Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-02 / 1. szám
Hétfő, 1983. január 3. Hogyan tovább? Brigádvezetők tanácskozása a Volánnál Haszna, értelme csak akkor van egy tanácskozásnak, akkor szolgálja a nehézségek leküzdését, ha őszinte légkör, szókimondás jellemzi. Jól példázza ezt a 10-es Volán szocialista brigádvezetőinek minap tartott tanácskozása. A vállalat 328 brigádját képviselő küldöttek — felmérve tavalyi munkájuk eredményeit — kendőzetlenül rámutattak a nehézségekre, a hibákra, választ keresve egyben a ,,hogyan tovább" kérdésre is. Ebben a szellemben fogant dr. Kardos János igazgató beszámolója, amelyből kitűnt: bár a vállalat bevételi terveit nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, a dolgozók, a szocialista brigádok törekvésével elértek 226 millió nyereséget. Ezáltal az évi személyi jövedelem 58 ezer 608 forintra alakult, az egy személyre jutó havi átlagkereset meghaladta a 4800 forintot. Ez azt bizonyítja, nem dolgoztak rosszul. A tanácskozáson kitűnt: a múlt év elején elhatározott hatékonyságnövelés nem teljesítése főleg a megnehezedett gazdálkodási körülményekből adódott, de a lemaradáshoz az is hozzájárult, hogy a szocialista brigádok egy része nem adta tudása legjavát a munkához. A Volánnál tavaly is törekedtek a munka- és életkörülmények javítására. Átadták a 17 milliós költséggel épült szentesi autóbusz-pályaudvart. Szegeden folytatódott a diagnosztikai csarnok építése, befejezéshez közeledik a szegedi egészségügyi létesítmény. A balesetmentes munkát a 2 millió 710 ezer forintért beszerzett védőruha és -felszerelés segíti elő. A vállalatnál 1982- ben 7 millió 603 ezer forint támogatással enyhítettek 123 dolgozó lakásgondján, továbbá 192 ezer 500 forint iskolázási, és 101 ezer 500 forint rendkívüli szociális segélyt juttattak a dolgozóknak. Felvetődött a tanácskozáson, hogy a fegyelemsértések száma csak mérsékelten csökkent. Hangsúlyozták: a szocialista brigádok a jövőben sokkal többet tegyenek a munkafegyelem megszilárdításáért! Az 1983. évi célokkal kapcsolatosan rámutattak: az új gazdasági szabályozás és a nagyobb rugalmasságot követelő gazdasági körülmények arra ösztönözték a vállalatot, hogy még nagyobb önállóságot adjon a gazdálkodási egységeknek. A tanácskozáson 18 pontba foglalták azokat a feladatokat, amelyekkel a szocialista brigád mozgalom elősegíti a vállalati célok elérését. Izzóexport 105 országba A beruházások visszafogottsága, a világpiaci recesszió a különféle fényforrások exportját nem befolyásolja lényegesen, hiszen az elektromos hálózat bővítését a következő években mindenütt folytatják, így a Tungsram márkájú izzóknak továbbra is van piaca. Az Egyesült Izzó 105 országba rendszeresen exportál. Legnagyobb partnerük és vásárlójuk a Szovjetunió, ahová hosszú távú egyezmények alapján szállítanak, és ez biztos piacot is jelent a Tungsram-termékeknek. A Szovjetunióban minden 10 normál lámpa közül 7, a fénycsövek közül pedig 8 Magyarországon készül, illetve az Izzóban gyártott gépsorokról kerül le. Fontos piacaik a fejlődő országok is, ahol mind több magyar normállámpa-gyártó gépsort szerelnek fel. Nőtt az igény a gyár fénycső, halogén és más speciális lámpagyártó technológiái iránt. Nagy a kereslet a fényforrásokat előállító technológiák, gépsorok és kulcsrakész gyárak szállítására. A nagyvállalat eddig 25 országban telepített komplett üzemeket, s az ilyen szállítások iránt újabban a tengerentúlról érdeklődnek. (MTI) Az év első munkanapján Munkásgyűlések, tervek Országszerte sok gyárban , lÜHkásgyűléssel kezdődött 1983 első munkanapja. A kollektívákat a vállalatvezetők tájékoztatták az elmúlt év gazdasági eredményeiről, 8. ismertették a legfontosabb idei feladatokat. A két ünnep között az üzemek többségében nem dolgoztak, ez idő alatt a karbantartó csoportok elvégezték a szokásos javításokat és szereléseket, így az új év első napján valamennyi termelőberendezés hibátlanul állhatott munkába. Máshol viszont ezen a napon nagy karbantartás kezdődött, s az ott dolgozók még egy-két hétig szabadságon