Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

Losonczi Pál Kuvaitban Megkezdődtek a tárgyalások Látogatás Ahmadiban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács, elnöke Jaoer al-Amed al-Jaber al-Sabah­ sejknek, Kuvait állam amiljenek­ meghívására hivatalos, bará­ti látogatásra vasárnap Ku­­vaitba utazott. Kíséretében van Hetényi István pénz­ügyminiszter, Carai Robert külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Simon Ferenc, a Tájékozta­tási Hivatal elnökhelyettese. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Puja Fri­gyes külügyminiszter. Vasárnap délután az Arab­öböl menti országba érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete. A vendéget a kuvaiti fő­város repülőterén az ural­kodó, valamint Szaad el-Ab­­dullah el Szalem esz-Szabah trónörökös, miniszterelnök, továbbá a kuvaiti kormány több tagja, valamint Horváth Ernő, hazánk kuvaiti nagy­követe köszöntötte. Amikor az Elnöki Tanács elnöke ki­szállt a különgépből, 21 ágyúlövés dördült el. Miután az uralkodó be­mutatta kormányának tag­jait a magyar államfőnek, kuvaiti kislányok virág­csokrokkal kedveskedtek a vendégnek, majd Losonczi Pál a díszemelvényen az emír társaságában hallgat­ta meg a magyar és a ku­vaiti himnuszt. A díszegység parancsnokának jelentése után az Elnöki Tanács el­nöke ellépett katonák sor­fala előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kormányváróban rövid be­szélgetést folytatott vendé­gével, majd szállására, az elegáns Szalam-palotába kí­sérte. Itt ismét rövid meg­beszélésre került sor, majd az emír elbúcsúzott az El­nöki Tanács elnökétől. Losonczi Pál vasárnap délután már meg is kezdte tárgyalásait: a Szalam-palo­­tában fogadta Szabah al-Ah­med al-Szabah sejk minisz­terelnök-helyettest, külügy­minisztert, aki jelenleg a tájékoztatási miniszteri tiszt­séget is betölti. Este, az Elnöki Tanács elnöke hazánk kuvaiti nagy­­követségén a kuvaiti magyar kolónia tagjaival találko­zott. Ahmadiba, az ország olaj­­központjába látogatott hét­főn délelőtt — kuvaiti tar­tózkodásának második nap­ján — Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke. A magyar államfő dél­előtt, politikai látogatása ke­retében fogad­ta Szaad el- Abdullah el Szalem esz-Sza­­bah trónörökös, miniszterel­nököt a S­­alam-palotában. Ezután hajtatott mintegy 25 kilométerre levő, a fővá­rossal szinte egybeépült kő­olaj központba. Ahmadi 1946 és 1949 kö­zött nőtt ki a sivatagból, ahogy felfutott a közeli kő­olajmező termelése, s Ah­mad sejkről, az akkori ural­kodóról nevezték el. Azóta terjeszkedik a kuvaiti , ur­bánus térség a fővárostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesz­tési elképzelések alapján épült, számos parkkal, zöld­övezettel rendelkezik — ezek fenntartása, öntözése méreg­drága ugyan a sivatagban, de az olajkincsből erre is futja. Ahmadiban először a re­pülőtér, majd az olajkikötő épült meg, gyorsan fejlőd­tek a lakótelepek is. Losonczi Pál programjá­ban a kőolajipari múzeum és egy iparnegyed megtekin­tése, majd egy díszebéd szerepelt, amelyre a város kormányzója hívta meg az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. Ahmadiban Jaber Abdul­lah al-Jaber, a város kor­mányzója fogadta Losonczi Pált és kíséretét. Az Elnöki Tanács elnöke itt megtekin­tette a kuvaiti nemzeti olaj­­vállalat múzeumát. Ahmadiban és a közeli Shuaiba