Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

2 l Kádár János találkozója külföldi szakszervezeti vezetőkkel • Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Méhes Lajos, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára a Felvonulási téren találko­zott a Szakszervezeti Világszövetség képviselőivel és azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik részt vettek a budapesti dolgozók május­­ 1-i ünnepségén. Kádár János bevezetőben szólt arról, hogy a ma­gyar nép a nemzetközi szolidaritás e nagy ünnepén hitet tesz céljai mellett. Mint mondta: — Mi a béké­ért harcolunk, a népek szabad fejlődéséért, a társa­dalmi haladásért, a szocializmusért. Szolidaritást ta­núsítunk minden haladó emberrel a világon, éljen bármely földrészen, bármely országban. A Központi Bizottság első titkára köszöntötte a vendégeket és mindazokat a népeket, haladó mozgal­makat, akiket képviselnek. Hangsúlyozta azt a meg­győződését, hogy a népek meg t­dják védeni békéjü­ket, és a szabadság, a társadalmi haladás ügye győzni fog. — Mi ebben hiszünk, ezért küzdünk, és ennek va­lóra váltását kívánjuk — mondotta végezetül Kádár János. Csütörtök, 1984. május 3: Május elsejei ünnepségek Az ellenőrzésről az egész világon Világszerte megünnepelték május elsejét. A moszkvai Vörös téren, a Lenin-mauzó­­leum mellvédjéről Konsz­­tantyin Csernyenko, az SZKF KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, valamint a Szovjetunió számos párt- és állami vezetője köszöntötte a felvonulók sok tízezres tö­megét. A színpompás, vidám han­gulatú felvonulás pontban tíz órakor kezdődött meleg, napsütéses időben. A moszk­vai kerületek dolgozói már a kora reggeli órákban gyü­lekeztek a város különböző pontjain, hogy tíz oszlopban haladva eljussanak a belvá­rosba, s a történelmi mú­zeum vörös épülete mellett vonuljanak a Vörös térre. A felvonulók transzparen­seinek jelszavai éltették a szovjet vezetőket, az ország kül- és belpolitikáját, gaz­dasági eredményeit, a bé­két, a békés alkotó mun­kát, a népek barátságát és együttműködését, valamint a világ más országainak munkásosztályával vállalt szolidaritást. ★ Százezrek vettek részt Prá­gában is a hagyományos felvonuláson. A dísztribünön pontosan kilenc órakor fog­lalta el helyét a CSKP KB, és a nemzeti front kül­döttsége, élén Gustáv Hu­­sákkal, a CSKB KB főtitká­rával, államfővel. ★ A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása 35. évfordulójának jegyében kö­szöntötték az idén milliók tömegfelvonulásokon május elsejét. A berlini központi ünnepségen százezrek vo­nultak el a díszemelvény előtt a Marx Károly sugár­úton. Bulgáriában felvonulásokon, vidám majálisokon ünnepel­ték máj­us elsejét. A szófiai dolgozók hagyományos ün­nepi felvonulására ezúttal is a bolgár főváros köz­pontjában, a Szeptember 9-e téren került sor. A Di­­mitrov-mauzóleum mellvéd­jén Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével az élen ott voltak a bolgár párt és állam vezetői. A felvonulók a bulgáriai szo­cialista forradalom 40. év­fordulóját, a munka ünne­pét, a békét és a szocialista eszmék győzelmét éltették. ★ A népi Lengyelország ju­bileumi évében — idén ün­neplk majd a felszabadulás 40. évfordulóját — or­szágszerte népes felvonulá­sokkal köszöntötték a dol­gozók május elsejét. Az ün­nepségeken sokkal több dol­gozó vett részt, mint ta­valy; a lakosság széles