Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tikára szerdán a KB szék­házában fogadta Pjotr Gye­­micsevet, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának pót­tagját, kulturális minisz­tert, aki a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XVIII. ülésszaka alkalmá­ból tartózkodik Budapesten. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleménycserét folytattak a magyar—szov­jet párt- és államközi kap­csolatok, a két ország kö­zötti sokoldalú együttműkö­dés időszerű kérdéseiről. * Pjotr Gyemicsev tegnap délután a dunavarsányi té­­eszbe látogatott. Este ma­gyar közéleti személyiségek tiszteletére fogadást adott a szovjet nagykövetségen. Hazába látogat a Francia Köztársaság elnöke Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására Francois Mitter­rand, a Francia Köztársaság elnöke július 7—9. között hi­vatalos látogatást tesz a Ma­gyar Népköztársaságban. Aratás, raktározás Felkészülés, teendők Szépen indult a tavalyi ősz, mégsem elégedettek a gaz­daságok az idei aratás előtt. Elsősorban a szeszélyes idő­járást okolják, hogy a több mint 100 ezer hektárra ve­tett gabonaföldeken gyen­gébb aratás várható, mint azt a tél beállta előtt várni lehetett. Főleg a két hétig tartó jégpáncél, és a májusi aszály foszlatta szét a re­ményeket. Olyannyira, hogy csaknem ötezer hektár vetést ki is kellett szántani. Emel­lett­ még megritkultak a ga­bonák és a sarjú kalászosok sem tudtak mindenhol szép­re fejlődni. A május végi összesítés szerint több mint 97 ezer hektár az aratnivaló, kevesebb, mint amennyit el­vetettek, de jó 200 hektár­ral több a tavalyinál. Mind­ezeket tegnap, szerdán, a megyei tanácsházán, a szer­vezési bizottság ülésén mon­dotta Szilágyi Ernő, a me­gyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője. Említette még, hogy az idén egy kombájnra 124 hektár aratnivaló­ jut, és a tervek szerint 13—14 mun­kanap elegendő lesz a gabo­na veszteségmentes betaka­rításához. Ezt a nemrégiben lezajlott gépszemlék tapasztalatai is igazolják, hiszen, ha alkat­rész és a pénz szűkében is, de a gazdaságokban fölké­szültek az aratásra. Több olyan gépet is kénytelenek voltak megjavítani, amelyek már megérettek a selejtezés­re, de a szükség parancsolt. A tegnap elhangzottak sze­rint van elegendő bálázó, jók a szárítók és a katonakom­­bájnosok is készen állnak segíteni az aratást. Fölkészült a megtermett gabona fogadására a Csong­­rád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is. A munkára fogott szentesi vas­beton siló segítségével na­ponta 15—16 ezer tonna ga­bonát tudnak átvenni. Pro­­hászka Ottó igazgató mon­­dotta, hogy időben megkö­tötték a szerződéseket a gaz­daságokkal. Árpát már adtak át a gazdaságok, az első bú­záskocsikat a jövő hétre vár­ják. Ha szüksége mutatko­­zik — az előre megbeszél­tek szerint — éjszaka is fo­gadják a gabonát. Különben az aratók 15 hel'’«*« no z*. verőhelyére hordhatják az idei termést, öt labora.. fi­úmban ellenőrizhetik a bú­za minőségét. Bár a gabonaaratás volt a témája a tegnapi bizottsági ülésnek, de mégse volt ha­szontalan, hogy a résztvevők képet kaphattak a zöldség­es gyümölcsfelvásárlásról. Erről Lengyel Árpád főosz­tályvezető tájékoztatott. Az önállóvá lett szegedi AGROKER Vállalat aratási felkészülését Sárközi István igazgatási osztályvezető-he­lyettes ismertette. Említette, hogy 375 millió forint érté­kű gépet rendeltek, s ebből eddig csak jó harmada ér­kezett meg a telepre. A me­gye mezőgazdasági üzemei 43 kombájnt kértek, s alig ér­kezett meg belőlük az ara­tás megkezdéséig. Az évről évre hiányzó alkatrészek pótlásáról még elszomorítóbb adatokat sorolt. Haskó Pál, a TESZÖV titkára a kis- és a tájkörzetekben meghonoso­dott gyakorlatot, egymás se­gítését, hozta