Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
2 Szovjet—román eszmecsere • Bukarest (MTI) A bukaresti látogatáson tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter vezetésével kedden folytatta tárgyalásait a Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, államfő vezette román delegációval. Mindkét fél hasznosnak nevezte a megbeszéléseket, amelyeken kifejezésre jutott a szovjet—román kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló kölcsönös törekvés. A szovjet delegáció kedd délelőtt látogatást tett a bukaresti Augusztus 23. gyárban. Az egyes üzemrészek megtekintése után nagygyűlést tartottak, amelyen Andrei Gromiko, valamint Gheorghe Oprea, az RKP KB PVB tagja első miniszterelnök-helyettes mondott beszédet Harcok Bejrútban • Bejrút (MTI) Libanoni biztonsági források szerint, a bejrúti nemzetközi repülőtér körzetében hétfőn kirobbant harcokban — amelyeket egyrészről az amerikai egységek és a libanoni kormánycsapatok, másrészről a drúz és a síita egységek vívtak — egy amerikai katona és három polgári személy halt meg, három amerikai katona és — nem hivatalos adatok szerint — legalább hatvan polgári személy megsebesült. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Kang Szong Szant, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsának elnökévé történt kinevezése alkalmából. REAGANKAMPÁNY Reagan elnök kedden, Chicagóban folytatta vasárnap éjszaka hivatalosan is megkezdett választási kampányát. Chicagói utazását azonban nem a választási bizottság fizeti, máris támadások érik a Fehér Házat az adófizetők pénzének jogtalan felhasználása miatt. SHULTZ KÖRÚTJA öt karib-tengeri és délamerikai országot érintő latin-amerikai körútra utazott kedden George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere. Shultz útjának első és egyik legfontosabb állomása kedden Salvador. A rakétatelepítésről Interjú Louis Van Geyttel, a Belga Kommunista Párt elnökével 9 Brüsszel (MTI) KÉRDÉS: Hogyan látja ön a NATO rakéta telepítésének megkezdése után kialakult új helyzetet?, Milyen tennivalót lát ebben az új helyzetben a belgiumi békemozgalom, azon belül a Belga Kommunista Párt számára? VANGEYT: Kétségtelenül új és veszélyes szakaszba jutottunk azzal, hogy Nyugat-Európában megkezdődött a rakéták hadrendbe állítása és a tárgyalások megszakadtak. A helyzet jóval nyugtalanítóbb, mint korábban volt: új atomfegyverek jelentek meg Nyugaton, a Varsói Szerződés katonai válaszintézkedéseket foganatosít, a tárgyalások megszakadtak vagy szünetelnek. A helyzet rossz, de mi — pártunk, a haladó erők Belgiumban, a békemozgalom általában — úgy látjuk, azért nem jóvátehetetlenül és visszafordíthatatlanul.. Egyrészt változatlanul hat és cselekvésre kész az a hatalmas tömegmozgalom, amely Nyugat-Európában ellenzi az atomfegyverkezést, a rakéták értelmetlen halmozását, és igyekszik gátat vetni ennek a folyamatnak. Másrészt sok ország kormányköreiben — NATO-tagországok, semlegesek, szocialista országok egyaránt — keresik a módot a nemzetközi légkör enyhítésére, a fegyverkezési és hidegháborús irányzat megfordítására. Ez nem könnyű, hiszen a Reagan-kormányzat és az őt támogató erők itt Európában jelenleg nem ezen az úton járnak. Hadd utaljak ráért rá: több NATO-tagország (Görögország, Dánia) elutasította a rakétatelepítést, mások (például Spanyolország) cseppet sem rokonszenveznek vele, ismét mások (Hollandia, Belgium) még mindig halogatják, az események kedvezőbb fordulatában bízva, befogadó döntésüket. Nálunk Belgiumban ez egyértelműen a békemozgalom hatása és eredménye Végül jelentős poli'H' -p / mint a nuffi*német SPD egyértelműen a rakéták ellen foglalnak ma állást, holott korábban támogatták a NATO-határozatot A másik oldalon, a Varsói Szerződés tagországai részéről egyértelmű és világos az állásfoglalás, hogy a telepítési folyamat megállítását és visszatérult,újat akarják, s keresik a diplomáciai lépések lehetőségét ehhez. Gondolok itt az Önök országára, Magyarországra is, amely számos magas szintű megbeszélést folytat nyugat-európai vezetőkkel Szerintünk jó alkalom lehet jelentős békekezdeményezésekre a stockholmi értekezlet, amely jelenleg az egyetlen tárgyalási fórum Kelet és Nyugat között Nem helyettesítheti persze, hivatalosan elfogadott napirendjénél fogva, a megszakadt egyéb tárgyalásokat, de lehetővé teszi az érintkezést és a légkör javítását ami segíthet abban, hogy a szovjet—amerikai párbeszéd folytatódhasson. Végül