Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

2 Jasszer Arafat hazánkba érkezett (Folytatás az 1. oldalról.) társadalmi «• gazdasági fej­lődésünkről , a Bod­hi­­­zmus építésének időszerű felada­tairól. Jasszer Arafat ismer­tette a PFSZ tevékenységét, a Palesztinai arab nép har­cának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP EU külügyi osztályának helyet­tes vezetője és Kovács Béla, a Népfront Országos Taná­csának titkára. Délután az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában Gyenes András tár­gyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kér­déseket, különös tekin­tettel a kö­­el-keleti tér­ség legújabb fejleményei­re. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista körök tö­rekvései, az izraeli vezetés agresszív politikája miatt, amelynek következtében vál­tozatlanul feszült a helyzet a Közel-Keleten. Ez nem­­csak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenye­geti. Gyenes András az MSZMP és a magyar nép szolidaritásáról biztosította a Palesztina­ arab népnek a PFSZ vezetésével folytatott harcát. Jasszer Arafat tájé­koztatást adott a közel-kele­ti helyzetről a Palesztinai problémáról és meleg sza­vakkal köszönetet mondott a Palesztinai arab nép ne­héz küzdelméhez nyújtott magyar támogatásért. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel Este a palesztin küldött­ség megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesé­nek műsorát az együttes budapesti székházában. Lengyelország Életbe lépett az árreform Szenegambia incidens Gdanskban • Gyér érdeklődés a „szolidaritási shear" Iránt • Varsó (PAP) A lengyel belügyminisz­térium közlése szerint szombaton Gdanskban a nap második felében fiata­lok csoportjai incidenseket provokáltak. Az amerikai propagandakampány által felheccelt szervezők előbb a Lenin hajóépítő gyár köze­lében azzal akartak na­gyobb méreteket adni ak­ciójuknak, hogy a provoká­ciót akkorra időzítették, amikor a hajóépítő üzem dolgozói elhagyták a gyá­rat. Jelszavakat kiabáltak, és államellenes tartalmú röpcédulákat osztogattak. A rendfenntartó erők felhí­vása, valamint a hazatérő dolgozók magatartása ered­ményeképpen a szervezők­nek a hajógyárnál nem si­került tüntetést szervezni. Ez arra késztette a provo­káció értelmi szerzőit, hogy máshol, a város központjá­ban kíséreljék meg az in­cidens kirobbantását. Mivel a fiatalok nem en­gedelmeskedtek a hatósá­gok felszólításának, és köz­épületek megrohanására tet­tek kísérletet, valamint ag­resszív magatartást tanúsí­tottak a rendfenntartó erők­kel szemben, szétoszlatták a rendzavarókat A városban este nyolc órakor már nyu­galom volt. Az Incidens következté­ben megsérült 6 polgári személy, és a rendfenntartó erők nyolc tagja, 205 sze­mélyt őrizetbe vettek. Tú­l­­nyomó részük fiatal, rész­ben főiskolás és középisko­lás. A rendeleteknek meg­felelő módon, gyorsított el­járással vonják felelősségre őket. A szervezőket és a bűncselekménnyel gyanúsít­hatók ügyét egy más bíró­ság szintén gyorsított eljá­rással tárgyalja majd. A belügyminisztérium közleménye rámutat, hogy a felelőtlen elemek által kez­deményezett incidensek a szükségállapot-rendelet sú­lyos megsértését jeletik. A hatóságok az utóbbi időben számos intézkedéssel enyhí­tik a szükségállapot előírá­sait.. A stabilizációra, nyu­galomra és rendre vágyó nép törekvéseivel és érde­keivel ellentétes módon a provokáció kezdeményezei ezt használták ki. A közrend megsértésének újabb kísérleteit elkerülen­dő a gdanski vajdasági ha­tósági szervek későbbi fel­oldásáig január 31-én a rend fenntartására vonatko­zó intézkedéseket hoztak, egyebek között megszigorí­tották a kijárási tilalmat. A Gdanskban bevezetett szigorítások a hatóságok ama törekvését tükrözik, hogy biztosítsák az ország számára oly szükséges nyu­galmat és rendet — han­goztatja a belügyminisztéri­um közleménye. Lengyelországban hétfőtől életbe lépett az