Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

Vezetők: képzés és kiválasztás Javuló helyzet a MÉSZÖV területén A Fogyasztási Szövetkeze­tek Csongrád megyei Szövet­ségének elnöksége úgy két és fél esztendeje, 1980 no­vemberében tekintette át leg­utóbb, hogy a területéhez tartozó szövetkezeteknél — áfészek, takarék- és lakás­­szövetkezetek — milyen a vezetés helyzete, milyenek az irányító munka tapasztala­tai, s milyen módon lehet fejleszteni a vezetés színvo­nalát. Érthető, hogy e téma már akkor is fontos kérdés­ként szerepelt az elnökségi ülés napirendjén, hiszen tán sosem volt olyannyira fon­tos a vezető-irányító mun­kakörök szerepe, mint ma­napság, a mai nehéz gazda­sági helyzetben. Hiszen ma már nem elegendő, ha egy vezető szakmai-emberi tisz­tességgel látja el munkáját, az is elengedhetetlen, hogy képes legyen a folyamatos megújulásra, hogy a szüksé­ges változásokkal ne a kény­szerítő körülmények után kullogjon, hanem, ha lehet­séges — a fontos tendenciá­kat időben fölismerve — döntéseiben menjen elébe a változásoknak. Minthogy nagyon is sok múlik manapság a vezető­kön, a MÉSZÖV elnöksége nemrégiben újra áttekintet­te, vajon a hozzá tartozó szövetkezeteknél hogyan ala­kult az utóbbi években a vezetés színvonala, mennyi­ben felelnek meg a most dolgozó vezetők, s az után­pótlás gyakorlata a követel­ményeknek. A MÉSZÖV elnöksége meg­állapíthatta, hogy a két-há­­rom éve hozott határozatok, s az azok alapján megtett intézkedések lassan érezte­tik hatásukat a szövetkeze­tek vezetési színvonalának javulásában. Magában a szö­vetségi apparátusban az utóbbi néhány évben többen szereztek felsőfokú szakmai és politikai végzettséget, s nőtt a fiatal szakemberek száma. Így mostanra dolgo­zóik 94 százaléka rendelke­zik a munkaköréhez előírt szakmai képzettséggel (két dolgozójuk rendelkezik men­tesítéssel), s valamennyien megszerezték a beosztásuk­hoz szükséges politikai vég­zettséget Az áfészeknél is sokat ja­vult a helyzet az utóbbi években abból a szempont­ból, hogy egyre több vezető szerzett és szerez felsőfokú képesítést és tesz szert fel­sőfokú politikai képzettség­re. A fogyasztási szövetkeze­tekben dolgozó kereskedelmi vezetők 93 százaléka rendel­kezik immár az előírt vég­zettséggel, az egyetemet vagy főiskolát végzett szövetkezeti elnökök aránya pedig 14 szá­zalékról 57 százalék fölé emelkedett. Ezt mindenkép­pen jó aránynak kell elköny­velnünk, ha azt is hozzá­tesszük, hogy az áfészek el­nökeinek 43 százaléka 50 és 60 éves kor között van. Ha­sonlóképpen jelentősen ja­vult a takarékszövetkezeti vezetők képzettségének szín­vonala. Nyilván nincs sok értelme részletekbe bocsátkozni egy ilyen jellegű elemzés ismer­tetésekor, inkább az összesí­tett tanulságok tarthatnak számot érdeklődésre. Pél­dául az, hogy jelenleg is so­kan tanulnak tovább a fo­gyasztási szövetkezeteknél dolgozók közül, középiskolá­ban 80-an, egyetemen és fő­iskolán 11-en. Képesítést nyújtó szaktanfolyamokon 204-en tanulnak, szakmai to­vábbképzésben 74-en, politi­kai oktatásban 116-an vesz­nek részt. Évente több mint száz tanuló szerez kereske­delmi szakmunkás-bizonyít­ványt az áfészeknél (igaz, ez is kevés az időközben eltá­vozók pótlásához). Ezek az adatok minden­képpen biztatóak. A MÉ­SZÖV elnöksége azonban azt is megállapította, hogy most sem teljesen megnyugtató a vezetők utánpótlásának hely­zete, sok