Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felyial­Élt az Interparlamentáris Unió konferenciája Losonczi Pál fogadta a delegációk vezetőit Plenáris ülésen, az elfo­gadott napirendnek megfe­lelően általános vitával folytatódott kedden az Or­szágházban az Interparla­mentáris Unió V. európai együttműködési és bizton­sági konferenciája. A 28 or­szágból érkezett, mintegy 200 parlamenti képviselő elsősorban az európai biz­tonságot érintő kérdéseket elemezte, s — más-más szempontból ugyan — az együttműködés szorosabbá tételének lehetőségeit keres­te. Az általános vita résztve­vői egyetértettek abban, hogy a törvényhozó testüle­teknek fontos szerepük van a jelenlegi, kiélezett nem­zetközi problémák megoldá­sának elősegítésében Bár az európai és a világhelyzet megromlásának okairól a vélemények természetesen eltértek, közös volt az az álláspont, hogy a budapesti tanácskozásnak — éppúgy, mint az IPU eddigi hason­ló konferenciáinak —­ hoz­zá kell járulnia az európai légkör megjavításához, a fegyverkezési verseny meg­állításához, a leszereléshez. A felszólalók részletesen foglalkoztak a helsinki záró­okmány alapelveinek meg­valósulásával, a biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásával. Számos kérdésben, itt a humanitárius témák, az em­beri jogok problémái terén nem egyszer egymásnak el­lentmondó nézetek hangzot­tak el. Több, a NATO- országokból érkező képvise­lő például az Atlanti Szö­vetség közismert álláspont­jának adott hangot, egyet­értés mutatkozott azonban abban, hogy következete­sen meg kell valósítani a záróokmány rendelkezéseit, s Madridban haladék nél­kül megfelelő, kölcsönösen elfogadható megállapodásra kell jutni. Hasonlóképpen ellentmondó vélemények üt­köztek a vitában a fegyver­kezés, az eurorakéték tár­gyalásánál, de közös volt az óhaj, hogy vessenek véget a fegyverkezési versenynek amely súlyos veszélyt je­lent Európa népeinek. A keddi ülés első felszó­lalója a görög Dimitriosz Nianiasz olyan különleges bizottság felállítását java­solta, amelynek feladata lenne megvizsgálni: mi mó­don akadályozható meg az európai megosztottság el­mélyülése. Hans Klein, az NSZK de­legációjának tagja a nem­zetközi feszültség okaira ki­térve visszautasította a szo­cialista országok küldöttei­nek elemzését, védelmébe vette az úgynevezett nulla­megoldást. Andreasz Fa Visz, cipru­si delegátus támogatásáról biztosította azokat a javas­latokat, amelyek alapján a Balkán-félszigetet és Közép- Európát atomfegyvermentes övezetekké nyilvánítanák. Laben Kulisev bolgár kép­viselő hangsúlyozta: a Szov­jetunió javaslatainak elfo­gadása az Európát fenyege­tő rakétaveszély problémá­jának megoldását jelentené. Az NDK küldöttségének vezetője, Herbert Fechner a katonai tömbök közötti szerződések megkötését szorgalmazta. Leszögezte: a békét fenyegető veszély mindenekelőtt az amerikai rakétatelepítési tervekből származik. Marcel Prud Homme, a kanadai küldöttség vezető­je az IPU-tanácskozást ar­ra sürgette, hogy — a mad­ridi­ értekezlettel egyetem­ben — állapodjék meg­­ az emberi jogok és embe­ri kapcsolatok­­­ kérd­éskö­rét vizsgáló­­ szakértői ülés ös­­­szehí­vásában. Niels Diederich, az NSZK szövetségi gyűlésének­­ kép­­­viselője hangsúlyozta a két német állam szerződéseinek fontosságát, és a " felelősségét az európai