lesznek. Nagykanizsán a dunántúli kőolajipari gépgyárban rendezett gyűlésen a vállalat vezetői elmondták: a gyártástechnológiák korszerűsítésével jobb minőségű szerszámokat és szerelvényeket kívánnak gyártani a hazai szénhidrogén-ipari felhasználóknak. Egyebek között megkezdik olyan hosszú élettartamú kőzetfúrók sorozatgyártását, amelyek alkalmazásával lényegesen csökkennek a kitermelési költségek. A termékválaszték bővítését, a minőség javítását és az export mintegy 20 százalékos növelését tervezik a székesfehérvári könnyűfémműben. A vasárnapi műszak kezdetekor a munkásgyűlésen a gyár igazgatója arról szólt, hogy az év során számos új termék előállítását kezdik meg, s szóltakk arról is, hogy az új termelőkapacitásokkal a legkeresettebb termékeket kell előállítani, mert csak így biztosítható az ágazat jövője. A székesfehérvári Videotonban is munkásgyűléssel kezdték az új évet. A vállalat vezetői arról tájékoztatták a kollektívát, hogy 1983-ban a termelésben 15 százalékkal növelik a számítástechnikai termékek részarányát, és csökkentik egyes szórakoztató elektronikai készülékek termelését. Feketefehér televízióból például már csak 75 ezret, színes készülékekből viszont a tavalyinál többet, 60 ezret gyártanak a belkereskedelemnek. Ez utóbbiak közül 18 ezer készüléket távszabályzóval, 5 ezret pedig a képújság vételére is alkalmas dekóderrel látnak el. Új gyártmányukból, a sztereó magnós táskarádióból, valamint a magnós autórádiókból is bővül a termelés. Az év első munkanapján, reggel 6 órakor a külszíni fejtésen dolgozó visontai bányászok gondos előkészítés után hozták mozgásba a gépeket. Íriszen az újévi ünnep miatt — kivételesen — 24 órás munkaszünetet tartottak az egyébként folyamatosan üzemelő bányában. Ebben az évben 7 millió 300 ezer tonna szén felszínre hozatalát tervezik. Fontos feladatuknak tartják a Gagarin Hőerőmű fűtőanyagigényeinek pontos, naprakész kielégítését. Ez az erőmű termeli ugyanis a szénre alapozott hazai villamos energia felét. A legtöbb élelmiszer-ipari vállalatnál is munkába álltak, de például a kaposvári húskombinát sonkakonzervüzemében éppen ezen a napon nagyjavítás kezdődött, így a következő két hétben csak a tink-szakemberek dolgoznak az üzemben. A munkások egy része is segít a karbantartásban, mások a szomszédos húsüzemben dolgoznak. A húskombinát egyébként a nagyobb exportfeladatokhoz már biztosította az alapanyagot; a vágásra szánt sertések 95 százalékát szerződéssel lekötötte. A Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat exportszállítással kezdte az új évet. Gyorsfagyasztott csemegekukoricával megrakott kamiont indítottak útnak Dániába. A vállalat az idén mintegy 5 ezer tonna mélyhűtött zöldséget és gyümölcsöt szán exportra. A konzervipari vállalatoknál holt szezon van, ami jó alkalom a felújításra és az új gépsorok beállítására. A Nagykőrösi Konzervgyárban vasárnap munkába állítottak egy új, nagy teljesítményű gépsort amely korszerű konzervzáró fedő lemezeket készít az eddigi gyűrűs-pántos és gumigyűrűs megoldások helyett. Az idén 100 millió zárófedelet készítenek, ez gyártmányaik 30 százalékához elegendő. Mivel gépszállítójuktól licencet is vettek, rövidesen más üzemek is bevezethetik az új módszert. (MTI) GELKA-ból SZELES Kisvállalat alakult Amikor a televízió, rádió, hűtő-fűtő, elektromos készülékek javítására szervezett ügyeletről adtunk hírt az év végi ünnepekben, utoljára írtuk le a cégelnevezést: GELKA. Jóllehet nem szűnik meg a Gépipari Elektromos és Karbantartó Vállalat, de lényeges szervezeti változás következik be. Az a cég ugyanis, amelyet mi az előbbi megjelöléssel nap mint nap felkerestünk a javítások miatt, rövidesen új embléma alatt állítja ki a vállalt szolgáltatásról a munkalapokat: SZELKA, Szegedi Elektromos Karbantartó Kisvállalat. A változás természetesen nem csupán névvariáció. A lényeg, hogy kisvállalat. Erről kérdeztük Kakuszi Gézát, a jogi státusát tekintve új szolgáltató cég igazgatóját. — Mit tart legfontosabbnak a január elsejével alakult új vállalat működésében? — Haddd idézzem a