Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

4 az eredményes munka tudatában Pártszervek együttműködése az ATIVIZIG-nél Az MSZMP Szeged városi bizottsága párt- és tömeg­­szervezetek osztálya mun­kaprogramja szerint időn­ként kihelyezett osztály­érte­kezletet tart különböző té­makörben egy-egy hozzá tar­tozó területen. Ezúttal az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Tápé fölötti, úgynevezett vesszősi gátőr­háza tanácskozótermében került sor megbeszélésre. Előzően írásban megküldött beszámoló alapján áttekin­tették az ATIVIZIG pártve­zetőségének munkáját. A tanácskozáson — amelyet Rigó Szilveszter, a városi pártbizottság osztályvezetője vezetett — részt vett a me­gyei pártbizottság képvisele­tében Kamenszki Péter munkatárs, Némethy Gyu­la, az ATIVIZIG pártveze­­tőségének titkára, dr. Simá­­dy Béla­ igazgató, Furák András, a szakszervezeti, Kurucz Gyula, a KISZ-bi­­zottság titkára és a pártbi­zottság párt- és tömegszer­vezetek osztályának vala­mennyi munkatársa. * Az ATIVIZIG három me­gye — Csongrád, Bács-Kis­­kun, Békés, sőt Szolnok egy része — területén fejti ki tevékenységét. Feladata az egységes és tervszerű víz­­gazdálkodás kialakítása, irá­nyítása és ellenőrzése. Ezzel összefüggésben látja el a vizek kártétele elleni véde­kezést, a vízkészlettel való gazdálkodást, a vízgazdálko­dási társulatok munkájának szakmai irányítását és fel­ügyeletét. Termelési tevé­kenységében új létesítmé­nyeket tervez, épít, fenn­tart, üzemeltet, ugyanakkor elsőfokú vízügyi hatóság is. Együttműködik a területileg illetékes tanácsokkal. Szere­pe tehát kettős. Nyugalmi helyzetben a tervszerű ter­melés, gazdálkodás, építés szegedi, hódmezővásárhelyi, csongrádi és szentesi sza­kaszmérnökségei, valamint szegedi központja és gépüze­me tevékenységében, ár- és belvízveszélykor pedig az elhárítás, a védekezés vé­delmi alakulatával, amely az Országos Vízügyi Hivatal rendelkezésére áll, és riaszt­ható az ország bármely te­rületére bármikor. Ebből a kettősségből kö­vetkezik, hogy a párt szer­vező, irányító és ellenőrző tevékenysége során adott esetben parancsot hajt vég­re ugyanaz a dolgozó, akitől nyugalmi helyzetben véle­ményt, javaslatot kérnek az igazgatóság gazdasági, gaz­daságpolitikai tevékenységé­vel kapcsolatban. A beszámolót elemző kér­dések: milyenek a koordiná­ciós munka formái? Sike­rül-e egységes álláspontot, véleményt, szemléletet és cselekvést kialakítani az igazgatóság feladatainak végrehajtásában? A párt­­alapszervezetektől a véle­mények milyen úton-módon jutnak el a döntések kimon­dásáig? És fordítva: az in­formáció, a tájékoztatás ho­gyan jut el hozzájuk, illetve hogyan érvényesül kezdemé­nyező szerepük? a tömeg­szervezetek közül a KISZ­ és a szakszervezeti bizottság mindebben és ezen túl. Illet­ve saját feladata ellátásában helyzete magaslatán áll-e? A magabiztos pártépítést többen is szorgalmazták mind az irányított, mind a koordinációt élvező párt­­alapszervezetek esetében. * Az igazgatóság pártveze­tőségének közvetlen irányí­tása alá Szegeden három alapszervezet tartozik — központ, gép­üzem, szakasz­­mérnökség —, közel 120 főnyi tagsággal. Koordináci­ós jogba vont alapszervezet