enyhülési­­ folya­matban. El­iot Livitas ame­rikai küldött, kongresszusi képviselő szerint feltétlenül szükség van az amerikai és a szovjet fegyverzetek köl­csönös és ellenőrizhető csökkentésére. A délelőtti tanácskozás befejeztével L­osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hi­vatalában fogadta a konfe­rencián részt vevő delegá­ciók vezetőit. Az esemé­nyen jelen voltak az Inter­parlamentáris Unió vezetői, és az IPU magyar nemzeti bizottságának tisztségviselői. Darvasi István, a magyar küldöttség tagja kijelentet­te: az, hogy nincs egységes véleményünk bizonyos kér­désekben,­­ józan ésszel nem lehet elfogadható indok ar­ra, hogy rakétákkal, nukleá­ris robbanófejekkel­­ ront­sunk egymásnak. A fegy­verkezési hajszéa önmagában is rendkívül veszélyes, azt azonban mindnyájan jól tudjuk, hogy fikciók alap­ján nem lehet háborút in­dítani. A Szovjetuniónak tulajdonított támadó szán­dék pedig közönséges fik­ció. Ennek legjobb bizonyí­téka, hogy az enyhülés évei óta egyetlen példáját semi láttuk annak, hogyha másik tárgyaló fél a Szovjetunió bármely javaslatát komo­lyan fontolóra vette vol­na. Minden alap megvan ahhoz — zárta beszédét —, hogy itt, Budapesten, továbbépít­sük azt a bizalmat, amelyet az unió ezt megelőző négy európai együttműködési és biztonsági konferenciáján sikerült egymás iránt ki­építenünk. A keddi vita során kifej­tette véleményét Björn Stordrange (Norvégia), Léon Bollendorff (Luxemburg), Pür Gransted (Svédország), Arne Christiansen (Dánia), Miranda (Portugália),­­ Ma­nuel Medina Ortega (Spa­nyolország), Daniel Mica (USA) és H. Krill de Ca­­pello, az UNESCO megbí­zottja. A plenáris ülés végezetül megválasztotta az elnökeit azoknak a bizottságoknak, amely csoportokban szer­dától folytatják tanácskozá­sukat a képviselők, mégpe­dig a biztonság és a lesze­re­lés, a gazdasági együtt­működés, valamint a huma­nitárius kérdések témakö­reinek áttekintésével. Este a konferencia részt­vevői Szentendrére látogat­tak, a művelődési központ­ban részt vettek a Magyar Rádió gyermekkórusa és a Budapest Táncegyüttes kon­certjén. Lázár György látogatása a főváros VII. kerül­etében A főváros egyik legki­sebb, de legsűrűbben lakott városrésze a VII. kerület, közismert nevén az Erzsé­betváros — ide látogatott kedden Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke. Elkísérte Ki­rály Andrásné, a budapes­ti pártbizottság titkára. A kora délutáni órákban kezdődött a program a ke­rületi pártbizottság székhá­zában, ahol a kerület éle­téről, a lakosság közérzeté­ről, a munkában elért ered­ményekről és tennivalókról tájékoztatták a kormány el­nökét. Nádasdi József, a pártbizottság első titkára el­mondta, hogy itt is fokozott várakozással tekintettek a Központi Bizottság áprilisi ülése­­ elé, amelynek hatá­rozata kedvező fogadtatásra talált. Az állásfoglalás­t: vélekednek az emberek, a köz dolgai iránt felelősség­­gel viseltető pártonkívüliek is — megnyugtatóan fejezi ki bevált politikánk foly­tatását, reálisan megerősíti a kitűzött célokat és fokozza a cselekvőkészséget Most a teendők egységes értelme­zésén van a sor, s azon, hogy mindenki tudása, te­­hetsége szerint, tisztességgel helytálljon a munkában. Lázár György átadta Er­zsébetváros vezetőinek és lakosságának az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács­­ üdvözletét, további sikereket kívánva a munkában, a közösségi és az egyéni boldogulásban. Ehhez ösztönzést, további lehetőségeket ad a Közpon­ti Bizottság állásfoglalása, amely — a kormányfő sza­vaival — „harci felhívás” a nehézségek leküzdéséhez újabb eredmények elérésé­hez. Politikai, ideológiai ér­telemben és a munkában is fejeződjék ki az egyetértés a párt útmutatásával, s így biztosan előbbre juthatunk — tette hozzá. — Rövid sé­ta következett: a Dohány utcából a megszépült kör­nyezetű Almássy térre, a — teljes nevén — úttörő- és ifjúsági ház, szabadidő­­központba. Ezután a VII. kerületi In­gatlankezelő Vállalatnál tett látogatást a Minisztertanács elnöke. Az 1982. évi ered­ményeiért Kiváló Vállalat címmel kitüntetett dolgozói kollektíva feladatairól Pul László igazgató és Sólyom István, a pári vezetőség tit­kára adott tájékoztatást. Az Állatorvostudományi Egye­tem volt a kerületlátogatás utolsó állomása, ahol Lázár Györgyöt Kardel­án Andor rektor és Rafai Pál párttit­­kár ismertette meg az ok­tató-, nevelő- és kutatómun­kával, az egyetem politikai, mozgalmi életével. Bemutat­ták a vendégnek több tan­szék tevékenységét, majd a kormány elnöke az egyetem vezetőivel és hallgatóinak képviselőivel találkozott­, s folytatott kötetlen beszélge­tést. A kerületi program a ké­ső délutáni órákban zárult..' 73. évfolyam­ 128. szám 1983. június 1., szerda Ára: 1,40 forint KGST-tanácskozások A hatékonyabb energiafelhasználásért Az öntözéskultúra fejlesztéséért Kedden Balatonfüreden megkezdődött a KGST fű­tőanyag és energia mérleg tervezési munkabizottság­á­nak szakértői értekezlete, amelynek központi témája a nagy energiaf­elhasználás meghatározása A négyna­pos eszmecserén Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió szakemberei vesznek részt. A szakmai tanácskozás meg­nyitóján a vendéglátó or­­­szág számolt be energia­­gazdálkodásának ésszerű­sítéséről, az ezzel kapcsola­tos eredményekről. A munkabizottság hét­éves működése alatt öt szabványt már­ elfogadtak, ezek közül Magyarország előterjesztése alapján hatá­rozták meg az alumínium­­olvasztók energiafogyasz­tására vonatkozót. A mostani tanácskozáson az alumínium hőkezelő be­rendezések a ■ sütőipari kemencék és ceítient ipari malmok­ szerepelnek napi­renden. Előterjesztik ezek energia­takarékosabb üze­meltetésére vonatkozó újabb módszereket,­ ismer­tetik az új berendezéseket. * Boglárlelén az Ipari Mi­nisztérium üdülőjében ked­den megkezdődött a KGST- országok könnyűipari állan­dó bizottsága ruházati ffl­­tözködéskultúra munkacso­portjának ülése. A négynapos tanácskozá­son Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió kép­viselői vesznek részt. Meg­tárgyalják többek között a ruhaipar fejlesztési irá­nyát, az öltözködéskultúrá­val kapcsolatos tennivalókat, a ruhaiparban alkalmazott mikrotechnika kérdéseit, a kutatások terén folytatandó együttműködést, valamint a jövő évi terveket. A tanácskozás pénteken jegyzőkönyv aláírásával fe­jeződik be. (MTI) Sárgul az árpa • Élénkül a piac Aszály fenyegeti a növényeket Bár a nyárias zivatarok­ból néhol istenes eső kere­kedett a napokban, általá­nosságban mégis a száraz­ság, a gabona korai érése okoz­ gondot mostanában a mezőgazdasági szakembe­reknek. Éppen a héten tart­ják azt az