Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve VK.Ä6 rmOt-ETÄJtJAI. £©Y*SŐLJETE*.S Újévi köszöntő Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke január elsején újévi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Tisztelt Honfitársaim! Kedves Elvtársak! Új esztendőt köszöntünk. Ilyenkor szo­kásunkhoz híven mérleget készítünk a múlt esztendőről, és kifejezzük egymásnak jókívánságainkat az új évre. Milyen is volt a múlt esztendő? Nem mondható sem jobbnak, sem rosszabbnak, mint más, előző éveink. Folytatása volt annak a munkának, amelyet kipróbált, bevált politikánk szellemében 25 éve foly­tatunk. Eredményekben gazdag negyed­századunkról méltóképpen emlékeztünk meg magunk, és megemlékeztek mások is. Nyugodt lelki­ismerettel mondhatjuk, hogy bár sok minden történt a világban és itthon is bőven akadt tennivalónk, fejlő­­­­désünk töretlen volt. Ennek a negyedszá­­­­zadnak az eredményeit nyugodt lelkiisme­­rettel vállalhatjuk most, és a következő nemzedékek előtt is. Népgazdaságunk a súlyosabb nemzet­közi feltételek ellenére tovább szilárdult és új módon, az új követelményeknek megfelelően kezd dolgozni. Gazdálkodá­sunkban már jelentkeznek erőfeszítéseink első eredményei. Két fő­ célunknak megfe­lelően a külgazdasági egyensúly javult és életszínvonalunkat megőriztük. Hazánk po­litikai, gazdasági és társadalmi eredmé­nyeiről határainkon túl is elismeréssel beszélnek. Ennek kézzelfogható jele, hogy a külső piac a világgazdasági hanyatlás ellenére, növekvő bizalommal fogadja ter­mékeinket. Ez alkalommal is megköszönöm a párt­és az állami vezetés nevében munkásosz­tályunknak, szövetkezeti parasztságunk­nak, értelmiségünknek, társadalmunk min­den más rétegének, minden jósz­ándékú állampolgárunknak a közös nagy célok el­érése érdekében kifejtett erőfeszítést. Kétíves Barátaim!' ' Feszültségekkel terhes világban élünk. Terveink megvalósításának külső feltételei nem javultak tavaly sem. Munkánk belső feltételeinek alakulásában viszont kedve­ző változások tapasztalhatók. Városokban, községekben egyaránt szaporodnak a kö­zös gondolkodás, a közösen végzett munka, a szorgalom biztató eredményei. Jó a po­litikai légkör, a létbiztonság, aktív a köz­élet, így nemzeti célkitűzéseink elérése so­rán ki-ki személyes elképzeléseit is valóra válthatja. Szocialista társadalmunkban a politikát a vezetés és a közvélemény együttes erő­feszítései alakítják és emelik a közügy rangjára. A Magyar Szocialista Munkás­párt kipróbált politikája, a Hazafias Nép­­front programja egész dolgozó népünk eszére és szívére apellál. Innen a színes vitákban alakuló szocialista nemzeti egy­­ség, amelyet a különböző társadalmi réte­gek nemzetiségre, vallásfelekezetre, korra és nemre való tekintet nélkül a sajátjuk­nak éreznek és vallanak, s amelynek ör­­venee­es eredménye a politika, a gazda­sági és a társadalmi stabilitás. F­red­mén­yeink nem vitathatók, de óva­kodnunk kell azok túlértékelésétől. Vala­­m­ennyien tudjuk, mennyi tennivalónk van meg a vezetésben, a vállalatok, intézmé­­nyek­ irányításában, a társadalom fejlesz­tésében. Szocialista céljaink, gazdasági helyzetünk realitásai és a világpiac hely­zete arra kényszerítenek, hogy