Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

2 Mapr-Mor kormányfői tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) A tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország hely­zetéről, a jelenlegi tervidő­szak feladatairól, valamint a Magyar Szocialista Munkás­­párt és a Bolgár Kommunis­ta Párt XII. kongresszusán elfogadott határozatok vég­rehajtásáról. Áttekintették a bolgár—magyar kapcsolato­kat, különös figyelmet for­dítva a gazdasági együttmű­ködés jelenlegi helyzetére és időszerű feladataira. Megvi­tatták az árucsere-forgalom továbbfejlesztésének lehető­ségeit, a gyártásszakosítás és a termelési kooperációk kér­déseit. Megvizsgálták a ma­gyar—bolgár gazdasági, mű­szaki és tudományos együtt­működés aktuális teendőit, valamint az 1986—90-ig ter­jedő tervidőszak tervegyezte­tési tárgyalásainak előkészí­tését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági in­tegráción belüli magyar— bolgár kapcsolatokról és a szocialista gazdasági együtt­működés további feladatai­ról. A tárgyaló felek véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi élet időszerű problémái­ról különös tekintettel a kontinensünk békéjével és biztonságával kapcsolatos kérdésekre. A Minisztertanács elnöke este a Parlament vadászter­mében díszvacsorát adott a bolgár miniszterelnök tiszte­letére. A díszvacsorán Lá­zár György és Grisa Filipov pohárköszöntőt mondott. Lázár György és Grisa Filipov pohárköszöntője Lázár György pohárköszön­tőjében a magyar—bolgár kapcsolatokról szólva meg­állapította: a két ország kö­zös forradalmi hagyomá­nyokban gyökerező, a mar­xizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműkö­dése az élet minden terüle­tén erősödik és fejlődik. Párt- és állami kapcsolata­inkat az elvhűség, az őszinte barátság jellemzi. Hangsúlyozta, hogy fontos feladat a gazdasági együtt­működés további bővítési le­hetőségeinek feltárása. Cél­tudatos és gyakorlati lépése­ket kell tenni a szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a harmadik piaci együttműkö­dés gyakorlati előmozdításá­ra. E feladatok eredményes megoldása nemcsak országa­ink és népeink számára hoz hasznot, hanem szocialista közösségünk egészének gaz­dasági erejét is növeli. A kormány elnöke a to­vábbiakban hangsúlyozta: a mostani megbeszéléseken is kifejezésre jutott a teljes né­zetazonosság a nemzetközi helyzet alapvető kérdései­ben.— Egybehangzó az a vé­leményünk, hogy a jelenlegi súlyos és feszültségekkel terhes nemzetközi helyzet­ben különösen fontos, hogy még szorosabb­ra fűzzük szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, méginkább elmélyítsük a KGST keretében megvaló­suló szocialista gazdasági in­tegrációt. Lázár György elmondotta: a megbeszéléseken kifejez­ték azt az­­ eltökéltséget, hogy a két ország a szo­cialista közösség or­szágaival és a világ bé­keszerető erőivel együtt síkraszáll a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos, igazságos meg­oldásáért, a kölcsönös biza­lom és együttműködés fej­lesztéséért az államok kö­zött. Erőfeszítéseinkkel hoz­zájárulunk ahhoz, hogy újból visszanyerje értelmét az enyhülés, győzedelmeskedjen a béke és a haladás ügye — mondotta. Grisa Filipov válaszában utalt arra, hogy a mostani találkozón számba veszik azoknak az egyezményeknek a megvalósítását, amelyek a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség legutóbbi — 1979-ben tett— bulgáriai hivatalos baráti látogatása során születtek. Megállapította, hogy sok lehetőség van még a két- és sokoldalú gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés további bő­vítésére, elmélyítésére. Le­hetőségeink vannak a szako­sítás és az ipari kooperáció bővítésére a gépiparban az elektronikában, a mezőgaz­daságban, az élelmiszeripar­ban, a műszaki-tudományos haladás kiemelkedő eredmé­nyeinek alkalmazásában. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a bolgár nép szo­cialista építőmunkája sike­reinek alapvető biztosítéka a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal, s a töb­bi testvéri országgal ápolt barátság, valamint a KGST- ben és a Varsói Szerződés szervezetében végzett közös munka.­­ A nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésekről szól­va leszögezte: a feszültség és a konfrontáció, az agresszív imperialista körök, főként az Egyesült Államok gazdasági zsarolása és szankciói ko­moly veszélyt jelentenek a világbékére aláássák a nemzetközi politikai és gaz­dasági együttműködést, s kedvezőtlen hatással van­nak Európa és a vi­lág más országai közöt­ti viszonyokra. A bolgár nép a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi or­szágával együtt határozottan kiáll a békéért, az együtt­működésért és a nemzetek közötti megértésért. Teljes mértékben támogatjuk az SZKP békeprogramját, és a Szovjetuniónak a leszerelés­re és a nemzetközi bizton­ságra vonatkozó javaslatait — hangoztata, majd kiemel­te: — Hazánk, követve a Helsinkiben meghatározott utat, békés és elvi politikát folytat a Balkán-félsziget atomfegyvermentes övezetté, az enyhülés szilárd térségé­vé változtatásáért. A nagy fordulat Hét esztendővel Franco ha­lála és öt évvel a diktatúra utáni első parlamenti vá­lasztás után Spanyolország új történelmi korszakba lé­pett. A Felipe González ál­tal vezetett Spanyol Szocia­lista Munkáspárt (PSOE) nagyszabású győzelmet ara­tott a választásokon. A 350 tagú képviselőházban 201 mandátumot kapott. Megsze­rezte ezzel a bőséges abszo­lút többséget; semmilyen formában nem szorul koalí­cióra más politikai erőkkel és — legalábbis elméletben — módja van arra, hogy programjának célkitűzéseit megvalósítsa. A választások ily módon — bármi történik is az el­következő hónapokban — történelmi mérföldkövet je­lentenek. Spanyolország tör­­ténelmében csak a polgár­­háború alatt volt két ízben szocialista miniszterelnök. A szocialista párt azonban ab­szolút többséget, még a köz­társaság időszakában sem kapott, és sohasem volt módja arra sem, hogy békés körülmények között kormá­nyozzon. A kommunista párt ezút­tal csak öt mandátumhoz ju­tott. Santiago Carrillo, a párt főtitkára a választás éjsza­káján tartott sajtóértekezle­tén kifejtette, hogy a pozí­cióveszteség alapvető oka az, hogy a párt szavazóinak jó­része úgy vélte: miután a kommunista pártnak nincs kormányzási esélye, a ha­talom kapujában álló szocia­lista pártot kell erősíteni. A mostani választásokkal Spanyolországban véget ért­­ az az átmeneti korszak, amelyben egy centrum kor­mányozta az országot. A po­litikai erők polarizálódtak. A legélesebb probléma a hadsereg és a NATO egy­mástól el nem választható, heves szenvedélyeket kava­ró ügye. Ha Felipe González szocialista pártja hatásosan akar kormányozni és gyako­rolni akarja a tényleges ha­talmat, akkor valamilyen formában meg kell szüntet­nie vagy legalábbis enyhíte­nie a hadsereg tisztikará­nak szembenállását a rend­szerrel. Meg kell valósítania a hadsereg szervezeteinek fokozatos alárendelését a ci­vil hatalomnak. Egységesí­teni akarják a kétfelé tagolt rendőrséget, és irányítását a szocialista belügyminiszterre bízzák. S ami talán a leg­fontosabb: meg akarják sza­kítani az eddigi három puccskísérlet során oly ve­szélyes szerepet játszó csend­őrség tisztikarának kapcso­latát a hadsereggel — s az egész testületet civil hata­lom — a belügyminisztérium hatáskörébe utalnák. Ezeknek a kockázatos és veszélyes lépéseknek a meg­tételéhez alighanem szükség van arra, hogy az új kor­mányra ne nehezedjék kü­lönösebben erős nyomás a jelenleg nemzetközileg igen agresszív amerikai politika részéről. Nyilván ezz­­l ma­gyarázható, hogy a NATO- tagság ügyében a szocialis­ták óvatos magatartást ta­núsítanak. A NATO katonai szervezetébe történő integ­rálódásról folyó tárgyaláso­kat minden jel szerint befa­gyasztják. Az óvatosság érthető­ Spa­nyolországban , lezárult a Franco utáni átmenet kor­szaka és az ország történel­mében először került kor­mányra az a szocialista párt, amelynek hívei a polgárhá­ború