Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

Ülést Már a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1983. augusztus 31-én, szerdán Szegeden Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára elnökletével kibővített ülést tar­tott, amelyen meghívottként jelen voltak a városi, járási pártbizottságok első tit­kárai, a városi, járási fegyelmi bizott­ságok elnökei. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A testület meghallgatta dr. Komócsin Mihály, a KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára szóbeli előterjeszté­sében a Központi Bizottság 1983. július 6-i üléséről szóló tájékoztatót. A pártbi­zottság a tájékoztatót egyhangúlag tudo­másul vette. Egyetért a Központi Bizott­ság 1983. július 6-i határozataival. Ál­lást foglalt abban, hogy a KB határoza­tát alkalmazva ez év végéig áttekinti a Csongrád megyei ipar helyzetét és meg­határozza továbbfejlesztésének irányelveit. Ezután dr. Sándor János, a megyei fe­gyelmi bizottság elnökének előterjesztésé­ben megtárgyalta A pártfegyelem alaku­lásáról és a fegyelmi munka főbb jellem­zőiről a XII. kongresszust követő időszak­ban című jelentést. A vitában a testület tagjai és a meghívottak közül felszólaltak: dr. Szalontai József, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság első titkára; dr. Dáni Mihály, a szegedi fegyelmi bizottság elnö­ke; Nagy Gizella, a Szegedi Textilművek munkásnője; Murányi György, a szegedi járási fegyelmi bizottság elnöke; Kabádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első titkára; Vincze Rókus, a csongrádi Tisza Bútoripari Vállalat párt­vezet­őségé­nek titkára; dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első­­ titkára; Gyenes András és Farkas Ferenc, a hódmezővá­sárhelyi fegyelmi bizottság elnöke. A pártbizottság a jelentés és az elhang­zott vita alapján megállapította: Megyénk párttagságának többsége pél­damutatóan él és dolgozik, teljesíti köte­lezettségeit. A párt vezető szerepe érvé­nyesül, a párttagság fegyelme egészében véve megfelel a kongresszus és a megyei pártértekezlet által megszabott követel­ményeknek. A pártszervezetek tevékeny­ségének, a párttagok aktivitásának növe­kedése mellett egyes párttagoknál tapasz­talható a szervezeti élet elhanyagolása, az aktivitás hiánya, bizonyos fokú közöm­bösség. A párttagok a fegyelemsértéseket álta­lában elítélik. Egyes fegyelemsértésekkel kapcsolatban — italozó életmód, közleke­dési szabálysértés, valamint vám- és de­vizavétségek — esetenként elnéző maga­tartás tapasztalható. A vezetők példamu­tatása a munkában, a társadalmi tevé­kenységben, az életvitelben, az emberek­kel való törődésben alapjában érvénye­sül. Ugyanakkor a vezetők egy kis ré­szénél tapasztalható szerénytelenség és szélsőség az anyagiak megszerzésében, esetenként az anyagiak hajszolása is. A pártfegyelmi munka a nehezebbé vált körülmények ellenére is egészében meg­felel a XII. kongresszus és a megyei párt­értekezlet határozatainak, a Szervezeti Szabályzat előírásainak. Sajátos eszközei­vel jól szolgálja a párt céljait, erősíti a fegyelmet. A vizsgálatok alaposabbak, mélyrehatóbbak voltak, jobban hozzájá­rultak a neveléshez, okulásul szolgáltak az érintett párttagoknak és környezetük­nek. A megyei pártbizottság elismerve az eddigi munka eredményeit, indokoltnak tartja, hogy az elkövetkező időszakban a pártfegyelmi munka, a fegyelmi helyzet további javulása még hatékonyabban se­gítse a XII. kongresszus, valamint a me­gyei pártértekezlet határozatainak végre­hajtását. A megyei párttestület a továbbiakban­­ elfogadta a megye gazdasága 1983. I. fél­évi fejlődésének tapasztalatairól, valamint a Központi Bizottság 1983. április 12—13-i határozata feldolgozásának politikai ta­pasztalatairól és a további pártfeladatok­ról szóló tájékoztatókat. Számvitel­i késésben Ügyvitelszervezési osztály alakult A Mezőgazdasági Ügyvi­telszervezési Iroda évente mintegy 60 millió forint értékű szellemi terméket hoz létre. Körülbelül 400 millió forintot érő ügyvi­­teltechnikai berendezést for­galmaz. A tegnap, szer­dán a Csongrád megyei téesz­­szövetség központjában ren­dezett tanácskozáson az iro­da három megyére kiterje­dő területi osztályt alakí­tott. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád mezőgazdasági nagyüzemei ezentúl igénybe vehetik a területi osztály szolgáltatásait. Az új szer­vezet a szegedi Felszabadu­lás Tsz­algyői úti nemiségé­ben dolgozik majd. Magyarországon a mező­­gazdasági termelés fejlődése mögött jelentősen lemaradt a számviteli munka színvo­nalának emelkedése. Csong­­rád megyében pedig az or­szágos átlagnál is rosszabb a helyzet, annak ellenére, hogy a pusztaszeri Hétvezér Tsz gesztorságával évek óta működik a Számvitelgépesí­­tési és ügyviteltechnikai Társulás, s néhány erősebb téesz jóval előbbre jár az átlagnál. Schneider Ferenc, a MÜ­­SZI igazgatóhelyettese el­mondta, az utóbbi időben túlságosan gi­tételessé vál­­tak a kapcsolataik a terme­lőüzemekkel. Ezért hozták létre immár a második te­rületi osztályt — az első Karcagon működik.­ Leg­főbb feladatuknak a szak­tanácsadást, a korszerű gé­pek elterjesztését, a szak­emberekkel való megismer­tetését és kezelőik kiképzé­sét tartják. Rendkívül hasznosak le­hetnek a terjedőben levő mikroszámítógépek a terve­zésben, a különböző alter­natívák kidolgozásában, a várható eredmények­­ leszá­mításában. Naprakész ada­tokat szolgáltatnál­, a dön­tésekhez. Ez korábban is így volt, jelentősek azonban e technika elterjedésének akadályai is. Elsősorban az, hogy meglehetősen drágák ezek az okos masinák, hoz­zájuk viszonyítva a mun­kaerő olcsónak száma. A másik, hogy előzőleg, a ter­melőszövetkezetek vezetői­nek nagy nemzedékváltása előtt az idősebb vezetők általában idegenkedtek az ügyvitel gépesítésétől. Igen rossz a szakember-ellátott­ság a legtöbb szövetkezet­ben. Ugyanakkor a fiatal, nemrégen végzett számítás­­technikusok sem szívesen költöznek falura. Ezek az akadályok csak lassan há­rulnak el. Az élenjárók gyakorlata, e berendezések megismeré­se azonban fölgyorsíthatja az ügyviteltechnika korsze­rűsödését. A pártbizottsá­­gok, a tanács és a téesz­­szövetség fölismerték ezt a lehetőséget, ezért minden támogatást megadnak a te­rületi ügyvitelszervezési osztálynak. / 73. évfolyam 206. szám 1983. szeptember 1. csütörtök Ára: 1,40 forint Őszi csúcsforgalomra készül a vasút Répa, kavics, zöldség, konzerv Az ősz a vasútnak is a legnehezebb erőpróba: ilyen­kor zajlik a mezőgazdasági betakarítás, fokozott ütem­ben termelnek a gyárak, az üzemek, nagy erővel folynak az építkezések-éaumfiSno a­­z igény a lakosság ellátását szolgáló fuvarozások iránt. A MÁV Szegedi Igazgatt­­ság dolgozóinak az év utolsó négy hónapjában mintegy 4,3 millió tonna árut kell el­szállítani. Ebből közel 3 mil­lió tonnát az igazgatóság te­rületén raknak vasúti ko­csikba, 520—550 ezer tonnát exportra terveznek szállítani. A legnagyobb feladatot idén is a cukorrépa fuvarozása adja, annak ellenére, hogy a tavalyinál kevesebb ter­mett. Az előzetes informá­ciók alapján körülbelül egy­millió tonna répa feladásá­val kell számolni. A tervek szerint szeptember 9-én kez­di a feldolgozást a mezőhe­­gyesi és a sarkadi cukor­gyár, a répa vasútállomások­ra hordása már a közeli na­pokban megkezdődik. A cukorrépa mellett közel 570 ezer tonna kavicsot és homokot­ adnak fel a vasút­­igazgatóság területén­­ levő bajai, dunavecsei, szalkszent­­mártoni, kiskunlacházi, ócsai és délegyházi berakóhelye­­ ken. Naponta 5—6 kavics­ vonalat indítanak útnak, de ennél többre lenne igény. Jelentős munkát ad az ex­portra kerülő gabona vala­mint a romlandó mezőgaz­dasági termékek, a zöldség­félék, a különféle gyümöl­csök, a burgonya, a konzerv továbbítása. Bács-Kiskun megyéből az elmúlt héten megindultak az almaszerel­vényeid. Hetenként 140 va­gont indítanak a Szovjet­unióba, az NDK-ba és Cseh­szlovákiába. A konzervgyá­rak szállítása egyenletes, fo­lyamatos, ami annak is kö­szönhető, hogy az exportra feladott konzerváruk jelentős részét a konténerekben to­vábbítják. A szállítás gépe­sítésének érdekében úgyne­vezett i „egyutas"1- rakodóla­pokat készítettek, melyek se­gítségével rövidebb idő alatt lehet megrakni egy-egy kon­ténert. E módszert elsősor­ban a Nagykőrösi Konzerv­gyárban alkalmazzák, ahon­nét ily módon továbbítottak az elmúlt hónapban hatezer tonna konzervet, befőttet. Sajnos, a rendkívül meleg, aszályos időjárás nem kí­mélte a zöldségféléket sem, emiatt a vártnál kevesebb zöldbáb, zöldborsó, uborka és paradicsom termett, ami érezteti hatását a