Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
2 Részvéttávirat Törökország északkeleti részét vasárnap földrengés-katasztrófa sújtotta, a mentőalakulatok — az eddigi jelentések szerint — 1000 halálos áldozatot ástak ki a romok alól. Háromszáz ember súlyosan megsebesült, többen közülük életveszélyesen. A mentőalakulatok a mostoha időjárási viszonyok — heves esőzések és lehűlés — ellenére folytatják a túlélők felkutatását. A törökországi településeket sújtott földrengés miatt Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban fejezte ki részvétét Bülend Ulusunak, a Török Köztársaság elnökének. Libanoni megbékélési konferencia • Genf (MTI) A genfi Intercontinental Szállóban hétfőn délután megkezdődött a libanoni megbékélési konferencia. A megnyitó ülésen, amelyen Amin Dzsemajel libanoni és Pierre Aubert svájci elnök mondott beszédet, a konferencia összes résztvevője megjelent Ezt követően a tanácskozást elnapolták keddre. Béketntetések # London (MTI—AP) A hét végén Európa-szerte ismét nagy tömegek tiltakoztak az új amerikai nukleáris rakéták telepítése ellen. A Londontól nyugatra fekvő Greenham Commons katonai támaszpont előtt — a szombati nagyszabású tüntetés után — vasárnap ismét több száz asszony gyűlt össze, hogy tiltakozzék a manőverező robotrepülőgének Nagy-Britanniában való elhelyezése ellen. A rendőrség őrizetbe vett nyolc asszonyt. Comiso (Reuter) Több mint száz asszony tüntetett vasárnap a szicíliai Comisóban, amelyet, az Olaszországba telepítendő 112 robotrepülőgép befogadására szemeltek ki. Az asszonyok, köztük külföldi békeharcos nők, a rakétatelepítés elleni tiltakozásuk kifejezéseként színes gyapjúfonalakat feszítettek ki a NATO-bázis bejárata előtt. Koppenhága (TASZSZ— ADN) Dániában a hét végén a második világháború utáni legnagyobb helyi békemegmozdulással befejeződött a leszerelés támogatására meghirdetett, akcióhét .Az ország mintegy 120 békebizottsága, a szakszervezetek és a legkülönbözőbb pártok által szervezett tüntetéseken több mint kétszázezer ember tiltakozott a nyugat-európai rakétatelepítés ellen. Moszkva (TASZSZ) Nagyszabású háborúellenes megmozdulásokon emelték fel szavukat az amerikai kormányzat fegyverkezési politikája és a nukleáris háború reszélyé ellen a szovjet emberek. Leningrádban összesen több mint négyszázezren vettek részt a város különböző pontjain rendezett tömeggyűléseken. Hága (MTI) A szombati hágai atomfegyver-ellenes tüntetés méreteiben felülmúlta a két évvel ezelőtti amszterdamit is, és arányaiban talán Európa legnagyobb ilyen megmozdulásának mondható — mutatnak rá a hétfői lapok a vasárnapi békefelvonulás után. Algéria nemzeti ünnepén összehangolt akcióval, 6000 katonai létesítmény elleni támadással kezdődött 29 évvel, 1954. november 1-én Algériában a nemzeti függetlenségért folytatott harc. A felszabadításért indított háború kirobbanásának emlékére ez a nap azóta az ország nemzeti ünnepe. A hosszú, kegyetlen, csaknem egymillió áldozatot követelő küzdelem nyolc évig tartott, ám végül sikerhez vezetett: az 1962-es eviani egyezményben Franciaországnak — több mint egy évszázados gyarmati uralma után — le kellett mondania a tengerentúli megyéjeként kezelt területről. Az új korszakot kezdő fiatal állam nagy léptekkel indult meg a gazdasági és társadalmi fejlődés útján. Nemzeti tulajdonba vették a népgazdaság alapjául szolgáló szénhidrogénkincset, államosították a külföldi olajtársaságokat. Gyors iparosítás kezdődött, földreformot hirdettek, megindult a szövetkezetek szervezése. A demográfiai robbanás ellenére (a lakosság alaposan megfiatalodott, lélekszáma pedig több mint a duplájára nőtt) tiszteletre méltó eredményeket értek el a közoktatás és az életszínvonal emelése terén. Következetesen előrehaladt a politikai intézményesítés folyamata is: a hajdani felszabadító mozgalom párttá szerveződött Új alkotmányt fogadtak el, amely már a szocialista irányzatú átalakulást állítja célként az észak-afrikai ország népe elé. A belpolitikai vívmányok mellett Algéria széles körű tekintélyt szerzett az elmúlt évtizedekben külpolitikai vonalvezetésével haladó antiimperialista politikai irányvonalával. Algír napjainkban is támogatja a gyarmatosításellenes erőket — elsősorban persze a fekete kontinensen —, emellett megbecsült tagja az el nem kötelezettek mozgalmának, s jó, folyamatosan bővülő kapcsolatrendszert épített ki a szocialista országokkal, közelük hazánkkal is. Nemzeti ünnepén őszinte tisztelettel és rokonszenvvel köszöntjük a baráti Algéria népét. Gromiko—Jensen eszmecsere célja, hogy a tárgyalások leple alatt megkezdhesse új, közép-hatótávolságú nukleáris rakétáinak telepítését Nyugat-Európában, s ezzel katonai fölényre tegyen szert a Szovjetunióval szemben — hangoztatta Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, amikor a Kremlben hétfőn fogadta Uffe-Ellemann Jensen dán külügyminisztert. A felek elsősorban nemzetközi kérdésekről, az európai középhatótávolságú nukleáris fegyverzetről tárgyaltak. Moszkva (MTI) Az amerikai fél kezdettől fogva gátolja a haladást a genfi tárgyalásokon, az a VÁLASZTÁSOK Argentínában Az első részeredmények tanúsága szerint a Polgári Radikális Unió szerepelt legjobban a vasárnap Argentínában tartott általános választásokon. A hétfő hajnalig megszámlált szavazatokból a Polgári Radikális Unióra 4,1 millió (55 százalék), a Jusztiszocialista Pártra (peronisták) pedig 2,8 millió szavazat (37 százalék) esett. MNB-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT KÍNÁBA A Kínai Népi Bank meghívására hétfőn Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének vezetésével küldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba. ÚJBÓL JEGYRE A VAJ November esejétől lengyelországban ismét csak jegyre kapható a vaj, a margarin, a asir. A hétfeá la tpókban jelent meg az erről szóló belkereskedelmi minisztériumi közlemény. ELHUNYT RASIDOV Hétfőn váratlanul elhunyt Saraf Rasidov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a legfelsőbb Tanács tagja — jelentették be Moszkvában. OKTATÁSI KÉRDÉSEKRŐL Hétfőn elutazott hazánkból az Elza Grecskina észt közoktatási miniszterasszony vezette szovjet delegáció, amely a magyar gyógypedagógiai oktatás, az ifjúságvédelem, valamint a közoktatás tervezési és pénzügyi kérdéseinek témakörében folytatot. tarsyalatokat Korfd, 1983. november 1 i harcok folytatnak • Georgetown (Reuter) A Grenadából érkező hírek tanúsága szerint a szigetország védői e partizánharc módszerével folytatják a harcot az amerikai és a karib-térségbeli inváziós erők ellen. A támadók veszteségei növekednek: a Pentagon által is megerősített adatok szerint vasárnap estig a szigeten folyó harcokban 16 amerikai katona vesztette életét, 77 megsebesült, három pedig eltűnt. Az intervencióban részt vevő amerikai fegyveres erőik létszáma — azt a katonai személyzetet is beszámítva, amely a szigetország partjai mentén cirkáló hadihajókon tartózkodik — immár eléri a 17 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy hét grenadai állampolgárra egy amerikai katona jut. Vasárnaptól Granadán a megszállók este nyolc órától reggel öt óráig terjedő kijárási tilalmat rendeltek el. Az amerikai katonák