Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-02 / 1. szám

VI­LÁ­G PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! V, Újévi köszöntő Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnö­ke január elsején újévi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Tisztelt Honfitársak! Kedves Elvtársak! Ismét eltelt egy esztendő. Gondokkal és megpróbáltatásokkal nehéz tizenkét hónap áll mögöttünk. Válságokkal, feszültségek­kel terhes világban, a vártnál nehezebb feltételek mellett kellett dolgoznunk. A kedvezőtlen változások év közben, előre nem látható gazdasági, pénzügyi intézke­dések meghozatalára kényszerítettek ben­nünket, hogy megvédjük az ország fizető­­képességét és megőrizzük szociális vívmá­nyainkat. A nehéz és bonyolult körülmények kö­zött elért eredményeink értéke iav külö­nösen nem lebecsülendő. Népünk szorgal­mának és alkotóképességének­ köszönhe­tően lényegében a tervek szerint alakult az öesztendő mérlege, legfontosabb társa­dalmi, politikai és gazdasági vívmányain­kat megvédtük. Fejlődött iparunk, kiemel­kedő eredményeket ért el mezőgazdasá­gunk. Javult külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya. Tovább bővültek lakásépítési és kommunális beruházásaink. Mindezt egy olyan világhelyzetben értük el, amikor a nálunk fejlettebb országok sem találnak megoldást gazdasági bajaikra­­­ Eredményeinkről, országunk stabilitásá­ról, állapotáról megbecsüléssel beszélnek határainkon túl is. Engedjék meg, hogy pártunk és kormányunk köszönetét tolmá­csoljam honfitársaimnak a helytállásért a nehéz körülmények közt­ végzett szorgal­mas munkáért és a bizalomért, amely s jr­­. ráca és záloga eredm.iűveink­nek. I Kedves Elvtársak! Az 1983. évi népgazdasági terv a szoká­sosnál szerényebb mennyiségi növekedést irányoz elő. A világgazdasági hanyatlás következtében mind több akadályba ütkö­zik termékeink külföldi értékesítése. A megváltozott körülmények most arra kényszerítenek, hogy mérsékelt növekedési ütem mellett a minőségi követelményeket helyezzük előtérbe. Ez nem kisebb, hanem nagyobb feladat, hiszen egy gyorsan válto­zó világgazdaságban kell helytállnunk. Gazdasági szabályozóink is a jobb munká­ra ösztönöznek, sőt, kényszerítenek is erre. Versenyképességünk növelésére hozott in­tézkedéseink kezdeti eredményei mutat­koznak abban, hogy az igényesebb hazai és külső piaci követelményeknek mindjob­ban eleget tudtunk tenni. Kedves Barátai­m! Szocialista társadalmunk eredményei az egyes osztályok, rétegek, csoportok, emberi közösségek támogatása nélkül nem való­sulhattak­­ volna meg. Szocialista nemzeti egységben munkálkodunk közös céljain­kért. Ebben jut kifejezésre a párt, a kor­mány, és a nép közötti kölcsönös bizalom, am­i nemcsak feltételezi, de kívánja is az alkotó vitát. Kibontakozó szocialista de­mokráciánkat a nyíltság, a sokszínűség és az őszinteség élteti. Ez egyaránt jelenti a jogok kiteljesedé­sét és a felelősségvállalást közös dolgaink előrevitelében. Szocialista elveink, de igaz­ságérzetünk is követeli a színvonalasabb, az eredményesebb munka méltóbb megbe­csülését, ugyanakkor az emberiesség szel­lemében a társadalom legnehezebb körül­mények között élő rétegeiről való fokozot­tabb gondoskodást is. Kedves Elvtársak! Békés építőmunkánk hazai feltételeit ne­hezíti a nemzetközi helyzetben kialakult feszültség. Külpolitikai törekvésünk, hogy