dolgozik a hódmezővásárhe­lyi, a csongrádi, a szentesi szakaszmérnökségen, és hat víztársulat is önálló alap­szervezettel rendelkezik. A három, sőt Szolnok megyét is tekintve az ATIVIZIG gazdasági és pártvezetői Battonyától Kecskemétig, Orosházától Kiskunhalasig — hogy csak ad­ókat érint­sünk — tartanak szükségsze­rűen és adott esetben mun­kakapcsolatot városi, megyei párt- és tanácsi szervekkel, ugyanakkor Csongrád me­gyében teljesen itthon van­nak népgazdaságilag ki­emelt, fontos helyzetükben. Általános elvek, amelye­ket eltérés nélkül követnek: biztosítják az alapszerveze­tek önállóságát; irányokat irányelveket határoznak meg; lényeges kérdésekben döntés előtt kikérik az alap­szervezetek véleményét, és a közösen kialakított állás­pontot következetesen kép­viseli a pártvezetőség. Az összeegyeztetés, az együtt­működés, az összehangolás sokféle formája vált be a gyakorlatban, és honosodott meg. A többi között a rend­szeres titkári értekezletek, a kibővített pártvezetőségi ülések, a pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság együttes tanácskozása, mind­ezeken a KISZ-bizottság részvétele, képviselete, to­vábbá az összevont és a be­számoló taggyűlések. A sze­mélyes kapcsolatokon túl folytathatjuk a sort az igaz­gatói értekezletekkel, a ter­melési tanácskozásokkal, az igazgató és igazgatóhelyet­tesek beszámoltatásával. Az együttműködést szol­gáló értekezletek témái ál­talában az igazgatóság egé­szét érintő politikai, gazda­sági kérdések megvitatása, egységes állásfoglalás, közös gazdaságpolitikai célkitűzé­sek kialakítása, amelyre épül az alapszervezetek ter­ve is. Együtt értékelik leg­alább negyedévenként a gaz­daságpolitikai eredményeket, a személyzeti és kádermun­­kát, a munkaverseny-moz­­galom fejlődését, a szak­­szervezet tevékenységét, a nagyobb szerepet játszó osz­tályok, egységek, üzemágak munkáját. A napirendre ke­rülő témákról — a testületi vélemény kialakítása érde­kében — jó előre és írásban tájékozódhatnak az alap­szervezetek, s a határozato­kat megkapják időben, és azokat megismerhetik a gaz­dasági vezetők is. A határozatok végrehajtá­sának ellenőrzése és érté­kelése is kidolgozott formá­kat ölt a pártvezetőség be­számoltatásakor, összevont taggyűléseken. Az együtt­működésben részt vevő párt­­alapszervezetek a maguk területén kezdeményezőek, és döntésük részét képezi az igazgatóság gazdaságpoliti­kai célkitűzéseinek. * Az ATIVIZIG pártvezető­ségének az irányított és az együttműködésben részt ve­vő pártalapszervezetekkel kapcsolatos tevékenységéről a beszámoló reális képet adott, és a soron következő tennivalókról is­ össze kell hangolni például az igazga­tóság káderutánpótlását az alapszervezetek pártépítésé­vel. A gyakorlatban jól be­vált módszereket és formá­kat az együttműködésben tovább lehet még fejleszte­ni, csiszlani. A szakszerve­zetben választott tisztséget viselő párttagok felkészíté­sén is szükséges javítani. A városi pártbizottság ki­helyezett osztályértekezle­tén a vélemények alapján megállapítható, hogy az ATIVIZIG pártvezetősége jól ismeri a felettes és közpon­ti pártszervek határozatait, azokból helyesen végzi fel­adatait, különös tekintettel az