föl példának a gyors aratásra. Most is­ ta­lálni a határban olyan gé­pet, amelyet a kölcsönös se­gítés gondolata vezérelt a gabonaföldekre. Papái József, a megyei pártbizottság titkára emlí­tette, hogy nem elég föltárni a gondokat, az eredményes megoldás módozatait kell megtalálni. A korábbi évek sikerei biztatóak, de a vis­­­szatérő nehézségek figyel­meztetnek : most elengedhe­tetlen a hasznos együttmű­ködés. Mivel a mezőgazda­ságra is jelentős feladat há­rul az életszínvonal megőr­zésében, tudatos, jól szerve­zett munka szükséges. Szólt arról, hogy a zöldség-gyü­mölcs forgalmazásban gon­dot jelent az ötnapos mun­kahétre áttérés. A kereske­dők pénteken már nem, hét­főn pedig még nem szívesen készleteznek gyorsan romló árukat. Az ellentmondásokra a társadalom az eddiginél élénkebben reagál, s ezért lényeges, hogyan sikerül a megoldás. Lényeges, hogy időben az állami raktárak­ba kerüljön a gabona. A szervezési bizottság ülé­se Szabó Jánosné megyei ta­nácselnök-helyettes zársza­vával ért véget. Munkásőrparancsnokok kitüntetése Nyugállományba vonuló munkásőr-parancsnokokat kö­szöntöttek szerdán a mun­kásőrség országos parancs­nokságán tartott ünnepségen. A munkásőrtisztek közül töb­ben évtizedeken át tevékeny­kedtek a munkásmozgalom­ban, a munkásőrség megala­kulása óta szolgáltak a testü­letben. Közülük Molnár An­tal munkásőr alezredesnek, aki 25 évig a tapolcai Kossa István városi-járási zászlóalj parancsnoka volt, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrend ki­tüntetést adományozta. Töb­ben Kiváló Szolgálatért Ér­demrendet, s más kitüntetést, elismerést kaptak, amelyeket Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka adott át. Az orvosetikai helyzet jellemzően kedvező Van még anyagiasság Az orvosok, egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége hivatásához méltóan gyógyít­ja, ápolja a betegeket, telje­síti az orvosetika e fontos követelményét. A betegellá­tás színvonala növekedett, s ehhez hozzájárult az egész­ségügyi intézmények integrá­ciója, a kórházi beutalások új rendjének alkalmazása is — állapította meg az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége szerdán tartott ülésén. Az Országos Orvosetikai Tanács úgy ítélte meg — s ezzel az elnökség egyetértett —, hogy az orvosetikai hely­zet kedvezően alakul, de még nem teljesen kielégítő. Előfordul például, hogy né­melyik orvos elmulasztja az elsősegélyt, vagy a magatar­tása kollégáival vagy a bete­gekkel szemben olykor nem megfelelő. Gond még az is, hogy az egészségügyi intéz­mények nem tájékoztatják az etikai bizottságokat mind­egyik fegyelmi ügyről, etikai vétségről. Ritkán szólnak pél­dául az anyagiasságról, pe­dig ez kétségkívül létező probléma. Igaz viszont — fűzték hozzá az ülésen —, hogy ennek megítélése és megoldása rendkívül nehéz, a többi közt azért, mert a szóbeszédet nehéz bizonyíta­ni. Szükséges a magánorvosi rendelés és betegellátás rend­szeres ellenőrzése is — hangsúlyozták az ülésen. — A magángyakorlat ugyanis az egészségügy némelyik te­rületén hiányt pótol, társa­dalmi igényt elégít ki, tehát jelenleg indokolt, viszont mivel összefonódik az álla­mi betegellátással, szabály­­sértésekre, olykor visszaélé­sekre adhat alkalmat. Java­solták, hogy az illetékes szer­­­­vek vizsgálják felül az orvosi magángyakorlatra vonatkozó jogszabályokat. Az orvosetikai helyzetet tovább javíthatja az orvosok és a többi egészségügyi dol­gozók hivatástudatának fej­lesztése, etikai nevelése, az egészségügyi intézmények vezetőinek példás szakmai munkája. Ajánlották, hogy az orvosetika kérdéseit, problé­máit nyilvános fórumokon — a tömegkommunikációt is igénybe véve — vitassák meg. Ugyanakkor felhívták az Egészségügyi Minisztéri­um figyelmét: szükséges az orvosi munka ösztönzési rendszerének felülvizsgálata. Új tantervek nyomán Általános iskolai igazgatók, szaktol­gyelők értekezlete Szegeden A világnézeti nevelést,­­ tanulók helyes történelm szemléletének alakítását vál­tozatlanul kiem­elt feladat­ként kezelték: eredményesen zajlottak le Gyermek- és if­júságvédelem témakörben a tavaszi­­ nevelési értekezle­tek; négy iskolában próbál­ták ki — példás gondosság­gal, szervezettséggel — az ötnapos munkahetet. Elő­ször éreztette komolyabban hatását a demográfiai hul­lám, melynek levezetéséhez igénybe kellett venni a bel­városi iskolák segítségét. Az óvodákban viszont csökken­tek a feszültségek: 64 taná­csi és 13 üzemi fenntartási intézményben 7111 férőhely­re 8787 gyermeket vettek­ föl, s csak 503-at utasítottak el, a kihasználtság így is 123,6 százalékos volt. A la­kótelepeken tapasztalható zsúfoltságot a város más pontjain igyekeztek ellensú­lyozni. Javult a szakos el­látottság, ám továbbra sem tudják szakképzett óvónők­kel betölteni a megüresedő álláshelyeket. Az általános iskolák tantermi gondjain átmenetileg segített a Szil­ién iskola épülete, ahol el­­fértek a Dózsa György isko­la tanulócsoportjai, ha nem is kényelmesen. Az új tan­évre 3182 első osztályost ír­tak be. A lakótelepeken 332 gyermekkel több jelentkezett, mint amennyit fogadhatnak, így 12 első osztályt kell át­vinni a város különböző in­tézményeibe. Az új tanév­ben folytatják a tervszerű állagmegóvást, sor kerül a Dugonics általános iskola, az algyői, a Szirmai általános iskolák, a Szabadság téri óvoda és a Majakovszkij kollégium tetőzetének fel­újítására. Az elmúlt tanév­ben 8682 gyermek étkezését, ezen belül 8265-nek napkö­zis ellátását sikerült biztosí­tani 224 csoportban, amely a diákoknak közel 50 szá­zalékát jelenti. Nyáron hat napközis tábort szerveznek a városban: kettőt Tarjánban, egyet-egyet az Északi város­részben, Odesszában, a Móra iskolában és a Napsugár tá­borban. Június 22-től fogad­ja lakóit a Balantonkenesén működő tábor, ahol turnu­sonként 137 gyermek üdül­het, összesen a nyáron 548, kedvező feltételekkel. Az új tantervek bevezeté­sének eddigi tapasztalatairól dr. Somi Imréné elmondta, hogy az anyanyelvi nevelés­ Csak pár napja zár­ták be kapuikat az is­kolák, máris az új tan­év előkészítéséről ta­nácskoztak a szegedi ál­talános iskolai igazga­tók és szakfelügyelők tegnap Szegeden, a Bar­tók Béla Művelődési Központban. Az előadó, dr. Somi Imréné, a vá­rosi tanács vb művelő­désügyi osztályának cso­portvezetője, az elmúlt oktatási év legfontosabb tapasztalatairól is szólt. ben lényeges változás, meg­újulás észlelhető. Különö­sen az első és második osz­tályokban, hiszen a tanítói zöme úgynevezett kis szaka­szos rendszerben dolgozik így már másodszor tanít a új tanterv szerint. Az idei is 14 iskola első osztályaiban alkalmazták az úgynevezet globális módszert, mely­­ vélemények szerint főleg az első félév munkáját kön­­nyíti meg; nem okoz gon­dot a késleltetett írástaní­tás, bár azt a titkos re­ményt, hogy szebben írnak majd a tanulók, nem sike­rült valóra váltani. Elfogad­ják viszont a tanítók a tan­terv cél- és feladatrendsze­rét, helyesnek tartják törzs- és kiegészítő részre bontani a művelődési anyagot. A ta­nulók szóbeli és írásos kife­jezőképességének fejlődésé­ben jelentős különbségek látszanak iskolák és gyer­mekek között, megnyugtató azonban, hogy az első osz­tálytól kezdve érzékelhetően színesebb a diákok kifejező­­készsége a korábbi éveknél. Nehéz feladat továbbra is, hogy egyetlen jeggyel osztá­lyozzák az anyanyelvet. A nevelők ezért év közben kü­­lön-külön értékelik a tanu­lók teljesítményét a külön­böző nyelvhasználati mó­dokban, félévkor és év vé­gén pedig nemigen tartják