munkánk­ban a fő figyelmet az 1982-es esztendő­­pent is két nagy feladat megoldására össz­­pontosítsuk: a külgazdasági egyensúly to­vábbi javítására és az életszínvonal meg­őrzésére, vagyis egész életünk nyugodt, biztonságos körülményeinek fejlesztésére. Ez reális, megvalósítható cél. Kedves Elvtársak­ 1 Napjainkban nőnek a nagyvilág gond­jai, veszélybe kerültek az enyhülés ered­ményei. Az imperializmus reakciós erői elvesztett pozícióik visszaszerzésére törek­szenek. Katonai erőfölénnyel szeretnék aka­ratukat a világra kényszeríteni. Nem akar­ják tudomásul venni, hogy a népek sza­badon akarnak élni, a történelem kerekét nem lehet visszafordítani. Az erőviszonyok egyensúlya kialakult és ez a gmanciája annak, hogy a haladás és a béke erői nélkül, vagy azok ellenére ma már nem lehet tenni semmit a világon. A mi véleményünk a világ nagy kérdé­seiben világos A béke elkötelezett hívei vagyunk Barátainkkal és szövetségese­inkkel szoros egységben, nem kíméljük erőinket azért, hogy az enyhülést, a békét és a haladás ügy­ét megoltalmazzuk. En­nek érdekében pártunk és kormányunk a jövőben is folytatja aktív, széles körű nemzetközi tevékenységét.­­ Bekérik biztonságunk, szocialista fejlő­désünk szempontjából különös fontossága van annak, hogy folytassuk testvéri ba­rátságunk ápolását, sokoldalú együttműkö­désünk fejlesztését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ebben a szellemben üdvözöltük és tá­mogatjuk lengyel barátainknak a szocia­lizmus védelmére és a belső rendterem­tésre irányuló lépéseit is. Abban a meg­győződésben, hogy ez a legjobb megoldás a lengyel nép és a világ számára is. Külpolitikánk sarkalatos tételei válto­­zatlanok­ a Magyar Népköztársaság hű szövetségeseihez, barátja a nemzeti sza­badságukért, az önálló fejlődésért küzdő volt gyarmati népeknek és a békés egy­más mellett élés elve alapján korrekt partnere, a fejlett tőkés oszágoknak. Mindannyiunkat foglalkoztat a gondo­lat, hogy mit várhatunk az uj esztendő­től. Mi mienék élett békét. Szilárd meggyő­ződésünk, hogyy a békeszerető erők meg tud­ják akadályozni a nemzetközi feszült­ség fokozódását, a béke megvédése reá­lis lehetőség. E­lőbbre akarunk lépni szocialista vív­mányaink gyarapításában. Szembe kell néznünk a világgazdaság, a világpiac ki­­hívásaival. A követelmények mind szigo­rúbb feltételeket támasztanak velünk szemben. Ez a kényszerítő erő pillanatnyi­lag kellemetlen, de hosszú távon segíti fejlődésünket abban a versenyben, amely elől nem térhetünk ki. Munkánkat ebben a helyzetben nagyon fegyelmezetten és ésszerűen kell végeznünk, még takaréko­sabban és okosabban kell gazdálkodnunk szellemi és anyagi javainkkal egyaránt. Tisztelt Elvtársak! Kedves Barátaim! Határozottan haladunk tovább a kipró­bált, jó úton. Nem gondtalanul, de maga­biztosan nem állhatunk meg, szorgalom­mal és közös fejtöréssel kell siettetnünk a pozitív változásokat. Politikánk szellemé­­b­en mind ésszerűbb megoldásokat, a bol­dogulás célszerű módjait keressük. Biza­kodva tekintünk a jövőbe, mert szilárd alapokra, tehetséges, jóra törekvő népünk erőfeszítéseire építünk. Sorainkat még szorosabbra zárva vállaljuk sok­ közös tennivalónkat. Az új év