Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA N Meditáció a vásárról­ apjainkban nemzetközi kitekintésű vá­sárt szervezni nemcsak jelentős fel­adat, hanem felelősségteljes külde­tés is. Gazdasági fejlődésünket ugyanis legfőképpen az határozza meg, hogyan tu­dunk részt venni a nemzetközi munkameg­osztásban. hogyan tudunk alkalmazkodni a külgazdasági viszonyokhoz. A mostani szegedi termékbemutatót af­féle tükörnek is fölfoghatjuk: a vásárvá­rost járva, a látogató meggyőződhet példá­ul arról, megvalósulóban van az a prog­ram, melyet néhány esztendeje tűzött ma­ga elé a magyar gazdaság. A termékszer­kezet korszerűsítéséről beszélek, arról, hogy jelentősebb beruházások nélkül is lehet újítani, a kor igényeinek megfelelő termékeket létrehozni. A közönségtől ma búcsúzó Szegedi Ipari Vásáron félezer új árucikk mutatkozott be. Döntő többségük valószínűleg eredmén­­­nyel veheti fel a versenyt a nálunk fej­lettebb nemzetgazdaságok hasonló gyárt­mányaival. Persze, ehhez egy sor dologra még szükség van: javítani kívánatos a szállítási fegyelmet, meg kellene szervezni a kooperációs kapcsolatokat, tovább szük­séges fejleszteni a külpiaci munkát. ..Az elmúlt három-négy évben — mond­ta Balsai László, az MSZMP KB gazdaság­­politikai osztályának vezetője — a magyar gazdaság a legnagyobb eredményt a külső egyensúlyi helyzet javításában, helyreállí­tásában érte el. Eredményeink értékét nö­veli, hogy azokat a tőkés világ évek óta tartó válsága erősödő protekcionizmusa közepette értük el. A külgazdasági helyzet azonban továbbra is bonyolult, nehéz. A külgazdasági egyensúly megszilárdítása a következő években is gazdaságpolitikánk kiemelkedő feladata marad.” Ezek a szavak nyilvánvalóan utalnak arra, hogy egyre több áruféleséget kell a jövőben exportálnunk, kereskedelmi aktí­vumra­ kell szert tennünk. Ehhez azonban konvertálható, azaz minden piacon értéke­síthető termékekre van szükség. Ilyenekből pedig ma még nincs elegen­dő. Az okok nagyjából mindenki előtt is­mertek. Iparunkban még együtt él a régi, már elavultnak tekinthető technika és technológia az újjal, a modernnel. Ez igen sok gondot okoz az ipar irányítóinak. Azon­ban ahogy minden probléma, ez is felold­ható. Sokat javíthatnak a helyzetén a kis­vállalkozások, melyektől főként a háttér­iparban várhatunk sokat. Miről is van szó tulajdonképpen? Ha a termelési folyamatot műveletekre bontjuk, világossá válik, hogy a nagy kézügyessé­get, szorgalmat, pontosságot és megbízha­tóságot igénylő munkaelemek átvihetők a miniüzemekbe, mint ahogy a modern nagyiparból véglegesen kikopott berende­zések is. Az igen dinamikusan fejlődő Ja­pán gazdasága például főként ennek a felismerésnek köszönheti sikereit. A ma­gyar viszonyok, jól tudjuk, alapvetően má­sok, de a példa adaptálhatósága felől nem lehetnek kétségeink. A szegedi vásáron bemutatott 500 új termék azt bizonyítja, hogy javult a ma­gyar vállalatok innovációs készsége, s ta­lán ennek az ipari-mezőgazdasági sereg­szemlének ez a legnagyobb pozitívuma. Sok más mellett persze. A sor előre az üzlet­kötések kívánkoznak: ezek azt bizonyít­ják, hogy a vásár nemcsak kiállítás, ha­nem munkahely is. A hasonló termékeket gyártó vállalatok megismerkedhetnek egy­más elgondolásaival, törekvéseivel, az összképből megítélhetik a legújabb tenden­ciákat. K­étévente rendezünk Szegeden vásárt: zászlófelvonástól zászlólevonásig mindössze tíz nap telik el. Ezért a tíz napért munkálkodnak a vásár szerve­zői hosszú-hosszú hónapokon át. Az idei termékbemutató is bizonyítja: jól dolgoz­nak. Soha nem vett részt még ennyi kiállí­tó, mint az idén . .. Ez öröm is, gond is. Hovatovább kevés­nek bizonyul a rendelkezésre álló terület, kinövi a vásár. Végezetül hadd szóljak még a rendezők egyik kitűnő kezdeményezéséről, amivel le­hetővé tették, hogy a kisiparosok is bemu­tathassák termékeiket. A