előkészületeket tesznek a szigetország teljes átfésülésére. Hírügynökségek a Pentagon szóvivőjének közlésére hivatkozva jelentették, hogy egy amerikai osztagnak sikerült elfogni Hudson Austin tábornokot, az október 19-i államcsíny irányítóját. Mint ismeretes, Washington az államcsínyt is ürügyként használta fel a sziget elleni támadásra. Az NBC amerikai televíziós hálózat vasárnap közölt értesülése szerint a Grenadán tartózkodó amerikai inváziós erők csak akkor távoznak a szigetről, ha Washington lehetőséget kap egy katonai támaszpont UMtesére, a Havanna (MTI) Az Egyesült Államok grenadai nagykövete arról tájékoztatta Kuba grenadai nagykövetét, hogy az amerikai inváziós erők 59 fogságba esett kubai sebesültet részesítenek orvosi ellátásban. Az elesett kubaiak számát Washington még nem közölte. A fogságban levő lobbi kubai hazaszállítását az Egyesült Államok attól teszi függővé, hogy mikor szűnik meg teljesen az ellenállás Grenadában. Az amerikai inváziós erők valószínűleg hosszú megszállásra rendezkednek be Grenadában, hogy hatalomra tudjanak segíteni egy bábkormányt — jelentette ki vasárnap este Havannában Ricardo Alarcon kubai külügyminiszter - helyeUes. A szovjet űrkutatás eredményei A Nemzetközi Űrkutatási Szövetség október közepén Budapesten tartotta 34. kongresszusát. A szovjet tudósok itt elhangzott előadásainak alapján tekintjük most át vázlatosan a szovjet űrkutatás legutóbbi három évének jelentősebb programjait BOLYGÓKUTATÁS A naprendszeren belül csak a Vénusz kutatása folytatódott 1981. október 30-án és november 4-én indított Venyera—13 és —14 bolygókutató szonda 1982. márciusában érte el a célját leszállóegysége elérte a bolygó felszínét. Ezek mérései megerősítették a korábbi igen szélsőséges, meleg széndioxidatmoszféra adatait és a felszínkőzet felépítését 1983. június 2-án és 7-én indult a Venyera—15 és —16 jelű szonda, amelyek ez év októberében érik el a bolygót és elliptikus pályára állnak a Vénusz körül. Elsősorban a légkör vizsgálatát illetve lokátorral a bolygó feltérképezését végezhetik el. TÁVKÖZLÉS 1981—83 időszakában is folytatódott a Molnyija—I, Molnyja—ill. Raduga, Ekran és Horizont, típusú távközlési műholdak indítása. Az első kettő elnyúlt ellipszis pályán kering, és elsősorban az Orbita és Interszputnyikhálózat részére dolgozik. A továbbiak egyenlítői stacionárius pályán keringenek, s részben a szovjet belső hálózatot, részben Távol-Kelet területeit, illetve külföldi vevőállomásait látják el műsorral. INTETfcKOZMOSZPROGRAM A Föld körüli térség vizsgálatára 1981-ben az Interkozmosz—21 és —22 nevű kutató műhold került pályára. Ezek mellett megemlíthetők a francia Oreol—3 és az indiai Baskhara—2 műholdak is, amelyek az együttműködés keretében Interkozmosz hordozórakétával indultak a világűrbe. ALKALMAZOTT PROGRAMOK A Kozmosz sorozat tagja között több műhold került pályára, amelyek a Föld erőforrás-kutatását, feltérképezését az óceán megfigyelését végzik. Ezek gazdasági hasznosítása egyre növekvő eredményeket mutat. Az időjárásjelző műholdak sorában például a Meteorhálózat már anyagilag önfenntartó, kiadásai megtérülnek a sokkal jobb előrejelzés és prognózis következében. CSILLAGÁSZAT Hosszabb idő után került sor kimondottan csillagászati kutató műholdak indítására. 