Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

Új gabona­­tárolók Az idén megközelítően nyolcvan helyen építenek új raktárakat mezőgazdasági üzemek az év végéig a ta­valyinál mintegy 300—350 ezer tonnával több kukorica és búza elhelyezésére terem­tik meg a korszerű felté­teleket. Az építések egy része az úgynevezett célcsoportos be­ruházási keretből valósul meg. Ezekhez a beruházá­sokhoz az állam támogatást ad, amit pályázattal nyer­hetnek el az üzemek. Az­ ösztönzésre azért van szük­ség, mert a tárolótér-bővítés hovatovább halaszthatatlan, feladat. Stefan Andrei Budapesten Magyar—román külügyminiszteri tárgyalások Puja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn, tegnap hivatalos, baráti lá­togatásra hazánkba érkezett Stefan Andrei román kül­ügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Puja Frigyes fo­gadta. Jelen volt Barity Miklós hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A meg­érkezést követően a Kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar—román külügyminisz­teri tárgyalások. A megbe­szélésen részt vett Barity Miklós és Victor Bolojan. Este Puja Frigyes díszva­csorát adott vendége tiszte­letére a Külügyminisztérium vendégházában. A megbe­szélések ma, kedden foly­tatódnak. Tégla, cserép, gerenda Helyzetkép az építőanyag-ellátásról Ilyenkor, tavasz előtt a magánépítők legtöbbször az eget kémlelik, hogy mikor lehet elkezdeni a munkát, pénztárcájukat vizsgálják, érdemes-e alapozni, és a te­lefon mellett ülnek, hol mit lehet venni. Február végéig például kedvezménnyel kap­hatta a cementet, aki előre­látó volt. Magára vessen az a vásárló, a­ki, ha a körül­ményei engedték, nem hasz­nálta ki az alkalmat. Mint minden évben, az idén is a tégla, méghozzá a kis mére­tű a sláger. A bennfente­sek azt is tudják, hogy a tél végén reménytelen do­log erre várni, mert a régi gyárak csak a szabadban szárítanak, és egy-két napja köszöntött be a jó idő. Te­hát a piac még nem lehet telített. Ennek ellenére gyakran már hajnalban megkezdődik a téglavadá­szat Sokan a nyitás előtt ott topognak a TÜZÉP-tele­­pek kapujánál. Zsánerkép lett a reményteljes várako­zás, természetesen elsősor­ban a téglakeresők táborá­ban. A magánépítők mozgalma egyre izmosodik. A megyé­ben a VI. ötéves tervre elő­irányzott 20 ezer 500 lakás­ból közel 17 ezer — az ott­honok 83 százaléka — ma­gánerőből készül. A tégla­hiányra — kis méretű — egyelőre nincs gyógyír. A TÜZÉP szakemberei pró­bálják meggyőzni az öreg mestereket és az építtetőket egyaránt, hogy csak az ala­pozásnál használják a kis méretűt, de a jó ötletnek ritkán van foganatja. Sze­ged belvárosában egy öt­emeletes házat apró téglák­ból húztak fel, pedig most a rókusi telepen blokktéglá­ból megfelelő a kínálat. Ez a helyzet akkor, amikor a magánépítők a várakozás miatt a fekete levesből oly­kor nagyokat merítenek. Tavaly év végén a vásárlók a telepvezetőket cementki­rálynak, ma téglakirálynak nevezik. Mikor mi a sláger a hiánycikkek piacán, attól függ a becézgetés, és hogy milyen sok a hiánycikk, at­tól pedig a fekete leves. Aranyos dolog ez, de a szű­kös helyzetről legkevésbé a telep főnökei tehetnek. Most például, az év elején annyi a cement, hogy­ a teli zsá­koktól összeroszkadhatnának a raktárak. A magánépítőknek ebben az évben is tudomásul kell venniük, hogy 1983 sem lesz az igazi bőség, a zavar­talan kínálat szezonja, leg­­alábbis, ami a helyi piacot illeti. Előnyös tulajdonság marad, ha a tisztelt vásárló türelmes, kötélből vannak az idegei, erős a lába, sok a szabad ideje s gépkocsival rendelkezik. Ugyanis a TÜ­ZÉP ígérete szerint akkor lenne zökkenőmentes az el­látás, ha ... S itt nagy lé­legzetet kell venni. A TÜZÉP az ipar által biztosított, előre garantált mennyiségen felül a követ­kező tételeket igényelte a Csongrád megyei építőknek: 1,5—2 millió kis méretű tég­lát, 3—4 millió cserepet, 74 ezer köbméter kavicsot, 20 ezer négyzetméter húzott síküveget, 54 ezer négyzet­­méter öntött üveget, 60 ezer méter előfeszített