Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
Losonczi Pál Kuvaitban Megkezdődtek a tárgyalások Látogatás Ahmadiban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács, elnöke Jaoer al-Amed al-Jaber al-Sabah sejknek, Kuvait állam amiljenek meghívására hivatalos, baráti látogatásra vasárnap Kuvaitba utazott. Kíséretében van Hetényi István pénzügyminiszter, Carai Robert külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Simon Ferenc, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Puja Frigyes külügyminiszter. Vasárnap délután az Araböböl menti országba érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete. A vendéget a kuvaiti főváros repülőterén az uralkodó, valamint Szaad el-Abdullah el Szalem esz-Szabah trónörökös, miniszterelnök, továbbá a kuvaiti kormány több tagja, valamint Horváth Ernő, hazánk kuvaiti nagykövete köszöntötte. Amikor az Elnöki Tanács elnöke kiszállt a különgépből, 21 ágyúlövés dördült el. Miután az uralkodó bemutatta kormányának tagjait a magyar államfőnek, kuvaiti kislányok virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégnek, majd Losonczi Pál a díszemelvényen az emír társaságában hallgatta meg a magyar és a kuvaiti himnuszt. A díszegység parancsnokának jelentése után az Elnöki Tanács elnöke ellépett katonák sorfala előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kormányváróban rövid beszélgetést folytatott vendégével, majd szállására, az elegáns Szalam-palotába kísérte. Itt ismét rövid megbeszélésre került sor, majd az emír elbúcsúzott az Elnöki Tanács elnökétől. Losonczi Pál vasárnap délután már meg is kezdte tárgyalásait: a Szalam-palotában fogadta Szabah al-Ahmed al-Szabah sejk miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert, aki jelenleg a tájékoztatási miniszteri tisztséget is betölti. Este, az Elnöki Tanács elnöke hazánk kuvaiti nagykövetségén a kuvaiti magyar kolónia tagjaival találkozott. Ahmadiba, az ország olajközpontjába látogatott hétfőn délelőtt — kuvaiti tartózkodásának második napján — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő délelőtt, politikai látogatása keretében fogadta Szaad el- Abdullah el Szalem esz-Szabah trónörökös, miniszterelnököt a Salam-palotában. Ezután hajtatott mintegy 25 kilométerre levő, a fővárossal szinte egybeépült kőolaj központba. Ahmadi 1946 és 1949 között nőtt ki a sivatagból, ahogy felfutott a közeli kőolajmező termelése, s Ahmad sejkről, az akkori uralkodóról nevezték el. Azóta terjeszkedik a kuvaiti , urbánus térség a fővárostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesztési elképzelések alapján épült, számos parkkal, zöldövezettel rendelkezik — ezek fenntartása, öntözése méregdrága ugyan a sivatagban, de az olajkincsből erre is futja. Ahmadiban először a repülőtér, majd az olajkikötő épült meg, gyorsan fejlődtek a lakótelepek is. Losonczi Pál programjában a kőolajipari múzeum és egy iparnegyed megtekintése, majd egy díszebéd szerepelt, amelyre a város kormányzója hívta meg az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. Ahmadiban Jaber Abdullah al-Jaber, a város kormányzója fogadta Losonczi Pált és kíséretét. Az Elnöki Tanács elnöke itt megtekintette a kuvaiti nemzeti olajvállalat múzeumát. Ahmadiban és a közeli Shuaiba ipari komplexumban az Elnöki Tanács elnöke képet alkotott arról a dinamikus fejlődésről, amelyet kőolajkinccsel való okos gazdálkodás tett lehetővé a sivatagi országban. A burgani olajmező mellett — amelynek Ahmadi a központja — ma már több más is ismeretes, de továbbra is ez a térség adja a kitermelés javát, 350 olajkút működik itt, összesen több mint 750-et fúrtak a sivatagban. Két olajkikötő és egy mesterséges sziget épült — az utóbbi, a félmillió tonnás óriás tankhajók fogadására. Shuaiba ipari körzetben a fiatal kuvaiti petrolkémiai és építőanyagipar létesítményeivel ismerkedett az Elnöki Tanács elnöke. Itt kőolajfinomító, műtrágyagyár és több más üzem épült. A tízezer dolgozó között igen sok a külföldi, magyar is található a tengerparti ipari központban: ő a környezetvédelem szakértője. Losonczi Pál és kísérete látogatást tett egy vegyiüzemben és gépkocsin bejárta az egyik olajkikötőt is. A kormányzó ezután ebédet adott az Elnöki Tanács elnökének tiszteletére, majd Losonczi Pál és kísérete visszatért a kuvaiti Szalampalotába, a küldöttség szállására. Itt a magyar államfő délután fogadta a Kuvaitban akkreditált diplomáciai missziók vezetőit. Hétfő délelőtt Hetényi István pénzügyminiszter kuvaiti partnerével, Abdullatif Juszuf el-Hamaddal tartott megbeszélést. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete ma, kedden tanácskozik a kuvaiti emírrel és kormányának tagjaival, majd államfőnk és vendéglátója külön is megbeszélést tart. Ezenkívül Losonczi Pál a kuvaiti kormány több vezető tagjával találkozik. Budapestre érkezett Grisa Filipov Magyar—bolgár kormányfői megbeszélések — Díszvacsora Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lázár György miniszterelnök meghívására tegnap, • hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A bolgár miniszterelnököt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. * A bolgár miniszterelnök délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a Parlament delegációs termében megkezdődtek a hivatalos bolgár—magyar tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György miniszterelnök vezette, tagjai voltak Marjai József miniszterelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Koöka István külügyminiszter-helyettes, Gábor András ipari miniszterhelyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Sebestyén Jenő. A bolgár tárgyalóküldöttséget Gusa Filipov vezette, tagjai voltak Sztanis Boncs> miniszterelnök-helyettes, Hriszto Hrisztov külkereskedelmi miniszter, Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, Aszen Velkov, a minisztertanács kabinetfőnöke, Cvetan Cenkov vegyipari miniszterhelyettes, Jordan Tenov gépipari és elektronikai miniszterhelyettes és Rasko Draganov, az Országos Agráripari Szövetség Központi Tanácsának elnökhelyettese. (Folytatás a 2. oldalon.) A képen bal oldalt a Lázár György vezette magyar, zette bolgár küldöttség (MTI-fotó: Weber Lb.1 A jobb oldalt a Grisa Filipov vefelvétele—Telefoto—KS) 72. évfolyam 257. szám 1982. november 2., kedd Ára: 1,40 forint • i Illést tartott a Szeged városi pártbizottság A könyvtár a művelődési központok is Kulturális témával kezdte tanácskozását tegnap, hétfőn délután a szegedi pártbizottság. A városi tanács nagytermében tartott, kibővített ülésen Török Józsefnek, a pártbizottság első titkárának elnöki megnyitója után dr. Székely Sándor pb-titkár terjesztette elő az írásos jelentést, amelynek címe: A tanácsi és a szakszervezeti közművelődési könyvtárak közművelődési és közoktatási munkájának helyzete és feladatai. Az előadó szóbeli kiegészítője után véleményt mondott, az anyaggal kapcsolatban : Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese, Tóth Beia író, a Somogyi-könyvtár igazgatója: dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, dr. Fodor Pálné, a Somogyi-könyvtár párttitkára. Az elhangzottakra dr. Székely Sándor válaszolt, majd a pártbizottság határozatba foglalta a tennivalókat. . Ezután Török József adott tájékoztatót a városi pártbizottság legutóbbi ülése óta végzett munkáról. A harmadik napirendi pont előadója, dr. Berta István pb-titkár ismertette a lakásépítés és -fenntartás, a gazdálkodás fejlesztésére vonatkozó központi jogszabályokat. Végül személyi kérdésekben döntött a testület. Dr. Barna Sándort, a városi és járási rendőrkapitányság eddigi vezetőjét érdemei elismerésével saját kérésére fölmentette a városi pártbizottsági tagsága alól, mivel a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjévé nevezték ki. A megüresedett helyre pb-tagná választották dr. Kántor Gézát, a városi és járási rendőrkapitányság jelenlegi vezetőjét. Pártbizottsági taggá és elyben agit.