helyen hiányzik az a „második vonal”, amelyre a kádermunkában igazán tá­maszkodni lehetne. Ezért is fogadott el olyan irányelve­ket a testület, amely példá­ul a „második vonal” meg­teremtését hivatott segíteni, együtt a hármas követel­ményrendszer fokozottabb figyelembevételével. S ki­emelte irányelveiben azt is az elnökség, hogy a vezetők megítélésében „nagyobb fi­gyelmet kell fordítani­ az új iránti fogékonyság, az ész­szerű kockázat- és felelős­ségvállalás, a végrehajtás színvonalas megszervezése és ellenőrzése­­­­ fejlesztésére. Időközi választást tartottak Az elmúlt hét végén, szom­baton, időközi választásokat tartottak országszerte. Az­ Országos Választási Elnökség közleménye szerint az időkö­zi választások törvényesen, rendben megtörténtek. Bu­da­pesten a 41. számú or­szággyűlési választókerület­ben 19 ezer 396-an voltak jogosultak az országgyűlési képviselő időközi választá­sára. 82,4 százalékuk vett részt a szavazáson, érvénye­sen szavazott 15 ezer 841, ér­vénytelenül 136 választópol­gár. Az érvényes szavaza­tokból a jelölt 99,2 százalé­kot kapott, ellenszavazat 0,8 százalék volt. Ilyen módon a jelöltet, Pozsgay Imrét meg­választották képviselőnek. Az 1333 helyi tanácstagi választókerületben a tanács­tagok megválasztásában 218 ezer 776 választásra jogosult állampolgár közül 193 ezer 097 (88,3 százalék) vett részt. Szavazataikból érvényes 192 ezer 044 (99,5 százalék), ér­vénytelen 1053 (0,5 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre 191 ezer 141-et (99,5 százalék), elle­nük 903-at (0,5 százalék) ad­tak le. Hetvenkét tanácsta­gi választókerületben két, illetve több jelölt közül vá­lasztottak. Mind az 1333 he­lyi tanácstagi választókerü­letben megválasztották a ta­nácstagot. Csongrád megyében 45 ta­nácstagi hely üresedett meg, elköltözés, halálozás vagy lemondás miatt. A szavazás szombaton reggel 6 órakor kezdődött. A névjegyzékben szereplő 9255 választó közül 8450-en éltek választói jo­gukkal (91,3 százalék). Va­sárnapi lapunkban már kö­zöltük a Szegeden megvá­lasztott öt új tanácstag ne­vét. Most a szegedi járás új tanácstagjainak névsorát is­mertetjük. Baks, 10. sz. választókerü­let, Vidács Istvánná; 12. sz. vk. Pinjing Piroska. Balás­­tya, 17. sz. vk. Kardos An­tal; 29. sz. vk. Farkas Ele­mérné. csengele, 1. sz. vk. Törköly Péter. Domaszék, 14. sz. vk. Tanács Lászlóné, 28. sz. vk. Katona József. Móra­­halom, 29. sz. vk. Dobó La­jos. Ópusztaszer, 31. sz. vk. Mezei Gábor. Pusztaszer, 24. sz. vk. ifj. Szabó Sándor. Rúzsa, 27. sz. vk. Vecsernyés Sándorné: 34. sz. vk. Selymes Imrém­; 37. sz. vk. Gábor Zoltánná. Sándorfalva, 43. sz. vk. Gonda István. Szaty­­maz, 4. sz. vk. Maróti Erika. Tiszasziget, 17. sz. vk. .Nies­ne­r György, 19. sz. vk. Grün­­wald Vilmos. Zákányszék, 37. sz. vk. Masir József. Szegedi küldöttség utazott Szabadkára A testvérvárosi kapcsola­tok további elmélyítése ér­dekében szegedi tanácsi küldöttség utazott Szabad­kára tegnap, hétfőn reggel. A delegáció vezetője Papp Gyula, Szeged megyei város tanácselnöke, a küldöttség tagjai:­ Réti Csabáné dr. a városi tanács osztályvezető­je és Nagy László, a Szege­di Nemzeti Színház igazga­tója. A küldöttek kétnapos látogatásuk során különö­sen a gazdasági és kulturá­lis együttműködés kiszéle­sítéséről tanácskoznak > Kétezer autóbusz darabokban Ikarus-üzemcsarnok Évente kétezer autóbusz részegységeinek