Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

4 Termékváltás A polcok roskadoztak az önkiszolgáló élelmiszerüzlet­­ben szebbnél szebb áruk kí­nálták magukat. A vásárló magabiztosan lépett be az ajtón, elbizonytalanodva át­haladt az állványlabirintu­­sok között, majd a pénztár­nál letette üres bevásárló­kosarát, és szégyenkezve el­­oldalgott. Úgy érezte, magában kell keresnie a hibát. Túlzottan igényes, vagy rögeszmésen ragaszkodik elképzeléseihez, esetleg lapos pénztárcája tette zsugorivá. Ekkor még nem volt veszve semmi, az áfész boltja alig pár száz méterre van, egy kis regge­li séta csak egészségére vál­hat Az úton volt ideje új­ból átböngészni a kis cetlit­, amelyre otthon pontosan fölírt mindent amire szük­sége volt: négy üveg kőbá­nyai világos, egy csomag háztartási keksz, félkilós Ultra-por, kis flakonos fe­nyő habfürdő, húsz deka pa­­rizer, Bip öblítő, narancsízű szörp, babaszappan, Figaró borotvakrém. Ez a második jó hírű bolt. Ügyes vezetője van, köztu­dottan „több csatornán" szerzi be az árut Itt már, ha törik, ha szakad, be kell fejeznie a vásárlást. Még pompázatosabb látvány fo­gadta: a bejáratnál import öblítők, mosóporok halomba rakva, arrébb teli sörösre­keszek, a pultnál szebbnél szebb felvágottak. Korai volt azonban az öröme, a cédu­lán levőkből itt sem talált semmit. Mivel a magyar ember köztudottan a saját kánin tanul, agyán, mint egy komputeren, átfutottak a lehetséges variációk. Az eredmény nem kétséges, pár perc múlva a pénztáros egy­kedvűen rakosgathatta egyik kosárból a másikba: hamm üveg Budapest sört minősé­gi Albert kekszet, EVI-TOP mosogatót Óceán habfürdőt, Arany Mokka kávét, 15 de­ka Zala felvágottat gyöngy­virág illatú öblítőt valódi, szűrt málnaszörpöt, 8x4 de­­sodoráló pipereszappant, Derby aerosolos borotvaha­bot A fizetés igazán nem okozhatott gondot, az előre elkészített két százforintos­hoz csak a pénztárca zugá­ban maradt három fémhú­szast kellett hozzátennie. El­hessegette a gondolatot, mi lesz a hónap végén, és elé­gedetten távozott. * Sikerült még idejében ha­zaérnie, hogy a reggeli híre­ket meghallgassa a rádió­ban. A kommentátor épp az ésszerű takarékosságról, a megváltozott gazdasági kö­rülményekről, a jobb és eredményesebb munka szük­ségességéről beszélt, aztán pedig arról, hogy az átme­netileg nem javuló” életszín­vonal ellenére a lakosság el­látása továbbra is kiegyen­súlyozott, jónak mondható. * Másnap a munkahelyén termelési tanácskozást tar­tottak, mivel az üzem ne­héz körülmények közé ke­rült. A termelési osztályve­zető kifejtette, hogy csak akkor tudnak talpon marad­ni, ha gazdálkodásukat új alapokra helyezik. Terméke­ik alapvető szükségleteket kielégítő, olcsó fogyasztási cikkek, amelyek közkedvel­tek a vásárlók körében. Saj­nos, az alapanyagok árának rohamos emelkedése követ­keztében egyre magasabb önköltséggel állíthatók elő, amit anyagtakarékossággal, jobb munkaszervezéssel és a munkaintenzitás további fokozásával sem lehetne már ellensúlyozni. Ugyanakkor az illetékes hatóság elutasítot­ta árváltoztatási kérelmüket, nehogy az árszínvonal a ter­vezett fölé emelkedjék. A vállalat számára csak a ter­mékváltás jelenthet kiutat. Műszaki gárdájuk kutató­fejlesztő