ipari komplexum­ban az Elnöki Tanács elnö­ke képet alkotott arról a dinamikus fejlődésről, ame­lyet kőolajkinccsel való okos gazdálkodás tett lehetővé a sivatagi országban. A burgani olajmező mellett — amely­nek Ahmadi a központja — ma már több más is isme­retes, de továbbra is ez a térség adja a kitermelés­­ ja­vát, 350 olajkút működik itt, összesen több mint 750-et fúrtak a sivatagban. Két olajkikötő és egy mestersé­ges sziget épült — az utób­bi, a félmillió tonnás óriás tankhajók fogadására. Shuaiba ipari körzetben a fiatal kuvaiti petrolkémiai és építőanyagipar létesítmé­nyeivel ismerkedett az El­nöki Tanács elnöke. Itt kő­­olajfinomító, műtrágyagyár és több más üzem épült. A tízezer dolgozó között igen sok a külföldi, magyar is ta­lálható a tengerparti ipari központban: ő a környezet­­védelem szakértője. Losonczi Pál és kísérete látogatást tett egy vegyiüzemben és gépkocsin bejárta az egyik olajkikötőt is. A kormányzó ezután ebé­det adott az Elnöki Tanács elnökének tiszteletére, majd Losonczi Pál és kísérete visszatért a kuvaiti Szalam­­palotába, a küldöttség szál­lására. Itt a magyar államfő délután fogadta a Kuvait­ban akkreditált diplomá­ciai missziók vezetőit. Hétfő délelőtt Hetényi István pénzügyminiszter kuvaiti partnerével, Ab­­dullatif Juszuf el-Hamad­­dal tartott megbeszélést.­ Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete ma, kedden ta­nácskozik a kuvaiti emírrel és kormányának tagjaival, majd államfőnk és vendég­látója külön is megbeszélést tart. Ezenkívül Losonczi Pál a kuvaiti kormány több vezető tagjával talál­kozik. Budapestre érkezett Grisa Filipov Magyar—bolgár kormányfői megbeszélések — Díszvacsora Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. Lázár György miniszterelnök meg­hívására tegnap, • hét­főn hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba ér­kezett. A bolgár miniszterel­nököt és kíséretét a Ferihe­gyi repülőtéren Lázár György, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes fo­gadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztár­saság szófiai és Boncso Mi­­tev, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövete. * A bolgár miniszterelnök délelőtt a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar­­ hősök emlékművét. Ezt követően a Parlament delegációs ter­­mében megkezdődtek a hi­vatalos bolgár—magyar tár­­gyalások. A magyar tárgyalócsopor­tot Lázár György miniszter­elnök vezette, tagjai voltak Marjai József miniszterel­nök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Koöka István külügyminisz­ter-helyettes, Gábor András ipari miniszterhelyettes, Ko­vács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Sebestyén Jenő. A bolgár tárgyalóküldöttséget Gu­sa Filipov vezette, tagjai voltak Sztanis Boncs> miniszterel­nök-helyettes, Hriszto Hrisz­­tov külkereskedelmi minisz­ter, Marij Ivanov, a külügy­miniszter első helyettese, Boncso Mitev, a Bolgár Nép­­köztársaság budapesti nagy­követe, Aszen Velkov, a mi­nisztertanács kabinetfőnöke, C­vetan Cenkov vegyipari miniszterhelyettes, Jordan Tenov gépipari és elektroni­kai miniszterhelyettes és Rasko Draganov, az Orszá­gos Agráripari Szövetség Központi Tanácsának elnök­­helyettese. (Folytatás a 2. oldalon.) A képen bal oldalt a Lázár György vezette magyar, zette bolgár küldöttség (MTI-fotó: Weber Lb.1­ A jobb oldalt a Grisa