Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

2 SZVSZ-ü­lésszak A szakszervezeti világszö­vetség irodájának — az SZVSZ 35 tagú irányító tes­tületének — Prágában tar­tott kétnapos ülésszaka csü­törtökön, a béke és lesze­relés kérdéseinek szentelt külön üléssel folytatódott. Az ülés munkáját Gáspár Sán­dor, az SZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára vezette. Az ülés végén a résztve­vők elfogadták annak a fel­hívásnak a szövegét, ame­lyet az SZVSZ intéz a má­sik két jelentős nemzetkö­zi szakszervezeti tömörü­léshez, a Szabad Szakszer­­vezetek Nemzetközi Szövet­ségéhez és a Munka Világ­­szövetségéhez, valamint re­gionális szervezeteihez RADIOTELEX BUDAPESTRE ÉRKEZETT JANEZ ZEMLJARICS Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására csütörtö­kön hivatalos baráti látoga­tásra Budapestre érkezett Janez Zemljarics, a Szlovén Szocialista Köztársaság vég­rehajtó tanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József fo­gadta. Délután a Parlament­ben megkezdődtek a hivata­los tárgyalások. A megbe­szélésen a gazdasági, kultu­rális, tudományos együttmű­ködés fejlesztésének továb­bi lehetőségeit vizsgálták meg. ELUTAZOTT BUDAPESTRŐL RENÉ URBANY Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 27—30. között lá­togatást tett hazánkban Ré­né Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke. A vendéget fogadta Ká­dár János, a Központi Bir­­ottság első , titkám.­­Megbe­szélést folytatott vele Vár­­konyi Péter, a KB titkára. Lakos Sándor és Szűrös Má­tyás, a KB tagjai. A megbe­széléseken a két párt veze­tői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékeny­ségéről, eszmecserét folytat­tak a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és áttekintették a két párt közötti kapcsola­tokat,, azok fejlesztésének le­hetőségeit. René Urbany csütörtökön elutazott Buda­pestről. GENFI TÁRGYALÁSOK Genfben csütörtökön felújították az európai nuk­leáris fegyverzet korlátozá­sáról folytatott szovjet— amerikai tárgyalásokat. A delegációk plenáris ülést tar­tottak. A szovjet küldöttsé­get Julij Kvicinszkij, az amerikait Paul Nitze vezeti. HABIB KAIRÓBAN A libanoni helyzet idősze­rű kérdéseiről tárgyaltak csütörtökön Kairóban az Egyesült Államok és Egyip­tom magas rangú tisztségvi­selői. Kamal Hasszán Ali egyiptomi miniszterelnök­­helyettes és külügyminiszter kétórás eszmecserén találko­zott Philip Habib amerikai elnöki megbízottal. REPÜLŐGÉP­SZERENCSÉTLENSÉG Az Aeroflot szovjet légi­forgalmi társaság Moszkva— Lima útvonalon közlekedő egyik utasszállító repülőgépe szerdán leszállás közben le­zuhant a luxemburgi repülő­tér körzetében. Előzetes je­lentések szerint öten vesz­­­tették életüket. A szeren­csétlenség körülményeinek kivizsgálása megkezdődött. MAGYAR—BOLGÁR TÁRGYALÁSOK Csütörtökön magyar—bol­gár tárgyalások kezdődtek Sarlós István miniszterel­nök-helyettes és Todor Bo­­zsinov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa el­nökhelyettese között, aki magyar partnere meghívásá­ra delegáció élén tartózko­dik hazánkban. A megbeszé­lések során véleményt cse­rélnek a sokoldalú együtt­működés fejlesztésének fel­adatairól. „Pajzs ’82” gyakorlat • Sumen (MTI) Csütörtökön Bulgáriában befejeződtek a „Pajzs ’82” hadgyakorlat harci cselek­ményei. A második és a harmadik harci napon va­lamennyi mozzanatot több testvéri hadsereg különböző haderőnemekhez és fegyver­nemekhez tartozó csapat­­egységei szoros együttműkö­désben hajtottak végre. A gyakorlat egyik fon­tos mozzanatának végrehaj­tása előtt különböző fegy­vernemek tűzeszközeivel nagyhatású, összehangolt tü­zérségi és légi előkészítésre került sor. Ez lehetővé tet­te a gépesített lövész és harckocsi csapatok előretö­rését az ellenség megerősí­tett védelmének mélységébe. A korszerű szovjet va­dászrepülők rendkívül lát­ványos, nagy pontosságú, kötelékben végrehajtott, összpontosított megsemmi­sítő rakéta- és bombacsa­pást mértek az ellenséges védelem objektumaira. Ve­lük szorosan együttműköd­tek a bolgár néphadsereg harci helikopterei, amelyek közvetlenül az előrenyomu­ló harckocsik előtt tisztítot­ták meg a terepet az eset­leg még épen maradt ellen­séges tűzfészkektől. A nagy erőpróba csütör­töki eseményei közül ki­emelkedett a nagy létszámú ejtőernyős légideszant beve­tése. Ezután a szovjet és a bolgár fekete-tengeri flotta erői tengeri deszantcsapatok­­kal látványos és gyors sikert eredményező partraszállást hajtottak végre. A Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezet­te magyar katonai küldött­ség a tagállamok delegációi­val együtt megtekintette a gyakorlat csütörtöki mozza­natait. NSZK Minden lehetséges • Bonn (MTI) A Német Szövetségi Köz­társaság — függetlenül a nem egyszer kemény belpo­litikai vitáktól — egy eset­leges kormányváltozás után is megbízható partner ma­rad a világ országai számá­ra — jelentette ki csütörtö­kön Helmut Schmidt kancel­lár a Bonnban akkreditált nagykövetek előtt. Első helyen a NATO irán­ti bizalmat, második helyen pedig a nyugatnémet—ame­rikai barátság fontosságát emelte ki. Megállapította: ha a közép-hatótávolságú raké­tafegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tár­gyalások nem vezetnének si­kerre, az amerikai rakéták telepítéséért lépne fel.­­Kül­politikai összefoglalójában Schmidt a negyedik és ötö­dik pontban a Közös Piac és a nyugatnémet—francia együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A nyugatnémet kancellár ezt követően leszögezte: az NSZK minden kormányának különös érdeke fűződik ah­hoz, hogy az erőegyensúly alapján kitartson az enyhü­lési politika és az európai együttműködés mellett. Nyi­latkozatának hetedik pontjá­ban a harmadik világgal va­ló együttműködés erősítésé­ért szállt síkra. Az indítvány felszólítja a Bundestag képviselőit, hogy fejezzék ki bizalmatlanságu­kat Schmidt kancellárral szemben, és még ugyanazon az ülésen Helmut Kohlt, a CDU elnökét válasszák meg az­ NSZK kancellárjának. Kohlnak megválasztásához a CDU—CSU 226 szavazatán kívül az 53 tagú FDP-frak­­ció legkevesebb 23 tagjának támogatására is szüksége van. A szabaddemokrata kép­viselők keddi pr­óbaszav­azá­­sán 33 képviselő jelezte, hogy y Akarja az,, 4 pcl(> A pénteki sorsdöntő sza­vazás előtt csütörtökön késő este több tízezer fős nagy­gyűlést tartottak Bonnban az úgynevezett „szociállibe­­rális kezdeményezés” hívei, követelve, hogy a parlamen­ti képviselők ne buktassák meg Schmidt kisebbségi szo­ciáldemokrata kormányát. A Bundestag pénteki ülé­sén először Schmidt kancel­lár mond beszédet. Lengyelország Gazdálkodás és a szakszervezetek • Varsó (MTI) A gazdasági reformmal, a lakásépítéssel, az ifjúság helyzetével, nevelésével foglalkoznak ezekben a na­pokban a Lengyel Egye­sült Munkáspárt vajdasági bizottságainak ülésein. A gdanski vajdasági párt­­bizottság ülésén például a többi között arról volt szó, hogy lassan halad a mun­kásönkormányzati szervek tevékenységének felújítása. A vajdaságban működő több mint 270 vállalat kö­zül eddig csak kilencben működik a munkásönkor­­mányzat, a