munkája eredmé­nyeképp sikerült a legna­gyobb mennyiségben gyár­tott cikküket korszerűsíteni, új, esztétikusabb megjelené­sű árut létrehozni — a meg­­szüntetendőhöz eddig is használt alapanyagokból. Gyakorlatilag csak a kis té­telben használt illat- és szín­­komponenseket kell divato­sabbra kicserélni, és a cso­magolás grafikáját iparmű­vésszel újraterveztetni. Így már nem lehet akadálya, hogy megfiatalított, új termé­kük a korábbi 12 helyett IP forintért jelentek meg az üz­letekben, tisztes nyereséget biztosítva a dolgozó kollektí­vának — érvelt az osztály­­vezető. Az átállás ugyan zökke­nőkkel jár, mivel előfordul­hat, hogy a nyomda az új címkét csak a következő ne­gyedévre vállalja, de a la­kosság ellátásában ez nem okoz gondot. Ebben az év­ben a látszat kedvéért ki­sebb tételeket még termel­nek a régi cikkből is, pár­huzamos kínálatot teremtve, hogy elejét vegyék a keres­kedők, vásárlók, és az érde­keiket védő intézmények reklamációjának, majd arra hivatkozva, hogy ez kell a vásárlónak, teljesen átállnak az újra. Szerencsére a ke­­reskedelemben válasz­tékbő­vítő elemként jelenleg is kapható importáru, amely már most is drágább, mint az ő új termésük, ez is csökkentheti majd a feszült­séget. Munka után betért az út­jába eső első háztartási bolt­­ba, és vásárolt egy tucatos cégük korszerűtlennek mon­dott de annál jobban hasz­nálható cikkéből. A jól ér­tesültek fölényes, magabiz­tos mosolyával, elégedetten lépett ki az utcára. Tóth Szeles István Ahogyan a vevő látja * Az oyako-shinju Az öngyilkosság nálunk évszázados probléma. A tár­sadalom a maga eszközeivel minden korban küzdött e iM­ir ellen, az­ egyház pedig kiátkozással sújtotta, aki őrmezével vetett véget életé­nek. Szerencsére ma már nem az előzői korok társa­dalmi nyűge taszítja ily módon halálba az embert; az öregkori tehetetlenség, a magára maradás, de első­sorban a gyógyíthatatlan betegségek megismerése ját­szik szerepet. Más a helyzet például Ja­pánban, ahol a családi ön­­gyilkosság gyökerei ahhoz az ősi hithez kanyarodnak vissza, amely szerint a gyer­mek csak a szülők életének meghosszabbítása, így sor­­suk is szervesen összefonó­dik. Ha tehát az apa és az anya úgy dönt, hogy önke­­zével vet véget életének, akkor a tradíció értelmében gyermeküknek is velük együtt kell meghalnia. És hogy ez a feudális nézet­­, mely a gyermeket csak „szü­lői tulajdonnak” tartja —, mennyire beleivódott Japán életébe, annak igazolására említett egy-két példát. Egy asszony kétszer kísé­relt, meg öngyilkosságot, először gyermekei nélkül. A szomszédban a többi házi­asszony hírét vette a dolog­­nak és megvádolta, hogy milyen hidegvérű ördögi te­remtés, mert csak önmagát kísérelte meg elpusztítani. Szinte társadalmilag kire­kesztetté vált ezt követően. Így a második, öngyilkos­sági kísérleténél már nem habozott, végzett gyerme­keivel és önmagával is. Saj­nos ez alkalommal sikeresen. „Mama! Apával az állat­kertben voltunk. Nagyon jól éreztük magunkat. Isten ve­led!" Az üzenetet a hatéves Takenori Baba hagyta hátra egy hotelszobában, amelyben felfedezték később holttestét apjával és két testvérével együtt. Apja igen szűkszavú üzenete pedig így szólt: „Sajnálom, de meg kellett tennem ezt a