gerendát, hogy paradicsomi állapot, jó ellátás legyen. A felsorolás nem teljes, ablakból, ajtóból, gömbfából, fűrészelt áruból több kellene, és többet is várnak a TÜZÉP-esek, vá­sárlók egyaránt. Senki nem állítja, hogy ismeretlen len­ne, milyen az igényszint. In­kább azt rebesgetik, nem tudni, vajon az ipar képes-e a kért mennyiség szállításá­ra. Persze az a mondás — segíts magadon ... — a ma­gánépítők körében nemcsak állandóan motyogott, hanem tetemre hívó szöveg. Jó öt­letet ad a szomszéd, amikor azt tanácsolja: keresd a he­lyettesítő anyagot. A csere­pet „cserélni” lehet palára, az előfeszített gerendát tér­hálós gerendára. Igaz, mos­dók, radiátorok, gáztüzelő berendezések helyére nem lehet mit ajánlani, ha hiány­cikként tartják számon. Márpedig a hivatalos előre­jelzés szerint ezekből sem mindig lesz olyan kínálat, ami mosolyt fakaszt a vá­sárló arcán. Ha előre kellene jósolni, akkor a magánépítőknek azt írhatjuk, hogy mielőtt az alapozáshoz kezdenek, kis méretű­ téglából és cserép­ből­­„spájzoljanak”. Homok, mész, cement elegendő lesz, de a tömör tégla és cserép miatt többször kell majd ko­pogtatni a telepen. Többek között ezt a jó tanácsot kap­tam a szakemberektől meg­késett újévi kívánság he­lyett, illetve még egyet, kös­senek az építők anyagbizto­sítási szerződést, mert így nyugodtabban kezdhetik há­zuk alapozását. Jóslatot bő­ven hallottam, ami az épí­tőanyag-ellátás prognózisát illeti. Egyik szakember sze­rint az idén jobb lesz a helyzet, mert kétszer is meggondolja a magánépítte­tő, hogy nekikezdjen-e a munkához Az év eleji tapasztalatok szerint a kereslet csökken. Remélhetőleg ez csak átme­neti állapot, hiszen az építők igazi szezonja tavasz végén kezdődik. H. M. Üdülők, részjegyekből Az üdülőszövetkezetek fej­lesztési programjáról tar­tott sajtótájékoztatót hétfőn Pál János, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetője a Cooptourist Üdülőszövetkezeteket szer­vező irodájában. Amint el­mondta, a szabad idő növe­kedése nyomán egyre na­gyobb az érdeklődés az üdülőszövetkezetek iránt. A szervező munka 1978-ban indult, s már négy helyen: Bükfürdőn, Gyulán, Hévízen és Agárdon épülnek, illetve részben már el is készültek üdülők a tagok részjegyei­ből. 73. évfolyam 50. szám 1983. március 1., kedd Ára: 1,40 forint A belügyminiszter látogatása Szegeden • Nyugdíjazás, kinevezés • Találkozó a jogi karon Tegnap, hétfőn Szegedre látogatott dr. Horváth Ist­ván, az MSZMP KB tagja, belügyminiszter, Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes társaságában. Délelőtt a Csongrád megyei Rendőr­­főkapitányságon ünnepélyes keretek között búcsúztatta el a nyugállományba vonuló dr. Kelemen Miklós rendőr vezérőrnagyot, aki több mint 38 évet töltött belügyi szolgálatban. Megjárta a rendőrtiszti pálya vala­mennyi lépcsőfokát, mígnem 25 esztendővel ezelőtt a fő­kapitányi posztra nevezték ki. Azzal a tudattal távoz­hat — mondotta a belügy­miniszter —, hogy szilárd közbiztonsági viszonyokat hagy maga után. Kiemelke­dő tevékenységet fejtett ki a megye közéletében is, 25 év óta a megyei párt-vég­rehajtó bizottság tagjaként segíti a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Kiemelkedő, értékes mun­kája elismeréseként, nyug­állományba vonulása alkal­mából az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést a tegnapi ün­nepi összejövetelen a bel­ügyminisztertől vehette át. Az új főkapitányt, dr. Barna Sándort, akit egy­­idejüleg ezredessé léptettek elő, a következő szavak ki­­séretében iktatta be tiszt­ségébe a belügyminiszter 1964 óta dolgozik a belügyi apparátusban, fontos funk­ciókat látott el, gazdag szakmai tapasztalatai, em­beri és politikai kvalitásai alkalmassá teszik e megnö­vekedett felelősséggel járó, fontos poszt betöltésére. A rendőr-főkapitányság vezetőjének új közbiztonsági helyettese dr. Horváth Sán­dor alezredes, a rendőr-fő­kapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdonvé­delmi osztály volt vezetője lett. Az új vezetők beiktatását követően a