első napján a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében kí­vánok hazánk valamennyi állampolgárá­nak, egész magyar népünknek, minden barátunknak eredményekben gazdag, bol­dog és békés új esztendőt! Sikeres tervteljesítés A győri Rába. Jnnár sikere­sen téljesítette több mint 17 milliárdos éves tervét. Az 1981-es esztendőben is a két fő termékből: a motorból és a futóműből gyártották a legtöbbet. A motorgyártás már december elején befeje­ződött s ezt­ követően csak tartalékalkatrészeket készí­tettek. Futóműből a Gyár először érte el a 200 ezres darabszámot, ami világvi­szonylatban is jelentős mennyiségnek számít. Elké­szült több mint 25 ezer mo­tor, 900 kamion. Kisebb so­rozatban gyártottak erőgépe­ket, és nagy mennyiségben mezőgazdasági felszerelése­ket, állattartó berendezése­ket. A gyár termékeinek *0 százalékát, exportálta 1931 - ben Jelentős tételben szállí­tottak futóműveket az Egye­sült Államokba. Csehszlovák megrendelésre új típusú autó­buszokba beépíthető futó­művek gyártását kezdték meg az év utolsó részében. Folytatták az új motorcsalád kialakításával kapcsolatos kísérleteket, fejlesztéseket. Az új típusú motorokat nagy sorozatban 1983-tól gyártják. Petőházán Jó évkezdés Jól kezdődött az új esz­tendő a petőházi cukorgyár­ban Elsején és másodikán 6 ezer tonna répát dolgoztak fel és 760 ton­na cukrot gyártottak. Petőházán már túl vannak a századik kam­­pánynapon. A feldolgozott répa mennyisége meghalad­ta a 330 ezer, a gyártott cu­kor pedig a 10 ezer tonnát. A gyártás kezdettől fogva zavartalan. Még mindig 75 ezer tonna répa vár feldolgo­zásra. Várhatóan január 20 . körül fejeződik be a gyártási idény Petőházán. ' ! 72. évfolyam 1. szám 1982. január 3. vasárnap Ára: 1.40 forint Hallgat a kút Marosiékért Győzelem­­ 57 óra alatt Az események leghívebb krónikása sem képes arra, hogy pontosan visszaadja a történteket. Bármennyire is jó lenne érzékeltetni, annak az 57 órának a hangulata nem idézhető fel, percenként változó feszültséggörbéje nem rajzolható meg papíron. 1081. december 29. hajnalá­tól Szilveszter napjának dé­li óráig minden pillanatról köteteket kellene írni, s még mindig nem lenne teljes a kép. Az algyői ügyeleti napló­ban az első bejegyzés: „03.30 Algyő 224-esről riasztás: A 683 kitörés.” Az utolsó sort december 31-én írták a naplóba: „A kút elfojtva 14.15." Amikor a kockás spi­rálfüzetben lapozgatok, oda­kint Maroslele határában a kút már csendes. Tolólapos traktorok győzködnek a sár­ban, a munkapadot húz­zák ki, aztán az új év első napján ledöntött tornyot kö­tik a drótkötél végére. Nincs már tűzoltókocsi, AH-s Zsi­guli egy sem, a melegedő bódé ajtaja zárva. A közeli útkereszteződésnél nem tar­tóztat fel senkit a rendőr. Ki menne már a 683-ashoz? Csak akinek dolga van ott. Január másodika, az első általános szabad szombat délelőtt­je. Az a műszak van szolgálatban, amelyik a ki­töréskor is dolgozott. — Egyik pillanatról a má­sikra fordult fel a világ. Robbanásszerű dörejt h­­al­­lottunk, meg láttuk a kivá­­gódó csődarabot. Felbuktam valamiben. Mint a béka . . . Még sosem láttam kitörést, gondolhatja . . . A naplóból. ..A 683-as rá­diója üzemképtelen, URH-s ügyeletes gépkocsit kiküldve a hírvonal helyreállítása cél­jából.” — Nem történt bajunk, s mert nem robbant be a gáz, tettük, amit ilyenkor kell, meg lehet. A 224-esről szól­tunk az ügyeletnek. A naplóból. ..Kitörésvé­delmi csoport tagjai közül telefonon értesítve Csizmeg Isván, Újvári Béla, Pataki Ferenc.” Nem volt még négy óra.