is a kis országok és a semleges országok kezdeményezése segített kimozdítani a holtpontról ugyancsak nehéz helyzetben a madridi tanácskozást is. Ez a példa is azt szemlélteti, hogy a kis országok tehetnek valamit a párbeszéd folytathatósága érdekében, a kölcsönös bizalom növelésére. A stockholmi tanácskozás napirendjén hivatalosan szereplő bizalomerősítő intézkedéseket lehet továbbá szélesen is értelmezni, és közéjük iktatni olyan kezdeményezéseket is, mint újabb kötelezettségvállalások (a meglevők mellett) az erőszakról, vagy az atomfegyverek elsőként használatáról való lemondásra, vagy atomfegyvermentes övezetek létesítése. Ez mind hozzájárulhat ahhoz, hogy idővel leszerelési intézkedésekre is sor kerüljön. Összegezve: ki kell törnünk a jelenlegi zsákutcából, el kell érnünk az atomfegyverek szintjének csökkentését mindkét oldalon. Mi — a BKP — más pártokkal és szervezetekkel, így például a Fiam,and Katolikus Munkásszervezettel karöltve azon igyekszünk, hogy kormányunk és más NATO-tagországok halasszák el a további telepítéseket. Tehát, mintegy fagyasszuk be a jelenlegi helyzetet, a Varsói Szerződés válaszintézkedéseit is beleértve. Iktassunk be egyfajta „gondolkodási szünetet”, amely végén esetleg új alapokon — mondjuk a hadászati és eurohadászati tárgyalások összevonásával, netán Trudeau javaslatának megfelelően * a brit és francia atomerő bekapcsolásával is — folytathatnók a tárgyalások. Megnyerhetnek tartom e gondolatnak a belga és holland kormányt, de több semleges és el nem kötelezett ország kormányát, sőt, a Varsói Szerződés egyes tagországai is szerepet játszhatnak ebben diplomáciai tapogatózásokkal és előkészítő munkával. Az enyhülésben érdekelt országoknak és politikai erőknek segíteniük kell tehát, és ilyen értelemben lépünk fel mi is, a magunk lehetőségei keretei között. Belgiumban azon kell igyekeznünk, hogy a kormány formailag ne döntsön ezután sem a rakéták befogadásáról, nemzetközi síkon pedig lépjen fel a fent említett javaslatok értelmében, próbáljon egyengetni a párbeszédet. Azt hiszem, az előttünk álló fél év alatt kell eredményt elérnünk összehangolt erőfeszítésekkel, mert utána a telepítések már túlságosan előrehaladhatnak. Hozzátenném, hogy a kormányok kezdeményezései mellett nagy szerepet játszhatnak véleményem szerint a parlamentek közötti kapcsolatok, találkozók is, hiszen a parlamentekben mindenütt jelen vannak jelentős fegyverkezésellenes erők. Így akár a belga és magyar parlament közötti érintkezésre, kapcsolatokra is gondolok. Nemkülönben az egyes társadalmi szervezetek, békemozgalmi szervezetek közötti kapcsolatokra, érintkezésekre. Magyar Péter Magyar — brit kapcsoltok fris. ©isi kormányfői találkozó küszöbén Felelős angol politikusok nyilatkoztak a közelmúltban arról, hogy szükségesnek látják a kelet-európai országokkal a kapcsolatépítést. Nemegyszer bírálták az amerikai kormányzat nyugat-európai érdekeket is sértő lépéseit. A The Guardian angol polgári-liberális lap egyik közelmúltban megjelent cikkében megállapítja: „A NATO-n belüli konzultációk — habár jócskán érintették a kelet—nyugati kapcsolatokat — nem voltak képesek mérsékeltebbé tenni Reagan elnök nézeteit és Thatcher miniszterelnök-asszony máris megmutatta, hogy elhatárolja magát a reagani retorika némely szélsőségeitől”. A magyar diplomácia Nagy-Britanniával is — mint valamennyi fejlett tőkés országgal — a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fejlesztésére törekszik. Kétoldalú politikai kapcsolataink rendezettek, nincsenek megoldatlan problémáink. Az elmúlt években többször találkoztak megbeszélésre minisztériumok vezetői. Gyakoriak voltak a külügyminiszteri konzultációk. A magas szintű találkozások sorában kiemelkedő jelentőségű volt Marjai József miniszterelnök-helyettes tavalyi, londoni útja. A gyakoribb politikai kontaktus, a kapcsolatok szintjének emelkedése hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági együttműködés is szélesedjék. Mégis más fejlett tőkés államokkal összehasonlítva a kétoldalú kereskedelem számszerű mutatói egyértelmű lemaradásról tanúskodnak. Erőfeszítésekre van szükség az árucsere-forgalom bővítésére, külkereskedelmi mérlegünk passzívumának csökkentésére. Kivitelünk legjelentősebb tételei a fogyasztási iparcikkek, mérsékeltebb a részesedése mezőgazdasági és élelmiszeripari temékeinknek, az anyagjellegű, továbbá a gépipari cikkeinknek. Hazánk mindenekelőtt nyerses