együttműködésre. Szerve­ző, irányító és ellenőrző munkáin megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek reá hárulnak a népgazdasá­­gilag oly fontos szerepet be­töltő vízitévi igazg­atós­ág gazdasági, gazdaságpolitikai céljai elérésében. L. F. Felhőkarcolók 100 nap alatt Több mint 100 millió em­ber, minden második család a Szovjetunióban az utóbbi 15 évben korszerű, összkom­fortos lakásba költözött. A lakásépítkezések ilyen üte­me a Szovjetunióban általá­nossá vált. S ezt az ipari módszerekkel történő épít­kezés tette lehetővé. ... A Moszkvai III. szá­mú Házgyár azzal vált ne­vezetessé, hogy dolgozói épí­tették az Olimpiai Falut és öt hasonló lakótelepet. Itt kapott lakást körülbelül 50 ezer moszkvai család. Több száz méter hosszan kígyózik a futószalag, ame­lyen a formákba öntött ke­verék áthalad több tucat be­rendezésen. A beton itt rá­gódik ősze, itt válik mono­littá. A konstrukciót speciá­­­lis termikus kamrákban he­vítik. Majd a több tonnás blokkokat egy forgószerke­zettel megtisztítják, megcsi­szolják és szilárd zománc­­réteggel színezik. A ház vá­zát alkotó paneleket be is üvegezik. A futószalagok ha­talmas mechanizmusát szá­mítógépek irányítják: min­den 20. percben lekerül a futószalagról egy kifogásta­lan minőségű panel, amelyet teherautón szállítanak az összeszerelés helyszínére. A komplex építőbrigádok három műszakban dolgoz­nak. 24 óra alatt egy 256 la­kásos ház 1—2 emeletét ké­szítik el. 100 napot vesz igénybe egy 25 emeletes épület „kulcsra kész” átadá­sa. (APN) Kedd, 1982. novemW 2 „Nem ülnek a kispadra a múzsák" A múzeumi és műemléki hónap után Huszonegyedszer rendezték meg hazánkban a múzeumi és műemléki hónapot. A most zárult programsorozat előtt szinte mindenütt fi­gyelmeztettek szervezők, ren­dezők a gazdasági helyzetből adódó nehézségekre: ha nem is szőkébb és szürkébb, de mindenképpen visszafogot­tabb rendezvényeket ígértek. Október­­ múltával az első gyorsmérleg készítésénél rög­tön megállapíthatjuk, hogy bár az előző évekhez képest valóban kevesebb jutott pro­pagandára — plakátra, dí­szes katalógusra, hírverésre —, de mint dr. Troamayer Ottó megyei múzeumigazgató és helyettesei Wagner István elmondták, a rendezvények igen sok érdeklődőt vonzot­tak. a gyerekektől, a szak­embereken át, a széles kö­zönségrétegekig. a kínálat bőséges volt, tematikájuk sokszínű, módszereik változa­tosak, tartalmuk színvonalas . A jól bevált hagyományt követve, az idén is tematikus hetek követték egymást, ezeknek profiljához igazítot­ták az előadásokat, filmvetí­téseket, egyéb programokat és az új szerzemények bemu­tatóit is. A történeti hét ön­magában is jelzi, hogy az egykor hagyományos múzeu­mi profilok gazdagodnak. A néhány esztendeje alakult új- és legújabbkori történeti osztály — mely eddig is je­lentős eredményeket muta­tott föl — magába foglalja a múzeumban folyó irodalmi, helytörténeti, munkásmozgal­mi, numizmatikai és ipartör­téneti kutatásokat. Hanák Péter történész előadása és a Kerny-hagyaték dokumen­tum értékű fotóinak bemu­tatója volt e program két ki­emelkedő eseménye. A ter­mészettudományi hét szen­zációja egy 120 millió éves porcoshal-kövület bemutatá­sa volt, tartalmi