kézművesek ut­cájának látogatottsága és népszerűsége őket igazolja. Rendezett Szeged városa 1982-ben egy nemzetközi színvonalú vásárt. Folytatás 1984-ben. P. F. Telnek a magtárak Jó minőségű a búza Lényegesen jobb körül­mények között várta az idei termést a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, mint az előző években. Szentesen 23 ezer tonna búzát befoga­dó hatalmas tároló épült. Szentes környékéről eddig elszállították a gabona egy­­részét, most ide tudnak hoz­ni a megye más körzeteiből is. Az új tároló leginkább a vásárhelyit tehermentesí­ti, de ha a láncolatra figye­lünk, akkor enyhít Makó, sőt Szeged körzetének táro­lási gondjain is. Kálmán József, a vállalat igazgatóhelyettese arról tá­jékoztatott bennünket, hogy minden fölkínált, illetve be­szállított gabonát fönnaka­­d­ás nélkül át tudtak venni. Igaz, amikorra megszorítot­ták volna az aratók az átve­vőket, közbejött az eső. Szegeden, Makón, Vásárhe­lyen és Szentesen is hord­ták a teherautók éjszaka is a termést, hiszen mindenütt arattak a késő esti órák­ban is. Korábban az utolsó ürítés a szállító kocsikban várta meg a hajnalt, a reg­geli órákban zsúfoltak vol­tak az átvevő telepek, és idegeskedtek az aratók, hogy kezdésig nem érkeznek vissza. Az éjszakai átvétel legfőbb érdeme, hogy ezt az idegeskedést ki tudta kap­csolni. Azt a veszélyt is elháríthatták, amivel egy éj­szakai eső járhatott volna. Érdeklődtünk a búza mi­nőségéről is. Azt a választ kaptuk, elegendő és jó is. A szerződött mennyiségnek kö­rülbelül háromnegyed része már a vállalat tárolóiban van, további romlás tehát nem fenyegeti. Meg kell azonban említenünk, hogy javító minőségű búzából ke­vesebbet ajánlottak föl ed­dig a gazdaságok, mint amennyire számítottak. Az esők rovására írható ez a tény, hiszen minél többször ázik meg az érett gabona, minősége annál gyöngébb lesz. Az­ eddigi mérések azt mutatják, a fölajánlott menyiségnek is csupán 60— 70 száz­aléka felel meg a különleges követelmények­nek. Úgy is mondhatnánk, sze­rencséjük volt a megye gaz­daságainak, lényegesen ke­vesebbet kellett szántaniuk, mint az ország más részein gazdálkodóknak. Drága az olaj, a megtakarítás tehát lényeges. Néhol dolgoztak ugyan a szárító berendezé­sek, de sokszor elég volt hi­deg levegővel átfúvatni a­gabonát, hogy nedvességtar­talma lecsökkenjen. Külön kiemelte Kálmán József, hogy durva szárítás miatt sehol nem észleltek minő­ségi romlást. Azért tartja ezt fontosnak, mert a vál­lalatnak már nincsenek is szárítói, teljesen a termelő gazdaságok hozzáértésén múlik, mennyire­­ sikerül megszabadítani a fölösleges víztől a búzaszemeket. Idén tehát sem igyekezetben, sem hozzáértésben nem volt hiány. Gáterősítések a Tiszán A Közép-Tiszavidéki Víz­­ügyi­­ Igazgatóság gépesített brigádjai a Tisza alacsony vízállását kihasználva több helyen az ávízvédelm­i biztonságot fokozó fenntar­tási műveleteken és új be­ruházásokon dolgoznak. Szolnokon a folyó bal partján folytatják a koráb­ban megkezdett mederren­­dezést, terméskövekkel há­romszáz méteres folyósza­kaszon erősítik meg a partot és a mederfeneket. Nyolc­ezer tonna kővel biztosítják a papírgyári szennyvíz­bevezetés sodorvonalát, s háromezer tonna követ he­lyeznek el a felszíni vízmű védelmére. A martfűi Tisza Cipőgyár térségében, ame­lyet gyakran veszélyeztet a Tisza áradása, helyreállítják az elmosott partokat és olyan védelmi művet épí­tenek ki, amely garantálja a nagyüzem és az­ egész nagy­község biztonságát. Tisza­­kécskénél, ahol az éles fo­lyókanyarban időnként je­lentős rongálást okoz az áradás mintegy ötmmilliós költséggel. 350 folyóméte­ren erősítik meg a gátakat, a partoldalakat. Tiszaör­­vény térségében a település biztonságos védelmét szava­toló munkák elvégzésén dol­­gonak. Erre a pontra há­romezer köbméter termés­követ szállítanak uszályok­kal Tokaj térségéből. 72.­­évfolyam 179. szám 1982. augusztus 1., vasárnap Ára: 1,40 forint Gazdag program az ifjúsági napokon Látványos karnevál Az ifjúsági fesztivál máso­dik napján, szombaton, úgy­szólván minden percben akadt elfoglaltsága a sok ezer fiatalnak. A puszta szá­mokkal illusztrálva: 24 órá­ra összesen 28 program ju­tott, még úgy is, hogy pél­dául a popshow-n fellépő együtteseket, a­z ifjúsági klubban előadott műsorokat nem számoltuk. A legapróbbak és a sétál­gató nagypapák, nagymamák is jól szórakozhattak a Szé­chenyi téri vásárban. Bőven akadt látnivaló a sétányon sorjázó sátrak pultjain. Vit­ték is a mézeskalács huszárt, a nyakláncot, a játékot, do­bot, mint a cukrot.. Szép holmiért nem sa­jnálja az­ ember a pénzt. .. Különösen jókedvébe­n! S hogy az le­gyen, arról gondoskodott a Huzavona és a Virágvölgyi zenekar továbbá a rlt­-alföldi táncosok és a Kolomejka társulat. Kedvükre hazardírozhat­tak a Móra park látogatói, az Ifjúsági Lapkiadó politi­kai kaszinójában. Ám csak azok nyertek, akik tudtak válaszolni a szerteágazó kérdésekre. Reggel 8-tól a néhány per­ces technikai szüneteket ki­véve egyfolytában szólt a muzsika a Tisza-parton. Elő­ször a szokásos zenés, infor­mációs műsort hallgathatták­, tíztől pedig a Pop-show első részét. Délután, úgy 4 óra tájt rit­kán látható sokaság gyüleke­zett. Több tízezer néző vár­ta a látványos karneváli menetet. A tribünről, ahol helyet foglaltak a megye és a város vezetői, Nováknét Halász Anna, a városi KISZ- bizottság első titkára köszön­tötte a nézőket. Pattogó rit­musú indulót játszva az Ifjú Gárda fúvószenekara vonult elsőként a parton, majd a szabadkai táncegyüttes. Las­san, méltóságteljesen gördült utánuk a karneváli menet, a 37 produkció­ Ezrek előtt b­­­izonyíthatják a szegedi KISZ esek. a­­ politika iránti fogé­konyságukat, érdeklődésüket, tehetségüket, véleményalko­­tási önkifejezési képességü­ket. A tévé a Hét című műso­rának mintájára válogatták a produkciók első témakörét. A MAHART, a DÉMÁSZ, az AFIT, a Texti­lművek fiatal­jai a külpolitikai események­­­ből merítették ötleteiket. Különösen találó volt a MAHART NATO lovasisko­­lája, ráadásul a kivitelezést is ügyesen oldották meg. SALT 20 után címet viselte a démászosoké. Bár igazuk lenne! A röszkeiek a papri­kás el d­ol­gozás titkaival is­mertették meg a nézőket, a gabonaforgalmi vállalat fia­taljai pedig nem hétköznapi KISZ-védnökséget vállaltak. A karnevál második részé­ben a Görbe tükörbe, ami a produkciók témáját illeti, szinte minden belefért. A KSZV-sek a Balatont féltet­ték (tegyük hozzá, okkal, joggal). Hogyan lehetne vé­dekezni a telefonrongálók ellen? Ha jobban vigyázunk ezután, talán másképpen is lehetne, mint ahogy a posta­­igazgatóság fataljai gondol­ják. A mórahalmiak a hi­valkodó gazdagságot pellen­­gérezték ki lakodalmas me­netükkel. Látva a szalámi­gyár fiataljainak művét, ez­után is nyugodtan falatoz­­hatjuk termékeiket A kis­­telekieknek, úgy tűnik örök­zöld témája a községi­­ gáz­vezetékhálózat kiépítése — még mindig nem készült el. A Volán, a gyiriagyá­r, a Taurus, a DÉLÉP, a kon­zervgyár és még kilenc KISZ-szervezet. Az ember(ke) tragédiája blokkban szere­pelt. A zsűri az­ SZKV és a Víz­művek közösen készített produkciójának ítélte az első díjat, másodikat megosztva a Gumigyár és a KSZV kap­ta. Harmadik lett a nyomda és a gabonaforgalmi fiatalok alkotása. Különdíjban része­sültek a mórahalmiak. A zsűri jónak ítélte meg a sza­lámigyáriak, az ikaruszosok és a gyufagyáriak munkáját. Táncos, zenés műsorral folytatódott a szombat este programja, hajnalig. Ma a Tisza-parton délelőtt rak­­party, trapp-party, fél 9-től, 10-től strand-party a Part­fürdőn. A városrészeken hét helyen jelentkezik az ifjúsá­gi nap szórakoztató prog­rammal. M. E. Érdeklődők ezrei között haladt a karneváli m­enet Nagy László felvételei Politikai kaszinó a sajtófesztiválon

Next