az államok közötti viszonyt az enyhülés légköre hassa át. A békés egymás mellett élés szellemében minden országgal és nép­pel a kölcsönös előnyök alapján jó vi­szonyra együttműködésre törekszünk. Vál­tozatlanul küzdünk azért, hogy az orszá­gok közötti vitás kérdéseket tárgyalások út­ján, békés eszközökkel rendezzék. Min­dent el­követünk, hogy a fegyverkezési haj­sza újabb fordulója helyett a tömegpusz­tító fegyverek gyártásának befagyasztásá­ra, majd a fegyverzetek csökkentésére ke­rüljön sor. Meggyőződésünk, hogy az ál­lamok biztonságát a fegyverzetek alacso­nyabb szintje is garantálhatja. A békéért és leszerelésért folytatott harcunknak mind több támogatója van szerte a világon. A fenyegetésektől mentes világ a’mi népünk­nek életeleme, legforróbb vágya és boldo­gulásánál? egyik feltétele. A feszültebb világhelyzet arra int ben­nünket, hogy békés építőmunkánkk zavar­talan folytatása érdekében tovább erősít­sük barátságunkat és együttműködésünket a Szovjetunióval, a többi szocialista or­szággal. Szövetségünk és a kölcsönösen előnyös együttműködésünk volt a záloga eddigi fejlődésünknek, és az marad a jö­vőben is. A szocialista országokkal folyta­tott együttműködés szolgálta a legjobban nemzeti érdekeinket is. A fejlölő országokhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez hosszú távú érdekeink fűződnek. Gazdasági adottsága­ink, az új társadalom építésében szerzett tapasztalataink szinte kínálják az alkal­mat a gyümölcsöző együttműködéshez. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően, egymást tisztelve, jó viszony­ra.­­ ... 4...nősen előnyös együttműködésre törekszünk a fejlett tőkés országokkal. A különböző társadalmi rendszerű országok jó viszonya a kétoldalú előnyökön túl hasznosan járulhat hozzá a jelenlegi nem­zetközi légkör javulásához. Kedves Honfitársaim! Bonyolult viszonyok között kezdjük az új évet, de bízunk a világ haladó erői­ben, a béke megőrzésének lehetőségében. Mélyen meg vagyok győződve róla, ha bé­kében élhetünk, tehetséges és szorgalmas népünk az előző évekhez hasonló odaadás­sal veszi ki részét nagy nemzeti ügyünk előbbreviteléből. Gyarapodó nemzeti önis­meretünk és önbecsülésünk mondatja ve­lem, hogy népünk készen áll az erőpróbá­ra. Megbirkóztunk már nehezebb felada­tokkal is, ha együtt, közös erővel kerestük a jó megoldást. Bízunk abban, hogy társadalmunk meg­érti a gondokat, és vállalja azok megoldá­sára az egyetemes felelősséget. A felelős­séget abban, hogy a szocialista társadalom építése során kibontakozott anyagi és szel­lemi erőinket megvédjük, és a jó gazda gondosságával a nemzet javára azokat to­vább kamatoztatjuk. Meggyőződésünk, hogy a közös ügy, a kölcsönös bizalom, a közös célok összhangján alapuló szocialis­ta nemzeti egységünk a súlyosbodó körül­mények ellenére is állja az idő próbáját. Gondjainkkal nem vagyunk egyedül és nem is maradunk magunkra. Hű szövetsé­ges­ elv et és mind több jó barátot, korrekt partnert tudhatunk magunk mellett. Ez megkönnyíti dolgainkat itthon és a nagy­világban egyaránt. Engedjék meg, hogy 1983 első napján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány nevében, honfitársaimnak, hazánk valamennyi állampolgárának, minden ba­rátunknak eredményes és békés új eszten­dőt kívánjak. Szövetkezeti tassácskozások A termelőszövetkezetek­ben országszerte készülnek a zárszámadások, rövidesen