-prop munkabizottsági taggá választotta meg a testület továbbá Réti Csabát, a Szegedi Nemzeti Színház operaénekesét. Az ülés Török József zárszavával fejeződött be. A könyvtárak munkájáról szóló jelentés abból indult ki, hogy a városi pártbizottság az igen nehéz gazdasági feladatok végrehajtása közben is fontosnak tartja a kulturális kérdésekkel való rendszeres foglalkozást. A közművelődési könyvtárak munkájának megvitatása része annak a sorozatnak, amely az utóbbi években a városi pártbizottság üléseinek napirendjén szerepelt. A közművelődés állandó fejlesztése a termelésfejlesztés, a gazdálkodás javítása végett is nélkülözhetetlen. A könyv a tudás hordozója és közvetítője. Nyilvánvaló tehát, hogy a könyvtárak munkájának támogatásáról egy pillanatra sem mondhatunk le. A könyvtárosok áldozatos és nagyon szép munkát végeznek, tudásgyarapító, ismeretdúsító, ízlésnevelő, emberformáló missziójuk megérdemli az elismerést és a fokozott figyelmet. Szeged állami könyvtárhálózatának működési, szakmai és fejlesztési tennivalóit a tanács által 1974-ben jóváhagyott irányelvek rögzítik. Ezek — a kétségtelen eredmények ellenére — csak részben valósultak meg. Anyagi nehézségek miatt a tervezett, de föl nem épült fiókkönyvtárak feladatait szerényebb körülmények közt az új városrészek lakóházainak földszintjén kialakított könyvtárak látják el. Kilenc évvel ezelőtt huszonkét könyvtár működött, jelenleg huszonnégy. Az újak átadásával megoldódott az egyik legsúlyosabb gond: az Odessza városrész, a Csillag tér és az Északi városrész könyvtári ellátása. A fiókkönyvtáraknak csaknem a fele zsúfolt, fölszereltségük elavult. Szeged és a megye ellátottságának új távlatai nyílnak majd meg az új központi könyvtár és levéltár átadásával. A szakszervezeti könyvtárak fejlődése a város ipari struktúrájának megfelelően alakult 1973 óta. Jelenleg 15 önálló és 44 letéti könyvtár működik Szegeden, a szolgálati helyek száma pedig 99 (harminccal több mint 1973-ban). Az üzemi, intézményi könyvtári ellátottság számszerűen tehát elég jó, jelentős eltérések tapasztalhatók azonban a működési körülményekben és a munka színvonalában. Korszerű, szabadpolcos könyvtár működik például a Volánnál, a KSZV újszegedi gyárában, a textilművekben. Helyiséggondok mutatkoznak a rahagyárban, a vasöntödében,az Ikarusnál és a paprikafeldolgozóban. Jelentős változás várható az SZMT központi könyvtárépületének, 1984-re tervezett felújításától. A Somogyi-könyvtár költségkerete az elmúlt öt év alatt 72 százalékkal nőtt, de ez az összeg sem elegendő a hálózat feladatainak teljesítéséhez. A növekvő támogatás nagy részét ugyanis az új szolgáltatások, illetve a működési költségek, valamint a könyvek árának növekedése emészti fel. Ezért minden évben jelentős póthitelre szorul az intézmény. Komoly gondot okoz a fiókok maradéktalan ellátása, jóllehet ezek folyamatos fejlesztését indokolja, hogy a beiratkozott olvasóknak közel 60 százalékát látják el könyvekkel. Az SZMT központi könyvtárának éves költségvetése — a SZOT és a vállalatok hozzájárulásával — megfelelőnek mondható. A szakszervezeti hálózat kis hányadát rész- vagy főfoglalkozású könyvtárosok vezetik, zömét viszont társadalmi munkások. Gond, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével munkaidő-kedvezményüket általában megvonták, s így a könyvtárak nyitvatartása legtöbb üzemben nem igazodik a dolgozók szabad idejéhez és a műszakváltáshoz. Megállapította a városi pártbizottság, hogy a Somogyi-könyvtár olvasóinak száma növekszik, az állandó népességhez viszonyítva azonban stagnál, a fiókkönyvtáraiban tavaly óta csökken. A munkásolvasók aránya 18 százalékos, s ez eléri az országos színvonalat. Ennél jóval kevesebb azonban a gyermekolvasó. A látogatók és a kölcsönzött kötetek száma mind a központi részlegekben, mind a fiókokban visszaesett. Ez tükrözi leghívebben a közművelődési könyvtárak helyzetét. Jelentős probléma a gyes igénybevételéből és a könyvtárosok fluktuációjából adódó munkaidő- és munkaerőkiesés. A könyvtárak jelentős szerepet vállalnak a kulturális mozgalmak, pályázatok, akciók és könyvárusítások előkészítésében és lebonyolításában. Ezek nagy tömegeket vonzanak, kiemelkedően fontosak tehát. ■ Szépséghibájuk, hogy néha a tartalmi követelmények helyett a mennyiségi, lexikális elemekre helyezik a hangsúlyt, a könyvtárosok mindkét hálózatból ajánló bibliográfiák készítésével, könyvbeszerzésekkel, nem ritkán foglalkozások szervezésével segítik a tanulóifjúságot és a szocialista brigádok tagjait kulturális vállalásaik teljesítésében. A közoktatást elsősorban irodalmi estek, vetélkedők, pályázatok, olvasótáborok szervezésével lehet segíteni. Ezen a téren az iskolai könyvtárak tehetnek legtöbbet, jóllehet működésük feltételei nem a legjobbak. A Somogyi-könyvtár kezdeményezései itt is jelentősek. (Folytatás a 2. oldalon.)