Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

Zákányszéken és Bordányban Zárszámadás, előlválasztás Évente többször is elhang­zanak a mérlegbeszámoló adatai egy-egy termelőszö­vetkezetben. A vezetőség, a munkahelyi közösségek, a küldöttgyűlés után tegnap, hétfőn a legmagasabb szö­vetkezeti fórum, a közgyűlés is meghallgatta a zárszám­adás adatait Zákányszéken, az Egyetértés Szakszövetke­zetben. A hűtőházban ren­dezett közgyűlésen részt vett Tóth Béla a járási pártbi­zottság, Felker Tamás, a TOT, és Rácz Gyula, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya képvisele­tében. A közös gazdaság eredmé­nyeiről korábbi tudósítása­inkban már beszámoltunk. Bozsó István elnöki beszá­molója után az idei terve­ket ismertette Borbás István termelési elnökhelyettes és Gárgyán István főkönyvelő. 14 millió 630 ezer forintos nyereséget irányoznak elő. Ez több, mint amit tavaly elértek, de reálisnak, meg­alapozottnak mondható. A főkönyvelő a pénzügyi ter­vek ismertetésekor elmond­ta, a nagyobb nominálös­­­szegek félrevezetők lehet­nek: ebből a közel 15 mil­lióból beruházásokra, a gaz­daság saját fejlesztéseire a növekvő elvonások miatt kevesebb marad, mint ko­rábban. Sőt, ez a kevesebb pénz a ráfordítások növeke­dése miatt kevesebbre is futja. A közösben dolgozó tagok átlagbére 5,3 százalékkal emelkedik idén. Ez nem túl sok, ám további emelésre a bérszabályozás nem ad le­hetőséget. Beruházásokra összesen 15 millió 167 ezer forint jut, több mint felét építkezésekre költik. Jól fej­lődik idén a gabona, szépek a kapások, jó termést ígér­nek a gyümölcsösök. Ha az esztendő úgy folytatódik, ahogyan elkezdődött, a mos­tani tervek valóra válnak. A termelőszövetkezeti ta­gok kérdéseire a vezetők fölváltva válaszoltak. Egyé­ni és közérdekű problémá­kat egyaránt fölvetettek a hozzászólók. Ezek néhányát a szakszövetkezeti vezetőség is rendezheti, másokat or­szágos rendeletek szabá­lyoznak a jelenlegi módon, helyben tehát nem tudják megoldani őket. A vitát követően a be­szélgetés a fehérasztal mellett folytatódott. A már hagyományos módon — pör­költ mellett — ünnepeltek a szakszövetkezet tagjai. Bordányban az Előre Szakszövetkezetben elnök­­választást tartottak tegnap. Gáli Jenő, a szakszövetkezet eredményesen dolgozó elnö­ke a közelmúltban elhunyt. Mivel a mezőgazdasági munkák előrehaladott álla­pota szükségessé tette, hogy az első számú irányító posztján megfelelő ember álljon, most betöltötték he­lyét. Elnöknek dr. Masa Istvánt, a Csongrád megyei TESZÜV eddigi titkárhe­lyettesét jelölték. A tagság elfogadta a jelölést, nem javasoltak más személyt az elnöki tisztségre. A válasz­tás során is megkapta a bizalmat a jelölt, így ő lett a bordányi gazdaság elnö­ke. Dr. Masa Istvánnak nem ismeretlen a szakszövetke­zeti gazdálkodás, korábban a domaszéki Szőlőfürt Szak­­szövetkezet elnökeként sike­resen dolgozott jó ismerője a tanyás homokvidék gaz­dálkodásának, támogatja a szakszövetkezeti kisgazdasá­gokat, ért az itt élő embe­rek nyelvén, ismeri gond­jaikat, problémáikat, tud­ja, hogyan kell munkájukat eredményesen megszervez­ni. A tsz-szövetségben vég­zett munka során pedig szé­les látókört szerzett, ismeri a megye mezőgazdaságát, országos betekintéssel ren­delkezik a mezőgazdaág ügyeibe. Remélhető, hogy jól egymásra talált az új elnök és a tagság, közös munkájukat siker kíséri. Az elnökválasztáson egyébként jelen volt a járási pártbi­zottságról Fülöp László, a TESZÖV-től dr. Farkas Miklós titkárhelyettes. Koordinációs bizottsági ülést rendeztek tegnap Sze­geden a téesz szövetségnél. Molnár