Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv- és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Több hullámlemez A tavalyinál kétmillió négyzetméterrel több, 13 millió négyzetméter hullámlemezt készítenek az év végéig a Nyergesújfalui Eternitgyárban, s ebből 12 millió négyzetméternyit már el is szállítottak a megrendelőknek-Az elmúlt hónapokban váratlanul megnőtt az igény az ilyen termék iránt. Kérdések Bordányban Lutri a nutria — hasznos a karám!? Még nem esett le ugyan a hó, de decemberben ráfoghatnánk, hogy most pihennek a mezőgazdaságban dolgozók. Csakhogy a határból bekényszeredett emberek azonnal találnak elfoglaltságot a házak udvarán, a porták kertjeiben. Többek között a jószágok etetését, az udvarok, gépműhelyek takarítását a meglevő — és biztonságot adó — termények óvását. Bordánkban, a Munkásőr Tsz-ben például tegnap, kedden Török István főállattenyésztő már, az idei eszi téridő mérlegének számadatairól konzultált a főkönyvelői szobában. A területre és lélekszámban is az átlagosnál kisebb szövetkezetben az évi bevétel 3—9 százaléka származik az állatok tartásából. Többre számítanak a közeli jövőben, mert a téesz nagy fába vágta a fejszét. A környéken ugyan ismeretes, de a közös gazdaságokban még eléggé mostohán kezelt nutriatenyésztésbe fontak. Átalakították a régi épületeket a hasznos állatok nevelésére. Mint ismeretes, a ránézésre borzasztóan ellenszenves, kacsalábú, hosszú farkú, hegyes fogú, szőrös vízi állatka jó pénzt hozhat a házhoz. A valamikori juhhodályt, régi gazdasági épületeket hoztak rendbe — a célnak megfelelő betonkalitkákat építettek —, s Amerikából áthonosodott állatkákat raktak beléjük. A kemény és erős betonketrec azért szükséges, mert a bundának (és már az engedélyek szerint) kolbásznak is) hizlalt nutria éles fogaival mindent megrág. Még a vasat is kikezdi, ha ideje úgv engedi és természetesen ha gyötri az éhség. A nutria, a látszat ellenére a legtisztább állatok egyike. Rendszeresen fürdik — még a befagyott vízen vágott lékben is — és mindig megmossa az ennivalót. Főleg a kukoricát, és a száraz kenyeret fogyasztja szívesen, de minden növényt megeszik, még a nádat, a szalmát is. A bordányiak vállalkozása újszerű a szegedi járásban. Amint kiderült, a környékén még nem szánták rá magukat a gazdaságok az igénytelen állatok tartására. A mindszenti Lenin Tsz már évek óta úttörője a nutriatenyésztésnek, a Munkásőr Tsz mégis a Sárszentpáhályi Állami Gazdasággal vette föl a kapcsolatot. Ebben nincs semmi rendkívüli, hiszen a távoli közösség patronálja országosan a nutriával foglalkozó gazdaságokat. Ők adják tovább az Alföldön és a Dunántúlon nevelt állatokat. A bordányiak jelenleg mindössze 240 nulliát tartanak, de ha minden a számításuk szerint alakul, pár év múlva kétezer „bundánakvalót” küldhetnek a piacra. Megtudtuk még azt is erről a furcsa állatról, hogy családokban él. egy balihoz G—7 nőstény tartozik, és nagy a házastársi hűség. Előfordul, nem is egyszer, nos, egyik anyaállat a másik fiát is neveli. A szakemberek a disznótartás idejével egyeztetik a nutriáét, csak lényegesen olcsóbb a takarmányozása. Ezért is választják szívesen azok a gazdák, szövetkezetek a nutria tartását, akik már megkedvelték a külsőre valóban nagyon furcsa állatot. Amint a bordányi szövetkezetben látható, még narancsszínű nutriabundát is készíthetnének a hozzáértő szűcsmesterek. Ennek oka, hogy az utódok közül kettőkettő az apára, anyára hasonlít, a többi meg teljesen kiszámíthatatlan színűre sikeredik. A gondozók legjobbnak a mogyorószínű szőrzetű állatot tartják, mert annak sikeres a piaca a hazai tájakon. Különben a nutriatenyésztést a kényszer kapcsolta gazdasági életünkbe. Csaknem 40 ezer