idején a barikád má­­­sik oldalán harcoltak. Re­ménységgel, de egyben sú­lyos kockázatokkal teli esz­tendők következnek. Réti Ervin Svéd—finn javaslat • Helsinki (MTI) A Finn Népi Demokrati­kus Szövetség felhívással fordult a finn kormányhoz, hogy vizsgálja meg az atom­fegyverrel nem rendelkező európai államok konferen­ciája összehívásának lehető­ségét. Az FNDSZ által szorgal­mazott konferencia feladata lenne kidolgozni azokat a módokat, amelyeknek alkal­mazásával e­lőre lehetne ha­ladni az atomfegyvermentes övezet megteremtésének és az ehhez szükséges nem­zetközi biztosítékok kiesz­­közlésének az irányában. A TT svéd hírügynökség jelentése szerint Svédország új szociáldemokrata kormá­nya is vizsgálja az atom­fegyvermentes övezet mi­előbbi megvalósításának kér­dését. A kedden hivatalos finnországi látogatásra ér­kező Lennart Bodström kül­ügyminiszter és finn kollégá­ja, Par Stenbäck tárgyalásai­nak egyik központi témája várhatóan egy svéd—finn atomfegyvermentes, úgyne­vezett kis övezet létreho­zása lesz. Gandhi—­­Zaul Hak találkozó # Új-Delhi (AP) „Utat nyitottunk a pakisz­táni—indiai kapcsolatok ja­vulása felé” — jelentette ki Ziaul Hak pakisztáni elnök Új-Delhiben, miután rövid megbeszélést tartott Indira Gandhi indiai kormányfővel. Ez volt az első hivatalos indiai—pakisztáni csúcstalál­kozó Indira Gandhi és az azóta kivégzett Zulfikar Ali Bhutto tíz évvel ezelőtti szimlai tanácskozása óta. A találkozót mind a két vezető szívélyesnek és őszin­tének nevezte. Ziaul Hak csupán rövid időre szakította meg délke­let-ázsiai körútját Indiában. Új-Delhi után Thaiföldre, majd Indonéziába, Malaysiá­ba és Szingapúrba látogat. Kedd, 1982. november 2. A könyvtárak művelődési központok is (Folytatás az 1. oldalról.) az iskolákkal való kapcsola­ta azonban nem mondható rendszeresnek.­­Szeged kul­turális életének kiemelkedő értékei az intézmény kiad­ványai. Az elmúlt öt évben harminckettő jelent meg, s jelenleg is tíznél több mű vár kiadásra. A könyvtárak — állapította meg a párt­­bizottság — a vizsgált idő­szakban is tudatosan, terv­szerűen végezték munkáju­kat. Törekedtek az olvasói igények kielégítésére, köz­­művelődési feladataik igé­­nyes ellátására. Társadalmi fejlődésünk, a gazdasági kö­rülmények azonban a fel­színre hoztak néhány — a közművelődés egészébe is jellemző — ellentmondást. Ezeknek egy része a dolgo­zók életmódjában bekövet­kezett változásokra, másik része az intézményfejlesztés lehetőségeire és az áremel­kedésekre vezethető vissza. Az olvasási szokások diffe­renciáltabbakká váltak, nőtt az igény a közvetlenül hasz­nosítható, speciálisabb isme­retek elsajátítása iránt. Ezeknek az igényeknek a kielégítése gazdaságpolitikai szempontból is nélkülözhe­tetlen. A pártbizottság a felada­tok között hangsúlyozta: a tanács illetékes szervei se­gítsék a hálózat fejlesztését. Fordítsanak különös gondot a megyei könyvtár és levél­tár építésére, s a lehetősé­gekhez mérten támogassák a hálózat korszerűsítését, fel­szereltségének javítását. Szervezzék meg az iskolai és a közművelődési könyv­tárosok közös tanácskozását. A könyvtárak javítsák a tá­jékoztatást, szolgáltatásaik színvonalát, fordítsanak kü­lönös figyelmet az ifjúság művelődésére. Továbbra is tekintsék fontos feladatnak a kulturális mozgalmakban részt vevő diákok, szocialis­ta brigádok segítését. Az üzemi pártszervek rendsze­resen értékel­ték a hatáskö­rükbe tartozó könyvtárak munkájét, ellenőrizzék a kulturális alapok felhaszná­lását, a gazdasági vezetőket kérjék az üzemi könvtárak támogí­tására. A vállalati művelődési bizottságok szer­vezzék egységes programmá a különböző oktatási, képzé­si és közművelődési terve­ket. A szakszervezeti bizott­sággal és a gazdasági veze­téssel együttműködve alakít­­sáki ki az optimális kölcsön­zési rendszert, a könyvtárak nyilvántartási rendjét. Káig volt a „Hely torok”? • New York (AP) Alexander Haig az a sze­mély, aki kiszivárogtatta a The Washington Post ripor­terének a