Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv- és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Több hullámlemez A tavalyinál kétmillió négyzetméterrel több, 13 millió négyzetméter hullám­lemezt készítenek az év vé­géig a Nyergesújfalui Eter­nitgyárban, s ebből 12 millió négyzetméternyit már el is szállítottak a megrendelők­nek-Az elmúlt hónapokban vá­ratlanul megnőtt az igény az ilyen termék iránt. Kérdések Bordányban Lutri a nutria — hasznos a karám!? Még nem esett le ugyan a hó, de decemberben ráfog­hatnánk, hogy most pihen­nek a mezőgazdaságban dol­gozók. Csakhogy a határból bekényszeredett emberek azonnal találnak elfoglaltsá­got a házak udvarán, a por­ták kertjeiben. Többek kö­zött a jószágok etetését, az udvarok, gépműhelyek taka­rítását a meglevő — és biz­tonságot adó — termények óvását. Bordánkban, a Munkásőr T­sz-ben például tegnap, kedden Török István főál­­lattenyésztő már, az idei eszi téridő mérlegének számada­tairól konzultált a főköny­velői szobában. A területre és lélekszámban is az átla­gosnál kisebb szövetkezetben az évi bevétel 3—9 százaléka származik az állatok tartásá­ból. Többre számítanak a közeli jövőben, mert a téesz nagy fába vágta a fejszét. A környéken ugyan ismeretes, de a közös gazdaságokban még eléggé mostohán kezelt nutriatenyésztés­be fontak. Átalakították a régi épülete­ket a hasznos állatok neve­lésére. Mint ismeretes, a rá­nézésre borzasztóan ellen­szenves, kacsalábú, hosszú farkú, hegyes fogú, szőrös vízi állatka­­ jó pénzt hoz­hat a házhoz. A valamikori juhhodályt, régi gazdasági épületeket hoztak rendbe — a célnak megfelelő betonka­litkákat építettek —, s Ame­rikából áthonosodott állat­kákat raktak beléjük. A ke­mény és erős betonketrec azért szükséges, mert a bun­dának (és már az engedélyek szeri­nt) kolbásznak is) hizlalt nutria éles fogaival mindent megrág. Még a vasat is ki­kezdi, ha ideje úgv engedi és természetesen ha gyötri az éh­ség. A nutria, a látszat elle­nére a legtisztább állatok egyike. Rendszeresen fürdik — még a befagyott vízen vá­gott lékben is — és mindig megmossa az ennivalót. Fő­leg a kukoricát, és a száraz kenyeret fogyasztja szívesen, de minden növényt megeszik, még a nádat, a szalmát is. A bordányiak vállalkozása újszerű a szegedi járásban. Amint kiderült, a környékén még nem szánták rá magu­kat a gazdaságok az igény­telen állatok tartására. A mindszenti Lenin Tsz már évek óta úttörője a nutria­­tenyésztésnek, a Munkásőr Tsz mégis a Sárszentpáhályi Állami Gazdasággal vette föl a kapcsolatot. Ebben nincs semmi rendkívüli, hi­szen a távoli közösség patro­nálja országosan a nutriával foglalkozó gazdaságokat. Ők adják tovább az Alföldön és a Dunántúlon nevelt állato­kat. A bordányiak jelenleg mindössze 240 nulliát tarta­nak, de ha minden a számí­tásuk szerint alakul, pár év múlva kétezer „bundánakva­­lót” küldhetnek a piacra. Megtudtuk még azt is erről a furcsa állatról, hogy csa­ládokban él. egy bal­ihoz G—7 nőstény tartozik, és nagy a házastársi hűség. Előfordul, nem is egyszer, nos, egyik anyaállat a másik fiát is ne­veli. A szakemberek a disznó­­tartás idejével egyeztetik a nutri­áét, csak­ lényegesen ol­csóbb a takarmányozása. Ezért is választják szívesen azok a gazdák, szövetkezetek a nutria tartását, akik már megkedvelték a külsőre va­lóban nagyon furcsa állatot. Amint a bordányi szövet­kezetben látható, még na­rancsszínű nutriabund­át is készíthetnének a hozzáértő szűcsmesterek. Ennek oka, hogy az utódok közül kettő­kettő az apára, anyára hason­lít, a többi meg teljesen ki­számíthatatlan színűre sike­redik. A gondozók legjobb­­nak a mogyorószínű szőrzetű állatot tartják, mert annak sikeres a piaca a hazai tá­jakon. Különben a nutriatenyész­­tést a kényszer kapcsolta gazdasági életünkbe. Csak­nem 40 ezer darab prémnek