Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES € KJETF1C1 A Tiszán és a Maroson Gáterősítés, kikötőépítés, korszerűsítés Néhány napja kijjebb és kijjebb szorulnak a horgá­szok a folyómedertől az emelkedő vízszintet követve a Tiszán és a Maroson, ám ez nem jelent árvízveszélyt, jóllehet, áradóban van még a Szegednél találkozó két folyó. Mint dr. Vágás István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmunkatársa el­mondta, az­­ egyébként nem mindig egyértelmű előrejel­zések szerint nem, vagy csak kismértékben várható, hogy a hullámterekre is­ „kilép” a víz. Vagyis: áradás ide, ára­dás oda, az ATIVIZIG-nél nyugalom van. Amikor nincs, az a készültség — bármilyen fokozatban. Miután erre nem kell szá­mítani, az igazgatóság dol­gozói végzik szokásos évi beruházási, fenntartási mun­kájukat az egész területen. Bár lassacskán beleszól az időjárás is, és beszorulnak a védettebb helyekre, ugyan­akkor a terveknek megfele­lően, a befejezésükhöz köze­lednek az idei évre előírt munkálatok. Nagyszabású, több éves program részét képezi az 1970-es nagy árvízben „sokat szenvedett” Maros-gát meg­erősítése. Jelenleg a folyó bal partján dolgoznak az építők, a FOKA Vállalat és a ba­jai vízügyi igazgatóság kotróhajójának segítségével. Ez utóbbi annak a hagyomá­nyos összefogásnak-együtt­­működésnek az eredménye, amely az ország valamennyi vízügyi szolgálata között az egymás kisegítése érdekében létezik. Most a bajai szak­emberek dolgoznak Szegeden, máskor árvízvédekezésen vesznek részt a szegediek Baján , vagy éppen Győ­rött. Amikor a bajai igaz­gatóság a Duna töltését erő­sítette, az ATIVIZIG készí­tette el a folyószakasz vé­delmi rendszerének műszaki terveit. Ami a „másnak tervezést” illeti, éppen pénteken adták át rendeltetésének a szegedi és a kiskunmajsai vízgazdál­kodási társulatok kivitelezé­sében elkészült belvízelveze­tő rends­zert a szegedi Mó­ra Tsz-ben, amelynek terveit — társadalmi munkában — az ATIVIZIG szakemberei készítették. Szegeden folytatódnak a tiszai áruszállítást jelentősen megváltoztató medencés ki­kötő építési munkálatai. Most a szárazföldi átrakó­fogadó terület feltöltését végzik. Mint ifj .Szil­én László osztályvezető elmond­ta, az idén elkezdték a töl­téskorrekciót is, amelyen a Betonútépítő Vállalat gépei dolgoznak. Az idei munkála­tok során az ATIVIZIG és a Közraktározási Központ közös létesítményének építé­se mintegy 100 millió forint­nyi költséget használ fel. Klárafalván a régi, el­avult gátőrtelep helyén új épül. Jelenleg a főépület és az árvízvédelmi munkálatok­hoz oly nélkülözhetetlen szertár kivitelezésén dolgoz­nak. A telep azon túl, hogy az ott élő gátőrnek kényel­mesebb otthont biztosít, a korszerű felszereléssel, ki­képzéssel nagyobb biztonsá­got nyújt az esetleges árvíz­­védelmi munkálatokhoz is. Eközben végzik az üzemi hírközlő rendszer korszerű­sítését is, amelynek kereté­ben drénezőgéppel fektetik a föld alá a telefonkábeleket a gát mentén. (Mindez ter­mészetesen az árvédelmi biz­tonságot, a töltés teherbírá­sát nem veszélyezteti.) I. Zs. Éghajlati világprogram Az ENSZ meteorológiai világszervezetének tavaly in­dított tízéves éghajlati világ­­programja keretében az Or­szágos Meteorológiai Intézet központjában megkezdődött az adatok számítástechnikai feldolgozása. Témakörök sze­rint csoportosítják a beér­kező adatokat, hogy egysé­ges képet adjanak a