Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Újabb gépesítések a szegedi olajmezőn Az idén valósul meg a zöme annak a 15 millió forintos programnak, amely az al­földi — nagyobb részt a szegedi — olaj­bányászok munkájának könnyítését szol­gálja. A programban szerepel számos, ké­zi munkafolyamat gépesítése. Már besze­reztek a csővezetékek hegesztési varratai­nak megmunkálására tucatnyi csiszológé­pet, nehéz alkatrészek mozgatására hid­raulikus szerelőállványokat, elektromos targoncákat. Az egyik legnehezebb fizi­kai munkát, a gázüzemben használatos szi­vattyúk másfél tonnás alkatrészeinek emel­­getését a Budapesti Műszaki Egyetem ku­tatóinak közreműködésével oldották meg. Sokáig gondot okozott ez a probléma, mi­vel a gázüzemben robbanásveszélyt jelent­het a szikrát keltő villanymotoros emelő­berendezés. Ilyen gépet sújtólégbiztos ki­vitelben nem tudtak a kereskedelemben beszerezni. Az egyetemi kutatók által tervezett be­rendezés eleget tesz a különleges s fon­tos követelményeknek. Ugyanakkor mére­teiben, teherbírásában is igazodik a gáz­üzemi adottságokhoz. Ezeket a csepeli, il­letve kőolajipari gépgyárakban készülő különleges emelőberendezéseket hamaro­san munkába állítják a szegedi gázfeldol­­gozó üzemekben. A kézi munkák gépesítése azt is ered­ményezi, hogy hat személlyel kevesebb is ellátja majd ugyanazt a javítási, karban­tartási feladatot. Ez nagy előnyt jelent a munkaerőhiánnyal küzdő szegedi szénhid­rogén-medencében. Munka, szabad szombat , népfront a gazdaságpolitikáról Miért nevezik szabad szombatnak, amikor nem is biztos, mindenütt a szombat szabad? Vajon­­ kellőképpen tudunk-e élni a megnöveke­dett szabad időnkkel? S egyáltalán, az ötnapos mun­kahétre áttérés előny­e és mennyire előny, eredménye­ket hozott-e tisztán, önma­gukban, vagy gondokkal is „megörvendeztetett” ben­nünket ? Egyebek­ között ezek a kérdések vetődtek fel azokban a hozzászólásokban, amelyek a Hazafias Nép­front­ Szeged városi bizottsá­gának tegnap délutáni ülé­sén hangzottak el. A téma pedig az 1982. évi gazdaság­­politikai feladatairól szólt. S az már csak természetes, hogy amikor termelésről be­szélünk, nem kerülhetjük ki az azzal összefüggő emberi tényezőket, így a munkaidő­szabad idő kialakításának és felhasználásának problé­máit sem. Dr. Berencsi Györgynek, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága elnökének megnyitója után Berta Ist­ván, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának­­ titkára tartott áttekintő és elemző előadást a város gazdasági életéről. Ezen belül külön foglalkozott azokkal a kér­désekkel, amelyek a város üzemeinek, vállalatainak gazdaságpolitikai terveiben tükröződnek. Többek közt foglalkozott azzal, hogy az elmúlt évben a város ex­portja mintegy tíz százalék­kal nagyobb volt az előző évinél, s így együttesen el­érte a 7 milliárd forintot. Az export gazdaságossága kielégítő volt, ám az ezzel összefüggő gazdasági muta­tók az egyes termelőüzemek­nél igen nagy eltéréseket mutatnak. Többet költöttünk beruházásokra a számított­nál, és növekedett a válla­lati beruházások aránya is, bár ezeknél főleg a rekonst­rukciós feladatokra fordítot­ták a nagyobb figyelmet. Egyértelműen rossz volt vi­szont az, hogy az előző idő­höz képest nőtt a befejezet­len beruházások aránya. A bizottsági ülésen szó volt az energiafelhasználás kérdéseiről is. Ezzel kapcso­latban az előadó rámutatott, hogy az olajipar termelő te­vékenysége fontos meghatá­rozója városunkban ennek a gazdaságpolitikai feladatkör­nek. Az eredmények között említhető az egyensúlyi helyzet javítását segítő kez­deményezés, mégpedig az importanyagok kiváltása a hazai termékek gyártásával. Ennél — mint mondotta Berta István — egyik külö­nösen jó példaként említhe­tő a Szegedi Kábelgyár, amely az importkiváltás je­gyében készült termékét még exportálni is tudta. A fentieken kívül szó volt a munkaidő-kihasználás és az ötnapos munkahét ta­pasztalatairól is, a témák élénk visszhangra találtak a bizottság, tagjai­ körében. Ezt követően a bizottság megtárgyalta az 1982. évi gazdaságpolitikai munkater­vét. Ezt Pollák Zoltán, a gazdaságpolitikai munkabi­zottság elnöke ismertette. Ebben kifejezésre jutott, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelmet fordítanak mind­azokra a feladatokra, ame­lyek elősegítik a népgazda­ság gazdasági egyensúlyának megteremtését, életszínvona­lunk stabilizálását. Március 1—15.: Beíratás az első osztályba Országszerte március 1-e és 15-e között íratják be az általános iskola első osztá­lyába lépő kisdiákokat. Az iskolák mindenütt a helyi tanács által megállapított napokon veszik fel az elsős­­­ jelölteket. A fővárosban március 4-én és 5-én , csü­törtökön és pénteken — tör­ténik meg a beíratás. A szülők, a gondviselők kötelessége, hogy