Filipov ve­felvétele—Telefoto—KS) 72. évfolyam 257. szám 1982. november 2., kedd Ára: 1,40 forint • i Illést tartott a Szeged városi pártbizottság A könyvtár a művelődési központok is Kulturális témával kezdte tanácskozását tegnap, hétfőn délután a szegedi pártbi­­zottság. A városi tanács nagytermében tar­tott, kibővített ülésen Török Józsefnek, a pártbizottság első titkárának elnöki meg­nyitója után dr. Székely Sándor pb-titkár terjesztette elő az írásos jelentést, amely­nek címe: A tanácsi és a szakszervezeti közművelődési könyvtárak közművelődési és közoktatási munkájának helyzete és fel­adatai. Az előadó szóbeli kiegészítője után véleményt mondott, az anyaggal kapcsolat­ban : Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese, Tóth Beia író, a Somogyi-könyvtár igazgatója: dr. D­obócz­­ky Károlyné, az SZMT titkára, dr. Fodor Pálné, a Somogyi-könyvtár párttitkára. Az elhangzottakra dr. Székely Sándor vála­szolt, majd a pártbizottság határozatba foglalta a tennivalókat. . Ezután Török József adott tájékoztatót a városi pártbizottság legutóbbi ülése óta végzett munkáról. A harmadik napirendi pont előadója, dr. Berta István pb-titkár ismertette a lakásépítés és -fenntartás, a­­ gazdálkodás fejlesztésére vonatkozó köz­ponti jogszabályokat. Végül személyi kérdésekben döntött­ a testület. Dr. Barna Sándort, a városi és járási rendőrkapitányság eddigi vezetőjét érdemei elismer­ésével saját kérésére föl­mentette a városi pártbizottsági tagsága alól, mivel a Csongrád megyei Rendőr-fő­kapitányság helyettes vezetőjévé nevezték ki. A megüresedett helyre pb-tagná válasz­tották dr. Kántor Gézát, a városi és járási rendőrkapitányság jelenlegi vezetőjét. Pártbizottsági taggá és elyben agit.-prop munkabizottsági taggá választotta meg a testület továbbá Réti Csabát, a Szegedi Nemzeti Színház operaénekesét. Az ülés Török József zárszavával feje­ződött be. A könyvtárak munkájáról szóló jelentés abból indult ki, hogy a városi pártbizott­ság az igen nehéz gazdasági feladatok végrehajtása köz­ben is fontosnak tartja a kulturális kérdésekkel való rendszeres foglalkozást. A közművelődési könyvtárak munkájának megvitatása ré­sze annak a sorozatnak, amely az utóbbi években a városi pártbizottság ülései­nek napirendjén szerepelt. A közművelődés állandó fejlesztése a termelésfej­lesztés, a gazdálkodás javí­tása végett is nélkülözhetet­len. A könyv a tudás hordo­zója és közvetítője. Nyilván­való tehát, hogy a könyvtá­rak munkájának támogatá­sáról egy pillanatra sem mondhatunk le. A könyvtá­rosok áldozatos és nagyon szép munkát végeznek, tu­dásgyarapító, ismeretdúsító, ízlésnevelő, emberformáló missziójuk megérdemli az elismerést és a fokozott fi­gyelmet. Szeged állami könyvtárhá­lózatának működési, szak­mai és fejlesztési tennivaló­it a tanács által 1974-ben jóváhagyott irányelvek rög­zítik. Ezek — a kétségtelen eredmények ellenére — csak részben valósultak meg. Anyagi nehézségek miat­t a tervezett, de föl nem épült fiókkönyvtárak feladatait szerényebb körülmények közt az új városrészek lakó­házainak földszintjén kiala­kított könyvtárak látják el. Kilenc évvel ezelőtt huszon­két könyvtár működött, je­lenleg huszonnégy. Az újak átadásával megoldódott az egyik legsúlyosabb gond: az Odessza városrész, a Csillag tér és az Északi vá­rosrész könyvtári ellátása. A fiókkönyvtáraknak csaknem