Kár­pát-medence városainak klí­májáról, a magas légkörről és a mezőgazdaság számára hasznosítható éghajtlati ös­­­szefüggésekről. Az első információkat a közelmúltban küldték el a világprogram washingtoni adatbankjához. Erdein­k szerepe a pihenésben Szeretjük az erdőt. Ha rá­érősen járjuk a természetet, kirándulunk valahová, vagy gépkocsival utazunk hazánk tájain, leginkább fák és bokrok szomszédságában vá­gyódunk megpihenni. El sem tudjuk képzelni az éle­tet erdők, ligetek, csalitok nélkül. A hajdani természe­ti népeknek az erdő nyúj­tott védelmet és táplálékot, szolgáltatott építőanyagot, tüzelőt, szerszámot, de a mai ember számára is nél­külözhetetlen. Mivel azon­ban nemcsak használja az ember az erdőt, hanem gyakran ki is használja, sőt olykor meggondolatlanul irtja, muszáj intézményesen gondoskodni annak védel­méről, illetve megteremteni az ésszerű erdőgazdálkodás feltételeit Törvények hatására kezd­ték meg hazánkban a tönk­rement erdők újratelepíté­sét, az Alföld fásítását. Több mint 200 éve szerepel erdőgazdasági üzemtervek­ben az erdő védelme, csök­kentésének megakadályozá­sa, hogy a gazdasági szük­ségletek kielégítésén túl ma­napság a pihenő lakosság kényelmét is szolgálja. Ta­lán ősi ösztön a természet utáni vágy. Nemcsak Ma­gyarországon, hanem leg­több hasonló fejlettségű ál­lamban úgyszólván társa­dalmi igény lett az erdei pihenés és üdülés. A kilenc évvel ezelőtt Buenos Aires­ben rendezett VII. Erdésze­ti Világkongresszuson az erdők alapfunkcióit — a magyar küldöttség indítvá­nyára — termelési, környe­zetvédelmi és szociális-üdü­lési szolgáltatásban határoz­ták meg. A világ összes er­dőterülete 1978-ban 4 ezer 670 millió hektár volt, ami­ből hazánkra 1,6 millió hek­tár esik, s az ország terüle­tének egyhatodát foglalja el. Szeknyelven szólva: er­dősültség szempontjából 12 európai ország között csak Angliát előzzük meg. Érdemes tudni, hogy a­ környezetvédelemre kijelölt erdők nagysága az utóbbi 20 esztendőben majdnem háromszorosára nőtt, az ez­­redfordulóig azonban nem várható növekedés. Az úgy­nevezett szociális­ üdülési célra kijelölt erdők aránya ugyanebben az időszakban­ négyszeresére gyarapodott, s a már fölmért igények alap­ján 2000-ig valószínűleg megháromszorozódik. Ez annyit jelent, hogy 19—20 év múlva 213 ezer hektár közjóléti erdőnk lesz. Az új feladatok megvalósítása ér­dekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei döntöttek a beru­házásokról, meghatározták a lebonyolítás rendjét, vala­mint a finanszírozás és az ellenőrzés szabályait. A IV. ötéves terv idején országosan 86 közjóléti fejlesztési tervet hagytak jóvá. Akkor szinte minden város, illetve nagyobb tele­pülés határában létrehoztak fejlesztésre érdemes erdei tisztásokat, ligeteket. Ezeken a helyeken sétautakat, au­tóparkolókat, forrásokat, ki­látókat, padokat, illemhe­lyeket építettek, eligazító táblákat, szemétgyűjtőket stb. raktak ki. Az V. ötéves terv során folytatódtak ezek a beruházások, az arány azonban a növekvő turiszti­kai forgalomnak megfelelő erdei utak és vasutak kiépí­tése felé tolódott. Így kapott minisztériumi anyagi támo­gatást a többi között példá­ul a számunkra különösen fontos Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark is. Egyre nő a látogatók szá­ma. Országosan — becslések szerint — 1916-ban 14,2 millió, 1979-ben pedig 17,4 millió ember kereste föl az üdülőerdőket. A