Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
Utak, forgalmi rend, közlekedésbiztonság ■ [UNK] Ülést tartott a megyei tanács vb A Csongrád megyei tanács Végrehajtó bizottsága tegnap, kedden, Szegeden, ülésezett. Az előterjesztések elfogadása után a testület megvitatta a közúti közlekedés szervezésének tapasztalatairól és a közlekedésbiztonság helyzetéről készült beszámolót. Nem mondunk újat, ha azt állítjuk, a közlekedés helyzete, állapota közügy, hiszen mindenkit érint. És hozzátartozik a dologhoz, ha a közlekedés biztonságos, zavarmentes, akkor az a gépkocsivezetőt, a gyalogost egyaránt megnyugtatja. A közutak helyzetével, illetve a baleset megelőzésével hat évvel ezelőtt foglalkozott utoljára részletesen a vb, így most a téma napirendre tűzésénél először a testület áttekintette azokat az intézkedéseket, amelyek az utóbbi időszakban születtek a forgalmi rend kialakítása érdekében. A felsorolás nem teljes, csak a legfontosabb jelenségekről néhány ismertető mondat. A közúti jelzőlámpákat a baleseti és a forgalmi adatok ismeretében helyezték el. A megyében 31 forgalomirányító jelzőlámpa működik, ebből 27 Szegeden található. Közülük a legkorszerűbb a számítógéppel vezérelt, a városra vagy városrészre kiterjedő összehangolt rendszerű. Sajnos, e gyors kiépítést a tanácsok anyagi forrásai nem teszik lehetővé, ezért először egyes útvonalakon hangolják össze működésüket és így több csomóponton keresztül megállás nélküli áthaladást a „zöldhullámok" biztosítják. (Ilyen működik a Nagykörúton.) Az elmúlt időszakban jelentős törekvés volt, hogy a vasúti átjárók biztonságát fokozzák. Az intézkedések eredményeképp minden vasúti átjáróban megtalálható a „vasúti átjáró kezdete” elnevezésű jelzőtábla. De más ismert körülmények megteremtésével tették biztonságossá a forgalmat vasútvonalak és közutak találkozásánál. Az eredmények elismerése mellett a tegnapi ülésen néhány hiányosságot is szóvá tettek. Gyakran előfordul, hogy a megye úthálózatán a karbantartást végző vállalatok nem igazolják a változó körülményekhez az ideiglenes forgalomkorlátozásokat. Így a gépkocsivezetők egy része nem veszi komolyan a jelzéseket, mert nem tartja azokat valósaknak és ez adott helyzetben közlekedési balesetet idézhet elő. A közlekedés jobb körülményeinek megteremtése érdekében vetették fel, hogy településenként a jelenleginél több kerékpárutat építsenek. Néhány dicséretes kezdeményezés is elhangzott, így Csongrádon, Szentesen, Kiszomboron és Makó között épül, illetve Apátfalván készült külön út a kerékpárosoknak. Tudomásul kell azonban venni, hogy a tanácsok korlátozott pénzforrásai ennek a népszerű programnak a megvalósulását egyelőre nem teszi lehetővé. A közlekedés azért is kap egyre nagyobb társadalmi figyelmet, mert a gépjármű-állomány állandóan növekszik és jelenleg a megyében meghaladja a 93 ezret. Jelentős számban növekedett az utóbbi időben a kerékpárok és a segédmotorok száma. A járművek arányának növekedése ellenére a forgalom mégis mérséklődik, ezt bizonyítja az Áfor statisztikája: míg 1979-ben 63 ezer tonna, addig tavaly csak 59 ezer tonna benzint használtak el a motorosok, autósok. A közúti balesetek száma az elmúlt két évben lényegesen nem változott, 85 százalékát a járművezetők, 15 százalékát a gyalogosok hibája okozta. A baleseti adatokat egyébként a JATE kibernetikai laboratóriuma számítógépen feldolgozza és okulásként az illetékes szervek rendelkezésére bocsátja. A tapasztalatokat felhasználják a tanácsok az útépítésnél, a közlekedésszervezésnél. A tegnapi ülésen egybehangzó vélemény volt, hogy bár a közlekedési morál sokat javult, azonban a balesetmegelőzésben a rendőrségnek, a hatóságoknak, a tanácsoknak továbbra is fokozott, összehangolt munkájára van szükség. A testület rámutatott arra, hogy a balesetek csökkentésében, a tartalékok egyelőre „kimeríthetetlenek”, hiszen az emberek felelősségét tovább kell növelni és a közlekedési kultúrát javítani. A végrehajtó bizottság tájékoztatót hallgatott meg ezután az időskorú lakosság helyzetéről, illetve az öregek körülményeinek javítására hozott intézkedésekről. Csongrád megyében ez a téma azért is jelentős, mert Békés megye után pátriánkban a legmagasabb az öregek aránya. A testület áttekintette a területi szociális ellátás fejlesztésének eredményeit. Megállapította a vb, hogy településenként nem egyformák a feltételek. Amíg például a makói járás minden községében van már öregek napközi otthona, addig a szegedi járás 25 településén csak négy napközi otthont szerveztek. Továbbra is kiemelt feladat a tanyán élő idős korúak ellátása, bár az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent a tanyai lakosság aránya. Ez a gondoskodás mégis megtartotta létjogosultságát. 