kö­reiben nem talált meghall­gatásra a lengyelországi szo­­cialistaellenes erők bojkott­­felhívása. A Varsóban megtartott köz­ponti ünnepségen a dol­gozók menete a munkás­mozgalmi hagyományoknak megfelelő útvonalon haladt az Ismeretlen Katona sírjá­hoz, onnan a Varsóért el­esett hősök emlékművéhez, majd a Dzierzinski térre, régi május elsejei munkás­megmozdulások színhelyére. A menet élén — mint négy év óta minden május else­jén — az ország vezetői ha­ladtak: Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a kormány elnöke, Henryk Jablomski, az Államtanács el­nöke, a LEMP-pel szövetsé­ges másik két politikai párt vezetői és a munkásmozga­lom veteránjai. — Egész Lengyelországban mintegy 8 millióan vonul­tak fel, s a­­ hivatalos ünnepségeket sehol sem za­varták meg incidensek — közölte Jerzy Urban kor­mányszóvivő a­­ Varsóban akkreditált tudósítókkal va­ló találkozóján. Beszámolt arról is, hogy néhol mind­amellett előfordultak ellen­felvonulásokra irányuló pró­bálkozások, így Varsóban, Gdanskban és Czestochowá­­ban. Mint mondotta, a rend­­fenntartó erők két helyen, Varsóban és Czestochowában vízágyú használatára kény­szerültek. Hivatalos becslé­sek szerint a különböző in­cidensek résztvevőinek szá­ma egész Lengyelországban nem érte el a 8 ezret — je­lentette ki a kormány szó­vivője. ★ A mongol fővárosban a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség képviselői a Szuhe Bator té­ren megrendezett ünnepi felvonuláson fejezték ki szo­lidaritásukat a világ munká­saival. ★ Belgrádban, a JKSZ köz­ponti bizottsága a társadal­mi és a politikai szerveze­tek a népek és a jugoszlá­viai nemzetiségek közötti ba­rátság és egység erősítésére szólították fel a dolgozó­kat ★ A vietnami fővárosban 300 ezren vettek részt azo­kon a rendezvényeken, ame­lyeken a francia gyarmato­sítók felett aratott győze­lem 30. évfordulójára is em­lékeztek. ★ A nemzeti újjászületés és a kambodzsai forradalom vívmányainak megvédése je­gyében ünnepelték meg a munkásszolidaritás nemzet­közi ünnepét Kambodzsában. ★ Színes majálissal, ünnepi műsorokkal, felvonulás nél­kül ünnepelték meg ismét a fellobogózott Pekingben és szerte Kínában május el­sejét. Tizenhárom év szünet után felújították az esti tű­zijátékot. Az ünnep előes­téjén a parlament épületé­ben nagygyűlést tartottak, amelyen részt vett a kínai párt és állam több vezetője, így Hu Jao-pang, a KKP KB főtitkára és Csao Ce­­jang miniszterelnök is.­­ A három legnagyobb olasz szakszervezet külön-külön rendezte meg Olaszország különböző városaiban má­jus elsejei ünnepségeit. Az­ olasz munkásmozgalom meg­osztottságának oka, hogy a szakszervezetek különféle­képpen értékelik a szocialis­ta párti kormány inflációel­lenes intézkedéseit. ★ Párizsban és a nagyobb vidéki városokban délután számos felvonulást és gyű­lést rendeztek. Az egyes szakszervezeti­­ szövetségek azonban a legtöbb helyen, így Párizsban is külön-kü­­lön rendezték a felvonulá­sokat, egységes megmozdu­lásra került sor Lotaringiá­­ban, ahol több városban a szakszervezetek közös fel­vonulásokat és gyűléseket rendeztek.