feldolgo­zásnál a szállításnál is. Síe­lőből viszont jó termésre van kilátás, ezért főleg Bács- Kiskun megyéből nagyobb mennyiségű palackozott bort, pezsgőt és hordós bort fog­nak külföldre feladni. Csongrád megyéből az exportgabona szállítása lé­nyegében befejeződött. A­>. év hátralevő részében kettőezer tonna javító búzát­ küldenek Szabolcsba, ugyanakkor az ország más­ vidékeiről mint­egy ötvenezer tonna takar­mánybúza és -kukorica ér­kezése várható. A zavartalan áruszállítás érdekében a vasútigazgató­ság számos intézkedést tett. Minden körülmények között biztosítani akarják az ex­portszállításokhoz szükséges vasúti kocsik időbeni kiál­lítását, a szállítófelekkel együttműködve csökkenteni kívánják a MÁV és az ide­gen kocsik állomási tartóz­kodási idejét, javítani a ra­kodási készséget és növelni a szombati, vasárnapi és éj­szakai rakodásokat. Ez utób­bi érdekében ismét meghir­detik a hétvégi rakodási ver­senyt, szeptember 15. és de­cember 15. közötti időszakra ismét­ köthető őszi forgalmi megállapodás, amelynek tel­jesítése esetén a vállalatok jövő év első negyedévében jelentős kedvezményben ré­szesülnek. Még egy újdonság a vas­­útigazgatóság és partnerei kapcsolatában: a MÁV júli­us elsejétől nemcsak bírsá­golja a késve rakodókat, ha­nem maga is kártérítést fi­­zet azoknak, akik vele meg­állapodást kötöttek, s akik­nek belföldi fedett és nyi­tott kocsikban fuvarozandó küldeményeihez az egy hét­tel korábban megrendelt és visszaigazolt, a hét minden egyes napjára szóló kocsiigé­­nyét nem teljesíti. A kárté­rítéssel párosuló, hétnapos kocsimegrendelést a vasút az év végéig kísérleti céllal vezette be. Ezzel is szeret­nék pontosabbá tenni a szál­lítási információkat, szerve­zettebbé, egyenletesebbé ten­ni a rakodást, a fuvarozást. Gellért József Autódaruval rakodják a betongerendákat a dorozsmai pályaudvaron Augusztus utolsó napjai­ban valamennyi SZOT-üdü­­lőben befejeződött­ a nyári főidény, melynek három nőnapja alatt több mint 60 ezer vendéget fogadtak. A SZOT 214 üdülőépüle­tében nyáron fogadták a beutaltak mintegy 40 szá­zalékát, az idén 81 ezren k­aptak erre az időszakra családos beutalót, emellett 46 ezer felnőtt és 35 ezer gyermek, köztük 14 ezer szakmunkástanuló részére biztosítottak pihenési ki­­kapcsolódást. Egy-egy tur­nusban egyszerre 27 ezer női beutalt pihenhetett, telt ház volt valamennyi üdülő­ben. A SZOT-beutalók egyne­gyed része az utóidényre szól, tehát mintegy 100 ez­ren az év utolsó harmadá­ban, szeptembertől decem­­ber végéig vehetik igénybe a hűvösebb időjárásra is berendezkedett SZOT-ü­dü­­lők szolgáltatásait. Százti­zenöt olyan üdülője van a SZOT-nak, amely egész­­­en át fogadja vendégeit, közülük 30-ban nagyszülők, szülők pihenhetnek meg iskolás korú unokáikkal, gyermekeikkel. A több üdülőben főként gyógy- és f­anatóriumi beutalóval kaphatnak helyet a rászo­rulók. A tanév időszakában két gyermekszartatórium­­ot is működtet a SZO­I: Vajtán az enyhén mozgássérült gyermekeket. Kőszegen pe­dig az asztmatikus, légző­­szervi ártalmaikban szenve­dőket gyógyítják. Orvosi javaslatra négynezen gyógy­­k­úrakon vehetnek részt a gyermekek, akik a tanulás­ban sem maradnak le, hi­szen rendszeres oktatásban­ is részesülnek. Alkalmazkodnak a körülményekhez A közlekedés minden al­­gazata kielégítette nép­gazdaság és a lakosság ígér­eteit az év első felében — állapította meg szerdai ülé­sén a Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szak­szerve­zetének elnöksége. Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes beszámo­­lójából kitűnt: a helyi sze­mélyszállítás kilométer-tel­jesítményei 1,7 százalékkal növekedtek, ennél­­ valami­vel nagyobb arányban nőtt a szállított utasok­ száma. Az áruszállításban meg­állt a csökkenő tendencia. Jelentősen — több mint 20 százalékkal — fokozta tel­jesítményét a nemzet­közi közúti árusz­állítás, és 17 százalékkal javította ered­ményeit a vízi közlekedés. Az exportszállítások élén­külése is­ tapasztalható: a közúti közlekedésben 29,3 százalékkal, a vízi közle­kedésben csaknem szá­zalékkal növekedtek. A munkaerőhelyzetet megfelelőnek ítélte az el­nökség. A testület megálla­pította, hogy a minisztéri­umhoz tartozó vállalatok igyekeztek rugalmas­an al­kalmazkodni a megválto­zott körülményekhez.

Next