pártszervezetek­nek tehát egyik fő felada­tuk, hogy siettessék ezt a folyamatot. Plockban a na­gyon nehéz lakáshelyzettel foglalkozott a vajdasági pártbizottság. Megállapítot­ta, hogy a szervezetlenség, az alacsony munkafegyelem, a kivitelezés, illetve a ter­vezők és a beruházók kö­zötti civakodás miatt az év első nyolc hónapjában alig valamivel több mint 35 szá­zalékra sikerült teljesíteni a valósságban az éves terv időarányos részét. Wlocla­­wekben az ifjúság körében végzendő felvilágosító, ne­velő munkáról tanácskozott a vajdasági pártbizottság. Folyamatosan figyelem­mel kísérik a helyzet alaku­lását a vajdasági honvédel­mi bizottságok is. A honvé­delmi bizottságok tevékeny­ségüket egyeztetve, a lehe­tőségek szerint átcsoportosí­tással és egyéb módon igye­keznek csökkenteni a hiá­nyokat. Nagy gondot fordí­tanak a spekuláció elleni küzdelemre. A lengyel szejm két ille­tékes bizottsága csütörtökön folytatta a vitát a szakszer­vezeti törvénytervezetről. Ennek kidolgozásakor fi­gyelembe vették a kormány irányelveit, és a hónapokon át tartó széles körű konzul­tációk eredményeit egy­aránt. A két bizottság együttes ülésén felszólaló parlamenti képviselők egyöntetűen hangsúlyozták a szakszerve­zeti mozgalom létének szük­ségességét, mint olyan ele­met, amely igen fontos sze­repet hivatott betölteni a szocialista demokrácia erő­sítésében, és a gazdasági re­form sikeres megvalósításá­ban. Az ülésen arra is rámu­tattak, hogy a szakszerve­zeti mozgalom nem töltheti be politikai párt szerepét. A törvénytervezet — mondot­ták — szavatolja a szak­­szervezeti mozgalom függet­lenségét és önigazgató jelle­gét, de olyan értelemben, ahogyan azt az 1980. nyár végi megállapodások rögzí­tették. Intézkedések a lakás­­gazdálkodás fejlesztésére i (Folytatás az 1. oldalról.) I a hitelpolitikai irányelvek­­­­ben. — A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető I munkáltatói támogatásban. i Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszű­nik, s a munkáltatók (vál­lalatok, szövetkezetek, in­tézmények maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül ki­ket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítés­re és lakásvásárlásra ad­ható — vissza nem téríten­dő — támogatások és a köl­csönök forrásai a vállalati gazdálkodás eredményessé­gével összhangban alakul­nak. — A tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1985 végéig megszűnik. 3. A lakóház-fenntartás ál­lami támogatásának csök­kentése érdekében a lakbé­rek 1983. július 1-től átla­gosan 130 százalékkal emel­kednek. Annak érdekében, hogy a bérlők kiadásai ne növekedjenek ugrásszerűen, az állami lakások bérlői — 1988-ig fokozatosan csökke­nő mértékben — állami hoz­zájárulást kapnak. E hoz­zájárulás összege 1983-ban a lakbértöbblet 70 százaléka lesz. A lakbérnövekedés ellen­­súlyozására az arra legjob­ban rászoruló nagycsaládo­sok és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak.­­ A lakbérek emelésének mértéke a lakások hasz­nálati értéke szerint elté­rő; a kopisor^,, n­élküli la­kások hav­ij.­­bére négyzet­méterenként, 15.40 Ft-ról 4,á0’­Ft-ra, a­­ félkomfortos la­kásoké 3,60 Ft-ról 7,50 Ft­­ra, a komfortos lakásoké 5,40 Ft-ról 12 Ft-ra, az összkomfortos lakásoké pe­dig 6 Ft-ról 15 Ft-ra vál­tozik.