­­­ A leszerelésért é­s a bé­kéért, az észak-európai atomfegyvermentes övezet megteremtéséért — ezekkel a jelszavakkal ünnepelték a finn dolgozók tízezrei má­jus elsejét Helsinkiben, Tam­perében és más városok­ban. ★ Munkabeszüntetésekkel, tö­megtüntetésekkel ünnepelték meg május elsejét a görög dolgozók. ★ Madridban a munkásbi­zottságok felhívására — az esős időjárás ellenére — kétszázezren vonultak a Re­­tiro parkhoz. A menet élén Marcelino Camacho, a mun­kabizottságok, valamint Ge­­raldo Iglesias, a­­ kommu­nista párt főtitkára haladt. ..Spanyolország lépjen ki a NATO-ból, munkát és em­beribb életet követelünk" — hirdették a transzparensek. A hatalmon levő szocialis­tákhoz közel álló általános munkásszövetség (UGT) Bil­­baóban rendezte meg köz­ponti ünnepségét. A baszk ipari városban egy időben ellen­tüntetésre került sor, amelyen a felvonulók el­ítélték a kormány politi­káját, követelve a választá­si ígéretek­ megtartását. ★ A Német Szövetségi Köz­társaságban a mintegy két és negyed milliós munka­­nélküliség és ezzel össze­függésben a heti munkaidő csökkentésének kérdése állt a május 1-i megmozdulások­ és viták középpontjában. ★ Japánban mintegy 4 mil­lió munkás ünnepelte má­jus elsejét. A legnagyobb szakszervezeti központok, köztük a japán szakszerve­zeti főtanács, a Szohio fel­hívására az ország me­gyéiben nagygyűlésekre ke­rült sor. Ezeken a dolgozók szót­ emeltek jogaik és a béke védelmében. ★ Portugáliában a dolgozók a munkásosztály nemzet­közi ünnepén felvonuláso­kat, tömeggyűléseket tar­tottak a legnagyobb portu­gáliai szakszervezeti­­ tömö­rülés, a Portugál Dolgozók Általános Szövetsége (Or­szágos Intersindical) felhí­vására. Lisszabonban kiállítás nyílt, amely a fasiszta diktatúra megbuktatását követő, tíz évvel ezelőtti első szabad portugáliai május elsejének állít emléket. Mintegy harmincötezren gyűltek össze egy Buenos Aires-i stadionban rendezett nagygyűlésén. ★ ★ Pravda-cikk a fegyverzetkorlátozási intézkedések ellenőrzésének kérdéseiről • Moszkva (TASZSZ) A fegyverzetkorlátozási intézkedések ellenőrzésének kérdéseivel kapcsolatos wa­shingtoni felfogást elemzi a Pravda csütörtöki számában Lebegyev vezérőrnagy. A katonai szakértő a többi közt megállapítja, hogy az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítésének meg­kezdése és a nukleáris há­ború előkészítésével kapcso­latos rendelkezések aláírása után az amerikai eln­ök és a­ kormányzat képviselői hangot váltottak, és újab­­bfkn békés céljaikról és tö­rekvéseikről" beszélnek. Újabban azonban olyan manőverezésekbe bocsát­koztak, amelyekkel a fegy­verkezési hajsza­­ korlátozá­sával kapcsolatos elutasító magatartásukat próbálják igazolni. Maga az elnök is többször tért ki a fegyver­zet-ellenőrzési megállapo­dások és szerződések „el­lenőrzési nehézségeire”. Az ezzel összefüggő amerikai álláspont az alábbi alapve­tő meghatározásra támasz­­kodik: 1. Az amerikai kormány­zat arról igyekszik meg­győzni a közvéleményt, hogy a Szovjetuniói a maga javára kihasználva az el­lenőrzés bonyolultságát, nem teljesíti a fegyverzet­­ellenőrzésről az Egyesült Ál­lamokkal korábban kötött szerződéseket és megállapo­dásokat. Teszi ezt azzal a céllal, hogy aláássa a bizal­mat a Szovjetunióval, mint partnerrel szemben, s bizo­nyítsa minden további tár­gyalás kilátástalanságát. 