árreform, amelynek értelmében átla­gosan két—háromszáz szá­zalékkal emelték az élelmi­szerek árát, és drágult a fűtőanyag, a központi fűtés és az elektromos energia díja. Az intézkedéseket szé­les körű bérkiegészítésekkel ellensúlyozzák. A gazdasági reform keretébe illeszkedő áremelések célja az, hogy helyreállítsa a piaci egyen­súlyt. Varsói megfigyelők az in­tézkedések kapcsán emlé­keztetnek arra, hogy az ár­reform — az átfogó gazda­sági reform részeként — különleges helyzetben, e de­cember 13. óta érvényes szükségállapotban kerül be­vezetésre. Ilymódon egyelő­re nem érvényesülhet kel­lően sem a termelést ösz­tönző, sem pedig a gazdasá­gi kapcsolatokat pezsdítő hatása sem. A szükségálla­potnak a gazdasági élet ala­kulását is döntően befolyá­soló korlátozó intézkedéseit emiatt is kívánja minél előbb enyhíteni a lengyel kormány. • Washington (MTI) A Nemzetközi Kapcsola­tok Hivatala nevű amerikai propaganda-ügynökség va­sárnap másfélórás műsort sugárzott „Lengyelország le­gyen Lengyelország” cím­mel. A műsor azt próbálta előírni a lengyel népnek és a lengyel kormánynak, ho­gyan intézzék belső ügyeik­et. Ezt megelőzően, szombaton számos amerikai nagyváros­ban szerveztek „szolidaritási napi” tüntetéseket. Ezek a vártnál jóval kevesebb ér­deklődőt vonzottak. A tévéműsor ,,fénypontja" az amerikai elnök nyilatko­zata volt. Ebben megismé­telte e Lengyelországgal kapcsolatban sokszor elő­adott amerikai fenyegetést! „Ha a lengyel helyzet roaz­­szabbodik, újabb szankciók következnek”. Az Egyesült Államok, mint ismeretes ,de­cember végén gazdasági kor­látozás­okat léptetett életbe Lengyelország és a Szovjet­unió ellen — a lengyelorszá­gi szükségállapot megszün­tetését, a Szolidaritás köve­teléseinek teljesítését és a szervezet internált szószólói­nak azonnali szabadon bo­csátását követelve. A televíziós show-t, amely­ben Thatcher asszony és Schmidt kancellár is „fellé­pett”, az országba sugároz­ták a vevőállomások rend­kívül gyér érdeklődése mel­lett. A műsor legfőbb átve­vője így az Amerika Hangja rádióállomás, amely utasí­tást kapott a hanganyag át­vételére, valamint a Szabad Európa Rádió volt Bár 32 amerikai törvényhozás kivé­telképpen engedélyezte a műsor belföldi felhasználá­sát, a nyilvános tévéhálózat jórésze szintén megtagadta az ingyen rendelkezésére bocsátott politikai show köz­vetítését. A tévéadás fontos részét alkották az Amerika­­szerte szervezett „szolidari­tási tüntetések”. Ezek szom­baton zajlottak le szintén feltűnően mérsékelt érdek­lődés mellett. Chicagóban az A­FI­—CIO, a lengyel „szoli­daritási napra” csak Bóoo embert volt képes mozgósí­tani a sajtónak jelzett „leg­alább” 15 ezer helyett. Még a chicagói több százezres lengyel­­ migráció sem kép­viseltette magát úgy, ahogy remélték. REAGAN—HAIG MEGBESZÉLÉS Haig amerikai külügymi­niszter szombaton Washing­tonban, röviddel hazaérkezé­se után tájékoztatta Reagan elnököt közel-keleti körútjá­ról és Gromsko szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott genfi tárgyalásairól. Az el­nök és Haig találkozóján részt vett William Clark nemzetbiztonsági főtanács­adó­ja. Megfigyelők emlé­keztetnek rá, hogy Reagan néhány nap múlva Mubarak egyiptomi elnököt fogadja. INDIAI—PAKISZTÁNI TÁRGYALÁSOK Az India és Pakisztán kö­zött külügyminiszteri szin­ten megtartott négynapos tárgyalások — amelyek hos­­­szú idő óta az első komoly kísérletet jelentették a két ország közötti hagyományos ellentétek feloldására — a párbeszéd folytatását elő­irányzó közleménnyel értek véget. Ez kiindulási alapot szolgáltathat a két ország közötti ellentétek csökken­téséhez. IZRAELI CSAPAT-összevonás Folytatódnak az izraeli csapatöszevonások és tart az izraeli nehézfegyverzet be­áramlása a jobboldali milí­ciák kezén levő dél-libanoni határövezetbe. A tüzérségi és harckocsiállásokat a pa­lesztin ellenállási mozgalom és a libanoni nemzeti-haza­fias erők támaszpontjaival