értéke pedig az a kerekasztal-beszélgetés, melyet neves szakemberek a természetvédelem aktuális kérdéseiről folytattak. A nép­rajzi héthez kapcsolódva ke­rült az új szerzemények vit­rinjébe egy régi, fára vert kemény szárú csizma és több egy már kihalóban levő kéz­művesség munkaeszköze. Tá­pé és Algyő után az idén deszki szerbek vendégesked­­tek a Közművelődési Palota falai között, ízelítőt adva há­nyatott történelmükről, gaz­dag hagyományvilágukból, színes folklórkincsükből. Ré­gészet zárta a profilhetek so­rát, szintén szenzációszámba menő bemutatóval — a 820- ból való, tiergamenre rajzolt kolostortérkép támpontot adhat az ópusztaszeri monos­tor rekonstrukciójához is. * Kubinyi Anna, a sok szál­lal Szegedhez kötődő fiatal textilművész első önálló ki­állításával nyílt meg a mú­zeumi és műemléki hónap megyei rendezvénysorozata. S sikeres bemutató mellett Sze­geden két fotókiállítás nyílt: egyik a francia fotóművészet évszázadának szép darabjait tárta közönség elé, a másik dokumentumok, fényképek és statisztikai adatok segít­ségével idézte Csongrád me­gye fejlődésének elmúlt 38 évét. Hódmezővásárhelyen a 29. őszi tárlat nyitánya ünne­pi társadalmi eseménnyé nőtt. Szentesen európai szin­tű kiállításon mutatják be az elmúlt esztendők öt me­gyei feltárásának legértéke­sebb darabjait. Szegváron pe­dig az ötezer éves újkőkori ásatás leleteiből rendeztek szép bemutatót. A napokban nyílt kuriozitás-élményű pa­tikatörténeti kiállítás. Szeged néprajzát a testvérváros, Sza­badka közönsége csodálhatta meg. * A múzeum iránti érdeklő­dés felkeltését és ébren tar­tását szorgalmazzák a nép­rajzi, a nyelvjárási és törté­neti pályázatok. Az idei anyag azt jelzi, mintha keve­sebb lelkes pedagógus vállal­kozna az irányításra, diák a gyűjtő- és rendszerező mun­kára. Legalábbis ezt bizo­nyítja, hogy ifjúsági kategó­riában egyetlen egy történeti témájú dolgozat sem érke­zett. A kutató- és elemző te­vékenységet inspirálják a tu­dományos ülések. A kétnapos program során 36 előadás hangzott el (akár három na­pot is kitett volna!). A ta­nácskozások célja hármas: egyrészt a megye múzeumai­ban dolgozók megismerik egymás munkáját, másrészt idekötik a múzeumi kutatá­sokhoz kapcsolódó szakembe­reket — orvosokat, geológu­sokat, könyvtárosokat bioló­gusokat stb. —, harmadszor pedig kinyitják a műhelyek kapuit a múzeumi tevékeny­ség iránt érdeklődő nagykö­zönség előtt. Az előadások anyaga — miként az elmúlt három­­ esztendőben — kötet­ben is megjelenik­. A múzeumi közművelődés záloga a közönségkapcsolatok kiépítése. A szegedi múzeum szombati matinéi — biológiai, vizuális, történeti és népraj­zi témájú gyermekfoglalko­zásai — igen népszerűek és hasznosak. Szocialista bri­gádtagok és középiskolások töltötték meg azt a nyolc buszt, amelyek múzeumi ki­rándulásokra indultak az el­múlt hétvégeken Csongrád tájházaiba, emlékhelyeire, kiállításaira. . Október múltával, az ak­ciósorozat zárásával „nem ül­nek kispadra a múzsák”. Ha nem is reflektorfényben, de a munka tovább folyik. Ása­tások földmunkáit végzik, mind gyakrabban érkeznek régészeti leletbejelentések, föl kell dolgozni a nyári-őszi gyűjtőutak anyagait, a kiál­lításrendezők már Pintér Jó­zsef, Kalmár Márton és Szekfű János még idén ese­dékes tárlatát készítik elő. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark mától, november elsejétől ugyan zárva tart, de a szakembe­rek tovább dolgoznak — a vásárhelyi olvasókör (mellet­te most épül a kuglipálya) április elején berendezve megnyílik, nyártól már lát­ható a kovács- és bognár­­műhely, a szentesiek hozzá­kezdenek a szélmalom építé­séhez, folyamatosan halad a romterület konzerválása, a Feszty-körkép központi épü­letének falai is egyre emel­kednek ... * Októberben a múzeumi és műemléki hónap eseményei­vel párhuzamosan Csongrád megyében megrendezték — immár ötödik alkalommal — a levéltári napokat. Fölvető­dött bennem a gondolat, mi­ért ne lehetne ezeket az ese­ményeket integrálni, egymás­hoz simítani?! Nemcsak azért, mert mindegyik intéz­mény a Művelődési Minisz­térium közgyűjteményi főosz­tályához tartozik, sokkal in­kább azért, mert céljaik, fel­adataik és módszereik sok ponton találkoznak. Legfőbb teendőjük mindenekelőtt a helyi értékek föltérképezése, föltárása és földolgozása, közkinccsé tétele. Nem is be­szélve a helytörténeti mun­kálkodásban itt-ott föllelhető tematikai és személyi átfe­désekről. Az októberi akció­sorozat nevében viseli a mű­emléki jelzőt is. Ez azonban kicsit mindig háttérbe szo­rul. Pedig jó alkalom lenne szólni műemlékvédelemről, városépítészetről, értékek kö­zös mentéséről, szépészeti feladatainkról. Mert mindez nemcsak agitációt és akciót, de­ ismeretterjesztést és föl­ismertetést is igényel. S mint régóta tudjuk: együtt, közö­sen könnyebb! T. L. * házassao Katona Sándor József és Mak­ra Mária, Portörő Imre és Te­leki Margit, Farkas Mihály Ernő és Szeri Judit, Kiss István és Molnár Zsuzsanna Gizella, Czi­­bolya József és Kalmár Mária Magdolna, Göllént Béla és Pin­tér Marianna, Juhos János Ist­ván és Tóth Mária, Domonkos József Sándor és Juhász Ka­talin, Németh István Imre és Jucsik Ilona Csenik­ József és Horváth Erika, Bálint Sándor és Horváth Irén, Börcsök Ta­más és Pákai Mária, Vidács Péter József és Kristó Ágnes, Papp Antal József és Zánthó Rita Katalin, Fehér László és Dobák Klára, Nógrádi László Ernő­ és Kovács Margit házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS * Kozák Andrásnak és Bognár Zsuzsannának Diána, Jójárt Im­rének és Csóti Margitnak Imre, Lőw Imre Istvánnak és Mészá­ros Gabriellának Szabina Gab­riella, Bende Mihálynak és Busa Juliannának Ádám Barton Sándornak és Szabó Julianná­nak László Papp Zoltán Pál­nak és Turcsányi Ilonának Ágota Veronika, Börcsök Ist­vánnak és Kuklis Piroska Ibo­lyának István, Berta Józsefnek és Bíró Editnek Norbert, Kiss Lászlónak és Farkas Editnek Dóra, Csókás Zoltánnak és Csa­­mangó Mártának Zoltán, Lukács Jánosnak és Huszár Ildikónak Tímea Linda, Herche Péter Friedrichnek és Kopasz Ágnes­nek Margit Brigitta, Lass Zol­tán Róbertnek és Leesapi-Varsa Anna Máriának Beáta, Fehér Szilveszternek és Guczi Máriá­nak Attila Szabó Tivadar Lászlónak és Prágai Éva Má­riának Tivadar László Bartók Antalnak és Szabó Katalinnak Beáta, Póka Lászlónak és Balla Mária Magdolnának Tímea Má- Csa’ádi események mia, Banáth Józsefnek és Komó­csin