1983. március 16-án indult az Asztron–1, amely francia műszereket, elsősorban egy jelentékeny távcsövet vitt magával. Igen elnyút elliptikus pályáin kering, 2000— 200 000 kilométer között, s erről végzi a távoli csillagok fényképezését. Az 1983. június 1-én indított Prognoz—9 még különösebb pályán, 380—720 000 kilométer között kering a Föld körül, s egy fordulatot 26,7 nap alatt tesz meg. Ezen végzi csillagászati és a kozmikus térségre vonatkozó méréseit. Űrállómas program A szovjet űrtevékenység nagy részét a Szaljut űrállomás programja és ennek kiszolgálása tölti ki. A hosszú ideig üzemelő Szaljut– 6 után 1982. április 19-én felbocsátották a Szaljut—7 űrállomást, amely jelenleg is üzemel. Ennek üzemeltetéséhez a korábban is alkalmazott Progressz teherűrhajót, a Szojuz—T szállító űrhajót és az új típusú Kozmosz—1443 űrmodult használták fel. 1982-ben a Szaljut—7 űrállomás felé először a Szojuz—T–6 űrhajó indult két űrhajóssal a berendezés üzembe helyezésére. Ehhez anyagot a májusban indított Progressz—13 teherűrhajó szállított, amely az anyag felszállításával előkészítette a szovjet—francia űrrepülés kísérleteit. 1982 júniusában a Szojuz —T–6 űrhajóval három fő indult az űrállomásra, köztük J. L. Chretien francia űrhajós. A fogyó anyagok pótlására 1982 októberben indult a Progressz—14 teherűrhajó, majd a következő Szojuz— T—7 űrhajóval újra három űrhajós indult az űrállomásra. Ennek a repülésnek jelentőségét az adta meg, hogy 19 évi szünet után újból női űrhajós indult a világűrbe Szvetlána Szavickaja személyében. Ezzel a nők űrrepülési lehetőségeivel kapcsolatos orvos-biológiai kutatások újból előtérbe kerültek. Az 1980-as évek fejlettebb technikája és a felhalmozott orvosi tapasztalatok jobb körülményeket alakítottak ki, amelyben a nők már jóval eredményesebben tevékenykedhetnek. Ez a program nyilván a következő években is folytatódni fog. A közel nyolcnapos űrrepülés után az alapszemélyzet A. Beregovoj és V. Lebegyev még két Progressz teherűrhajót fogadott, a 15. és 16. számúakat, amelyekkel a repülés decemberig folytatódott A két űrhajós végül 1982. december 1ején tért vissza a Földre. Ezzel lezárult a Szaljut–7 űrállomás korábbi módon történő üzemeltetése. 1983-ban a program a Kozmosz 1443 20 tonnás nagv űrmodul indításával kezdődött március 2-án. A Jutsműhold automatikusan összekapcsolódott az űrállomásslá, s így egy 39,6 tonnás nehéz űrkomplexum jött létre, amely a bővíthető űrállomás első változata. A saját hajtóművel rendelkező űrmodul 3 tonna hasznos terhelést és 1 tonna hajtóanyagot vitt magával, s ezenkívül egy beépített nagy visszatérő kabinnal is rendelkezik, amely képes 500 kg-nyi hasznos terhelést visszahozni a Földre. Az orbitális egység 56 köbméteres belső terében a rakomány átrakása után lehetőség van kísérletek végzésére vagy olyan műszerek felállítására, amelyek az űrállomásban nem férnek el. A kibővített űrállomásra 1983. április 20-án három űrhajós indult a Szojuz–T —8 űrhajóval, de műszaki hiba miatt nem kapcsolódtak össze a Szaljut—7-tel, és két nap múlva visszatértek a Földre. Az új berendezéseket a Szojuz–T—9-cel 1983. június 27-én indult Sz. Ljahov és A. Alekszandrov űrhajósok helyezték üzembe. Ez az alapszemélyzet átrakta a Kozmosz–1443 egész rakományát,több kísérletsorozatot végzett, majd leválasztotta a nehéz műholdat, amelynek visszatérő kabinja augusztus 23-án sima leszállást végzett Kazahsztánban, orbitális része pedig szeptember 19-én elégett a légkörben. Az űrállomás tüzelőanyagpótlását az augusztus 17-én indított Progressz–17 teherűrhajó végezte el, amely szeptember 18-án elégett a légkörben. Ez a kísér'et-iozat, most a repülés 90 r ipián még tart. A nagy létszámú Kozmosz mesterséges hold családból, a jubileumi 1500. indítására 1983. szeptember 28-én került sor, de ezek tevékenységének vázolására a sokrétűség miatt itt nem terhelünk ki. 1 Sárhidai Gyula