gyártására alkalmas üzemcsarnok építé­se fejeződött be hétfőn az Ikarus székesfehérvári gyá­rában. A négyezerötszáz négyzetméter alapterületű csarnokban azokat a busz­egységeket és tartozékokat készítik, amelyeket „csomag­ban” indítanak útnak Ma­dagaszkárba, Irakba, Ango­lába és Kubába, az ott mű­ködő összeszerelő üzemekbe. Az exportnak ez a módja várhatóan újabb területe­ket hódít majd, éppen ezért szükségessé vált a magas termelékenységet és kifogástalan minőséget ga­rantáló gyártási feltételek megteremtése. E célt szol­gálja az új üzemcsarnok, ahol elektronikus vezérlésű gépek, berendezések segí­tik a munkát. Az elkövet­kező hetekben többek kö­zött korszerű elektronikus vezérlésű lemezmegmunká­ló rendszer szerelését vég­zik el, élhajlító gépeket ál­lítanak munkába. A beren­dezések, gépek szerelése előreláthatóan márciusig tart. A székesfehérvári Ikarus­ban a napokban elkészültek egy korrózióvédelmi munka­­csarnok első részlegének az építéseivel is. Ebben látják majd el rozsdásodásgátló be­vonattal az alkatrészeket, részegységeket. (MTI) I 73. évfolyam 26. szám 1983. február 1., kedd " Ára: 1,40 forint Magyar—szovjet áruszállítási tárgyalások Magyar—szovjet áruszállí­tási tervegyeztető tárgyalás kezdődött hétfőn Záhony­ban. A két ország vasúti és külkereskedelmi szakembe­rei a hét végéig tartó ta­nácskozáson megvitatják a legfontosabb idei közös ten­nivalókat, egyeztetik szállí­tási tevékenységüket, és in­tézkedési tervet fogadnak el a vasúti szállítások üteme­zéséről. A plenáris megnyitót kö­vetően négy szekcióban ta­nácskoztak. A tavalyi szál­lítási terv teljesítését átte­kintő bizottság többek kö­zött megállapította, hogy az eredeti és közösen kitűzött célok megvalósítását az el­múlt esztendőkben számos tényező hátráltatta. A ko­csiellátás nem tartott lépést a megnövekedett szállítási­­ igényekkel, s ez mindkét, a határforgalomban érintett ország vasutasainak teljesít­ményén is érződött. Ennek el­lenére 1982-ben 12 millió­­ áru érkezett Záhonyba a Szov­jetunióból, s hazánk terüle­téről négymillió torna áru indult szovjetunióbeli ren­deltetési helyére, örvendetes eredmény, hogy több mint másfél millió tonnányi árut már a magyar szakszolgála­ti helyeken raktak át széles nyomtávú kocsikba. A záhonyi áruszállítási tárgyalásokba szerdán be­kapcsolódnak a jugoszláv szakemberek is, akikkel a hazánkon át történő és a Szovjetunióba irányuló tran­zitszállítások legfontosabb tennivalóit vitatják meg. A tárgyalások pénteken a határozatokat és a feladat­terveket rögzítő okmányok aláírásával fejeződnek be. Ili buszok, épült pályaudvarok Volán-tervek Viszonylag szűkös anyagi lehetőségei ellenére a Volán ebben az évben is sokat tesz a jobb utazási körülmények megteremtéséért, a személy­szállítás színvonalának eme­léséért. Tovább bővíti esz­közparkját és korszerűsíti állomáshálózatát. Az idén csaknem 700 új Ikarus autóbuszt vásárolnak, melyek részben a már ki­szolgált régi típusok helyébe lépnek, részben valamelyest növelik a jelenlegi, mintegy nyolcezres autóbuszparkot Folytatódnak a pályaudvari beruházások is: Orosházán, Várpalotán, Békéscsabán és Csornán javában épül az új autóbuszállomás, Karca­gon, Marcaliban, Siófokon és Szigetváron pedig hama­rosan megkezdődnek a mun­kálatok. Az utasok kényelmének fokozásában, az utazási kö­rülmények javításában azon­ban — a nagyobb ráfordí­tást, beruházást