Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES € KJETF1C1 A Tiszán és a Maroson Gáterősítés, kikötőépítés, korszerűsítés Néhány napja kijjebb és kijjebb szorulnak a horgászok a folyómedertől az emelkedő vízszintet követve a Tiszán és a Maroson, ám ez nem jelent árvízveszélyt, jóllehet, áradóban van még a Szegednél találkozó két folyó. Mint dr. Vágás István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmunkatársa elmondta, az egyébként nem mindig egyértelmű előrejelzések szerint nem, vagy csak kismértékben várható, hogy a hullámterekre is „kilép” a víz. Vagyis: áradás ide, áradás oda, az ATIVIZIG-nél nyugalom van. Amikor nincs, az a készültség — bármilyen fokozatban. Miután erre nem kell számítani, az igazgatóság dolgozói végzik szokásos évi beruházási, fenntartási munkájukat az egész területen. Bár lassacskán beleszól az időjárás is, és beszorulnak a védettebb helyekre, ugyanakkor a terveknek megfelelően, a befejezésükhöz közelednek az idei évre előírt munkálatok. Nagyszabású, több éves program részét képezi az 1970-es nagy árvízben „sokat szenvedett” Maros-gát megerősítése. Jelenleg a folyó bal partján dolgoznak az építők, a FOKA Vállalat és a bajai vízügyi igazgatóság kotróhajójának segítségével. Ez utóbbi annak a hagyományos összefogásnak-együttműködésnek az eredménye, amely az ország valamennyi vízügyi szolgálata között az egymás kisegítése érdekében létezik. Most a bajai szakemberek dolgoznak Szegeden, máskor árvízvédekezésen vesznek részt a szegediek Baján , vagy éppen Győrött. Amikor a bajai igazgatóság a Duna töltését erősítette, az ATIVIZIG készítette el a folyószakasz védelmi rendszerének műszaki terveit. Ami a „másnak tervezést” illeti, éppen pénteken adták át rendeltetésének a szegedi és a kiskunmajsai vízgazdálkodási társulatok kivitelezésében elkészült belvízelvezető rendszert a szegedi Móra Tsz-ben, amelynek terveit — társadalmi munkában — az ATIVIZIG szakemberei készítették. Szegeden folytatódnak a tiszai áruszállítást jelentősen megváltoztató medencés kikötő építési munkálatai. Most a szárazföldi átrakófogadó terület feltöltését végzik. Mint ifj .Szilén László osztályvezető elmondta, az idén elkezdték a töltéskorrekciót is, amelyen a Betonútépítő Vállalat gépei dolgoznak. Az idei munkálatok során az ATIVIZIG és a Közraktározási Központ közös létesítményének építése mintegy 100 millió forintnyi költséget használ fel. Klárafalván a régi, elavult gátőrtelep helyén új épül. Jelenleg a főépület és az árvízvédelmi munkálatokhoz oly nélkülözhetetlen szertár kivitelezésén dolgoznak. A telep azon túl, hogy az ott élő gátőrnek kényelmesebb otthont biztosít, a korszerű felszereléssel, kiképzéssel nagyobb biztonságot nyújt az esetleges árvízvédelmi munkálatokhoz is. Eközben végzik az üzemi hírközlő rendszer korszerűsítését is, amelynek keretében drénezőgéppel fektetik a föld alá a telefonkábeleket a gát mentén. (Mindez természetesen az árvédelmi biztonságot, a töltés teherbírását nem veszélyezteti.) I. Zs. Éghajlati világprogram Az ENSZ meteorológiai világszervezetének tavaly indított tízéves éghajlati világprogramja keretében az Országos Meteorológiai Intézet központjában megkezdődött az adatok számítástechnikai feldolgozása. Témakörök szerint csoportosítják a beérkező adatokat, hogy egységes képet adjanak a Kárpát-medence városainak klímájáról, a magas légkörről és a mezőgazdaság számára hasznosítható éghajtlati összefüggésekről. Az első információkat a közelmúltban küldték el a világprogram washingtoni adatbankjához. Erdeink szerepe a pihenésben Szeretjük az erdőt. Ha ráérősen járjuk a természetet, kirándulunk valahová, vagy gépkocsival utazunk hazánk tájain, leginkább fák és bokrok szomszédságában vágyódunk megpihenni. El sem tudjuk képzelni az életet erdők, ligetek, csalitok nélkül. A hajdani természeti népeknek az erdő nyújtott védelmet és táplálékot, szolgáltatott építőanyagot, tüzelőt, szerszámot, de a mai ember számára is nélkülözhetetlen. Mivel azonban nemcsak használja az ember az erdőt, hanem gyakran ki is használja, sőt olykor meggondolatlanul irtja, muszáj intézményesen gondoskodni annak védelméről, illetve megteremteni az ésszerű erdőgazdálkodás feltételeit Törvények hatására kezdték meg hazánkban a tönkrement erdők újratelepítését, az Alföld fásítását. Több mint 200 éve szerepel erdőgazdasági üzemtervekben az erdő védelme, csökkentésének megakadályozása, hogy a gazdasági szükségletek kielégítésén túl manapság a pihenő lakosság kényelmét is szolgálja. Talán ősi ösztön a természet utáni vágy. Nemcsak Magyarországon, hanem legtöbb hasonló fejlettségű államban úgyszólván társadalmi igény lett az erdei pihenés és üdülés. A kilenc évvel ezelőtt Buenos Airesben rendezett VII. Erdészeti Világkongresszuson az erdők alapfunkcióit — a magyar küldöttség indítványára — termelési, környezetvédelmi és szociális-üdülési szolgáltatásban határozták meg. A világ összes erdőterülete 1978-ban 4 ezer 670 millió hektár volt, amiből