megkezdődnek az idei mun­ka eredményét értékelő, va­lamint a jövő évi feladato­kat megvitató küldöttgyűlé­sek, közgyűlések is. A termelőszövetkezeti tör­vény sorrendiségben elsőbb­séget biztosít a küldöttgyű­lésnek, amely jóváhagyja a mérlegadatokat és észrevé­teleket, javaslatokat tesz az 1983. évi tervelőirányza­tokra. A szövetkezeti élet­nek erre a fórumára a mun­kahelyi közösségek megvá­lasztott­­ képviselői kapnak meghívást. A közös gazdaságok 19S2- ben eredményes évet zártak, a nev­e­zebbé váló körülmé­nyek között is teljesítették a tervet. Előzetes felmérések szerint termelési értékük — folyó áron számolva — mintegy 9 százalékkal na­gyobb mint 1981 ben. A szö­vetkezeti dolgozók száma mintegy 30 ezerrel — 4 szá­zalékkal — nőtt egy év alatt. A jövő évi feladatok feladják a leckét a tsz-ek­­nek, hiszen a központi elő­irányzatok a mezőgazdasági termelés 1,5—2 százalékos fokozását irám­ozták elő, és ebből alaposan kiveszik a részüket a közös gazdaságok is. ‘ l 73. évfolyam 1. szám 1983. január 3., hétfő Ára: 1,40 forint „Idegsebenként" - hatvanezer forint Telefonhálózat-bővítés tavaly és az idén Szinte nem volt olyan hó­nap az elmúlt esztendőben, hogy hírt ne adtunk volna a szegedi postaigazgatóság működési területén egy-egy jelentős változásról. A tele­fonhálózat bővítésének, kor­szerűsítésének folyamatából hadd emeljük ki ezúttal csak a fontosabb tételeket: Szegeden háromezres bőví­tés műszaki feltételeit te­remtették meg, az Északi városrész ezer állomásos konténerközpontot kapott, Dorozsmán 500-zal lettek többen az előfizetők. A nyár derekán Szegedet és körze­tét bekapcsolták a nemzet­közi távhívásba, Balástya és Szatymaz automata köz­pontot kapott. Októberben avatták az új csongrádi központot,­ novemberben a békéscsabait. Az év végén adtunk hírt arról, hogy táv­hívással elérhetők a makói és a hódmezővásárhelyi előfizetők. E vázlatos felso­rolás mögé még a postai be­ruházási munkában járatlan olvasó is odaképzelheti az anyagi és műszaki erőfeszí­téseket . .. Úgy tűnik, az igazgatóságnak éppenséggel nem szűk esztendeje volt az 1982-es, s ez, ha nem is meg­lepő, mindenképpen magya­rázatra érdemes. A népgaz­daság más szolgáltatási ága­zataiban ugyanis mintha nem lett volna ilyen dina­mikus fejlesztésekre mód..... Az „okkutat­ásban” Vajhár László, a Szegedi Postaigaz­gatóság műszaki igazgatóhe­lyettese volt segítségünkre. — Soha senki nem vitat­ta: a hírközlésnek gazdasági jelentősége van. Ám tud­juk, az ország teherbíró ké­pessége véges. És mégis, igen eredményes évet zárt a szegedi igazgatóság. — A zavartalan, gyors és megbízható információáram­lás jelentőségét, anyagi hasznát nem elég felismerni, a megfelelő műszaki hát­tér megteremtésére áldozni is kell. Nyilván ennek kö­szönhetően versenyeztette igazgatóságait tavaly a Ma­gyar Posta, amikor gyorsan megtérülő és kivitelezhető, a szolgáltatási színvonal emelését ígérő beruházások­ra fedezetet ígért. S ame­lyik igazgatóság nagyobb eredménnyel kecsegtető pá­lyázatot adott be, nagyobb eséllyel indulhatott a „ver­senytárgyaláson”. Mi csak­nem százmillió forintot kap­tunk, így a tervezettnél ha­marabb fejezhettük be egy­­egy beruházásunkat. — S ebben, úgy hírlik, jó partnereknek bizonyultak a városi tanácsok. — Érthetően. Ha a posta felajánl 25 milliót, az érde­kelt tanács is előveszi a maga ötmillióját. A