Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
2 Losonczi Pál beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról.) jön, azt a világközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nukleáris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atomfegyver birtokában levő államok kölcsönösen fagyasszák be a nukleáris fegyverkészleteiket. Úgy véljük továbbá, hogy mielőbb szerződést kellene kötni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról, s véget kellene vetni az újabb nukleáris fegyverfajták kifejlesztésének, a meglevők korszerűsítésének. Az újabb, egyre bonyolultabb fegyverrendszerek megjelenése ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy túlnőnek a meglevő megállapodások hatáskörén, s egyre nehezebbé válik a korlátozásuk és ellenőrzésük. A nukleáris leszerelési tennivalókkal szorosan összefüggő feladatnak tartjuk az e fegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott atomsorompó-szerződés erősítését, s ezzel párhuzamosan a nukleáris fegyvernek birtokában nem levő államok biztonságának szavatolását-A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodás baboy, hogy , ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott, ahol már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeövezeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagy jelentőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NATO-tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a világon létező fegyverzetek túlnyomó többsége és legpusztítóbb fajtái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézkedés lehetne a békét fenyegető cselekmények megelőzésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Az emberiség békés jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiterjesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogat. Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyver mentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. Elnök úr! Három évig tartó tárgyalássorozat után a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezte be munkáját. E záródokumentum hosszú évek óta az első lényeges és széles körű kelet-nyugati megállapodás, aminek jelentőségét az adott nemzetközi helyzetben aligha szükséges külön hangsúlyoznom. Kivételesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy döntött: összehívja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát. A madridi találkozó eredményes külügyminiszteri szintű befejezése reményt ad arra, hogy lehetséges a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbeli meggyőződésünket, hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmében, s a nívő ismét az enyhülési politikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként eddig is, a jövőben is hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum elveit, és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 195-ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen. A magyar kormány őszintén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező hatással a világ más térségeire is. Sajnos azonban, a szélsőséges körök politikája világszerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrányosan befolyásolja a válsággócok felszámolását célzó erőfeszítéseket. A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt be az el nem kötelezettek mozgalma, amelynek tagjai Földünk országainak és népességének nagy többségét képviselik. Újdelhi csúcsértekezletük újólag bizonyította, hogy az el nem kötelezettek igyekeznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak megoldását. A velük való együttműködés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatározásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, melyek az ENSZ távoltartására, különmegállapodásokra, egyes érdekelt feleknek a rendezési folyamatból való kirekesztésére irányulnak. Ezért történhet meg, hogy több mint egy évvel a Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása után az izraeli megszálló csapatok továbbra is Libanonban vannak, s folytatódik a Palesztina arab nép szenvedése és kiszolgáltatottsága. Nyilvánvaló, hogy a közel-keleti válság centrális elemének, a palesztin kérdésnek a megoldatlansága, s az igazságos és tartós rendezést célzó javaslatok elvetése csakis a válság további elmérgesedéséhez vezethet. A Magyar Népköztársaság meggyőződése, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvételével tartott nemzetközi konferencián lehet rendezni. A békéért küzdő erők aggodalmát az elmúlt időszakban nem csekély mértékben növelték a Közép- Amerika és a Karib-térség haladó országai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e válságokat sem lehet, az erőszak kategóriáiban gondolkodva, egyes hatalmak érdekeinek mindenek fölé helyezésével megoldani. Megoldásra itt is csak az vezethet, ha tiszteletben tartják az érintett népek önrendelkezési jogát, felhagynak a belügyekbe való beavatkozással, s lemondanak a katonai fenyegetés, a megfélemlítés, a gazdasági és politikai nyomás eszközeiről. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadalmi haladásért, az elnyomás és az újgyarmatosító törekvések ellen vívott küzdelmével. Támogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és békés megoldása érdekében tett közös lépéseket. Hasonlóképpen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság az indokínai országok erőfeszítéseit a délkeletázsiai feszültség csökkentésére, és támogatja a külügyminisztereik áprilisi és júliusi tanácskozásán megfogalmazott javaslatokat. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a ciprusi probléma olyan békés rendezésének, amely megfelel a szigetország mindkét népközössége érdekeinek, biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, el nem kötelezettségét, s kizár minden külső beavatkozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim apartheid politikája a széles körű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Namíbia esetében különösen szembetűnő, hogy a nemzetközi feszültség növekedése közepette aktivizálódnak az újgyarmatosítás erői. Hiába a rendezés elveit tartalmazó biztonsági tanácsi és közgyűlési határozatok, a dél-afrikai rezsim és külső támogatóinak stratégiai és gazdasági érdekei miatt Namíbia még mindig nem nyerhette el a függetlenségét. Egyesek önkényes, ENSZ-határozat által nem szentesített feltételeket szabnak. igyekeznek háttérbe szorítani a Swapót, a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselőjét A magyar kormány elítéli ezeket a törekvéseket, és szorgalmazza, hogy a párizsi Namibig-konferencia nyilatkozatával összhangban — hajtsák végre az ENSZ rendezési tervét. Elnök úr! A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Elnök úr! Minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam felelőssége a békéért A magyar kormány a felelősség ráeső részét vállalva mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van, a párbeszéd, a tárgyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. Úgy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében. az ENSZ-nek jelentős szerepet kell betöltenie Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya határozottan kiáll az ENSZ — alapokmány szerinti — szerepének erősítése, hatékonyságának fokozása mellett. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt és ezután is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködésben Meggyőződésünk, hogy nincs az a vitás kérdés, amelyet ne lehetne békésen, tárgyalások útján rendezni. A leghatározottabban elvetjük azt a korunkban öngyilkos alternatívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót. A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egybeesik az alapokmányban megfogalmazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra, hogy kivegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből. Küldöttségünk ebben a szellemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. Köszönöm ki «figyeljrifijtrt ' " ........... ' ■ Szombat, 1983. október 1.' A grenadai miniszterelnök látogatása Maurice Bishop, a Grenadai Népi Forradalmi kormány és az Új Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke — aki Lázár György miniszterelnök vendégeként, hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken a Chinoin gyógyszer- és vegyészeti termékek gyárának tevékenységével ismerkedett. A gyárlátogatásra elkísérte Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint Dömény János, hazánk Grenadában is és Richard Jacobs, Grenada Budapesten is akkreditált nagykövete. A vendégeket Soltész István ipari miniszterhelyettes, valamint Újpest és a gyár több vezetője fogadta, és tájékoztatták a grenadai kormányfőt az 1910-ben alakult, termékeiről világszerte ismert vállalat történetéről és jelenéről. Maurice Bishop a gyár vezetőitől a hatezer dolgozó szociális körülményeiről, a különböző anyagi és szociális juttatásokról érdeklődött A tájékoztatót üzemlátogatás követte: a termelőegységek vezetői a vendégeknek egyebek közt bemutatták az óránként 350 ezer darab tablettát préselő gépsort, valamint a steril és aszeptikus injekciókat gyártó berendezéseket. A nap folyamán Nagy János külügyminisztériumi államtitkár Unison Whiteman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést időszerű nemzetközi kérdésekről. Maurice Bishop délután találkozott a magyar sajtó munkatársaival. Bevezetőül tett nyilatkozatában rámutatott, hogy budapesti tárgyalásait szívélyes, meleg légkör«» isíUemezte, s különösen nagyra értékelte a Kádár Jánossal és Lázár Györggyel folytatott eszmecserét. Elismeréssel szólt arról az építőmunkáról, amelyet a magyar nép a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében végez. A látogatás során szerzett tapasztalatai közül kiemelte azokat az eredményeket, amelyeket a magyar mezőgazdaság ért el. A megbeszélések tartalmi kérdéseit elemezve a grenadai kormányfő elmondta, hogy azok célja elsősorban a két párt és kormány közötti kapcsolatok, az együttműködés bővítése volt. Az MTI munkatársának ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva Maurice Bishop elmondotta, hogy a tárgyalások során jó alapja jött létre a kapcsolatok további mélyítésének. Nemzetközi kérdésekről szólva a grenadai miniszterelnök utalt a közép-amerikai országok helyzetére, a gazdasági függetlenségük erősítését és a térség biztonságának megszilárdítását célzó erőfeszítéseikre. Kitért arra is, hogy a több államot magában foglaló Contadoracsoport tevékenysége elősegítheti a térség vitás kérdéseinek megoldását, stabilitásának megteremtését. Végezetül Maurice Bishop hangoztatta, hogy a társadalmi haladásért végzett munkájukban, a gazdasági felemelkedést szolgáló, országépítő terveik megvalósításában hasznosíthatják, s hasznosítani is kívánják a szocialista országok tapasztalatait is. Maurice Bishop látogatásának hivatalos programját befejezve néhány napot hazáikban pihen. . iéni. 1 ......... . Kína ünnepe Világtörténelmi horderejű — s mindmáig ható — esemény volt a Kínai Népköztársaság kikiáltása. A több évtizedes, áldozatos nemzeti felszabadító harc és vele párhuzamosan a társadalom szocialista átalakításáért vívott küzdelem, valamint a Szovjetunió internacionalista segítsége tette lehetővé, hogy legnépesebb országában 1949. október 1-én megkezdődhetett a szocialista építő munka. A kínai nép győzelme mindemellett az akkor még gyarmati sorban sínylődő vagy éppen felszabadult országok számára reménytkeltő példát jelentett. A fiatal köztársaság első évtizedének eredményei igazolták is a várakozásokat. Szorgos népe áldozatos munkájával és a szocialista államok tevékeny segítségével a népi Kína korszakos átalakításokat hajtott végre. Pedig az évszázados elmaradottság és a háborús pusztítások örökségének terhei nagyok voltak, imperialista fenyegetésnek is ki volt téve. Ebben a nehéz időszakban Kína természetes szövetségeseire a szocialista országokra támaszkodhatott. Sajnos, az ötvenes évek végén a kínai vezetésben felülkerekedő nacionalista-kispolgári irányzat képviselői voluntarista módon más irányt szabtak az ország útjának. Bel- és külpolitikában egyaránt torzulások következtek be. A „nagy ugrás”, a személyi kultusz, majd a „kulturális forradalom” és a „három világ” elmélete mérhetetlen károkat és szenvedéseket okozott a kínai népnek. A súlyos torzulások kiigazításához azonban 1976 után hozzáfogott az új vezetés. Belpolitikai síkon — a párt tekintélyének helyreállításában, a szocialista termelési viszonyok korszerűsítésében, valamint az életszínvonal emelésében — születtek is nevelősre méltó eredmények. Ám úgy látszik, hogy még mindig nem vonták le kellő mértékben mindennek a külpolitikai következtetéseit. A szocialista közösség államai — köztük hazánk is — a kölcsönösség jegyében változatlanul készek a viszony normalizálása«, sőt a kapcsolatok fejlesztésére. Az utóbbi egy-két évben e téren szerény clerelénés mutatkozik is. Korlátokat szab azonban e pozitív folyamatnak, hogy rendezetlenek maradtak Kína és főbb, vele szomszédos szocialista ország kapcsolatai. Abban a reményben azonban, hogy a meglevő elenfelek előbbutóbb megszűnnek, nemzeti ünnepén őszintén kívánunk Kína népének további sikereket a szocialista építőmunkában. Fogadás Kína nemzeti ünnepén Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális életünk több más képviselője. * A Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Li Hszien-Nien államelnököt és Csao Ce-jangot, az államtanács elnökét. MAGYAR—OSZTRÁK PÁRTKÖZI MEGBESZÉLÉS Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 29—30-án látogatást tett Budapesten Hans Katt, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Hans Kallót, akivel Szikszay Béla, az MSZMP osztályvezető-helyettese folytatott megbeszélést. LEONOR BORNAO látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 27—30. között látogatást tett Budapesten Leonor Bornao, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője. MAGYAR PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG GRÚZIÁBAN Pénteken folytatódott a magyar parlamenti küldöttsg látogatása a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságban. A magyar képviselők Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására érkeztek hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. SZŰRÖS MÁTYÁS FOGADTA GEORGE HABBAST Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta George Habbast, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet főtitkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban.