Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

2 DOZIER ISMÉT VERONÁBAN James Lee Dozier dandár­­tábornok, a NATO dél-eu­rópai szárazföldi erőinek fő­parancsnok-helyettese hétfőn újra átvette december 17-ig betöltött munkakörét a ve­ronai NATO-bázison. Az olasz hírügynökség jelenté­se szerint lakását sem vál­toztatja meg, ugyanoda köl­tözött be, ahonnan decem­ber 17-én a „Vörös brigá­dok” terroristái elrabolták. Kitűzték közben elrablóinak és fogvatartóinak perét is. A tárgyalás március 8-án kezdődik Veronában ELISMERÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fodor Nagy Árpádnak, a New York-i Magyar Társaskör elnöké­nek, az Amerikai Magyar Szó című lap ügyvezető bi­zottsága tagjának a munkás­­mozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elis­meréseként, 85. születésnap­ja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn dr. Pet­rán János, a Magyar Nép­köztársaság washingtoni nagykövete bensőséges ün­nepség keretében adta át New Yorkban. MX-RAKÉTA Az első negyven amerikai MX interkontinentális raké­tát a Minuteman rakéták számára korábban készített silókban helyezik el — ezt közölte vasárnap Caspar Weinberger amerikai had­ügyminiszter. Hozzátette: ideiglenes elhatározásról van szó, célja az, hogy ne kelljen várni 1984-ig az MX- rakéták elhelyezésével. ANDREI ROMÁBAN Stefan Andrei román kül­ügyminiszter h­étfőn meg­kezdte a tárgyalásokat olasz kollégájával, Emilio Colom­­bóval. A román minisztert háromn­apos látogatása ide­jén fogadja Pertini köztár­sasági elnök is. Jugoszlávia Új olaj- és földgázmezők a Vajdaságban Jugoszláviában is ko­ntóin erőfeszítéseket tesz­nek az olaj- és földgáz­­lelőltelyek fokozott kutatá­sára és feltárására. A Vaj­daságban, különösen Észak- Bánátban és Bácskában folynak erőteljes munkála­tok. A tervek szerint ebben az évben 10,9­ millió tonna ás­ványolajat és 900 ezer ton­na különféle párlatot im­portálnak. Ez jelentős mint­egy 3 milliárd dollár értékű devizakiadást jelent, ami rendkívül súlyos terheket ró a népgazdaságra. A belföldi kitermelés je­lenleg mintegy 4,4 milló ton­na, ebből a vajdasági olaj­kutak 1.3 milló tonnát, a horvátországiak 3.1 millió tonnát fedeznek. A vajdasági olajat főleg Észak-Bánát­ban és Észak-Bácskában (Velebit, Palics, Kelebia körzetében) bányásszák. Észak-Bánátban különö­sen Kikinda,Zrenjanin és a román határ között folyik jelentős olajkitermelés. Itt van a legtöbb ú­jonnan feltárt olajkút és ezen a területen végzik a legerőteljesebb ku­tatási és földtani munkála­tokat is. A megelőző kutatások alapján a Ti­sza mentén, Csóka és Oroszlámos között már második éve folyik a kitermelés. Újabb olaj- és földgázkutakat tártak fel a mokrini és a különösen gaz­dag kikindai körzetben, amely a vajdasági ásvány­olajnak mintegy 60 százalé­kát­ biztosítja. Itt van a legjelentősebb földgázkiter­melés is. Innen indul a ke­leti gázvezeték, amely ma már Szarajevóig és Közép- Szerbiáig a közeljövőben pe­dig Koszovórg szállítja az itt kibányászott és az im­portált földgázt. Egy másik körzetben, a Csernye—Csőszt­elek—Tamás­falva határolta területen újonnan feltárt olajkutak termékeit korszerű gyűjtő­állomás­on koncentrálják és innen szállítják az újvidéki finomítóba, a földgázt pedig csővezetéken az eleméri gáz­­finomítóhoz