Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
2 Újabb merénylet Iránban Meghalt az elitek és a kormányfő • Teherán, Párizs (MTI) Mohammad Ali Radzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad tíahonai miniszterelnök életét vesztette. A két magas rangú tisztségviselő annak a merényletnek esett áldozatul, amely vasárnap történt a teheráni miniszterelnöki hivatalban. A merényletet is kormányzat ellenségei nagy erejű pokolgéppel hajtották végre. A merényletet a Modzsahedin Khalk nevű szervezet vállalta magára. A robbanás pillanatában — vasárnap, magyar idő szerint 13.30 órakor — tíz személy tartózkodott a miniszterelnöki irodában. A merényletnek 7 halálos áldozata és 13 sebesültje volt azokkal együtt, akik más, közeli helyiségekben voltak. A robbanás áldozatainak holtteste elszenesedett, s így nehéz volt pontosan felismerni őket. Az elnök és a miniszterelnök holttestét fogsoruk alapján sikerült végül azonosítani. A megelőző legnagyobb Iráni politikai merényletek rövid krónikája: júnus 28-án 74 személy lelte halálát, amikor pokolgép robbant az Iszlám Köztársasági Párt székházában. Akkor vesztette életét Mohammed Behesti ajatollah, a párt és a legfelsőbb bíróság elnöke is. Június végén Qum szent város pályaudvarán robbant bomba, s hatan meghaltak. Az iráni ideiglenes elnöki tanács hétfőn hivatalos közleményben szólította fel a kormány minisztereit: továbbra is lássák el tisztségükből fakadó feladataikat az új miniszterelnök kinevezéséig. A fővárosban eközben több százezres tömeg gyűlt össze a medzslisz (parlament) előtt, hogy részt vegyen a két meggyilkolt iráni vezető temetési szertartásán. Nyilatkozatában kommentálta hétfőn reggel Masszud Radzsarí, a Modzsahedin Khalk iráni szervezet vezetője — aki a múlt hónapban menekült Franciaországba — a teheráni merényletet, amely az új köztársasági elnök és a miniszterelnök életébe került. A modzsahedinek vezetője „teljesen természetesnek és elengedhetetlennek” nevezte az akciót azzal szemben, amit a „modern világtörténelemben példátlan terrorrendszer"-nek nevezett A modzsahedinek irányítója ily módon mintegy szentesítette a terror eszkalációját; jelezte, hogy szervezete akcióinak fokozásával válaszol a kivégzések ütemének növelésére — de — egy korábbi bejelentéssel ellentétben, amely szerint a Modzsahedin Khalk szervezet a tettet magára vállalta volna — Radzsavi most nem ment el odáig, hogy közvetlenül szervezete nevében vállalja a teheráni merényletet Radzsavl kijelentette: „Khomeininek távoznia kell és hamarosan távozni is fog. Az iráni nép és a modzsahedinek mér most sem engedik meg neki, hogy végrehajtsa mindazt amit határtalan szadizmusa diktál”. A modzsahedin vezető azt mondotta, hogy az iráni nép ,,demokráciát függetlenséget, társadalmi-gazdasági fejlődést és békét követel”, és az iráni kivégzések, a 12 ezer iráni politikai fogolyra kényszerített súlyos körülmények elleni tiltakozásra szólította fel a nemzetközi közvéleményt, a külföldi állam- és kormányfőket A párizsi megfigyelők rámutatnak: a modzsahedinek és Baniszadr hívei láthatóan abban reménykednek, hogy az iráni vezetés „lefejezésével” összeomlik Khomeini rendszere. Baniszadr a Le Monde-nak adott interjújában Radzsavi és a miniszterelnökön kívül a rendszer három másik vezetőjét nevezte meg tíz nappal ezelőtt a rezsim kulcsembereiként, és kijelentette: ha ezek eltűnnének, a rendszer sem tarthatná magát „A vasárnapi merénylet előre látható volt, természetes dolog, hogy az erőszak szervezői akciójuk áldozatává válnak’’ — jelentette ki hétfőn az Europe—1 rádióban Abd Hasszán Baniszadr, a franciaországi emigrációban élő volt iráni államfő. Baniszadr azonban hozzáfűzte, hogy a merénylet előkészítésében semmiféle szerepet nem játszott, és megállapítását „szociológiai megfigyelésnek” minősítette. Baniszadr formulája szerint utódának és Mohammad Bahonar miniszterelnöknek a halála egyfajta öngyilkosság volt, amennyiben ők maguk készítették elő azokat a feltételeket, amelyek a merényletet kiváltották. A