2. Washington a fegyver­zetrendszerek­­ egyes terüle­teiről, köztük­ az űrfegyve­rekről kijelenti, hogy nem tartoznak ellenőrzés alá, s ezért az Egyesült Államok nem is vesz részt a kölcsö­nösen elfogadott megoldá­sok keresésében. A megállapodások ,,ellen­őrizhetetlenségéről” terjesz­tett washingtoni találgatá­sok különösen veszélyesek most, amikor a fegyverzet­korlátozás legelkeseredet­­tebb ellenfelei immár ma­gában az amerikai kor­mányzatban és a Pentagon­ban töltenek be vezető tiszt­ségeket — hangsúlyozza a szovjet tábornok. A cik­k az elutasító ame­rikai magatartás példája­ként felhozza az űrfegyver­kezés kérdésében vallott amerikai álláspontot. Rea­gan elnök ugyanis nemrég jelentette ki, hogy a Szov­jetunió az űrfegyverekről mindaddig nem hajlandó tárgyalni, amíg nem fejlesz­ti ki az esetleges megálla­podások ellenőrzésének meg­bízható eszközeit. A Prav­da ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a kérdést kön­­­nyebben meg lehetne oldani még az ilyen fegyverrend­szerek kifejlesztése előtt. Különben is a Szovjetunió már előterjesztette az űr­fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi szerződésterveze­tét, amely megbízható in­tézkedéseket javasol a meg­állapodás ellenőrzésére. A washingtoni koncepció egyik támpontja az a vád, hogy a Szovjetunió állítólag elutasítja az „átfogó ellen­őrzést”. Itt azonban valójá­ban a Szovjetunióhoz inté­zett ultimátumról van szó. Washington a Szovjetunió­tól nem kevesebbet követel, mint azt, hogy mondjon le minden titkáról, „tegye át­tekinthetővé" egész terüle­­tét, adjon számot fegyveres erőinek katonai tevékenysé­géről, létszámáról, szerve­zeti felépítéséről és elhe­lyezkedéséről. Eközben Wa­shington azt hangoztatja, hogy a Szovjetunió számára úgyis ismeretesek a Nyu­gat katonai terveivel, erői­vel és eszközeivel kapcsola­tos adatok, így az Egyesült Államok területe természe­tesen kívül esik az „általá­­nos ellenőrzésen”. A Pravda cikke aláhúzza: a Szovjetunió a megálla­podások és szerződések el­lenőrzésének szavatolásában építő szellemű magatartást tanúsít. Úgy véli, hogy amennyiben szükséges, szó lehet olyan kiegészítő intéz­kedések elfogadásáról is, amelyek lehetővé teszik a nemzeti műszaki eszközök­kel történő ellenőrzés haté­konyságának növelését. Ez vonatkozik mindenekelőtt a tájékoztatás különböző for­máira, a fegyverzetről szóló mennyiségi adatok cseréjé­re, egyes fegyverzetkategó­riák jellemzőinek közlésé­re. Szükség esetén más, ilyen természetű intézkedé­­­sek kidolgozására is sor kerülhet. Viszont semmi esetre sem szabad megen­gedni hogy ezek eszközként szolgáljanak más országok belügyeibe való b­eavatko­­zásra, és hogy károkat okoz­zanak a felek bármelyiké­nek — szögezi le végezetül a szovjet lap. Kitüntették az olasz nyomozókat • Róma (MTI) Szerdán kitüntették Ró­mában azokat a nyomozó­kat, akik kiemelkedő szere­pet játszottak a szépművé­szeti múzeumi képlopás olasz tetteseinek kézrekerí­­tésében, a festmények vis­­­szaszerzésében. A kitüntetéseket Szita Já­nos, hazánk római nagykö­vete adta át, bensőséges ün­nepség keretében. Szita Já­nos kiemelte a két ország belügyei szerveinek a nyo­mozás során tanúsított ki­váló együttműködését. A magyar részről történő elismerés kifejezéseként az olasz nyomozóhatóság négy vezetőjét az Elnöki Tanács által adományozott Kiváló Szolgálatért érdemrenddel jutalmazták. További négy személyt a belügyminiszter részesített magas kitüntetés­ben, ők a Haza Szolgálatá­ért érdemérem arany foko­zatát kapták. A magyar nagykövetségen rendezett ünnepségen meg­jelent Riccardo Bisogne­ro, az olasz csendőrség főpa­rancsnoka, Marino Corder belügyminiszter-helyettes, Giovanni Pollio római rend­őr-főkapitány, Marco Boschi