­­ A tanácsok legfeljebb a­z új lakbér 50 százalékáig mérsékelhetik azoknak a la­kásoknak a bérét, amelyek­nek az épületen belüli el­helyezkedése, a műszaki ál­lapota vagy a környezete kedvezőtlen. Az állami tu­lajdonú szükséglakások lak­bére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a la­kásnak a településen belüli fekvésétől (zöldövezet, vá­rosközpont) függően — az új Lakbér — 25 százalékáig nö­veljék. Azokban az egy-két lakásos épületekben, ahol ki­zárólag a bérlőké a kert­használat joga, a növelés fel­ső határa további 20 szá­zalék lehet. — A lakbért az ingatlan­­kezelő szervezetek állapítják meg, s 1983 március vé­géig írásban közük a bér­lőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos ész­revételeit és az esetleges vitás kérdéseket a taná­csok bírálják el 1983 már­ciusától június végéig. A lakbérek rendezése ki­terjed az állampolgárok tu­lajdonában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgy­nevezett kötött bérű laká­sok lakbérét a bérbe adó az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatja meg. — A három és több gyer­mekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támo­gatást kapnak. Ezt azok is megkapják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. — A nyugdíjas bérlők kö­zül azoknak jár szociális tá­mogatás, akiknek — eltar­tottai­kat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támoga­tás az 1983. évi lakbér­többlet mértékéig, de leg­följebb havi 150 Ft-ig ter­jedhet. A lakásbéremelés után nyugdíjassá váló bér­lőknek a tanács vagy a nyugdíjintézet — igénylés alapján — kivételes szo­ciális támogatást adhat. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlékkal, a nyug­díjasok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociá­lis támogatást. — Azok a bérlők, akik jo­gos lakásigényüket nagy­mértékben (két vagy több szobával) meghaladó nagy­ságú lakásban laknak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támogatást nem kapnak. 4. 1983 júliusától az új és a felújított lakásokban a berendezési tárgyak javí­tásának és kicserélés­ének költsége a bérlőket terhe­li. A­ jövőben a bérlők köz­vetlenül részt vállalhatnak lakóházuk fenntartásában, s ezzel a céllal bérlőközössé­get alakíthatnak. Ugyanakkor az ingatlan­­kezelő szervezetek szolgál­tatásainak színvonalát emel­ni kell. E szervezetek első­sorban házkezelői szolgálta­tásokat (karbantartást és üzemeltetést) végeznek majd, továbbá műszakilag és gaz­daságilag előkészítik, lebo­nyolítják a lakóház-felújítá­sokat. 5. A lakásgazdálkodási el­vek alkalmazásában bővül a helyi tanácsok önállósága. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a lakásszükségletek ki­elégítésének legésszerűbb módját, vagyis azt, hogy meglevő forrásaikból men­­nyit használjanak fel álla­mi lakásépítésre, a magán­­tulajdonú lakások terület­előkészítésére, illetőleg fel­újítására, korszerűsítésére, az infrastruktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésé­re A lakásigénylések nyil­vántartásának pontosítása céljából a tanácsok 1983- ban elrendelik az igénylések megújítását. A tanácsrende­letekben az igénymegújítást, illetőleg új igénylés beadá­sát igénylési díj letétbe he­lyezéséhez köthetik. A letét elsősorban előtakarékosságul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatbavé­teli díjába, illetőleg érté­kesítési árába. A lakásigény­lés visszavonásakor a taná­csok a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylé­si letét elhelyezését ren­delik el, annak mértékét a lakásigénylő család jöve­­delmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igé­­nyelt lakás jellegétől és nagyságSTCT függőh’— szab­ják meg, s tanácsi bérlaká­soknál a lakás-használatba­vételi díj mintegy 10 száza­léka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvényes részletes feltételeit, s a la­kásra várók előtakarékossá­­gának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottsá­goknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabá­lyozzák. * A kormány- és miniszteri rendeletek a Magyar Köz­lönyben jelennek meg, ok­tóber első felében, a helyi tanácsrendeleteket novem­berben hirdetik ki. (MTI) Gromiko tárgyalásai • New York (TASZSZ) Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminisz­ter, aki az ENSZ-közgyűlé­­sének 37. ülésszakán részt­vevő szovjet küldöttséget vezeti, kétoldalú találkozókon tárgyalt New Yorkban a dán, a luxemburgi, a finn, a brazil és a venezuelai külügyminiszterrel. Az európai államok kül­ügyminisztereivel tartott tárgyalásokon mindenekelőtt az európai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a fegyverkezési hajsza meg­fékezésével és a leszerelés­sel, az enyhülés megszilár­dításával, a madridi talál­kozó munkájával. A brazil és a venezuelai külügyminiszterrel folyta­tott tárgyalásokon a latin­amerikai térség helyzetét, az ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szakának munkájával, vala­mint a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésével összefüggő kérdéseket vitattak meg. A szovjet külügyminiszter hi­vatalos látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Ra­miro Sáraivá Guerreiro­­ brazil külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. Péntek, 198?. október T­ Kína nemzeti ünnepén Harminchárom esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én, Pekingben kikiáltották a Kí­nai Népköztársaságot. Világ­­történelmi jelentőségű ese­mény volt ez: Földünk leg­népesebb országában leszá­moltak a koloniatizmussal. A KNK megalakulását kö­vető években a testvéri szo­cialista államok — elsősor­ban a Szovjetunió — hat­hatós segítségét is felhasz­nálva, valóban nagy lendü­letű építőmunka kezdődött. Helyreállították a gazda­ságot, véget vetettek az éhínségnek, megindult a szocialista fejlődés alapjai­nak lerakása. Az ígéretes folyamat azonban az 50-es évek végére megtört: a pe­kingi vezetésben teret nyert ultraradikális és naciona­lista eszmék mélyreható bél­és külpolitikai torzulásokhoz vezettek. Kína fejlődése a „nagy ugrás”, majd a „kul­turális forradalom’’ éveiben megtorpant, szembefordul­tak a marxizmus—len­in­iz­mus s az internacionaliz­mus elveivel. Mindez sú­lyos és napjainkig ható kö­vetkezményekkel járt az or­szág külpolitikai kapcsola­taiban is, káros szembenál­lást hozva létre a Szovjet­unióval, a szocialista tábor­ral, a világ haladó erőivel. Peking szovjetellenes éllel alakította ki kapcsolatait az USA-val, s a NATO számos tagállamával. A Mao Ce-tung halála után bekövetkezett változá­sok is egyelőre inkább csak a belső gazdasági-társadalmi helyzetre gyakorolnak ha­tást. Kína külkapcsolataiban még nem következett be ér­demi, tényleges módosulás, annak dacára, hogy a szo­cialista közösség kormányai változatlanul a viszony nor­malizálására törekszenek. Hazánk is azt vallja, hogy a fejlődés vargabetűi elle­nére Kína megőrizte alap­vetően szocialista társadal­mi berendezkedését és va­lódi nemzeti érdekei azt dik­tálnák, hogy a szocialista országokkal fenntartott kap­csolatok javításával térjen vissza a baráti együttműkö­dés útjára, a világpolitika porondján pedig a békéért és a társadalmi haladásért lépjen fel. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 33. évfor­dulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csa elnökét.

Next