Watergate-botrányt kirobbantó információkat — írja hamarosan megjelenő, az ,,Elveszett becsület­’ című könyvében John Dean, az ügy egyik szereplője. A szerkesztőségi körökben „Mély toroknak” elnevezett ismeretlen kiléte azért ma­radt titok, mert Bob Wood­ward, a The Washington Post fiatal riportere soha senkinek nem mondta el, hogy kitől kapta a Nixon el­nök bukásával végződött po­litikai vihart felkavaró érte­süléseket. A Time hírmagazin — bár kétségbe vonja az állítást — elmondja, hogy Dean érvelé­se szerint Haig egyike volt azoknak a keveseknek, akik tudhattak bizonyos informá­ciókról, így például arról, hogy a Fehér Ház egyes mag­­netofonszalagjain valaki utó­lagos törléseket végzett. Ezt az értesülést például m­inden bizonnyal a mindvégig bő­séges információkkal szolgá­ló ismeretlen ,,Mély torok” szolgáltatta ki a Post ripor­terének 1973 novemberében. John Dean könyvében megírja, hogy a demokrata párti székházban történt le­hallgatásokkal kapcsolatos információkról Nixon akko­ri elnökön kívül csak az el­nök titkárnője és két másik személy tudott. Haig, mint Kissinger akkori második számú tanácsadója és bizal­masa feltétlenül hozzájutha­tott az értesülésekhez. Haig­ — mint Dean írja — egy ki­vételével (amikor is külföl­dön tartózkodott) résztvevője lehetett valamennyi titkos ülésnek, amelynek részletei­ről Woodward beszámolt az­óta világhírűvé vált. ..Az el­nök emberei” című könvv­ben. (Ennek legtöbb részleté­ről ugyancsak a ,,Mély torok” tájékoztatta őt.) Közéleti ÜDVÖZLŐ Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Sadli Bendzsedi­­det, az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság el­nökét országa nemzeti ün- TÁVIRAT ü i­ nepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Mohamed Benahmed Abdelghani miniszterelnök­nek küldött üdvözlő távira­tot. várkonyi Péter HAZAÉRKEZETT PRÁGÁBÓL Hétfő este hazaérkezett Prágából Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, aki a CSKP Központi Bizottságának meg­hívására október 31-én és november 1-én rövid mun­kalátogatáson a csehszlovák fővárosban tartózkodott. Fo­gadta őt Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke. Várkonyi Péter Vasil Bialakkal, a CSKP KB -el­nökségének tagjával, a KB titkárával elvtársi, baráti légköri­ megbeszélést folyta­tott, amelyen véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kér­déseiről. BORBÁNDI JÁNOS MONGÓLIÁBA UTAZOTT Borbándi János minisz­terelnök-helyettes vezetésé­vel vasárnap küldöttség uta­zott Ulánbátorba, a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság XVI. ülésszakára. kgsz-tanác­skozás Hétfőn megkezdődött Deb­recenben a KGST villamos­energia együttműködési ál­landó bizottságának 61. ülé­se. A tanácskozáson Bulgá­ria, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Romá­nia, Szovjetunió és Magyar­­ország delegációja vesz részt. ANGOL TUDÓSKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA Szentágothai Jánosnak, a Magyar Tudományos Aka­démia elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatást tett hazánkban az Angol Királyi Társaság (tudományos aka­démia) küldöttsége, sir Andrew Huxleynak, a tár­saság elnökének vezetésével. A delegáció felkeresett több akadémiai és egyetemi ku­tatóintézetet, megb­eszélése­­ket folytatott az MTA ve­zetőivel a két intézmény kö­zötti kapcsolatok erősítésé­ről és fejlesztéséről. A lá­togatás eredményeiről pén­teken jegyzőkönyvet­­ írtak alá. A küldöttség vasárnap elutazott Budapestről. fi pápa Spanyol­­országban & Madrid (MTI) A vasárnap óta tíznapos látogatáson Spanyolország­ban tartózkodó II. János Pál pápa hétfőn a Madridtól 100 kilométerre nyugatra fekvő Ávilába utazott. A katolikus egyház feje előbb beszédet mondott a tiszteletére öszegyűlt három­ezer apáca előtt, majd meg­látogatta azt a kolostort, ahol a XVI. században élt avilai Szent Teréz is lakott. A pá­pa ezután több százezer em­ber előtt szabadtéri misét pontifikált. A misén részt vett János Károly és család­ja.

Next