hazánkra 1,6 millió hektár esik, s az ország területének egyhatodát foglalja el. Szeknyelven szólva: erdősültség szempontjából 12 európai ország között csak Angliát előzzük meg. Érdemes tudni, hogy a környezetvédelemre kijelölt erdők nagysága az utóbbi 20 esztendőben majdnem háromszorosára nőtt, az ezredfordulóig azonban nem várható növekedés. Az úgynevezett szociális üdülési célra kijelölt erdők aránya ugyanebben az időszakban négyszeresére gyarapodott, s a már fölmért igények alapján 2000-ig valószínűleg megháromszorozódik. Ez annyit jelent, hogy 19—20 év múlva 213 ezer hektár közjóléti erdőnk lesz. Az új feladatok megvalósítása érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei döntöttek a beruházásokról, meghatározták a lebonyolítás rendjét, valamint a finanszírozás és az ellenőrzés szabályait. A IV. ötéves terv idején országosan 86 közjóléti fejlesztési tervet hagytak jóvá. Akkor szinte minden város, illetve nagyobb település határában létrehoztak fejlesztésre érdemes erdei tisztásokat, ligeteket. Ezeken a helyeken sétautakat, autóparkolókat, forrásokat, kilátókat, padokat, illemhelyeket építettek, eligazító táblákat, szemétgyűjtőket stb. raktak ki. Az V. ötéves terv során folytatódtak ezek a beruházások, az arány azonban a növekvő turisztikai forgalomnak megfelelő erdei utak és vasutak kiépítése felé tolódott. Így kapott minisztériumi anyagi támogatást a többi között például a számunkra különösen fontos Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark is. Egyre nő a látogatók száma. Országosan — becslések szerint — 1916-ban 14,2 millió, 1979-ben pedig 17,4 millió ember kereste föl az üdülőerdőket. A VI. ötéves terv erdőtelepítési beruházási javaslatában hangsúlyosan a Balaton és a Velencei-tó környékének továbbfejlesztése, a nagy forgalmú erdei kirándulóközpontok komfortjának növelése, továbbá a Bükk-hegység turisztikai célú kiépítése szerepel. Sajnos, ma még sokan nem tekintik megóvandó közösségi tulajdonnal az erdei létesítményeket. Nincs olyan szabadba helyezett pad, asztal, szemétgyűjtő, amit a használatba adástól számított egy-két héten belül meg ne rongált volna valaki. Gyakori az is, hogy a berendezéseket, fölszereléseket eltulajdonítják. Az országban található üdülőerdők, erdei autóspihenők és arborétumok körzetei a következők: Budapest környéke; a Balatonkörnyék; Nyugat-Dunántúl; Dél-Dunántúl; Dél-Alföld, Észak-Alföld; Észak-Magyarország. Minket, Csongrád megyeieket elsősorban nyilván az V. körzet érdekel, amelyben a többi között található az ásotthalmi üdülőerdő, a zsombói és a zákányszéki erdei pihenő, a vásárhelyi pihenőerdő, az ópusztaszeri kirándulóerdő, a szegedi parkerdő. Autóspihenőnek számít a fölsorolt helyeken kívül az üllési és a rúzsai erdő, valamint a Földeák melletti Kornel-liget. F. N. I. Jó vizsga Alföldi olajbányászok Görögországban Sikerrel vizsgáztak az első erőpróbákon a Görögországban dolgozó alföldi olajbányászok. A Kőolajkutató Vállalat — a Nikex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével — a görögországi Milos szigetén vállalt munkát, geotermikus energia feltárását. A kiváló szakemberekből, fúrómunkásokból álló brigád tervszerű munkával eddig két gőzkutat mélyített — 300 Celsiusfokos gőzt hozva a felszínre — és most dolgozik a harmadik fúráson. A természeti energiát a tervek szerint ipari célokra és villamos energia előállítására használják fel. A görög megrendelők a jövőben is számítanak a magyar szakemberek munkájára, tervbe vették, hogy az ország más területein is rájuk bízzák a hőforrások feltárását. A kőolajkutatók egy másik csoportja Franciaországban, Párizs környékén kezdett munkához, ahol ugyancsak a földben levő hőenergia feltárása a feladat. A mélyből feltörő gőzzel, forróvízzel lakótelepeket fűtenek majd. Tudományos Szombaton befejeződött Miskolcon a magyar klinikai laboratóriumi és diagnosztikai társaság 32. kongresszusa. A tudományos tanácskozáson az ország különböző részeiből mintegy tanácskozás 300 orvos, biológus és vegyész vett részt. Az immunológiában és a gastroenterológiában a korszerű orvosi ellátás alapját képező laboratóriumi diagnosztikai módszerek eredményeiről folytattak eszmecserét. 171. évfolyam 257. szám 1981. november 1. vasárnap Ára: 1,80 forint Több lesz a krumplis A burgonyás kenyér jött, látott, győzött; népszerűségére jellemző, hogy csak ritkán lehet kapni a boltokban, s rövid ideig. A Szegedi Sütőipari Vállalat Tavasz utcai kenyérgyárában jugoszláv automata gép működik, amely alkalmas a burgonyás kenyér előállítására. A burgonyapelyhet Svájcból importálják — az első szállítmányok november elejére várhatók. A sütőipar vezetői ekkorra ígérik az ellátás javítását. A hírnek örülünk, mindössze egy apróságon gondolkoztunk el: vajon a magyar burgonyából nem lehetne-e a kenyérgyárban is felhasználható alapanyagot készíteni? Készül a kenyértészta Ezen a gépen formálódik kenyerünk Nagy László felvételei Egykilós kenyeret szednek ki a kemencéből