értekezletet, ame­lyen az aratásra való felké­szülést beszélik meg a me­gyei tanács, a termelő üze­mek, a Gabonafel­vásárló és az AGROTEK szakemberei. Úgy néz ki, idén is ko­rábban kezdődik a szoká­sosnál az aratás, sokfelé sárgul az őszi árpa. A szak­emberek attól tartanak, a terméshozamok is megsíny­­li­k a csapadékszegény ta­vaszt. Igaz, hogy eső keve­sebb hullott a kívánatos­nál, viszont az első jégesőn is túl vannak már a növé­nyek. Néhány kisebb kör­zetet kivéve nem okozott nagy kárt. Ahogyan a kis­termelők elmondták, apró szemű volt a jég, és esővel vegyesen esett, így ezen nem múlik a termés sorsa. Szedik a primőr burgo­nyát a járás krumpliterme­lő körzeteiben. Nagy terüle­ten termeltek Balástya, f­orrási kút, Kistelek térségé­ben. Talán ennek is köszön­hető, hogy most már elérhe­tő áron kerül a boltokba az újkrumpli, de ezzel az ár­ral még a termelők is meg­találják a számításukat. Nemcsak a szerda-szom­­bat-vasárnapi heti piacokon nagy a forgalom a szegedi Marx téren, hanem kedden és pénteken, a viszontel­adók piacán is. Itt nagy té­telben adják-veszik az árut, az­ ország minden részéből érkeznek ide kiskereskedőik, akik közvetlenül a terme­lőktől vásárolnak, és fris­siben viszik a standjukra, vagy másokéra a zöldséget. Már múlik a szezonja a zöldborsónak, földiepernek, most­­ a legkeresettebb a las­san érni kezdő germersdor­­fi cseresznye. Tartja vi­szonylag magas árát a sár­garépa és a zöldség. Az utóbbi napokban sokat esett a primőr paradicsom ára, lassan az átlagjövedelműek számára is elérhetővé válik. A falvak lakói szinte mindenütt foglalkoznak va­lamilyen korai zöldség ter­mesztésével. Ez most ele­gendő munkát ad, annál is inkább, mivel a­ termelők egy része nem hagyja sem a kis- sem a nagykereske­dőkre „ minden bizonnyal tekintélyes árrést, maga hordja el távoli piacokra az árut. Ez pedig, ha még­oly jövedelmező is, igen­csak fáradságos és időigé­nyes munka. A gyümölcsök és a szőlő egyelőre még csak gondo­zást, permetezést igényel. Mindenütt elültették már a szántóföldi zöldségeket, sok helyen a paradicsom­illetve a paprikapalántát elégette a nap, vagy a forró homokot verte rá a szél, né­hol újra kellett ültetni. A legtöbb helyen már ezzel a „foltozással" is végeztek. Általános panaszuk a ter­melőknek, hogy kevésbé ha­tásosak a növényvédő sze­rek, mint korábban. A vá­laszték is szegényesebb, a például a burgonyabogár el­len használatos szerből gyakran már az előírt mennyiség duplája sem öli meg a bogarakat. Ilyen ese­tekben váltani szokták a szert, ha van mivel. Amikor azonban sok vegyszert hiá­ba keresnek a boltokban, erre sem igen van lehető­ség. Ilyenkor persze életbe lép a hiánypszichózis is: aki végül hozzájut, az nem­csak annyit vesz belőle, amennyire közvetlenül szük­sége van, hanem beszerzi az egész nyárra valót, így az­tán gyorsan újból kiürülnek a boltok polcai. Nemcsak a földeken dol­goznak a falusiak ezekben a napokban. Épülnek, szé­pülnek a települések, kü­lönösen hét végén, amikor a családtagok is ráérnek, dolgozik mindenki az épít­kezéseken. Ahol van rá pénz és kapacitás, ott köz­­művesítenek is. Forrás­kú­ton és Zsombón például ezen a tavaszon bővítik, il­letve tisztítják, mélyítik a nyíl­tszel­vényes csatorna­rendszert. Gép mélyíti a csatornát, kapával csak „segítenek” neki

Next