a társadalom széles körei vá­laszt várnak arra a kérdés­re, vajon konstruktív együtt­működés következik-e, vagy pedig konfrontáció"— mon­dotta a miniszterelnök, hang­súlyozva, hogy ez a válasz komoly kihatással lesz az ország jövőjére. Jaruzelski végezetül em­lékeztetett arra, hogy a kor­mány, amelynek élén áll, a LEMP programjának meg­valósítására, vagyis a válság leküzdésére, a reformok megvalósítására, az emberek életkörülményeinek megja­vítására törekszik. Ezek — fűzte hozzá — nehéz, de to­vábbra is reális feladatok, teljesítésükhöz azonban min­denekelőtt nyugalomra, rendre és munkára van szükség. Lengyelországban hétfőn — a korábbi bejelentést, majd a széles körű társadal­mi konzultációt követően — életbe léptek az új kenyér­árak, amelyek nyomán szá­mos pékáru száz-kétszáz százalékos, egyes fajták ese­tében ennél is nagyobb mér­tékű a drágulás. Az intéz­kedés célja az önköltség va­lóságos tükrözése, a pazarlás megszüntetése, s az, hogy a kenyeret kizárólag fogyasz­tásra alkalmazzák. Az ár­emelést a kormány általá­nos, havi 160 zlotys bérki­egészítéssel ellensúlyozza. Azok a nyugdíjasok, akiknek jövedelme 3500 zloty alatt van, havi kétszáz zloty kie­gészítést kapnak. • Varsó (MTI) Lengyelországban — a ha­gyományoknak megfelelően — a hitleri német agresszió évfordulójának előestéjén, vasárnap országszerte tiszt­avató ünnepségeket tartot­tak. A koszalini légvédelmi tisztiiskola végzős növendé­keihez Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, minisz­terelnök, nemzetvédelmi mi­niszter intézett beszédet. A kormányfő hangsúlyozta:­­ a Szovjetunió és a Varból

Next