juttatják el. Az újonnan feltárt kutakból nyers ásványolajjal részb­en a korábbi, fokozatosan csök­kenő hozamú kutak termelé­sét pótolják. • A Szovjetunióból 3 mil­liárd köbméter magas érté­kű földgázt importálnak, amelyet azonban a pancsovai vegyipari nagyüzem jelen­leg még csak kis részben képes feldolgozni. A beérke­ző földgáz nagyobb részét így üzemanyagként értékesí­tik a beocsini cementgyár­ban, a városok fűtőművei­ben, a smeredovói vasmű­­vekben és számos kisebb ipartelepen. A tervek között szerepel gázvezeték építése a keleti földgázvezetéktől Szabadká­ig és elágazás Szenttamástól a Duna—Tisza—Duna csator­­­na vonalában, amely a bács­kai ipartelepeket látná el földgázzal. A nagyarányú kutató- és feltárási munkák eredménye­képpen arra számítanak, hogy a vajdasági ola­jkiter­­melés 1985-ig elérheti a másfél millió tonnát. Díszvacsora Moszkvában a lengyel vendégek tiszteletére Leonyid Brezsnyev és Wojciech Jaruzelski pohárköszöntője 0 Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn, a Kreml­ben a lengyel párt- és kormányküldöttség tisz­teletére adott vacsorán pohárköszöntőt mondott.­ ­ Találkozónk rendkívül fontos és felelősségteljes idő­pontban jött létre. Egyrészt a bonyolult, mondhatjuk­ drámaian nehéz lengyel­ügyek következtében fontos ez a pillanat, másrészt a nemzetközi események me­nete is fontosságát igazolja. Teljes megértéssel fogad­tuk a tájékoztatást lengyel barátainknak arról a nem­zeti döntéséről, hogy meg­védik a néphatalmat, lehű­tik az indulatokat, hogy ki­vezetik az országot az elhú­zódó, kínzó válságból. Kellő időben születtek ezek az in­tézkedések. Ha a kommu­nisták utat engedtek volna az ellenforradalomnak, ha a szocializmust ellenségei fé­kevesztett támadásai marta­lékául dobták volna, az ve­szé­lybe sodorta volna Len­gyelország jövőjét, Európa és az egész Világ stabilitá­sát. A történtek keserű ta­nulságul szolgáltak, de a kommunisták képesek ta­nulni. Természetes a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a vele szövetséges pártok­nak az a törekvése, hogy megtisztítsák a szocialista építés gyakorlatát minden rárakódott, de a szocializ­mus természetétől idegen elemtől. Törvényszerű az Önök törekvése, hogy hely­reállítsák a munkásosztály pártjának vezető szerepét, az a hosszú távra szóló elhatá­rozásuk, hogy a dolgozók politikai aktivitásának nö­velésére, a népi tömegek összeforrottságára, erősítésé­re törekednek. Az igazi de­­mokrácia fejlesztése nem­hogy gyengítené a szocializ­must, éppen ellenkezőleg: mérhetetlenül megsokszoroz­za erejét — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Lengyelország ma nehéz helyzetben van. Az anarchia, a káosz és a terror hullámai nem csillapodnak le egyik pillanatról a másikra. Az imperialista hatalmak és el­sősorban az Egyesült Álla­mok a jogot és az erkölcsöt lábbal tiporva fokozzák Len­gyelországra gyakorolt nyo­másukat, újabb megpróbál­tatásoknak és viszontagsá­goknak akarják kitenni a lengyeleket. De senki se szá­míthat arra, hogy a szocia­lizmus nem fogja megvédel­mezni magát. Megvédelmez­ni, mégpedig teljes határo­zottsággal. Már a jelenlegi bonyolult helyzetben is látható a ked­vezőbb jövőt ígérő holnap. Mi mindazzal, amivel tud­tuk, segítettük a szocialista Lengyelországot. Segíteni fogjuk a jövőben