a fele zsúfolt, fölszereltsé­gük elavult. Szeged és a megye ellátottságának új távlatai nyílnak majd meg az új központi könyvtár és levéltár átadásával. A szakszervezeti könyvtá­rak fejlődése a város ipari struktúrájának megfelelően alakult 1973 óta. Jelenleg 15 önálló és 44 letéti könyvtár működik Szegeden, a szol­gálati helyek száma pedig 99 (harminccal több mint 1973-ban). Az üzemi, intéz­ményi könyvtári ellátottság számszerűen tehát elég jó, jelentős eltérések tapasztal­hatók azonban a működési körülményekben és a mun­ka színvonalában. Korszerű, szabadpolcos könyvtár mű­ködik például a Volánnál, a KSZV újszegedi gyárában, a textilművekben. Helyiség­­­­gondok mutatkoznak a ra­­­­hagyárban, a vasöntödében,­­az Ikarusnál és a paprika­­­­feldolgozóban. Jelentős vál­­­­t­ozás várható az SZ­MT köz­ponti könyvtárépületének, 1984-re tervezett felújításá­­­­tól. A Somogyi-könyvtár költ­ségkerete az elmúlt öt év alatt 72 százalékkal nőtt, de ez az összeg sem elegendő a hálózat feladatainak telje­sítéséhez. A növekvő támo­gatás nagy részét ugyanis az új szolgáltatások, illetve a működési költségek, vala­mint a könyvek árának nö­vekedése emészti fel. Ezért minden évben jelentős pót­hitelre szorul az intézmény. Komoly gondot okoz a fió­kok maradéktalan ellátása, jóllehet ezek folyamatos fejlesztését indokolja, hogy a beiratkozott olvasóknak közel 60 százalékát látják el könyvekkel. Az SZMT központi könyv­tárának éves költségvetése — a SZOT és a vállalatok hozzájárulásával — megfe­lelőnek mondható. A szak­­szervezeti hálózat kis há­nyadát rész- vagy főfoglal­kozású könyvtárosok veze­tik, zömét viszont társadal­mi munkások. Gond, hogy az ötnapos munkahét beve­zetésével munkaidő-kedvez­ményüket általában meg­vonták, s így a könyvtárak nyitvatartása legtöbb üzem­ben nem igazodik a dolgo­zók szabad idejéhez és a műszakváltáshoz. Megállapította a városi pártbizottság, hogy a So­mogyi-könyvtár olvasóinak száma növekszik, az állandó népességhez viszonyítva azonban stagnál, a fiók­­könyvtáraiban tavaly óta csökken. A munkásolvasók aránya 18 százalékos, s ez eléri az országos színvonalat. Ennél jóval kevesebb azon­ban a gyermekolvasó. A lá­togatók és a kölcsönzött kö­tetek száma mind a közpon­ti részlegekben, mind a­ fió­kokban visszaesett. Ez tük­rözi leghívebben a közmű­velődési könyvtárak helyze­tét. Jelentős probléma a gyes igénybevételéből és a könyvtárosok fluktuációjá­ból adódó munkaidő- és munkaerőkiesés. A könyvtárak­­ jelentős szerepet vállalnak a kultu­rális mozgalmak, pályáza­tok, akciók és könyvárusí­tások előkészítésében és le­bonyolításában. Ezek nagy tömegeket vonzanak, ki­emelkedően fontosak tehát. ■ Szépséghibájuk, hogy néha a tartalmi követelmények helyett a mennyiségi, lexi­kális elemekre helyezik a hangsúlyt, a könyvtárosok mindkét hálózatból ajánló bibliográfiák készítésével, könyvbeszerzésekkel, nem ritkán foglalkozások szerve­zésével segítik a tanulóifjú­ságot és a szocialista bri­gádok tagjait kulturális vál­lalásaik teljesítésében. A közoktatást elsősorban irodalmi estek, vetélkedők, pályázatok, olvasótáborok szervezésével lehet segíteni. Ezen a téren az iskolai könyvtárak tehetnek legtöb­bet, jóllehet működésük feltételei nem a legjobbak. A Somogyi-könyvtár kezde­­mén­yezései itt is jelentősek. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next