Róma város főügyésze, va­lamint a képlopással kap­csolatos nyomozásban érin­tett csendőrség, rendőrség, továbbá az Interpol olaszor­szági irodájának vezetői. Az MTI római tudósítójá­nak értesülése szerint, szer­dán megkezdődött a rabló­banda két legfontosabb tag­jának, a képlopást kiterve­ző Ivano Sciantinak és tár­sának, Graziano lórinak a kihallgatássorozata. A Re­­bibbiában, az olasz főváros börtönében zajló kihallga­tások után, várhatóan az ősz elején kerül sor az Itá­liában is nagy érdeklődésre számot tartó bírósági tár­gyalásra. Reagan és Kína Honald Reagan hazatért volt kihagyni a televízió és ” Kínából, és a világ­ a tömegtájékoztató eszkö­­zök híreiből”. A jelenlegi utazás bebi­zonyította, hogy a mai Kí­na amerikai szempontból nem minden vonatkozás­ban azonos a hetvenes évek Kínájával. Peking ma nem akar egyértelműen csatlakozni senki mellé, saját mozgásterének bő­vítésén munkálkodik.­­ Ugyanakkor hiba lenne az­­ utazásnak csak ezt az ol­­­­dalát látni. Ázsiai viszony­latban (Afganisztán, Kam­bodzsa ügye, sőt, az elnök ottléte alatt is folytatódó Vietnam-ellenes fegyveres támadások ezt bizonyítják) Peking a közös érdekeknek meglehetősen tág teret adott, hiszen például a jelentések szerint Teng Hsziao-ping elismerően szólt a nyilvánvalóan Moszkvával szembeni „el­rettentést szolgáló erők szilárd­ulásáról”. A­merikai részről gondo­­­­san ügyeltek, arra hogy bizonyos folyamatos­ságot érzékeltessenek a kapcsolatokban, amelyek egyébként Ronald Reagan­­nek nem utolsósorban bel­politikai (választási) okok­ból igen fontosak: május 11-én Kirkpatrick asszony amerikai ENSZ-fődelegátus utazik Pekingbe, június­ban pedig a kínai honvé­delmi miniszter Washing­tonba. De az amerikai saj­tó is óv attól, hogy ezek­ből az utazásokból túlzott­­ következtetéseket vonjanak le. A Christian Science Mo­nitor például arra emlékez­tet, hogy Reagan látogatá­sát gyorsan követi Ivan I Arhipov szovjet minisz­terelnök-helyettes pekingi utazása. Harmat Endre sajtóban megkezdődött az utazás elemzése. Mielőtt az elnök elhagyta Pekinget, szám szerint öt kínai­­amerikai dokumentumot írt alá. A szám azonban meg­tévesztő. Az olyan jelen­téktelenebb kérdések, mint a kettős adózás mellett, volt ugyan két valóban lé­nyeges pont (együttműkö­dés az atomenergia terü­letén, valamint a műszaki­tudományos információk cseréje), útja utolsó állo­másán, Sanghajban az Egyesült Államok elnöke aligha véletlenül fogalma­zott így: „Van néhány fon­tos kérdés, amelyben egyet­értünk .. A legtekintélyesebb ame­rikai napilap, a New York Times ki is mondja a lé­nyeget: „Reagan nem ért el semmiféle áttörést”. Egyetlen amerikai kom­mentátor sem­ hagy két­séget afelől, mi lett volna Reagan számára ez az át­törés: a két nagy ország hetvenes évekbeli kapcso­latának­­ stratégiai lényegét, a közös szovjetellenes fel­lépést szerette volna lát­ványosan konzerválni és ki­terjeszteni. Ebből nem­ lett semmi, és hogy így történt, az nem az amerikai el­nökön múlott. A Fehér Ház már Reagan útja alatt hi­va­talosan is sajnálkozását fejezte ki amiatt­, hogy az elnök beszédeiből a kínai sajtó és televízió rendre ki­hagyta a legélesebb szov­jetellenes tirádákat. Erre az utazást higgadt-röviden elemző TASZSZ szovjet hírügynökség is felfigyelt, és megállapította: „Reagan ... olyan messze ment el, hogy leghevesebb kijelen­téseit a kínai fél kénytelen

Next