is — s ezek nem pusztán szavak. Nemzetközi kérdésekről szólva Brezsnyev kifejtette: A Szovjetunióban az embe­rek egyöntetű véleményt vallanak arról, hogy mire törekedjünk — fegyverkezés­re vagy leszerelésre. Mi a kellő szinten tartjuk fegy­veres erőink harckészségét, számításba vesszük a biz­tonságunkat fenyegető ve­szélyeket. Ez azonban kény­szerszülte intézkedés. A fegyverkezési hajszát mindig kívülről kényszrítették ránk. Mi egysze­ s mindeTikorra úgy döntöttünk, hogy a bé­keharc útját járjuk.­­ Erről az útról nem téríthetnek le bennünket az imperialista provokációk és fenyegetések sem. Tény, hogy nemzetközi po­litikai légkör jelentős mér­tékben függ a szovjet—ame­rikai kapcsolatoktól. Ez azonban nem az egyetlen meghatározó tényező. A nem­zetközi problémák megoldá­sa szempontjából nagy poli­tikai súllyal és befolyással rendelkeznek más államok, köztük az európai országok is. Véleményük döntő is le­het. Mi a kelet—nyugati pár­beszéd folytatása és gazda­gítása mellett vagyunk, ar­ra törekszünk, hogy a köl­csönös vádaskodásokat félre­téve megoldjuk a halasztha­tatlan problémákat, elsősor­ban a leszerelés kérdését. Végezetül Leonyid Brezs­nyev megelégedéssel állapí­totta meg, hogy lengyel rész­ről is ugyanezt a nézetet vallják. A szovjet—lengyel tárgyalásokra a baráti lég­kör, az elvtársi szolidaritás, a nézetek azonossága, a je­lenlegi és a jövőbeni felada­tok azonos értelmezése jel­lemző — mondotta. Válaszbeszédében Woj­ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Minisztertanács elnöke hang­súlyozta: az általa vezetett küldöttség Lengyelország számára rendkívül nehéz időszakban érkezett Moszk­vába. — Lengyelország ma ne­héz napokat él át. Az ellen­­forradalom erői, amelyeket az imperialista központok támogatnak, tavaly­ anar­chiába vitték az országot. Ilyen körülmények között jött létre a Nemzeti Meg­mentés Katonai Tanácsa és született meg a határozat a szükségállapot bevezetéséről. Ezek nehéz döntések voltak — mondotta Jaruzelski, majd így folytatta: — önál­lóan és szuverén módon hoztuk e döntéseket, mert mélységesen meg voltunk győződve arról, hogy azok megfelelnek a szocialista Lengyelország érdekeinek, és az európai békét szolgál­ják. Jaruzelski szólt arról, hogy Lengyelország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Ezt tetemesen nehezítik azok a gazdasági szankciók, amelyeket az amerikai kor­mány és nyomására néhány más tőkés ország kormánya bevezetett. Ennek tükrében még szembetűnőbb annak a változatlan internacionalista segítségnek az óriási jelentő­sége, amelyet a Szovjetunió nyújt Lengyelországnak. Enélkül, l és a KGST-ben fo­lyó együttműködés jelentős bővítése nélkül a válságból lehetetlen lenne kifutni — hangoztatta Jaruzelski. Ismételten kézzelfoghatóan megbizonyosodunk arról, mit írt el&rt­ tula­jdon­képben népeit szocialista' családfa': annak, aki bajbajutott.’ a testvérek szolidáris­ 1­s­ egysé­­get nyújtanak — mondotta. — Lengyelország az utób­bi időben agresszív propa­gandakampány és hamis vá­daskodások, a lengyel nép méltóságát bántó és a len­gyel állam szuverenitását sértő megengedhetetlen nyo­más célpontja lett — foly­tatta Jaruzelski. — A cél világos: ürügyet keresnek az erőegyensúly megbontására, az egyoldalú fölény meg­szerzésére és kísérletet tesz­nek a szocialista közösség leépítésére. Lengyelország azonban nem tér le a szo­cializmus útjáról. — A huszadik század vé­gén a világ ismét nagy ve­széllyel találja szemben ma­gát — mondta Jaruzelski. — Mi, kommunisták his­­­szük, hogy az emberiség elegendő erőt talál magá­ban ahhoz, hogy megfékez­ze a fegyverkezési ver­senyt, és gátat emeljen az újabb háború veszélye előtt. Ebben a harcban óriási tör­ténelmi szerepet játszik az SZKP és a szovjet állam nemzetk­özi tekintélye és kö­vetkezetes békepolitikája — mondotta befejezésül Jaru­zelski. Kedd: 1982. márciu­s 2. Színes képek a Vénusról 0 Moszkva (MTI) Első ízben sugárzott színes képeket a Földünkhöz leg­közelebb eső bolygó, a Venus felületéről automatikus űr­­laboratórium, a Venus—13 szovjet bolygóközi űrállomás leszállóegysége. A Venus—13 négyhónapos, több mint 300 millió kilo­méteres út után érkezett el a bolygóhoz, leszállóegysége hétfőn, moszkvai idő szerint röviddel 6 óra után érte el a felszínt, és 127 percen át továbbított tudományos­ adatokat a Földre a bolygóközi állomásnak az égitest körül keringő részlege segítségével. A leszállóegység a panorámafelvéte­leken kívül fontos mérési adatokat is eljuttatott a Földre. A képek minősége az első jelentések szerint kiváló, a tu­dományos adatok rendkívül értékesek. A leszállóegység automatikus berendezései fúrással talajmintákat vettek, és ezeket azonnal elemezték. Vizsgálták a bolygó felszínének tulajdonságait egy különleges letapogató berendezés segít­ségével. A szovjet tudósoknak, az űrállomás szerkesztőinek kiváló szakértelméről tanúskodik, hogy az automatikus le­szállóegység 457 fokos hőségben, 89 atmoszférás nyomásban is több mint két órán át képes volt a vizsgálatok elvégzé­sére. A Venus—13 bolygóközi űrállomást a múlt év október 30-án indították útjára. A több mint 300 millió kilométeres út során az űrállomás berendezései rendszeresen mérték a világűr néhány fontos adatát, a röntgensugárzást, a boly­góközi plazmát, vizsgálták a napszél és a kozmikus sugár­­­zás tulajdonságait. Mint ismeretes, röviddel a Venus—13 után útnak in­dították a Venus—14 bolygóközi állomást is. Ez előrelát­hatólag március 5-én éri el a bolygó körzetét, és a beér­kezett adatok szerint útja normálisan folytatódik. A Venus—13 sikeréről kiadott közlemény megállapítja: az új kozmikus kísérlet adatai jelentősen bővítik a tudo­mány ismereteit a Venus bolygóról. A szovjet tudósok folytatják a békés célokat, az egész emberiséget szolgáló űrkutatást, amelynek programját az SZKP XXVI. kong­resszusán elfogadott határozat jelölte meg. Közéleti napló RÉSZVÉTTÁVI­RAT Az MSZMP Központi Bi­­zottságának a párt volt bi­­zottsága táviratban fejezte ki titk- <­ ad dhunv. részvétét az Ecuadori Kom- tlikdra- Pedro S*® K ® K­nm­munista Párt Központi Bi­­ta alkalmából. PARLAMENTI BIZOTTSÁG TANÁCSKOZÁSA Hétfőn a Parlamentben Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az országgyűlés ke­reskedelmi bizottsága. Az ülésen VertiSs Pé­ter, külke­reskedelmi ’ pjipiszter.­.. tájé­koztatta a képviselőket kül­gazdasági kapcsolataink ta­valyi helyzetéről és az ez­­évi kilátásokról. Ezt követő­en a bizottság elfogadta idei munkatervét.