szemben építették ki. Izraeli katonai vezetők több ellen­őrző körutat tettek a csapat­­öisszevonások térségében. SALVADOR! TÖMEGMÉSZARLÁS Védtelen polgári lakosok tömegét gyilkolták halomra Salvadorban a junta kar­hatalmi erői, és félkatonai bandák december közepén. A rémtettre most derült fény, néhány életben mara­dott beszámolója alapján, amit a salvadori felszabadító mozgalom, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) közleménye is idéz. Kedd, 1982. február 2 'Ami egy hír mögött van Szenegál és Cam­pa kormányzata úgy döntött, (1981. december 18-án), hogy a két ország 1982-től fokozatos megvalósítóiban unióra lép. (Ez a szerző­dés 1982. február 1-én lé­pett életbe.) Az egyesülést politikai okokon kívü­l, földrajzi és gazdasági szempontok is indokolják. Az együttműködés a két ország között már 1985- ben (Gambia függelensé­gének elnyerése után) el­kezdődött, s mindkét or­szágban már évtizedek óta jelentős erők szorgalmaz­ták az egyesülést Szenegál az unió nagyobb és gazdagabb résztvevője. Területe mintegy 197 ezer kua, lakóinak száma 5 és fél millió, főleg szudáni négerek, északon kevés arab, a városokban pedig kevés európai, főleg francia él. Területe a XIV. század­ban még az ún. mali biro­­dalomhoz tartozott. Az első európaiak a XV. században jelentek meg partjainál, az 1000-as években pedig meg­kezdődött a vetélkedés a hollandok, portugálok, és franciák között a terület birtoklásáért, amely a fran­cia gyarmatosítók győzel­mével végződött 1904-től a Francia Nyugat-Afrika ré­sze, 1958-t­ól autonóm köz­társaság, 1900-tól független ország. Gazdasági életét, a me­zőgazdaság határozza meg, ebben az ágazatban dolgo­zik a munkaképes népesség 70%-a. Legfontosabb ter­mékei: földimogyoró (világ­­termelésben a negyedik) rizs, kukorica, gyapot, kö­les. Bányászatéban a fosz­fát említésre méltó, tenger­fenék­ kőolajkészletei fel­tárás alatt vannak. Gambia a tervezett unió másik országa, mindössze 11 ezer km 3 területű, lakóinak száma pedig mintegy 600 ezer. A hajózható Gambia fo­lyó két partján 20—25 km széles, közel 350 km hosszú sávban ékelődik Szenegál területébe. A népesség túl­nyomó többsége szudáni né­ger. Területe a XIV. század­ban — Szenegálhoz hason­lóan — a mali birodalom­hoz tartozott. A XV. század közepén portugál kereske­delmi és rabszolga kereske­delmi központ. Egy évszá­zaddal később már az an­golok rendeztek be telepet hasonló céllal. 1954-ben — a lakosság hosszú függetlenségi harcá­nak eredményeként — kor­látozott alkotmányt kapott. Megtartották az első­ vá­lasztásokat. 1963-ban vezet­ték be az önkormányzatot, s 1965 óta független állam. Elmaradott mezőgazdasági ország (a lakosság közel 90 százaléka dolgozik ebben az ágazatban), fő terményei: földimogyoró (exportra ter­melik), a köles és a rizs. Berczeli A. Károly Apa és anya 10 — Egy perc nyugtom sincs azóta. Kálmán, mindig Pétert látom magam előtt, s az a ször­nyű érzés kínoz, hogy ezzel még nincs minden­nek vége, még valami nagyobb csapás is vár rám. — így feszegette a kérdést Darabéi előtt az asszony, s közben vergődve gyúrta, gyömöszölte azt, ami éppen a keze ügyébe került. — Megedzve, keményen, férfiasan fog haza­érkezni a fiú — nyugtatta meg készségesen a lo­vag —, még sok öröme lesz benne. — Nem tudom ... Nem hiszem ... — bámult maga elé csüggedten Annuska, s görcsösen ös­­­szeszorított marka erőtlenül szétnyílt, mintha valamit, amit nagyon szeret, hirtelen elbocsá­tana. Mikor Gárgyán most belépett a szobába, kezé­ben a hivatalos értesítéssel, s összevont szemöl­dökkel, szúrós, szinte gyűlölködő tekintettel a fiú arcképére meredt, aztán komor, merev lép­tekkel haladt előre, s közben a szája is elkes­kenyedett, amint kivehetetlen, de annál félel­mesebb hangokat hallatott; az asszony úgy érez­te, hogy ütött a végarája. Ahhoz nem volt ideje, hogy a férfi dühe és a kezében lobogtatott levél között valami összefüggést keressen, csak