leglényegesebbet, ennél jobb megfogalmazást én sem tudok: „A kisvállalat egyik lényeges sajátossága, hogy az alapító szervvel való kapcsolatát a hagyományos vállalatoktól eltérően kevéssé jellemzik a különféle előnyös vagy hátrányos megkülönböztető beavatkozások. Az alapító szerv a kisvállalat eszközeit nem vonhatja el és a kisvállalattal szemben szanálási eljárás nem folytatható le. Ha a kisvállalat veszteségesen gazdálkodik, illetve gazdálkodása miatt alapjaiban hiány keletkezik — és ezt saját erejéből rendezni nem tudja —a szerv megszünteti a kisvállalatot.” . ■— Érthetem úgy is, hogy a SZELKA-nak ezentúl még jobban kell ügyelnie, hogy a saját lábán megálljon? — Ha arra gondolunk, hogy a veszteség egyenlő a bukással, akkor feltétlenül. — Nyereséges volt-e a GELKA Csongrád megyei kirendeltsége? — Igen. — Mi hozta a pénzt? — Egyrészt a lakossági szolgáltatások, másrészt a közületi megrendelések, a központi antennarendszerek szerelése és javítása. — És melyik hozta a többet? — A második. — És mi marad? — Az első. — Ki végzi ezután a „pénzesebb" munkát? — A GELKA. Az ugyanis nem szűnt meg, hanem mint országos vállalat, itt marad egy részlege a megyében a régi nevén, afféle szakmai „háttérként”, és többek között az említett nagyobb nyereségű közületi szolgáltatásokat is megtartja. — Meg lehet élni a lakossági szolgáltatásból? — Természetesen meg, sőt egyértelmű, hogy most már ha tetszik, ha nem, ebből kell! Csak hát remélem, érthető, hogy sajnáljuk, ha például olyan üzletet vesznek ki a kezünkből, mint az antennarészileg mimikája, amelyik például 30 százalékos nyereséggel dolgozott, szemben az utóbbival, amelyik 4—6 százalék. — Sajnálnám is a vállalatot, dehát ezt megteszi saját maga. Én, a megrendelő viszont engedje meg, hogy örüljek. Ha jól értettem, ezek után még fontosabb lesz, hogy a készülékemet gyorsabban, pontosabban, egyszóval jobb minőségben javítsák meg. — Természetesen a követelmények nőttek a szolgáltatásunkkal szemben, de bízom benne, hogy ezeknek meg is tudunk felelni. — Mit ígér a SZELKA? — Nem akarom megismételni feleletként, amit az előbb elmondott, de azt még hozzátehetem, határozott célunk, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsük a lakossági reklamációkat. — Hogyan akarják elérni? — Túl azon, hogy a precíz munkát megköveteljük, igyekszünk megszüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy alkatrész-, anyaghiány miatt heteket álljon egy javításra váró készülék. Az önállósodással, önálló anyagibeszerzési és -készletezési lehetőségeink is nyíltak, ami többek között azt is jelenti, hogy oda megyünk beszerezni, ahová jónak látjuk, és ahonnan biztosítani tudjuk a zavartalan munkánkat. Miután az országban mindenütt hasonló rendszerben alakultak át az eddigi GELKA-kirendeltségek, így hasonló lesz az érdekeltségük is, feltétlenül szükség lesz a készülékeket gyártó cégeknek arra, hogy több alkatrészt gyártsanak, juttassanak nekünk. Elvégre nekik sem lesz mindegy, hogy alkatrészhiány miatt ki kell-e cserélni egy hűtőgépet ,vagy egy televíziót. — Mi lesz azzal a megrendelővel aki egy-két hete a GELKÁ-nak adta be a porszívóját vagy kötött javítási szerződést? — Neki nem szabad megéreznie — hátrányosan legalábbis nem — a szervezeti változást, így érvényes minden olyan átalánydíjas szerződés, természetesen mindenféle megrendelés is, amelyet a régi név alatt vettek fel, kötöttek meg. ‘ — Az'Úi 'ri@v‘-tíífcaedit jelöl. Működési területük? — Szeged és az egész szegedi járás, az eddig hozzánk, vagyis a GELKÁ-hoz tartozó Kistelek szervize ugyancsak önálló lesz. I. Zs. M tSéka legsikeresebb évre Fennállása óta a legsikeresebb évét zárta 1982-ben a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár. Tőkés exportjukat az előző évihez viszonyítva 25 százalékkal növelték. A KGST-tagországokba irányuló szállításoknál betartották az államközi megállapodásokban előírt mennyiséget és ütemet. A vállalat nyeresége meghaladja a 2 milliárd forintot. A termelési programot a piaci igényeknek megfelelően év közben többször is megváltoztatták. Új típusú