minden tanköteles korban lévő gyer­meket a lakása szerint körzetileg illetékes is­kolába írassanak be. Azok a gyermekek kerül­hetnek az első osztályba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket. Az igazgatók a helyi szoká­soknak megfelelően hirdet­ményeken, vagy levélben, esetleg más módon értesítik az érdekelt szülőket arról, melyik időpontban várják őket gyermekeik behatásá­ra. A helyi állami és társa­dalmi szervek, szervezetek közreműködésével gondos­kodnak arról, hogy vala­mennyi leendő kisdiák ada­tai felkerüljenek a jegyzé­kekre. A népesség-nyilvántar­tó hivatalok például a tanácsok közvetítésével át­adják az iskoláknak a tan­köteles korúak névjegyzékét. Az általános iskolák igazga­tói engedélyezhetik azoknak a gyermekeknek a felvételét is, akik a hatodik életévü­ket a tanév első hónapjá­ban — tehát szeptember 1— 30. között — töltik be, s testileg, szellemileg megfele­lően fejlettek, alkalmasak az iskolai tanulásra. Ezeknek a tanulóknak a felvételi kérel­mét április 15-ig kell bead­ni az iskolák igazgatóihoz. Valamennyi beiratkozó ta­nuló még az iskolaév kezde­te előtt orvosi vizsgálaton esik át, ennek idejéről az igazgatók tájékoztatják a gyermekek szüleit, gondvi­selőit. Az 1982'83-as énévben mintegy 200 ezer nmek tanul majd az álta aos is­kolák első osztályai­ban. 72. évfolyam 51. szám 1982. március 2., kedd Ára: 1,40 forint Lengyel párt- és állami küldöttség Moszkvában Megkezdődik a tárgyalások Katonai tiszteletadással kö­szöntötték Moszkvában, a vnukovoi repülőtéren a Len­gyel Népköztársaság párt- és állami küldöttségét, amely Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, a Minisztertanács elnökének vezetésével hétfőn délben ér­kezett hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba. Az ünnepi díszbe öltözött repülőtéren a lengyel vendé­geket elsőnek Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke köszöntötte. Megjelent a párt- és állami küldöttség fogadására, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának több tagja:­­ Jurij Andropov, Konsztantyin Csernyenko, Andrej Gromiko, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyi­­nov. Ott volt Konsztantyin Ruszakov, a KB titká­ra, továbbá Nyikolaj Ta­­lizin miniszterelnök-helyet­tes, a szovjet kormány szá­mos tagja, az SZKP KB több felelős munkatársa. A lengyel küldöttséget sze­retettel köszöntötték a repü­lőtéren a szovjet főváros la­kosságának képviselői. Wojciech Jaruzelski Leo­­nyid Brezsnyev kíséretében lépett el a három haderő­nem egységeiből álló dísz­alakulat arcvonala előtt kö­szöntötte a fogadására meg­jelenteket. A LEMP KB első titkára az ünnepélyes fo­gadtatás után Leonyid Brezs­­nyevvel együtt indult el — díszmotorosok kíséretében — szállására. A szálláshoz vezető útvonalat a két or­szág zászlait üdvözlő felira­tok díszítették, és a moszk­vaiak az útvonal mentén szeretettel köszöntötték a vendégeket. A hétfőn Moszkvába érke­zett lengyel párt- és kor­mányküldöttség tagjai a nap folyamán Wojciech Jaruzels­kinek vezetésével megko­szorúzták a Lenin-mauzóleu­­mot és az Ismeretlen Kato­nának a­ Kreml fálánál levő sírját. ■­ A delegáció virágot helye­zett el a kiemelkedő párt­ós állami vezető, Feliksz Dzerzsimszkij striánál és Rokosszovszkij marsallnak a Kreml falában levő urnájá­nál is. A vendégeket a koszorú­zásra elkísérte Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Köz­ponti­­ Bizottságának titkára. Moszkvában megkezdőd­tek­ a­ szovjet­-lengyel meg­­­beszélsek. A megbeszélést szovjet részről az SZKP fő­titkára, Leonyid Brezsnyev, a lengyel párt- és kormány­­küldöttséget Wojciech Jaru­­zelski vezeti. Hétfőn Moszkvában­­ az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány vacsorát, adott a Wojciech Jaruzelski vezetésével a szovjet fővá­rosban tartózkodó lengyel párt- és állami küldöttség tiszteletére. A meleg, baráti légkörű vacsorán Leonyid Brezsnyev és Wojciech Jaruzelski mondott pohárköszöntőt. (A pohárköszöntőket lapunk­ 2. oldalán ismertetjük.) Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornokot, a LEMP KB első titkárát, miniszterelnököt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkárá­, államfő üdvözli a moszkvai repülőtéren. (Tele­­fotó — AP—MTI—KS) Téli fürdőzés Azt mondják az orvosok, az úszás az egyik legegész­ségesebb sport. Télen persze hideg van, az emberek több­sége nem is úszik olyan jól, hogy mint versenyzőt valahol számításba vennék, a sportuszodába tehát nem fér be, viszont mégis szeretne olykor egy kis felfrissítő mozgáshoz jutni. Idén már megteheti, aki akarja, hogy télen is fel­keresse a fedett uszodát, és átmozgassa magát. Ez évtől kezdve növekedett az emberek szabad ideje, ez is egyik — tegyük hozzá, igen kellemes — módja annak, hogy egész­séges kikapcsolódást találjunk.

Next