reálisnak az érdemjegyeket. Kedvezően alakultak a kör­nyezetismeret tanításának személyi feltételei, közel 70 százalékban biológia—föld­rajz szakos pedagógus ok­tatta. Az érdekelteknek ko­moly segítségére volt az a nyolc foglalkozásból álló tanfolyam, melyet szakfel­ügyelők vezettek. Az évek óta eredményesen működő szemléltetőeszköz-készítő szakkörök jóvoltából az is­kolák többségénél sikerült biztosítani az új tanterv ál­tal előírt vizsgálódásokhoz, megfigyelésekhez szükséges anyagokat, eszközöket. A szaktantermek optimális fel­tételeket teremtenek a kör­nyezetismeret tanításához. A város 14 iskolájában 372 ta­nuló munkáját elemezték a szakfelügyelők, s az ered­mény kedvező, ezeknek az skoláknak teljesítménye, ta­nulói érdemjegyre átszámít­ja 3,57, mely azt igazolja, hogy a tantervi anyag elsa­játítható. S az is megnyug­­ató, hogy kiegyenlítettek a különböző iskolák teljesít­­ményei. Történelemből ha­­tdik osztálynál tart az új­­ tanterv, s a tapasztalatok szerint tudatosan munkál­kodnak a nevelők az új kö­vetelményrendszer megvaló­sításán. Problémát mind­össze az egységcsomag tar­talmi és módszertani meg­közelítése okoz. Az osztály­főnöki nevelőmunka javítá­sára komplex tanfolyamot szerveztek a kezdő osztály­­főnököknek. A megfigyelé­sek szerint fizikából és ké­miából ügyesen használják a tanulók az úgynevezett szaknyelvet, az előírt kísér­letek mindegyikét elvégez­ték, nem tartják viszont ki­­­­elégítőnek a vetítések felté­­­­teleit, elsősorban jól sötétítő­­ függönyök hiányában. A nevelőmunka tapaszta­latairól hangoztatta az elő­­­­adó, hogy sikeresen készítik­­ föl a gyerekeket másnapi­­ szereplésükre. A város ne­­­­vezetességeinek, rendezvé­­­­nyeinek, kiállításainak meg­­­­ismerésében, látogatásában sok napközis csoport jeleske­­­­dik, mindez a tananyag bő­­­­vítése, a nyitott iskola esz­­­­ményének megvalósítása ér­dekében munkál. A napkö­­­­zi tartalmi munkájának lé­­­­nyegi meghatározója válto­zatlanul a pedagógus sze­­­­mélyisége. Az elmúlt tanév­ben szinte valamennyi isko­lában sok-sok tanulót meg­mozgattak a tanulmányi versenyek, s kiemelkedő ta­vaszi program volt az Éneklő if­júság megyei hang­versenysorozata, 2» kórus felléptével. Az Úttörőház 527 szakköri tagot foglalkoz­tatott, 4 és félszáz gyerme­ket fogadott két farsangi mulatságán, öt alkalommal rendezte meg a Hajtás! Paj­tás! szabadidős játékot, ki­vált a lakótelepeken nagy sikerrel. Körültekintő gon­dossággal szervezi nyári fog­lalkoztatásait a három ne­velőotthon, a Londoni kör­útiak Sárospatakra mennek, Sátoraljaújhelyen, Balaton­almádiban, Zamárdiban, Ná­­gocson üd­ültetik a gyerme­keket, a Rigó utcai nevelő­­otthon lakói pedig tíz-tíz napot táboroznak Ásotthal­mon, illetve Mártélyon. Az elmúlt tanévben 3253 első osztályos diákot érté­keltek. Közülük 1676 jól fe­lel meg, 1414 megfelelt. Ér­dekes, hogy a bukások ará­nyában, a tavalyi adatok­nak megfelelően, továbbra is a matematika vezet, az el­múlt tanévben 127-en, idén 151-en kaptak elégtelen osz­tályzatot e tantárgyból. A dolgozók általános iskolájá­ban 375-en végezték el ta­nulmányaikat, 19 csoport­ban. Az új tanév legfonto­sabb feladatai között szere­pel az ötnapos tanítási hét­re való zökkenőmentes át­állás, az új tantervek folya­matos alkalmazása, a diffe­renciált pedagógiai eljárá­sokra való figyelem, a hát­rányos helyzetű tanulók se­gítése, a szülői házzal való szorosabb együttműködés kialakítása, az anyanyelvi nevelés körültekintő támo­gatása. I. N. ’ A WHO főtitkára Lázár Györgynél Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta dr. H. Mahlert, az ENSZ egész­ségügyi szervezetének főtit­kárát, aki dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter meghívására tartózkodik ha­zánkban.

Next