futóműveket és más új konstrukciókat hoztak forgalomba. A régebbi termékeknél is számos korszerűsítést vezettek be a megrendelők igényei alapján. Az 1383-as indulást megfelelően előkészítették. Voltak olyan üzemrészek, amelyek már december elejétől azokat az öntvényeket, alkatrészeket gyártották, amelyekből az új esztendő első munkanapján megkezdődött az újabb Rába-futóművek, motorok, tehergépkocsik, mezőgazdasági erő- és munkagépek, kisállattartó berendezések szerelése. Ebben az évben már beépítik az első új típusú Rába-motorokat is a tehergépkocsikba valamint mezőgazdasági erőgépekbe. Ezek a motorok a jelenleg gyártottaknál jóval nagyobb teljesítményűek lesznek és jobban megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak. Megkezdték az előkészületeket egy 14 lóerős kistraktor gyártására is. 3 Tanácstapok: idiüzi választása Csongrád megyében lemondás, elköltözés, elhalálozás miatt 44 tanácstagi hely megüresedett. Betöltésükre a megyei tanács döntése alapján időközi tanácstagi választásokat tűztek ki január 29-re. A választást jelölés előzi meg, ami választókerületenként történik. Az alábbiakban ismertetjük Szeged öt választókerületének — ahol most választásokat tartanak — határait. 20-as számú választókerület: a Lenin körút páratlan oldala (7-től 27-ig). a Juhász Gyula utca páratlan oldala (1-től 5 B-ig). a Sóhordó utca páratlan oldala (15-től 17-ig), a Pusztaszeri utca páratlan oldala (1-től 11-ig), az Osztrovszky utca páros oldala (2-től 20-ig), a József Attila sugárút páros oldala (2-től 24-ig), a Komócsin Zoltán tér 11. és a Lenin körút által bezárt terület. 25. számú választókerület: a Középkikötő sor páratlan oldala (1-től 29-ig), az Odesszai körút páratlan oldala (1-től 31-ig), a Székely sor, a Torontál tér és a Középkikötő sor által határolt terület. 43. számú választókerület: a Római körút páratlan oldala (9-től 19-ig), a Szilléri sugárút páratlan oldala (1-től 25-ig), Tabán utca páros oldala (16-tól 42-ig), Tápéi utca páros oldala (2-tőől 28-ig) és a Római körút által bezárt terület. 69. számú választókerület: a Makkosházi utca páratlan oldala (1-től 9-ig), a Gáz utca páros oldala (2-től 8-ig), a Csongrádi sugárút páratlan oldala (79-től 141- ig), a Körtöltés, az Agyagos utca páros oldala (2-től 28- ig), a Dugonics temető és a Makkosházi utca által határolt terület. 107. számú választókerület: a Hattyas sor páratlan oldala (27-től 39-ig), a Máglya sor, a Rendező pályaudvar, a Hattyas sor páratlan oldala (41-től 77-ig), a Paprika utca páratlan oldala (1/A-tól 33-ig), a Világos utca páros oldala (2-től 12-ig), a Tompa utca páratlan oldala (5-től 7-ig), a Földműves utca páros oldala (22-től 48-ig), a Nyíl utca páros oldala (2-től 40-ig) által bezárt terület. Szegeden a jelölő gyűléseket egyidőben január 10- én 17 órakor tartják a következő helyeken: a 20. számú választókerületnek a Radnóti Miklós Gimnázium*ban, a 25. számú választókerületnek az OTKI Egészségügyi Főiskolában (védőnőképző) (Odesszai körút 31.), a 43. számú választókerületnek a Szilléri sugárúti általános iskolában, a 60. számú választókerületnek a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában (József Attila sugárút 122.), a 107. számú választókerületnek a Szabadság téri óvodában. A Szeged megyei városi tanács vb a választók névjegyzékét január 11. és 13. között a Széchenyi téri ügyfélszolgálati irodában közszemlére teszi. A névjegyzékkel kapcsolatban bárki észrevételt tehet, és az oda történő felvételükről az állampolgárok értesítést kapnak. A lakók kísérjék figyelemmel, hogy a névjegyzékben szerepelnek-e, s amennyiben hiányzik a nevük a listáról, az ügyfélszolgálati irodánál kérhetik a felvételüket. A szegedi járásban a baksi 10-es, 12-es, a balástyai 17-es, 29-es, a csengelei 1-es, a domaszéki 14-es, 28-as, a mórahalmi 29-es, az ópusztaszeri 31-es, a pusztaszeri 24-es, a rúzsai 27-es, 34-es, 37-es, a sándorfalvi 43-as, a szatymazi 4-es, a tiszaszigeti 17-es, 19-es, és a zákányszéki 37-es számú helyi tanácsi választókerületekben tartanak időközi választásokat.