Lajos elnökletével az ifjúsági parlamentek ös­­­szesített tapasztalatait, a szövetkezeti demokrácia fej­lődésének eredményeit és a nemzetközi szövetkezeti nap — július 2. — szegedi ren­dezvényeit tárgyalták meg. * Nemzetközi halászati tanácskozás Hétfőn, a Kertészeti Egye­temen megkezdődött az ENSZ mezőgazdasági és élel­mezésügyi­ szervezete, a FAO európai belvízi halászati bi­zottságának XII. ülésszaka. A tanácskozásra az európai országok halászati szakértő­in kívül az ENSZ több nem­zetközi szervezetének kép­viselői, továbbá több, a hal­­termelésben élen járó ten­geren túli ország, így pél­dául az Egyesült Államok, Kanada és Japán képvise­lői, szakemberei is eljöttek. A bizottság ülésén a halá­szat fejlesztési problémáiról lesz szó, egyebek között megvitatják a korszerű tech­nikai módszerek, biológiai eljárások, stb. tapasztalatait. Az ülésszakot Soós Gá­bor mezőgazdasági és élel­­m­ezésügyi államtitkár nyi­totta meg. Az édesvízi halászat vi­lágviszonylatban egyre na­gyobb figyelm­et kap. Amíg 1950 és 1970 között meg­háromszorozódott a vilá­gon a halfogás, addig az utóbbi tíz évben csaknem változatlan volt a tengerek évenkénti halzsákmánya, így azután előtérbe kerül­nek az úgynevezett belvíz­­területek, a tavak, folyók, víztárolók, bányatavak, csa­tornák stb., amelyeket al­kalmassá lehet tenni hal­termelésre. A tengerrel ren­delkező európai országok is mindinkább keresik az­ édes­vízi, belvízi haltermelés fo­kozásának lehetőségeit. Hazánk Európában első helyen áll az édesvízi hal­termelésben. A magyar szakemberek jelentős ta­pasztalatokkal rendelkeznek. Az utóbbi időben több kül­földi szakember ismerte meg a magyar halászatot és a termelés fokozására ki­dolgozott terveket. Ezek egyik jellemzője, hogy szin­te valamennyi „víztípust’’ érintik, tehát lehetőséget adnak a folyók, tavak, holt­ágak, geotermikus és hűtő­vizek, víztározók és bánya­tavak halászati lehetőségei­nek teljesebb kihasználásá­ra. A magyar szakemberek a különböző körülmények között rugalmasan alkal­mazható technológiákat is kidolgoztak, és ezek jó ré­szét már sikerrel alkal­mazzák. Rendelkeznek egye­bek között jól gépesített, az újszerűen „berendezett” ha­lastavakkal, újszerű haltar­tási módokkal, hideg illet­ve, a meleg vizes körül­ményekhez igazodó eljárá­sokkal stb. A tudományos eredmé­nyek mind jobban érzékel­hetők a haltermelés gya­korlatában. Az elmúlt 5-6 évben mintegy 30 száza­lékkal nőtt a hazai halter­melés. Ám további lehető­ségek is vannak, ezek fel­tárását segíti majd a kong­resszus. A tudományos tanácskozás várhatóan foglalkozik majd a természetes vizek minő­sége védelmének, javításá­nak különféle kérdéseivel is. (MTI) Rudolf Rohlicek Budapestei A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 18. ülésszakára hét­főn küldöttség élén Buda­pestre érkezett Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kor­mány elnökhelyettese. A bizottság ülésén a magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyettes ve­zeti. Rudolf Rohliceket, a cseh­szlovák kormány elnökhe­lyettesét hétfőn fogadta Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke. Jelen volt Marjai József miniszterel­nök-helyettes, valamint Ko­vács Béla, hazánk prágai és Andrej Barcák, Csehszlová­kia budapesti nagykövete. A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság megtartotta az ülés­szak első plenáris ülését. (MTI) Havasi Ferenc fogadta L. Szmirnovot Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára hétfőn a KB székházában fogadta L­eonyid Szmirnovot, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettesét, és szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserét folytatott vele az országaink együttműkö­dését­ érintő időszerű­ kérdé­sekről. A találkozón jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Leonyid Szmirnov ma­gyarországi tartózkodása so­rán megbeszélést folytatott Marjai József miniszterel­nök-helyettessel, a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság magyar társ­elnökével és Méhes Lajos ipari miniszterrel. A szovjet miniszterelnök­helyettes meglátogatott több ipari és mezőgazdasági üze­met is. (MTI) Ipari építészeti konferencia Hétfőn a Magyar Újság­írók Országos Szövetségé­nek székházában Fülöp Im­re, az Iparterv igazgatója sajtótájékoztatót tartott a június 8—10. között megren­dezésre kerülő IV. ipari épí­tészeti konferenciáról. Em­lékeztetett arra, hogy a hét évvel ezelőtti hasonló kon­ferencia jelentős eredmé­nyeket hozott az építés ipa­rosításában, s az ipari épü­letek karbantartási módjai­nak, eszközeinek meghatáro­zásában. Elmondta, hogy a mostani konferenciára mint­egy 250 résztvevőt várnak, több mint 60 magyar, és több külföldi szakember tart előadást a belső épület­­gépészeti és technológiai be­rendezések összehangolásá­nak módjairól, a felújítás, a rekonstrukció és a rehabili­táció kérdéseiről, s szó lesz az ipari létesítményeknek az emberi környezetre gyako­rolt hatásáról is. A konferencia a hazai épí­tészek számára jó alkalom lesz arra is, hogy összeves­sék az ipari épületek fel­újításának hazai gyakorlatát a nemzetközi módszerekkel. E területen ugyanis Euró­­pa-szerte hasonlóak a gon­dok, mert a technológiai rendszerek olyan gyorsan változnak, hogy nem min­dig alkalmazhatók a meg­levő létesítményekben, új ipari csarnokok építése azonban nem lenne gazda­ságos. Ezért szükséges, hogy minél kisebb ráfordítással, és minél hatékonyabban alakítsák át az elmúlt 30 év alatt épült üzemeket, ipari épületeket. A konferencián szó lesz a beruházók, a tervezők, a ki­vitelezők hatékony együtt­működésének lehetőségeiről is. A hazai gyakorlatban az ipari üzemek létesítésének e három fázisa­ élesen elkülö­nül egymástól, bár az épí­tészek évek óta szorgalmaz­zák, hogy már a beruházási elképzelések kialakításában is részt vehessenek, s ak­tívan közreműködjenek a ki­vitelezés befejezéséig. A konferenciával egy idő­ben szakmai kiállításon mu­tatják be az utóbbi 5—6 évben felépített jelentősebb magyar ipari létesítménye­ket, az utolsó napon pe­dig szakmai tanulmányutat szerveznek a külföldi ven­dégek részére. Bemutatják a székesfehérvári Köfém leg­újabb beruházását, a Sza­badegyházán felépített cu­korgyárat, a paksi atom­erőművet, valamint a Szek­­szárdon befejezés előtt álló sajtgyárat. 72. évfolyam 126. szám 1982. június 1. kedd Ára: 1,40 forint Gyermeknap, 1982 Május 30., vasárnap. Mi másról is számolhatnánk be olvasóinknak a hétvége eseményeiből, mint a gyermeknap színes, gazdag szegedi programjából. A városi úttörőelnök­ség az úttörőházzal karöltve a hagyományos rendezvé­nyek mellett igazi újdonságokkal kedveskedett a kisdiá­koknak. Az ünnep valójában már pénteken délután kez­dődött, tartott szombaton és vasárnap egész nap kiállí­tás, sportvetélkedő, kerékpártúra, filmvetítések, színházi előadás, kézilabdakupa, s ki tudná felsorolni, hányféle program, ajándék tette emlékezetessé az idei gyermekna­pot. Képriportunk az ünnep néhány pillanatát örökítette meg. Autózás a Vidám Parkban Nagy László felvételei Ki tud leggyorsabban bekebelezni egy egész lángost? Ki­derült a Tisza-parton, a „Hajtás, pajtás” sportos, játékos vetélkedőn

Next