darab prémnek való bőrt hoztak be külföldről drága valutáért, s amikor megsoványodott az állam pénztárcája, akkor kezdték ellesni a közösségek néhány ügyes gazda cselekedetét. Mostanában 500—800 forintot fizetnek egy nagyobb nutria bőréért, és 16—18 állat ad ki egy bundának valót. A kezdeményező bordányi közösségben elmondottak szerint egyáltalán nem lutri a nutria, megalapozott befektetésnek tartják. Kiegészítőjeként a szarvasmarha-tartásnak. Kicsit igényesebb, sőt jóval munkásabb a hízómarhatartás. A bordányi szövetkezetben sikerült teljesen lecserélniük a tejelő állományt — éppen a ráfizetéses volta miatt. Két éve már az úgynevezett karámos nevelésre álltak át- legeltetik az üszőkét,ameddig csak lehet, és utána abrakkal hizlalják a kívánt súlyúra az állatokat. A Munkásőr Tsz-ben nyaranta két legelőt járatnak a csordával. Az egyik a majorhoz közel eső Nagyszék, a másik a hat kilométerre számított Pintyó, ami Halastó néven ismeretes a környékbelieknek. November elején 24, exportra hizlalt üszőt indítottak útnak a Szovjetunióba. A számítások szerint nemsokára újra megtelik egy vagon, s a tehenészek ismét,, kezdhetik elölről — vagyis folytathatják a során a jószágok hizlalását. A gazdaság 100 állat hizlalására kötött szerződést az állatforgalmi vállalattal. Hogy ez időben és rendben történik arra a mindennap hajnalban kelő állatgondozók — Rózsa Antal, idős Kékes Szabó Lajos Lejkó Sándor, Takács István és Kupsis Mátyás — munkája a biztosíték. M. T. Nem a hagyományos módon építve Üj tanműhely az AFIT-nál Meg akarták mutatni — leginkább maguknak — az AFIT X1-es számú szegedi vállalatának vezetői és dolgozói, hogy egy beruházásnak nem törvényszerűen kell elhúzódnia. Alkalmuk is volt rá, persze, amikor 1981 elején megtudták: 3,5 millió fointtal támogatja majd a Művelődésügyi Minissztérium a,vállalat,szakmunkástanulóinak gyakorlati képzését szolgáló tanműhely építését. Tavaly tavasszal kezdtek hozzá a tervezéshez — ahhoz is részben házon belül, mert hivatásos építészek, tervező irodák csak két év múlva vállalták volna el a megbízást ... Nem lévén ennyi idejük, a kivitelezésre is a vállalati erőket mozgósították. A tinkműhely brigádjai, s mellékfoglalkozású munkaszerződéssel a vállalat szerelői, technikusai vették kezükbe az ügyet. Kitűnő tetőszigetelőknek bizonyultak az autószerelők, kiderült, hogy aki az autó" villámarsgághoz ért,1 "mázolónak sem utolsó! A csaknem 5 millió forint értékű új tanműhely, amely a karosszérialakatos és autószerelő-tanulók gyakorlati oktatását szolgálja, alig másfél év alatt tető alá került. Az idei tanév elején már birtokukba is vehették a műhelyt a Rózsa Ferenc szakközépiskola, s a COO-os szakmunkásképző diákjai, akik először próbadarabokon, majd tapasztalt mestereik irányításával „igazi”, gépjárműveken gyakorolhatják a szakmai fogásokat. Termeire oktatnak az AFIT-nál, ipar a kép*és 7. gégében — jobb teljesítményre ösztönözve így a szakmunkástanulókat, értelmet adva munkájuknak. Az új tanműhely felszereléseit a későbbiekben bővítik , s akkor a felnőtt szakmunkások szakmai továbbképzésének is helyet adhat majd az új csarnok. Somogyi Károlyné felvétel-Gyakorlati oktatás a korszerű, új tanműhelyben Műszaki fejlesztés a plenaiparban Háromnapos műszaki fejlesztési tanácskozás kezdődött tegnap, kedden a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. A tanácskozásra a gabonaiparhoz tartozó vállalatoktól csaknem 40 műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakember érkezett Szegedre, hogy előadásokon meghallgassa és az üzemekben megtekintse a gabonaipar bak még egyedülálló műszaki megoldásokat, amelyeket a Központi Fizikai Kutató Intézet, valamint a Malom- és Sütőipari Kutató Intézet