igénylő meg­oldások mellett — egyre in­kább előtérbe kerülnek azok a módszerek, amelyek nem annyira pénzt, mint inkább körültekintőbb szervezést, lelkiismeretesebb munkát kívánnak. A zsúfoltság csök­kentésére a helyi és elővá­rosi közlekedésben egyre több helyen számítógéppel határozzák meg a járatok optimális sűrűségét Ugyan­csak a kényelmesebb uta­zást szolgálja a lépcsőzetes munkakezdés. A Volán illetékesei azt ígérik, hogy folyamatosan korszerűsítik a menetrende­ket, felkutatják az újabb utazási igényeket, s számba­­veszik a meghosszabbodott hétvégék utazási tapasztala­tait. A korábbiaknál még nagyobb gondot fordítanak a vasúti és a busz-menetren­dek egyeztetésére, megszün­tetve az értelmetlen párhu­zamosságokat, megteremtve a zavartalan csatlakozás le­hetőségét. E munka nagysá­gát jelzi hogy naponta 13 ezer autóbuszjárat csatlako­zik a vasúthoz. A járatok pontosságával nincs különösebb gond; a tavalyi adatok szerint a buszjáratok alig egy-két ti­zed ezreléke maradt csak ki, s nem haladta meg a fél ezreléket a késve érkezők száma sem. A tisztaságra is több gon­dot fordítanak az eddigiek­nél: egyre szaporodik azok­nak a szolgálati helyeknek a száma, ahol mód van a buszok külső tisztogatására, a belső takarításra. A pá­lyaudvarok tisztántartására az eddiginél nagyobb szám­ban alkalmaznak saját dol­gozókat, illetve szerződéses munkavállalókat. Szintén az utazók kényel­mét szolgálja a jegykiadás gépesítése: eddig már csak­nem 2500 helyközi járaton szerelték fel az Almex tí­pusú jegykiadó gépet, s az idén további 50 buszon he­lyezik el. A helyi autóbuszo­kon egyre több városban vezetik be a jegylyukasztá­­sos módszert — január else­jétől például Pécs, Székes­­fehérvár és Tatabánya uta­sai lyukaszthatják jegyeiket az új szerkezetekkel. I ✓ Im­forplmi A Belkereskedelmi Minisz­térium legutóbbi áruforgalmi gyorsjelentése szerint a la­kosság 1982-ben több mint 410 milliárd forintot költött áruvásárlásra, pénzbevételei­nek nagyobb hányadát, mint 1981-ben. A kiskereskedelmi forga­lom 1982-ben folyóárakon 7,8 százalékkal haladta meg az előző évit. összehasonlít­ható árakon a növekedés va­lamivel 1 százalék fölött volt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma a tervezett mértékben alakult, a ruhá­zati kereskedelemben némi lemaradás volt tapasztalha­tó, a vegyesiparcikk-keres­­kedelem valamelyest túltel­jesítette a tervet. A szövetkezetek részese­dése a teljes forgalomból az 1981. évi 36,4 százalékról 36,7 százalékra növekedett. Az elmúlt évben a keres­kedelem összességében ki­egyensúlyozott ellátást nyúj­ gyorsjelentés tett a lakosságnak. Élelmi­szerekből kifogástalan volt, a ruházati cikkekből pedig javult a kínálat. A vegyes iparcikkek közül a háztar­tási vegyi termékek — első­sorban a mosószerek — kí­nálatát kedvezőtlenül befo­lyásolta a nyári—őszi hóna­pokban az ipar anyagellátá­si gondja. A tartós fogyasz­tási cikkekből és vasárukból — egy-két ismert cikktől el­tekintve, mint például a hű­tőgép, a bojler, a zár, a la­kat, a vasalás, a szeg — egész évben megfelelő vá­laszték állt a vásárlók ren­delkezésére. Egyes kultúr­­cikkekből szintén voltak át­meneti ellátási problémák, gyakran nem lehetett kapni gyermekbútort és alufóliát, de a kínálat összességében jó volt. Építőanyagokból és tüzelőfélékből a kereskede­lem többségében folyamato­san kielégítette az igénye­ket.

Next