való bőrt hoztak be külföld­ről drága valutáért, s ami­kor megsoványodott az ál­lam pénztárcája, akkor kezd­ték ellesni a közösségek né­hány ügyes gazda cselekede­tét. Mostanában 500—800 fo­rintot fizetnek egy nagyobb nutria bőréért, és 16—18 ál­lat ad ki egy bundának valót. A kezdeményező bordá­nyi közösségben elmondottak szerint egyáltalán nem lutri a nutria, megalapozott be­fektetésnek tartják. Kiegészí­tőjeként a szarvasmarha-tar­tásnak. Kicsit igényesebb, sőt jó­val munkásabb a hízómarha­­tartás. A bordányi szövetke­zetben sikerült teljesen le­cserélniük a tejelő állományt — éppen a ráfizetéses volta miatt. Két éve már az úgy­­nevezett karámos nevelésre álltak át- legeltetik az üsző­két,­­ameddig csak lehet, és utána abrakkal hizlalják a kívánt súlyúra az állatokat. A Munkásőr Tsz-ben nyaran­ta két legelőt járatnak a csordával. Az egyik a major­hoz közel eső Nagyszék, a másik a hat kilométerre szá­mított Pintyó, ami Halastó néven ismeretes a környék­belieknek. November elején 24, ex­portra hizlalt üszőt indítot­tak útnak a Szovjetunióba. A számítások szerint nemsoká­ra újra megtelik egy vagon, s a tehenészek ismét,, kezdhe­tik elölről — vagyis foly­tathatják a során a jószágok hizlalását. A gazdaság 100 állat hizlalására kötött szer­ződést az állatforgalmi vál­lalattal. Hogy ez időben és rendben történik arra a mindennap hajnalban kelő állatgondozók — Rózsa An­tal, idős Kékes Szabó Lajos Lejkó Sándor, T­akács István és Kupsis Mátyás — munká­ja a biztosíték. M. T. Nem a hagyományos módon építve Üj tanműhely az AFIT-nál Meg akarták mutatni — leginkább maguknak — az AFIT X1-es számú szegedi vállalatának vezetői és dol­gozói, hogy egy beruházás­­nak nem törvényszerűen kell elhúzódnia. Alkalmuk is volt rá, persze, amikor 1981 elején megtudták: 3,5 millió fointtal támogatja majd a Művelődésügyi­ Minissztérium a,­­­vállalat,­­szakmunkásta­nulóinak gyakorlati képzését szolgáló tanműhely építését. Tavaly tavasszal kezdtek hozzá a tervezéshez — ahhoz is részben házon belül, mert hivatásos építészek, tervező irodák csak két év múlva vállalták volna el a megbí­zást ... Nem lévén ennyi idejük, a kivitelezésre is a vállalati erőket mozgósították. A tink­­műhely brigádjai, s mellékfog­lalkozású munkaszerződéssel a vállalat szerelői, techniku­sai vették kezükbe az ügyet. Kitűnő tetőszigetelőknek bi­zony­ultak­­ az autószerelők, kiderült, hogy aki az autó­­" villám­arsgághoz ért,1 "mázoló­­nak sem utolsó! A csaknem 5 millió forint értékű új tan­műhely, amely a karosszéria­­lakatos és autószerelő-ta­nulók gyakorlati oktatását szolgálja, alig másfél év alatt tető alá került. Az idei tanév elején már birtokukba is vehették a műhelyt a Ró­zsa Ferenc szakközépiskola, s a COO-os szakmunkásképző diákjai, akik először próba­darabokon, majd tapasztalt mestereik irányításával „igazi”, gépjárműveken­­ gya­korolhatják a szakmai fogá­sokat. Termeire oktatnak az AFIT-nál, ipar a kép*és 7. gégé­ben — jobb teljesítményre ösztönözve így a szakmun­kástanulókat, értelmet adva munkájuknak. Az új tanműhely felszere­léseit a későbbiekben bőví­tik , s­ akkor a felnőtt szak­munkások szakmai tovább­képzésének is helyet adhat majd az új csarnok. Somogyi Károlyné felvétel-Gyakorlati oktatás a korszerű, új tanműhelyben Műszaki fejlesztés a plenaiparban Háromnapos műszaki fej­lesztési tanácskozás kezdő­dött tegnap, kedden a Cso­ng­rád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. A tanácskozásra a gabona­iparhoz tartozó vállalatoktól csaknem 40 műszaki­ fejlesz­téssel foglalkozó szakember érkezett Szegedre, hogy elő­adásokon meghallgassa és az üzemekben megtekintse a gabonai­par bak­ még egyedül­álló műszaki megoldásokat, amelyeket a Központi Fizi­kai Kutató Intézet, vala­mint a Malom- és Sütőipari Kutató Intézet munkatársai­val