terhek megosztása révén sikerült például az új csongrádi köz­pont építését felgyorsítani. Makón és­ Újkígyóson is ta­pasztaltuk a tanácsi vezetők készségét, vagy fejlesztési alapjuk egy részét adták át, vagy bizonyos munkákat át­vállaltak. Volt, ahol a pos­taépületet kaptuk a tanács­tól. — Napi feladataik mellett vállalták az igazgatóság munkatársai ezeket az újabb tennivalókat. Ez a többlet­­munka nyilván érezteti már a hatását. — Ahhoz, hogy — Szeged­nél maradva — szolgáltatá­sunkat szinten tarthassuk, évente ezerrel kell bővíte­nünk a telefonhálózatot. A VI. ötéves terv üteme ugyan töretlen, de azt azért nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az igények reprodukálódnak. A főköz­pont jelenleg 14 ezres, a tarjáni konténerközpont ezerállomásos, ezres az északi városrészben is, Do­­rozsma kilencszázas, Algyő négyszázas, és mégis nyolc­ezren várnak Szegeden te­lefonra! A várakozókat ugyan ez nem vigasztalja, de a szegedi telefonhálózat jó színvonalát mindenkép­pen meg akarjuk tartani.­­ Vagyis in­kább ezerrel kevesebb előfizető legyen, de azoknak ne kelljen­ per­cekig várniuk a szabad vo­nalra.­­ Hadd mondjak erre szegedi példákat. Olyannyi­ra telített már az újszegedi irány, hogy a szolgáltatás minőségét rontaná, ha újabb előfizetőket kapcsolnánk be ott. Új kábelt kell tehát le­fektetnünk. Megoldandó­­ a tarjáni és a felsővárosi gond is, 1977 óta ugyancsak telí­tődött az az irány is. Ezek már 1983-as terveink. Rókus és az Északi városrész épí­tési ütemét is követjük a hálózatépítéssel, az eddig kialakult gyakorlat szerint. Vagyis megvárjuk, amíg a földmunka­gépek, daruk el­vonulnak. Tarján V. ütemé­ben együtt haladtunk a la­kótelep építőivel , tönkre­mentek a kábeleink, • mire bekapcsolhattuk volna az ál­lomásokat. Szegeden egyéb­­ként az egyenletesebb ter­helés miatt forgalmi átren­dezést tervezünk az idén, s új telefonkönyvet jelente­tünk meg. A belföldi távhí­vásban Szeged és Budapest között is bővítés várható, Pest nem tudta eddig fogad­ni az egyidejű hívások mindegyikét. A Szeged kör­nyéki községek közül bő­vítjük a mórahalmi közpon­tot, bekötjük Ásotthalmot és Zákányszéket, foglalko­zunk annak a gondolatával is, hogy a zsombói állomá­sokat átkapcsoljuk a szaty­­mazi központra. Összeköt­jük Mártélyt a vásárhelyi központtal, háromezer új állomást kapcsolunk be Kecskeméten, s kétezret Kiskunfélegyházán. Gyoma­­endrőd és Mezőberény ta­nácsának anyagi támogatá­sával ezres, illetve 400-as terven felüli fejlesztési­ el­képzelést váltunk valóra. Megkezdjük a szentesi új műszaki és forgalmi épület kivitelezését az átadás a VII. ötéves tervben várha­tó. Mindez a műszaki kol­lektíva tagjainak helytállá­­­sán áll vagy bukik. Ugyan­ezt már nem mondhatom el a nyilvános telefonállomá­sokkal kapcsolatos terve­inkről. A régiek cseréjével sem haladtunk ütemtervünk szerint: hol készülékhez nem jutottunk, hol a fülkét szállították késve. És hát sok munkát, pénzt visznek el feleslegesen a rongálók. Most mondjam el sokadszor­­ra, hogy pedig a telefon életet ment?... — Azt szoktuk mondani, a hírközlés az ország ideg­­rendszere. Mibe kerül egyet­len életmentő „idegsejt’’? — Egy telefonállomás lé­tesítése — átlagos értéket számolva — hatvanezer fo­rintba. Pálfy Katalin kétezer telefonállomásnak ad szabad vonalat a decemberben átadott új automata konténerközpont Makón

Next