VI. ötéves terv erdőtelepítési beruhá­zási javaslatában hangsúlyo­san a Balaton és a Velen­cei-tó környékének tovább­fejlesztése, a nagy forgal­mú erdei kirándulóközpon­tok komfortjának növelése, továbbá a Bükk-hegység tu­risztikai célú kiépítése sze­repel. Sajnos, ma még so­kan nem tekintik megóvan­dó közösségi tulajdonnal­ az erdei létesítményeket. Nincs olyan szabadba helyezett pad, asztal, szemétgyűjtő, amit a használatba adástól számított egy-két héten be­lül meg ne rongált volna valaki. Gyakori az is, hogy a berendezéseket, fölszerelé­seket eltulajdonítják. Az országban található üdülőerdők, erdei autóspi­henők és arborétumok kör­zetei a következők: Buda­pest környéke; a Balaton­­környék; Nyugat-Dunántúl; Dél-Dunántúl; Dél-Alföld, Észak-Alföld; Észak-Ma­­gyarország. Minket, Csong­­rád megyeieket elsősorban nyilván az V. körzet érde­kel, amelyben a többi kö­zött található az ásotthalmi üdülőerdő, a zsombói és a zákányszéki erdei pihenő, a vásárhelyi pihenőerdő, az ópusztaszeri kirándulóerdő, a szegedi parkerdő. Autós­pihenőnek számít a fölsorolt helyeken kívül az üllési és a rúzsai erdő, valamint a Földeák melletti Kornel-li­­get. F. N. I. Jó vizsga Alföldi olajbányászok Görögországban Sikerrel vizsgáztak az el­ső erőpróbákon a Görögor­szágban dolgozó alföldi olajbányászok. A Kőolajku­tató Vállalat — a Nikex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével — a gö­rögországi Milos szigetén vállalt munkát, geotermikus energia feltárását. A kiváló szakemberekből, fúrómunká­sokból álló brigád tervszerű munkával eddig két gőzku­­tat mélyített — 300 Celsius­­fokos gőzt hozva a felszínre — és most dolgozik a har­madik fúráson. A természeti energiát a tervek szerint ipari célokra és villamos energia előállítására hasz­nálják fel. A görög megrendelők a jövőben is számítanak a magyar szakemberek mun­kájára, tervbe vették, hogy az ország más területein is rájuk bízzák a hőforrások feltárását. A kőolajkutatók egy má­sik csoportja Franciaország­ban, Párizs környékén kez­dett munkához, ahol ugyan­csak a földben levő hőener­gia feltárása a feladat. A mélyből feltörő gőzzel, for­róvízzel lakótelepeket fű­­tenek majd. Tudományos Szombaton befejeződött Miskolcon a magyar klini­kai laboratóriumi és diag­nosztikai társaság 32. kong­resszusa. A tudományos ta­nácskozáson az ország kü­lönböző részeiből mintegy tanácskozás 300 orvos, biológus és ve­gyész vett részt. Az immu­nológiában és a gastroente­­rológiában a korszerű orvo­si ellátás alapját képező la­boratóriumi diagnosztikai módszerek eredményeiről folytattak eszmecserét. 171. évfolyam 257. szám 1981. november 1. vasárnap Ára: 1,80 forint Több lesz a krumplis A burgonyás kenyér jött, látott, győzött; népszerűségére jellemző, hogy csak ritkán lehet kapni a boltokban, s rö­vid ideig. A Szegedi Sütőipari Vállalat Tavasz utcai ke­nyérgyárában jugoszláv automata gép működik, amely al­kalmas a burgonyás kenyér előállítására. A burgonyapely­­het Svájcból importálják — az első szállítmányok novem­ber elejére várhatók. A sütőipar vezetői ekkorra ígérik az ellátás javítását. A hírnek örülünk, mindössze egy apró­ságon gondolkoztunk el: vajon a magyar burgonyából nem lehetne-e a kenyérgyárban is felhasználható alapanyagot készíteni? Készül a kenyértészta Ezen a gépen formálódik kenyerünk Nagy László felvételei Egykilós kenyeret szednek ki a kemencéből

Next