belügyminiszter részletesen szólt azokról a teendőkről, amelyekkel a belügyi szervek hatékonyab­bá tehetik munkájukat a rendelkezésükre álló erők­kel, eszközökkel. A koráb­biaknál nagyobb, összetet­tebb feladatokkal kell meg­birkózniuk. El kell érniük, hogy a különböző eljárások úgynevezett visszatartó ere­je jobban érvényesüljön, ugyanakkor fokozottabban élni a differenciált felelős­ségre vonás lehetőségeivel. A parancsnoki értekezle­ten — amelyen részt vett Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke, ,dr. Kereszty Béla, a megyei fő­ügyészség vezetője és dr. Kun László, a Szegedi Me­gyei Bíróság elnöke is — fölszólalt dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Méltatta dr. Kele­men Miklós érdemeit, föl­idézte pályafutását, a me­gye politikai, és­­ társadalmi életében betöltött szerepét, s hangsúlyozta, hogy tapasz­talataira, munkájára fontos testületekben továbbra is számítanak. Az új vezetők­nek pedig munkájukhoz sok sikert kívánt. * A belügyminiszter tegnap délután a József Attila Tu­dományegyetem jogi karára látogatott. Elkísérte Lad­vánszky Károly, dr. Komó­csin Mihály, dr. Barna Sán­dor és dr. Kelemen Miklós. Az egyetem rektora, dr. Kristó Gyula egyetemi ta­nár fogadta a vendégeket, és tájékoztatott az intéz­mény életéről, oktató-neve­lő, illetve tudományos mun­kájukról. Dr. Veress József, tanszékvezető egyetemi ta­nár, a jogi kar dékánja a különböző tanszékek tevé­kenységéről beszélt, dr. Pó­­lay Elemér professzor pe­dig a kar tudományos munkáját ismertette. Fel­szólalt a belügyminiszter is,­ aki a belügyi apparátus ál­talános és szakmai művelt­ségének gyarapítása érdeké­ben hangsúlyozta az egye­temeken folyó képzés fon­tosságát. Szólt a közrend és közbiztonság helyzetéről, a bűnüldözésben megnöveke­­­dett feladatok ellátásáról.­­ Az­­ eszmecserén a jogi kar vezetői közül számosan mondták el véleményüket. Dr. Horváth István és Ladvánszky Károly az esti órákban visszautazott Bu­dapestre. Nagy László felvételei Dr. Horváth István (balról) gratulál az új megyei fő­kapitánynak. Az asztalnál dr. Komócsin Mihály és Molnár István rendőr ezredes, főkapitány-helyettes A belügyminiszter átadja a kitüntetést ifj. Kelemen Miklósnak Beiratkoznak az elsősök Szegeden több mint 3 ezren Újra itt az idő: a követke­ző tanév első osztályosai nemsokára beiratkozhatnak életük első oktatási intéz­ményeibe. Szegeden 3100 leendő nebulót március 9-én és 10-én írathatnak be szü­leik a lakóhely szerint ille­­­­tékes általános iskolákba. Már most jó tudni: beirat­kozáskor szükség van a gyermek anyakönyvi kivo­natára, az iskolaérettséget tanúsító igazolásra és a szülő(k) személyi igazolvá­nyára is. Azok a gyerekek, akik nem jártak óvodába, iskolá­ra előkészítő foglalkozáson iskolabusz-hálózatról idén is az igényeknek megfelelő­en gondoskodik a városi ta­nács . vk művelődésügyi osz­tálya. vesznek részt, amelynek he­lyéről és idejéről a családok értesítést kapnak. A foglal­kozások befejezése után vég­zik el ezeknél az apróságok­nál az iskolaérettségi vizs­­­gálatot. Mint korábban, ezúttal is az aránytalanságok megszün­tetése érdekében szükséges Szegeden a leendő elsősök egy részét más iskolákba irányítani. A lehetőségek részleteiről, az „átirányítás" módozatairól az érintettek szövetkezetek ,exportárutól megfelelő értesítést kapnak, s mint az előző években, az „átirányított”, tehát eseten­ként messzebb lakó gyerme­kek szállítása érdekében az Szövetkezetek exportja A szövetkezeti külkert­védelmi vállalatok, az á­fészek, és a mészövök vezetői hétfőn a SZÖVOSZ házában a fogyasztási r­elésének helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitat­ták meg. A mészövök szervezésé­ben 110­­ áfész ad exportter­mékeket. A legnagyobb mennyiségű export-árualapot — baromfit, nyulat, mézet, vegyes cikket — a mezőko­­vácsházi, az orosházi Áfész állított elő Százmillió fo­rintnál nagyobb értékű ex­portterméket állítottak elő a Zala, a Szolnok, a Fehér és a Csongrád megyei fogyasz­tási szövetkezetek is.

Next