1970-ben több mint 90 ezer ember élt külterületen, ebből a 60 éven felüliek aránya meghaladta a 16 ezret. 1980-ban a közel 57 ezer külterületi lakosból 12 ezer 776 volt a 60 évet betöltöttek aránya. A tanyákról tehát elsősorban a munkaképes korúak költöznek el, és a kint maradók nagyobb számban idős korúak, s egy részük magányos. ] A testület foglalkozott a szociális otthonok korszerűsítésével, a szociális ellátás jövőjével, az öregek otthonának szakosításával is. A testület végül tájékozódott a családi eseményeket szervező irodák tevékenységéről, a családi események helyzetéről. Évekkel ezelőtt hozott a végrehajtó bizottság olyan határozatot: meg kell találni a módját, illetve teremteni a feltételeit, hogy a családi események színvonalasabbak, bensőségesebbek legyenek. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtásaként 1976—81 között a községekben is sokat tettek azért, hogy a családi ünnepekhez jobb feltételeket teremtsenek. A megye városaiban pedig tíz éve működnek az ünnepségeket szervező irodák, és az eddigi tapasztalatok a létjogosultságukat bizonyították. Különösen a szegedi és a hódmezővásárhelyi iroda szolgáltatásai magas színvonalúak és garantálják a családi események bensőségességét. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége tegnap kihelyezett ülést tartott Győrben. A testület megvitatta a fogyasztási szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok idei tervteljesítésének eddigi tapasztalatait. Megállapította: az áfészek működési területükön , a községekben, kistelepüléseken és a városokban is — összességében kiegyensúlyozott, színvonalas áruellátást biztosítottak, megkülönböztetett figyelmet fordítottak az alapellátásra. Kereskedelmi forgalmuk a tervezettet meghaladóan 7,5 százalékkal, a szövetkezeti vendéglátás bevétele pedig 9,2 százalékkal növekedett az első félévben. A választékosabb ellátást jól segítette az új működési formák további terjedése: jelenleg a szövetkezeti kereskedelemben mintegy 2 ezer vendéglátóhely, zöldség-gyümölcs szaküzlet s egyéb bolt működik szerződéses rendszerben. A mezőgazdasági áruforgalmazás mennyiségileg elmaradt a tervezettől: a szövetkezeti zöldség-gyümölcs malma mintegy 12 százalékkal volt kevesebb az elmúlt esztendő azonos időszakáénál. Az elnökség nagy figyelmet fordított a külgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával összefüggő tevékenység elemzésére. Az ipari termelés 11 százalékkal emelkedett, ez segítette az export-árualapok növelését. Ehhez hozzájárult a háztáji gazdaságokban folyó intenzív kistermelés, valamint a kis tételű áruk egyre fokozottabb mértékű külföldre szállítása is. Dinamikusan, 48 százalékkal növekedett a szocialista export, ugyanakkor a dollárbevétel a nemzetközi pénzügyi viszonyok kedvezőtlen változása miatt mérséklődött. Hazánkba érkezik a norvég külügyminiszter Svenn Stray, a Norvég Királyság külügyminisztere Puja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán, ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. 72. évfolyam 204. szám 1982 szeptember 1., szerda Ára: 1,40 forint • P Őszi szolidaritási akció Az MSZB nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság kedden nyilatkozatot tett közzé az őszi szolidaritási akciósorozat alkalmából. Nehéz időszakot él át az emberiség. Évtizedek óta nem volt ennyire feszült, ellentmondásokkal, veszélyekkel terhes a világ. Az Egyesült Állmok politikájában az éles konfrontáció, a fegyverkezési verseny új hulláma került előtérbe. Földünkön mélyülnek és szaporodnak a nemzetközi biztonságot fenyegető helyi válságok; mindezek miatt a világ országai növekvő belső gazdasági nehézségekkel küzdenek — állapította meg bevezetőben a dokumentum. A békét féltő tömegek mind bátrabban és erőteljesebben lépnek fel az emberiséget fenyegető veszélyek ellen. E világméretű küzdelemben — elsősorban a hatékonyabb szocialista építőmunkával — részt vállal a magyar nép is. A Szovjetunió, a szocialista országok, a világ népei és haladó erőinek cselekvő szolidaritása, összefogása a békéért, a hátFolytatás