volt elnök elmondotta, hogy a közelmúltban levelet intézett Khomeini ajatollahhoz és ebben a szabadságjogok helyreállítását követelte Iránban. Baniszadr szerint Khomeini „engedni fog”, bár nem közölte, mire alapozza a véleményét. Az exelnök annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen merénylet megszervezése nem lett volna lehetséges „népi támogatás nélkül ”. Ugyanakkor elismerte, hogy Khomeini erőt képvisel Iránban, ezt azonban „negatív erőnek” nevezte. A teheráni robbanás A legújabb hírek — és ** a vasárnapi detonáció — riasztó fényében jogosnak tűnik az a megállapítás, amely szerint Iránban állandósul a kivégzések és a merényletek iszonyú körforgása. Amikor 1981. június 28-án egy hetvennégy áldozatot követelt teheráni robbanás szinte lefejezte az iszlám fundamentalisták csaknem teljes vezérkarát, kevesen hitték volna, hogy egy ilyen akció kíséretiesen hasonló körülmények között megismétlődhet. Márpedig vasárnap délben mégis ez történt az iráni fővárosban. Az eseményekből kézenfekvő tanulságok következnek. E tanulságok egyike az, hogy valami alapvető baj lehet a biztonsági szolgálat hatékonyságával, vagy (és ez legalább ilyen valószínűnek látszik) a rezsim ellenfelei magas posztokon beépültek — a többi között — az elhárítás vezérkarába is. Erre utal mind a bomba elhelyezése a kormányfői hivatal épületében, mind az időzítés „szakmailag” tökéletes hatékonysága. Azok, akik a szerkezetet a jelek szerint minden gond nélkül — elhelyezték a hatalmi gépezet egyik fellegvárában, pontosan tudták, hogy az épületben két olyan fontos tanácskozás is folyik, amelyeken részt vesz a rezsim több irányító személyisége, köztük az államfő, a miniszterelnök, a parlament elnöke, a hadügyminiszter, a vezérkari főnök, a forradalmi gárdisták parancsnoka és Khomeini ajatollah két személyes képviselője is. Ha egy ilyen színhelyen olyan detonációra kerülhet sor — a június végi tapasztalat ellenére! —, amelynek nyomán a köztársasági elnök és a miniszterelnök elszenesedett holttestét csak fogsoruk segítségével lehet azonosítani, akkor ez a robbanás túlmutat önmagán és fénye sok mindent megvilágít. Ebben a halálosan vaskító fényben viszonylag részletkérdéssé válik még az is, hogy valóban a Mudzsahedin Khalk (vezetője Bariszadrex-elnökkel szökött Párizsba) nevű szervezet, az ahhoz csak lazán kapcsolódó „muzulmán diákok szövetsége”, vagy éppen más csoport követte el a merényletet. A lényeg sajnos az, hogy e fényben újra világosan látszik: az olajeladási gondokkal, az Irak ellen vívott háború terhével küszködő, az igazi vagy vélt baloldalra kivégzések százaival lesújtó jelenlegi vezetés pillanatnyilag nem talál kiutat egy forrongó társadalom ezernyi dilemmájából. Harmat Endre Fotókiállítás és Budapest (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a független és demokratikus vietnami állam megalakulásának 36. évfordulója alkalmából hétfőn fotókiállítás nyílt Kőbányán a Pataky István Művelődés Központban. A Művelődési Minisztérium, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság rendezte tárlaton számos fénykép szemlélteti a vietnami nép országépítő munkáját, hazájának védelméért folytatott hősi erőfeszítéseit, a Vietnam, Indokína népei iránti világszolidaritást. A megnyitón részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, valamint a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek számos képviselője. Megjelent Baj Tan Linh, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a hazánkban tartózkodó vietnami küldöttség Hoang Quoc Vletnek, a Vietnami Kommunista Párt, Központi Bizottsága tagjának, a Vietnami Hazafias Front elnökének vezetésével, ott volt a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke megnyitó beszédet mondott. Kedd, 1981. szeptember 1: A pápa békefelhívása • Róma (MTI) II. János Pál pápa a náci Németország agressziójának, a második világháború kitörésének évfordulója alkalmából békefelhívásban fordult a világ valamennyi nemzetéhez, politikai rendszeréhez, az államférfiakhoz és