helyi szakemberek —je­lentős szellemi és anyagi rá­fordítással — alkalmaztak. Prohászka Ottó, a vállalat igazgatója bevezető előadá­sába - többek között­ ismétg tette az ilyen irányú fejlesz­tések­ jelentőségét, műszaki célkitűzéseit és az eddig el­ért eredményeket. Rámuta­tott, hogy a kutatóintézeti eredmények gyakorlati rea­lizálása csak úgy volt lehet­séges, hogy azok műszaki fel­tételeit helyi újítások meg­valósításával biztosították. Ezután szakmai előadáso­kon ismertették a szegedi ta­karmánykeverő üzemben a rekonstrukció során, majd azóta­­ bevezete­­ új technikai megoldásokat. Így például a leglényegesebbet, a m­­ikro­­számítógé­pes folyamatirányí­tó rendszert, melynek már korábban megkezdődtek a kísérletei. A berendezés au­tomatikusan irányítja a ke­veréktakarmányok alapanya­gainak, üzem­k­aúynat, recep­túra alapján történő össze­mérését,­ keverését.­Ezután a Központi Fizikai Kutató In­tézet által kifejlesztett, nuk­leáris elven működő, ron­­csolásmentes fehérje­vizsgá­ló ,,prodet” berendezéseket ismertették, melyek szintén a szegedi takarmánykeverő üzemben működnek. Rövid idő alatt, mérik az alap­anyag, illetve késztermék lé­nyeges beltartalmi értékét. Ma, sze­dán a résztvevők a Csor.gr. d megyei vállalat dóci lisztfeldolgozó üzem­ébe látogatnak, a konyhai fél­kész­ermékeket és sütőipari adalékanyagot gyártó új technológiával ismerkednek, csütörtökön pedig a vá­sárhelyi üzem megtekintése szerepel a programban. S. M. Napirenden: a szőlő- és gyümölcstermelés Tanácskozott a TOT elnöksége A termelőszövetkezetek­ben a szőlő- és gyümölcs­termelési ágazatok évente mintegy tízmilliárd forint értéket állítanak elő. A kö­zös gazdaságok az országos termelőterületnek mintegy kétharmadát n­övelik, fel­dolgozó üzemeik teljesítmé­nye azonban az országos ka­pacitásnak csak negyedét teszik ki, és az összes táro­lótérnek mindössze 13 szá­zalékát adja. A szőlő- és gyümölcstermelés, illetve a -feldolgozás és a -tárolás között mutatkozó arányta­lanság felszámolásáért a következő időszakban az ed­diginél többet kell tenni, ez­zel ugyanis javítani­­ lehet ezeknek az ágazatoknak a jövedelmezőségén — állapí­totta meg a TOT elnöksége keddi budapesti üléséne, amelyen Szabó István el­nökletével a termelőszövet­kezeti szőlő- és gyümölcs­­termelés helyzetét és a fej­lesztés lehetőségeit vitatták meg. A tanácskozáson felvetet­ték, hogy a rendelkezések egyelőre még különvá­lasztják a­­ szőlő- és gyü­mölcstermelést, továbbá a -tárolást és a -feldolgozást, a borászkodást, holott vé­gül is egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a fel­dolgozás viszonylagos elma­radottságát felszámolhas­sák, a jövőben mintegy százezer hektoliter teljesít­ményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a sző­­lőtermelő vidékeken. A be­ruházásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi kölcsönökből lehetne fedez­ni. Részben azonos gondok mutatkoznak a termelőszö­vetkezeti almatermesztésben is, szűkösek a tárolók. Leg­­alább 25­ ezer tonnás rak­tá­rf­ej­lesztésre lenne szük­ség ahhoz, hogy a felkínált téli almát megfelelő módon óvhassák az őszi, téli idő­szakban. Állást foglalt a testület: szón az alapvető gondon hogy számos gazdaságban túlságosan alacsony a hoz­zam, gyakran csak úgy le­het segíteni, ha a gazda­­ságtalannak bizor­ vult ültet­vényeket megszüntetik, és helyükre korszerű, nagy ho­zamú új fajtákat telepíte­­nek. A­­ szükséges szaporító­anyag máris rendelkezésre áll. Az elnökség m­egvitatta a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek anyagi érdekelt­ségének új vonásairól szóló előterjesztést Egyetértett a munkad­í­jazás szabályozásá­nak továbbfejlesztésével és azzal hogy a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatrendszert a to­vábbiakban még inkább el­mélyítsék. (MTI)

Next