an­­­nyit tudott, s ez villanásszerűen cikázott rajta és, úgy, hogy a szíve is megbénult egy pillanat­ra, hogy az a bizonyos szerencsétlenség most következett be. S még meg sem fordulhatott fér­je után, amikor hirtelen reccsenést, aztán üveg­­csörömpölést hallott, mert Görgyén letépte a falról a fiú fényképét, s teljes erejével a föld­höz csapta. — Átkozott gazember! — hörögte előbb elfe­­héredve, aztán hirtelen kivörösödve, s hogy dü­hének még nagyobb nyomatékot adjon, a sarká­val vadul rátipoft a földön heverő képre. — Ez­tán nekem nincsen fiam! — ordította, s most már az asszonyra pillantott, olyan sötéten, mint­ha a gazságban Annuskának is része volna. — Értetted? A nevét sem akarom többé hallani! Volt, és nincs! Véges Gazember, rablógyilkos! Nem lehet az én fiam! Annuska még sohasem látta az urát ilyen fel­dőltnek, s mert házasságuk egész ideje alatt valóban alig szólalkoztak össze, maga sem tudta, hogy mit kezdjen vele. Egyelőre csak a szíve tá­ját dörzsöl­gette, mert embertelen szúrást érzett belül, s hol az elkékült arcra, hol a levélre, hol a széttaposott képre pillantott, de legtovább azért mégis a levélnél időzött, mert bármennyire is szerette az urát, e percben azt is érezte, hogy a fiúnak van nagyobb szeretetre szüksége, — Jaj, ne tombolj. János — rimánkodott síró» hangon —Jjisz,en engem is megölsz így... — aztán bátortalanul, akadozva fűzte hozzá: — Mi történt vele? A férfit az asszony szenvedése egy kissé ma­gához térítette, mint aki érzi, hogy e pillanatá­ban rajta kívül senkije nincs, kissé nyUgOdtab­­ban, de még mindig remegő hangon válaszolt: — Nyolcévi börtönre ítélték... — Pétert? — sikoltott fel az anya. — Pétert — dörmögött letörten a férfi. — Öt, őt... A mi egyetlen fiunkat!­­— De miért? Mit tett­ az istenért? — kapko­dott levegő után a szerencsétlen anya, mert még mindig azt remélte, hogy találhat a fiú számá­ra valami mentséget. — Valami kötelességmu­lasztás... vagy függelemsértés miatt? — Nemi — öntötte el újra a méreg az apát. — Nem, Annuskám! — S ezt szinte könyörtelen, önmagában vájkáló iróniával mondta: — Ha­nem rablásért, betörésért és­ gyilkosság! kísér­letért ! Hát ezért neveltük őt! Az asszony, aki még mindig a tűt, s egy vá­szondarabot szorongatott a kezében, erre mély, fájdalmas sóhajt hallatott, és hátrahanyatlott. — Ez­ túl sok — suttogta halkan. — Nem, erre én sem gondoltam soha...Ez­ felülmúlja az erő­met ... — S hirtelen kitört belőle a zokogás. S órákig csak sírt, hátracsuklott fejjel, anélkül hogy megmozdult volna. Gárgyán le-föl járkált a szobában előtte, s bár mély részvétet érzett az anya iránt, ő maga is olyan keserű és erőtlen volt, hogy nem bírta. Vigasztalni őt, érezte, ha egyetlen gyöngéd szót szól, melléje zuhan, s együtt zokognak. V. Mire Barabás Gárgyánék házához ért fokoza­tosan beérteledett. A félhomály, mint valami fe­lülről leereszkedő háló, egyre sűrűsödött, hogy végül is mindent befonjon, s foglyul ejtse a vi­lágot. Egy-egy világos házfal még felvette vele a harcot, mint vergődő fehér lepke, de aztán végleg belebonyolódva a sötétség finom fonalai­ba, megadta magát. Susogó, sejtelmes este lett, s csak az újhold homorított az égen fehéren, kar­csún, mint egy műugró leány, aki nagy lendület­tel veti magát a magasból az ismeretlen mély­ségbe. Barabást gondjai hálózták be, mint valami belső éj, amely egyre szorosabban szövődik, s megbénítja a szellem eleven csapongását. Hiába nézelődött, hiába akarta másra összpontosítani figyelmét, tömlöcbe zárult, s bármerre indult, falba ütközött. Egész életét ez a barátság töltöt­te be, s most, hogy válságba került ez a szen­vedélyesen ápolt viszony, úgy érezte, hogy éle­tének értelme is csődbe jutott. Csak Marika zsí­ros, színtelen képe enyhítette komorságát, s ha egy-egy percre felocsúdott a gond nyomása alól, akkor az Ő bizakodó szavai szólaltak meg ben­ne, egyre erőteljesebben. (Folytatjuk.)

Next