munkatársaival helyi szakemberek —jelentős szellemi és anyagi ráfordítással — alkalmaztak. Prohászka Ottó, a vállalat igazgatója bevezető előadásába - többek között ismétg tette az ilyen irányú fejlesztések jelentőségét, műszaki célkitűzéseit és az eddig elért eredményeket. Rámutatott, hogy a kutatóintézeti eredmények gyakorlati realizálása csak úgy volt lehetséges, hogy azok műszaki feltételeit helyi újítások megvalósításával biztosították. Ezután szakmai előadásokon ismertették a szegedi takarmánykeverő üzemben a rekonstrukció során, majd azóta bevezete új technikai megoldásokat. Így például a leglényegesebbet, a mikroszámítógépes folyamatirányító rendszert, melynek már korábban megkezdődtek a kísérletei. A berendezés automatikusan irányítja a keveréktakarmányok alapanyagainak, üzemkaúynat, receptúra alapján történő összemérését, keverését.Ezután a Központi Fizikai Kutató Intézet által kifejlesztett, nukleáris elven működő, roncsolásmentes fehérjevizsgáló ,,prodet” berendezéseket ismertették, melyek szintén a szegedi takarmánykeverő üzemben működnek. Rövid idő alatt, mérik az alapanyag, illetve késztermék lényeges beltartalmi értékét. Ma, szedán a résztvevők a Csor.gr. d megyei vállalat dóci lisztfeldolgozó üzemébe látogatnak, a konyhai félkészermékeket és sütőipari adalékanyagot gyártó új technológiával ismerkednek, csütörtökön pedig a vásárhelyi üzem megtekintése szerepel a programban. S. M. Napirenden: a szőlő- és gyümölcstermelés Tanácskozott a TOT elnöksége A termelőszövetkezetekben a szőlő- és gyümölcstermelési ágazatok évente mintegy tízmilliárd forint értéket állítanak elő. A közös gazdaságok az országos termelőterületnek mintegy kétharmadát növelik, feldolgozó üzemeik teljesítménye azonban az országos kapacitásnak csak negyedét teszik ki, és az összes tárolótérnek mindössze 13 százalékát adja. A szőlő- és gyümölcstermelés, illetve a -feldolgozás és a -tárolás között mutatkozó aránytalanság felszámolásáért a következő időszakban az eddiginél többet kell tenni, ezzel ugyanis javítani lehet ezeknek az ágazatoknak a jövedelmezőségén — állapította meg a TOT elnöksége keddi budapesti üléséne, amelyen Szabó István elnökletével a termelőszövetkezeti szőlő- és gyümölcstermelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. A tanácskozáson felvetették, hogy a rendelkezések egyelőre még különválasztják a szőlő- és gyümölcstermelést, továbbá a -tárolást és a -feldolgozást, a borászkodást, holott végül is egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a feldolgozás viszonylagos elmaradottságát felszámolhassák, a jövőben mintegy százezer hektoliter teljesítményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlőtermelő vidékeken. A beruházásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi kölcsönökből lehetne fedezni. Részben azonos gondok mutatkoznak a termelőszövetkezeti almatermesztésben is, szűkösek a tárolók. Legalább 25 ezer tonnás raktárfejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy a felkínált téli almát megfelelő módon óvhassák az őszi, téli időszakban. Állást foglalt a testület: szón az alapvető gondon hogy számos gazdaságban túlságosan alacsony a hozzam, gyakran csak úgy lehet segíteni, ha a gazdaságtalannak bizor vult ültetvényeket megszüntetik, és helyükre korszerű, nagy hozamú új fajtákat telepítenek. A szükséges szaporítóanyag máris rendelkezésre áll. Az elnökség megvitatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek anyagi érdekeltségének új vonásairól szóló előterjesztést Egyetértett a munkadíjazás szabályozásának továbbfejlesztésével és azzal hogy a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatrendszert a továbbiakban még inkább elmélyítsék. (MTI)