Annának Zoltán, Székelyi Ferenc Lászlónak és Tuska Ilonának Róbert, Balázsfi Fe­rencnek és Forrai Ágnesnek Gergely Ferenc, Bub­nicz Ist­vánnak és Bozal Erzsébetnek Anita, Gál Mátyásnak és He­gedűs Anna Évának Tamás Mátyás, Tót Zoltánnak és Ve­­rasztó Márta Anikónak Péter Róbert, Balogh Imre Leventének és Süli Ágnesnek Péter Ma­gyar Bélának és Sperling Judit Margitnak Hajnalka, Banzsal Istvánnak és Juhász Ilona Ka­talinnak Katalin, Szécsi Gyulá­nak és Jaksa Irénnek Szabolcs, Mihály Ferencnek és Rácz Er­zsébetnek Mónika, Túri Sándor­nak és dr. Dér Teréziának Ág­nes, Kóczé Lajosnak és Szent­­péteri Erikának Lajos, Kálomista Zsigmond Sándornak és Szeghy Magdolnának Róbert István. Ká­lomista Zsigmond Sándornak és Szeghy Magdolnának András József, Papadopoulosz Michala­­kisznek és Matula Évának Ni­­kosz, Katona Mihálynak és Papp Évának Krisztián, Illen­­csik Lászlónak és Cziroth Má­rtának Mária, Bérczi Tamásnak és Hürkecz Klárának Tímea, Márkus Vilmosnak és Gyömrő- Molnár Katalinnak Marianna, Kecskeméti Attilának és Bába Mária Magdolnának Szilvia, Gera Sándor Györgynek és Gera Mária Ilonának Sándor, Gondi Jenő Lászlónak és Demeter Il­dikónak Melinda Éva. Génért Tibornak és Kiscsatári Anna Erikának Beatrix, Kürti Sán­dornak és Kabók Irénnek Mó­nika Irén, Bakó Ferencnek és Nel­er Erzsébetnek Dávid. Husz­­ta Antalnak és Sztankovics Angéla Etelkának Csilla Lívia, Bajzai Istvánnak és Nagy Aran­ka Juliannának Zoltán István. Kovács Istvánnak és Gall Bor­bálának Barbara Piroska. Tóth Istvánnak és Vass Irénnek Zsolt nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Bányász Mária Julianna, Pesti Antalné Zsuffa Ilona, Börcsök Istvánná Víg Mária, Dobó Anna, Ignáth Erzsébet, Váradi Ferenc, Babidorics János, Bozóki And­­rásné Zsurek Rozália Terézia, Rácz Zsigmond Károly Lengyel János, Oláh László Elek, Ma­gyar Józsefné Balázs Anna, Klembucz Antal, Szabó Sándor, László Endre Imre, Czakó Mi­­hályné Tallódi Zsófia, Becker Jánosné Bőrcseik Etelka, Ha­­musi Mátyás, Bodor Lajosné Csányi Ilona, Tóth Márton, Mol­nár Lajosné Barna Róza Buella Vilmos, Tanai Mária, Szabó Imréné Szűcs Erzsébet, Ball István, Szili Gergelyné Jójárt Mária, Mucsi János, Halmai Jánosné Gavrea Róza, Jernei Antal, Réz Bertalanná Tóth Mária, Tuska István, Rácz Istvánná Kovács Ilona, Juhász Imréné Dalnoki-Kovács Julianna, Fodor István Rúzsa Kálmánná Bóka Mária, Drahos János Gyuláné Fésűs Róza, Fogarasi Sándor, Hegedűs Jánosné Farkas Julianna, Hornt Lajosné Kovács Lídia, Kecskeméti And­rás, Forró György Pópity I­­lésné Szabó Etelka, Szécsi Fe­renc, Búza Illés, Palásti Bé­­láné Hajdú Erzsébet, Palotai János, Pandek Sándor Kocsis János Jakabné Pásztori Mária meghalt. Természeti park Háromszázötvenezer hek­tár területű természeti­­ par­kot létesítenek Kazahsztán központi részén, a Karkara­­linszki járásban. Terveit a Kazyiprograd tervezőintézet munkatársai készítették. Vé­delem alá kerülnek az or­szág legdélebbi, fekete nyír­fásokkal tarkított fenyves­erdői, a havasi rétek és a gyógynövényekben gazdag vi­dékek, a sztyeppék és a fél­sivatagok állatvilága. Kazahsztánban ma mint­­­egy negyven természetvédel­mi terület és védett terület található.

Next