alapanyagok részére biztosít felvevő piacot. A gazdasági kapcsolatok további élénkítéséhez vezetne a brit résziől fenntartott korlátozások megszüntetése. Kulturális együttműködésünk bővítéséhez nyújtottak lehetőséget a Bartókévforduló és a Kodály-évforduló kapcsán szervezett megemlékezések. Tovább emelték egyúttal a szigetországban a magyar zenei élet hírnevét. Kulturális értékeink bemutatását szolgálták a kölcsönösen megrendezett filmhetek és kiállítások. Emlékezetes eseményként tartjuk számon a „Színek a brit festészetben" címmel tavaly hazánkban bemutatott kiállítást. A rendszeressé vált kerekasztal-konferenciák, szimpozionok, a szakemberek tapasztalatcseréi is bővítik a kört. Kétoldalú kapcsolataink szintje, színvonala, töretlen fejlődése megvédendő eredmény. Egyben lehetőség, kötelezettség a továbblépésre, az intenzívebb kapcsolattartás feltételeinek kimunkálására. Az együttműködés formálásában meghatározó jelentőségűnek ígérkezik Margaret Thatcher brit miniszterelnök magyarországi látogatása, amely az első kormányfői találkozó lesz országaink között. h. r. Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások is Budapest (MTI) A magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnökeinek találkozójára kedden Budapestre érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnökhelyettes, a bizottság társelnöke üdvözölte. A nap folyamán a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások. A megbeszéléseken véleménycserére kerül sor az elmúlt évi legfelső szintű találkozón elhatározott hosszú távú együttműködési fő irányok kidolgozásáról. Áttekintik a bizottság XX. ülésszakán hozott határozatok végrehajtását, az 1983. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvben foglaltak megvalósulását az 1984. évi feladatokat. Tájékoztatják egymást az 1986—1990. évi tervkoordinációs munkálatokról. Szerda, 1984 február 1 Halálbüntetés helyett életfogytiglan fegyházban Jogerős ítélet a biztosítási gyilkos ügyében 0 Budapest (MTI) kedden hirdetett jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Gombos Tibor, debreceni lakos ügyében életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatta azt a halálbüntetést, amelyet az első fokon eljárt Debreceni Megyei Bíróság szabott ki főbüntetésként, azért, mert megölte a feleségét, hogy az Állami Biztosítótól felvegyen több mint 2 millió forint életbiztosítási összeget. A Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa bűnösnek mondta ki Gombost, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, valamint — e cselekményéhez kapcsolódóan — az Állami Biztosító sérelmére folytatólagosan üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérletében. A főbüntetés mellett a bíróság Gombost 10 évre elfojtotta a közügyektől és részleges vagyonelkobzást rendelt el. 1981 júliusában történt a bűncselekmény, Lengyelországban, ahová a Gombosházaspár két gyermekével utazott turistaútra. Kis erdei faluban sátoroztak, egy patak közelében, amelynek mintegy 2 méter széles medrében 10—1S centiméteres volt a víz. Éjfél volt, amikor Gombos egy jókora terméskövel két alkalommal fejbe sújtotta a neki háttal álló feleséget úgy, hogy az megszédült, és arccal a patakba merült. Ekkor a víz alá nyomta az asszony arcát, hogy megfulladjon. A gyilkosságot követően azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a nő ismeretlen okból elhagyta a sátrat, és ő már csak holtan találta meg a patakban. Magyarországra hazaérkezése után mindenről hallgatott, életközösségre lépett egy fiatal nővel, a biztosítótól pedig — a feleségével közösen kötött életbiztosítási kötvény alapján — kérte a több mint 2 millió forint kifizetését A Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsa szakértői vélemények alapján és egyéb adatokat is figyelembe véve, tényként állapította meg: Gombosné halálát vízbefulladás okozta, s egyértelműen kizárt, hogy baleset történt volna, amint azt többféleképpen előadott vallomásában Gombos állítani igyekezett. Ugyancsak beigazolódott, hogy öngyilkosságról, vagy — esetleg — szexuális motívumú bűncselekményről sem lehetett szó. A bíróság előtt Gom’ többször változtatta meg vallomását, részben tagadott, de 8 alkalommal — igaz, az indoklását tekintve nyolcféleképpen — beismerte, hogy ő ölte meg a feleségét. A különféle adatok — a bíróság értékelése szerint — az előre kiterveltséget bizonyították, a biztosítótól követelt pénz pedig egyértelműen utal a nyereségvágyra.