a 2. oldalon.) Takarmánykonzerválók Szinte a levegőbe ugrat a2 óriás Rába-traktor a rúzsai bikaistállónál, mikor tapossa a szecskát. Irányítója, Katona Imre tekeri, csavarja a kormányt, hogy kordában tartsa a prüszkölő gépet. A betüzesedett vasparipa bizonyára menne világnak a silórakás tetejéről, ha nem az volna a dolga, hogy naponta százszor is oda-vissza járva, jól megtapossa a tehenek télire való takarmányát. A most még dunyhapuha szecskahalom idővel majd betonkeményre tömörödik, olyannyira, hogy télen a tehenészek százszor is megszidják a taposónak még a tíz körmét is. Természetesen nem komoly az akkori zsörtölődés, mert ha nem lenne jól megtaposva a szecska, idővel begyulladna, megpenészedne és tönkremenne az állatok eledele. Rúzsán már jó ideje silóznak. Előbb a Napsugár, majd a Népszabadság Tszben álltak munkába a takarmánykonzerváló brigádok. A Szivárvány majori bikaistállónál hétfőn kerekítették meg a silókazal alját. — Azért ekkorát — mutat Török József, a szemre kicsi zöld kupacra —, mert ami ide kell, az éppen belefér. Ha nagyobbra akarna nyújtózkodni a megengedettnél, ott a tolólap és megigazítjuk vele a formáját. Mintha Kálmán Ferenc hallotta volna, miről beszélünk, kék traktorával körbeborotválja a kazlat. Éppen jókor, mert Losoncz József érkezik az újabb rakománnyal. Az MTZ is fölpufög a szecskanálordra és ketreces pótkocsijáról ,lebillenti a zöldet, hogy ismét hasig süllyedjen a silórakásba, a nagy nehéz Rába. Aztán az is kiderül, hogy a takarmánykonzerváló brigádnak csak az egyik felével találkoztunk, a többiek kint szecskáznak a határban. Mégpedig Ácsai Varga József és Dicső György a vágógépet kezeli, Donka László és Tanács Zoltán billentős teherkocsival jár a nyomukba. Zákányszéken, az Egyetértés Szakszövetkezetben két hegyes bálakazal közé szorítják a silónak való kukoricát. Erre mondják a rúzsaiak: úgy is jó, mert márkor lóval szaggatják föl, nem kell tartaniuk, hogy majd a lovas kocsi a kazaltól nem tud a silórakás mellé állni. — Felénk így szoktuk meg — mondja erre a zákányszéki silótaposó — de az is közrejátszik, hogy nálunk azért lényegesen több a jószág, mint odaát. S ebből nyilván következik is: a többnek több kell. A Szücs-táblán Kürti Antalné járja a silótarlót. Ha nem is gyorsan, de azért megtelik a zsák csöves kukoricával. Arrébb éppen állnak a silózógépek. A fiatalasszony tudja is miért. — Kiszakadt az egyikből egy nagy rugó, és azt keresik. Különben már csak alig van — mutat a még meglevő haragos zöldtengericsíkra. Hétfő óta vágják a Tombácz-tanyánál, már hagyják beérni, annyira szép rajta a silónak vetett kukorica. Nyomban kitudódik, ha elindulnak. Szekeres Ferenc ül a silókombájnon, Bozsó János és Kalmár Géza követi a traktorral. Az Ónozótanyai tehenészetbe hordják, ahol két Dutra tapossa a szecskát. Egy teríték kukoricára egy teríték herét raknak. — Aki ennyire tudja, köze lehet a dologhoz... — A férjem az egyik taposó az Önozó-tanyán. — Akkor azért is a böngészés? — Nem, szedheti, aki akarja. Vétek lenne ha leszántanák az itthagyott szép csöveket. — Fizetnek érte? — Majd elmegyünk a közösbe szüretelni. Meg hát, nem olyan sok az, amit elszór a gép. A zöld kígyócsíkot fújó gépet tátott szájjal bámuló kisgyerek láttán, Kürti Antalné megjegyezte: neki is van kettő,, s ha kint lennének, biztos föl is kéredzkednének valamelyik gépre, így is rá lehet szokni a dologra . A silózás az őszi takarmánytartósítás egyik módja. Lényege, hogy az összedarabolt kukoricaszár közül kiszorítsák a levegőt, és így segítsék a biológiai folyamatot, az erjedést. Ezáltal a teheneknek jó takarmány tehető el télire. A szakember véleménye ekként hangzik: " Amibe tárolják, az a siló, s amit a tehenészek a jászolba raknak, az a szilázs. A kettő sajnos csak a szakember szavajárásában választódik szét, mert az egyszerű halandó minden műveletet silózásnak nevez." S ennél fogva silót etet a jószágokkal, ami ugye, lehetetlen. Persze, ettől még nyugodtan alhatunk, mert ha silóznak, ha szilázst készítenek, mind egyre megy: az őszi nagy munkák egyikébe fogtak. Csongrád megyében, az idei őszön a gazdaságokban csaknem 15 ezer hektár, föld terméséből teszik el a télire való takarmányt. S ebből a képzeletbeli hatalmas szecskahegyből szinte észrevétlenül nyomják ki a levegőt a vad gépet szelídítő durrások, rábások, meg a többi takarmánykonzerváló. Majoros Tibor Siloznak Zákányszéken