a haderők vezetőihez. Castelgandolfóban, mintegy 14 ezer zarándok előtt mondott szokásos vasárnapi beszédében a leszerelésre szólított fel, és valamennyi nukleáris fegyver sürgős betiltását, javasolta. Emlékeztetett a Hirosimában és Nagaszakiban tett februári látogatása alkalmából elhangzott felhívásra, s arra a tényre, hogy az első atombomba ledobása óta a nukleáris fegyverek mind mennyiségükben, mind minőségükben, mind pusztító erejükben jelentősen nőttek. — Most ismét újra erőteljesen hangsúlyozni kell hogy minden erő összefogására szükség van a béke biztosításához — mondotta II. János Pál. Szeptembertől őszi szolidaritási akciósorozat Az MSZB felhívása C Budapest (MTI) Hétfőn, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság. A tanácskozáson a magyar közvéleményhez szóló felhívást fogadtak el. A dokumentum bevezetőben jelzi. A Magyar Szolidaritási Bizottság szeptember 1-től — a nemzetközi antifasiszta világnappal kezdődően — meghirdeti hagyományos őszi szolidaritási akciósorozatát. Ez újabb alkalmat ad arra, hogy az állampolgárok állást foglaljanak, s ezzel részt vállaljanak mindazoknak a támogatásában, akik a világ különböző részein áldozatokat vállalva küzdenek nemzeti függetlenségükért, a társadalmi haladásért és a békéért. Az enyhülési folyamat megtorpanásával érezhetően romlottak a haladásért, a demokráciáért, a békéért, az emberhez méltó életért harcoló erők világméretű küzdelmének feltételei — szögezi le a továbbiakban a felhívás. A Reagan-kormányzat felelőtlen és különösen veszélyes fegyverkezési programot próbál a világra kényszeríteni, katonai erőfölényen alapuló diktátumra törekszik, utasítást adott a különösen embertelen új fegyver, a neutronbomba gyártására, s ezzel egy újabb világégéssel fenyegető helyzetet hoz létre a nemzetközi politikában. Az imperializmus agresszív erői ezzel egy időben egyre nyíltabban lépnek fel e gyarmati elnyomás, a neokolonialista törekvések, a fajüldözős és a fasizmus felszámolásáért küzdő haladó erőkkel szemben. Ebben a helyzetben javasoljuk — folytatódik a felhívás —, hogy szeptember 1- én országszerte emlékezzünk meg a II. világháború 42 évvel ezelőtti kirobbantásáról, kifejezve meggyőződésünket, megismétlődését soha többé nem engedhetjük! Fejezzük ki szolidaritásunkat a vietnami, a kambodzsai és a laoszi néppel; támogassuk a közel-keleti válság átfogó, igazságos, valamennyi érdekelt fél részvételével történő rendezését, a palesztin nép törvényes jogainak biztosítását. Fejezzük ki szolidaritásunkat Latin-Amerika népeinek sok áldozatot követelő, az imperialista beavatkozás visszaveréséért, a fasiszta diktatúrák felszámolásáért vívott harcával. Követeljük a dél-afrikai csapatok azonnali kivonását az angolai területekről Határozottan szálljunk síkra Namíbia függetlenségének biztosításáért. A Magyar Szolidaritási Bizottság felhívással fordul a magyar közvéleményhez, a társadalmi és tömegszervezetekhez, az egyházakhoz; állásfoglalásaikkal, sajátos eszközeikkel segítsék elő e nemes célok megvalósítását — fejeződik be a felhívás. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Líbia nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Moamer el-Kadhafi ezredest, a líbiai arab dzsamahirija vezetőjét. Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Szultán Haji Ahroum Shah államfőt. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mahathir Mohamed miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. MAGYAR katonai küldöttség UTAZOTT JEMENBE A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság hadserege megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár vezetésével katonai küldöttség utazott hivatalos baráti látogatásra a Jemeni RÁDIÓ IMDH Népi Demokratikus Köztársaságba. BREZSNYEV TÁVIRATA CANTRÓNAK Leonyid Brezsnyev, az el nem kötelezettek mozgalmának napja alkalmából táviratot intézett Fidel Castróhoz, a mozgalom sörös elnökéhez, és ebben a szovjet nép, és a maga nevében szívélyes jókívánságait fejezi ki neki, valamint az el nem kötelezett