­­ Még órákkal később is­ remegett a­z érdem. Balaicz Tibor üzemi fő­mérnök a második ember volt a riasztottak közül. Az ügyeleti napló első lapján főként az ő utasításai olvas­hatók. Egyebek között ez a bejegyzés. ..a Délmagyar, a Csongrád Megyei Hírlap, a tv tájékoztatást kért. Hala­dékot kértünk. 9 óra 25-kor." Tíz órakor Balaicz Tibor a gázsugár vizes, homokos permetje elöl egy mikro­buszba invitált bennünket. (Készséges tájékoztatását lapunk olvasói nevében ez­úton is megköszönjük.) — Mikor érezte, hogy megfogják a kutat? — December 31-én, 12 óra 27 perckor. Amikor má­sodszorra beemeltük a ki­törésgátlót és noha a csava­rok még nem rögzítették, de már nem fújt ki mellet­te a gáz. — Az első próba miért nem sikerült? — Kivágta a tömítést a gázsugár. De biztosak vol­tunk benne, hogy legköze­lebb győznünk kell. Ezt egyébként Győry Gyu­la, a Kőolajkutató Válla­lat műszaki igazgatóhelyet­tese már egy nappal azelőtt megjósolta: — Nagyszerű csapat ez. Megérdemlik a fiúk, hogy otthon szilveszterezzenek. Dr. Vándorfi Gyula igaz­gatóval együtt ők ketten nyújtottak először kezet — köszönet és gratulációkép­pen — a ki­törés­védelmi cso­port tagjainak, amikor — hogyan lehetne elkerülni ezt a közhelyet? — fáradtan és megkönnyebbült boldogsággá­ „magára hagyták” a néma­ságra kényszerített kutat. Az sem titok,­­ hogy az ott­honi éjféli pezsgő­zést meg­előzte a délutáni kocpintás az algyői olajosközpontban. Csak a nagyját mosták le a bőrük­be is beivódott olajos, ho­mokos permetnek. — Mi lesz a kút sorsa? — Termel majd, mintha mi sem történt volna. Né­hány nap és új berende­zést teszünk a régi helyére. Csak egy kis fagy kellene hozzá, hogy ne merüljünk el a sárban — mutat körbe Szász Sándor főfúrómester. Éppen csak hogy hazajött iraki kiküldetéséből, még szabadságon volt, mikor a TV-híradó tudósításában fel­ismerte a 683-ast. Az első vonattal utazott haza Leány­faluról, ott érte ugyanis a hír. A hír, amely persze az ország legtávolabbi részein is izgalomba hozta az olaj­bányászokat. A naplóban ismerős neve­ket — a zsanai kitörés fő­szereplőinek nevét — lát­tam viszont: „Dr. Hingl Jó­zsef tájékoztatást kért." Né­hány sorral lejjebb. ..Buda Ernő. Nagykanizsa: bármi­lyen segítség kell, szólni. Ha ember kell, igazgatóval be­szélni." Erre nem volt szük­ség. .. " szegediek, orosházi­ak, szolnokiak 57 órás küz­delme véget ért, további munkájukról ippg­rtlem az újságok első oldalain tudó­sítanak majd a krónikások. De éppen ezért úgy gon­doljuk: a maroslelei gázki­törés elfojtásában, a kút le­zárásában és további hasz­nosításában közreműködők­kel, mindazokkal, akik részt vettek ebben az emberpró­báló harcban, lapunk első oldalán, kell — ha képzelet­ben is — kezet szorítanunk. Pálfy Katalin Az új kitörésgátló — mely az 57 órás kü­zdelem győzelmi jelvénye is lehetne — Pintér Ferenc és Szabó Imre őrizetében

Next