­­ .... a Kisz küldöttsége Olaszországban Az Olasz Kommunista If­júsági Szövetség (FGCI) meghívására Nagy Sándor­nak, a KISZ Központi Bi­zottsága titkárának vezetésé­vel hétfőn Olaszországba utazott a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség dele­gációja. A küldöttség tár­gyalásokat folytat a KISZ és az Olasz KISZ kapcsolatai­ról, valamint a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. TUDÓSTALÁLKOZÓ Hétfőn délután Budapes­ten a Magyar Tudományos Akadémia székházában ün­nepélyesen megnyitották a magyar—olasz társadalom­tudományi napok esemény­sorozatát, amelynek négyna­pos programja van. Köpeczi Béla, az MTA főtitkár­helyettese és Mario Moretti, az Olasz Országos Kutatási Tanács főtitkára, a tudomá­nyos eseményre Magyaror­szágra érkezett 12 tagú olasz küldöttség vezetője mondott beszédet Madridi találkozó 0 Madrid (MTI) Jóllehet valamennyi rész­vevő ország híve a helsinki­­ folyamat folytatásának és a madridi találkozó munka­­feltételei biztosításának, nincs egyetértés a találkozó foly­tatásának formáit és módo­zatait illetően. Ezt állapí­totta meg a madridi talál­kozón részvevő küldöttségek vezetőinek hétfő délutáni nemhivatalos tanácskozásán Richard Müller nagykövet, a finn küldöttség vezetője, összefoglalva a nyolc sem­leges és el nem kötelezett ország küldöttségei által a madridi találkozó többi részvevőivel folytatott kon­zultációk eredményét. A finn küldöttség mindennek elle­nére kész folytatni erőfeszí­téseit azért, hogy létrejöjjön az egyetértés. Schenk, a svájci küldöttség helyettes vezetője az ismert NATO-állásponthoz hason­lóan azt hangoztatta, hogy a jelenlegi körülmények között a találkozó felfüg­gesztését látja az egyetlen kiútnak. A konfrontáció ki­zár minden konstruktív munkát. Max Kampelman amerikai és Paris, belga­­ nagykövet lényegében azt hangoztatta, hogy nem kívánják folytat­ni a decemberben abbaha­gyott záródokumentum­szerkesztési munkát. Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes üd­vözölte a semleges és el nem kötelezett országok erőfeszítéseit és ezek foly­tatására szólította fel őket. A Szovjetunió bármiféle for­mában kész a találkozó mun­kájának folytatására, mon­dotta. A találkozó szerdán teljes ülést tart Irak-Irán Erőfeszítések a háború befejezése érdekében 0 Bejrút (MTI) Szaddam Husszein iraki elnök vasárnap kijelentette: országa nem akarja, hogy tovább folytatódjék az Irán ellen viselt háború. Husszein egy katonai kiképző tábor­ban mondott beszédet, s Iránt vádolta a háború el­húzódásáért. Az iraki elnök kijelenté­seivel egyidőben az ENSZ és az iszlám konferencia szer­vezete felújította erőfe­szítéseit a 18 hónapja tartó háború befejezése érdekében. Olof Palme, az ENSZ rend­­kívüli megbízottja vasárnap utazott el Teheránból három napig tartó tárgyalásai be­­­fejeztével. Palme korábban több ízben kísérelt meg köz­vetíteni Bagdad és Teherán között, de erőfeszítései nem vezettek eredményre. Az IRNA iráni hírügynökség értékelése szerint Palme mostani teheráni tárgyalá­sain semmi új nem hang­zott el. A szaúdi hírügynökség jelentése szerint az iszlám konferencia szervezetének kilenctagú közvetítő csoport­ja pénteken Dzsiddában ül össze, hogy új béketervezetet dolgozzon ki. Irak már több ízben aján­lott f el tűzszünetet Iránnak de Teherán ahhoz a feltétel­hez köti a harcok beszünte­tését, hogy Irak vonjá l összes erőit Iránból

Next