országok összes vezetőinek és népeinek. NIXON BECSBEN Richard Nixon volt amerikai elnök vasárnap este nagyszámú kísérettel magánjellegű látogatásra az osztrák fővárosba érkezett. BOMBAMERÉNYLET Tíz könnyebb és két súlyosabb sebesültje van annak a bombamerényletnek, amelyet hétfőn reggel követtek el az NSZK-ban az Európában állomásozó amerikai légierő ramsteini főparancsnoksága ellen. A bombát az ismeretlen tettesek a főparancsnokság épülete előtt álló egyik autóban rejtették el. Egy második bombát még időben sikerült hatástalanítani. BÉCSI MERÉNYLET Két halálos és 18 sebesült áldozata van a szombaton délben Bécs belvárosában elkövetett merényletnek, amely a legsúlyosabb terrortámadásnak számít az OPEC miniszteri értekezletének résztvevői ellen 1978-ban elkövetett akció óta. Két férfi géppisztollyal és kézigránátokkal felfegyverkezve megpróbált behatolni egy belvárosi zsinagógába, ahol abban az időpontban csaknem 250 személy tartózkodott. A terrortámadás két emberéletet és 18 sebesült áldozatot követelt. A szocialista megújulás folyamatától nem lehet eltérni A lengyel miniszterelnök beszéde Szerződés többi tagállamának hadseregeivel kialakult fegyverbarátság a lengyel néphadsereg, a lengyel nép történelmi vívmánya, és egyben a szocialista Lengyelország biztonságos, békés fejlődésének alapja. Ezzel kapcsolatban erélyesen elítélte az olyan cselekményeket, amelyeknek elkövetői emlékműveket ayaláznak meg. Jaruzelski a továbbiakban rámutatott: a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa megerősítette és elmélyítette a szocialista megújulás folyamatát, amelytől nem lehet eltérni. „Annál inkább jogos a kérdés, meddig lehet próbára tenni a megállapodások irányvonalát, a néphatalom türelmét, mérsékletét, jóakaratát” — mondotta, majd így folytatta: régi és új panaszokkal véget érni nem akaró követelésekkel, rágalmazó nyomtatványokkal és szavakkal lehet zaklatni a hatalmat, lehet a kedélyeket szítani, de nem lehet velük lakásokat fűteni, házakat építeni, embereket táplálni. „Az állandó tagadás sehová sem vezet.” A népi hadsereg fennállásának 38 éve alatt éppen elég szolgálatot tett Lengyelországnak ahhoz, hogy állampolgári és erkölcsi joga legyen kijelenteni: „Elég a fellazításból". A nép életét meg kell javítani, de nem szabad megengedni, hogy az ellenség letérítse az országot a szocializmus útjáról. „Országunk kritikus ponton van. Közeledik a Szolidaritás kongresszusa, és a társadalom széles körei választ várnak arra a kérdésre, vajon konstruktív együttműködés következik-e, vagy pedig konfrontáció"— mondotta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez a válasz komoly kihatással lesz az ország jövőjére. Jaruzelski végezetül emlékeztetett arra, hogy a kormány, amelynek élén áll, a LEMP programjának megvalósítására, vagyis a válság leküzdésére, a reformok megvalósítására, az emberek életkörülményeinek megjavítására törekszik. Ezek — fűzte hozzá — nehéz, de továbbra is reális feladatok, teljesítésükhöz azonban mindenekelőtt nyugalomra, rendre és munkára van szükség. Lengyelországban hétfőn — a korábbi bejelentést, majd a széles körű társadalmi konzultációt követően — életbe léptek az új kenyérárak, amelyek nyomán számos pékáru száz-kétszáz százalékos, egyes fajták esetében ennél is nagyobb mértékű a drágulás. Az intézkedés célja az önköltség valóságos tükrözése, a pazarlás megszüntetése, s az, hogy a kenyeret kizárólag fogyasztásra alkalmazzák. Az áremelést a kormány általános, havi 160 zlotys bérkiegészítéssel ellensúlyozza. Azok a nyugdíjasok, akiknek jövedelme 3500 zloty alatt van, havi kétszáz zloty kiegészítést kapnak. • Varsó (MTI) Lengyelországban — a hagyományoknak megfelelően — a hitleri német agresszió évfordulójának előestéjén, vasárnap országszerte tisztavató ünnepségeket tartottak. A koszalini légvédelmi tisztiiskola végzős növendékeihez Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök, nemzetvédelmi miniszter intézett beszédet. A kormányfő hangsúlyozta: a Szovjetunió és a Varból