megmásítha­tatlan lépést.” Majd ezt kö­vetően megfojtotta mind­három gyermekét és föl­akasztotta magát Nos, ez az eset klasszikus példája, a mélyen a japán hagyomá­nyokban gyökerező szülő­gyermek öngyilkosság jelen­ségének, az oyako-shinju­­nak. A családi öngyilkosságok Japánban gyakran arra is visszavezethetők, hogy ez az egyetlen módja a társadalom szemében a „tisztára mosás­nak”, ha a család nevén szé­gyenfolt esett. Az apa azért fojtotta meg három gyer­mekét és akasztotta föl ma­gát, mert felesége mintegy húszezer dollárnak megfe­lelő összegű kölcsönt vett fel, amiért a férj vállalta a felelősséget, majd az asszony eltűnt a pénzzel, s a család ott maradt szégyené­vel és adósságával. S a férj úgy érezte, hogy ettől a szé­gyenhelyzettől szabadulni az egyetlen előnyös megol­dással, az öngyilkossággal szabad. A japán társadalom nemhogy nem ítéli el a tet­tért az apát, a megbocsátás mellett a kritika, a pénz­kölcsönző hitelintézetet fog­ja támadni, amiért a halál­ba kergetett egy családot. Egy igen érdekes 1980-as felmérés arról árulkodik, hogy a családi öngyilkossá­gok 63 százalékát az anyák kezdeményezték. A statisz­tikát elemző orvosok sze­rint, a japán feleségeket, háziasszonyokat zömmel a magányosság és a feltornyo­suló családi problémák okoz­ta frusztráció taszítja az öngyilkosság felé. Az apa­gyermek öngyilkosság „mind­össze” 16 százalékát, a mind­két szülőt magába foglaló oyako-shinju pedig a statisz­tika 21 százalékát tette ki. Ám manapság még senki sem megy olyan messzire ja­­­pán orvosberkekben, hogy az oyako-shinju radikális eltiltását követelné. Egy vezető japán pszi­chiáter szerint ha már a je­len felnőtt társadalmának felfogását nem lehet be­folyásolni a szülő-gyermek öngyilkosság megítélésében, akkor legalább a következő generációt kellene megóvni ettől a káros felfogástól. Véleménye szerint, a gyere­keket lehetne megtanítani arra, hogy az életet eldobni bűn. Japánban éppen úgy, mint a világon bárhol. De ott a megkövesedett hagyo­mányok olyan erősek, hogy szemben állnak a józan ésszel Di. Siklós András Biológiai acta A JATE Természettudo­mányi Karának kiadásában a napokban készítette el a Szegedi Nyomda a biológiai tanszékek tudományos cik­keit tartalmazó kiadványt, az Acta Biologica 29. kötetét. A 206 oldal terjedelmű kötet­ben a közlemények angol nyelven jelentek meg. Két tanulmány az auxin­­anyagcserével (növekedés­­szabályozással) kapcsolatos vizsgálatokkal foglalkozik. Gaál Imre és Köves Erzsé­bet dohány szövettenyésze­­tén végezték kutatásaikat, Nagy Mária és Tabi Zsuzsa eredményei pedig növeke­désélettani szempontból fi­gyelemre méltóak. Pálfi Gá­bor, Pálfi Zsófia és Pintér Lajos a nemesített kukori­cafajták szárazságtűrési fo­kának új elméletét ismerte­tik és bemutatják annak gyakorlatban való alkalma­zását is. Szeles Anna növénygeneti­kai közleménye a dinitrogén­­oxidnak a rossz növény sejt­jeinek osztódására gyakorolt hatására szolgáltat érdekes eredményeket. Maróti Imre és Takács Edit elméleti szempontból vetnek fel érdekes problé­mát, amikor a rövid ritmu­sú megvilágítás hatásának eredményeit ismertetik ku­korica növényen végzett megfigyeléseik alapján. Pa­­taky Szeren, Bálint József és Maróti Imre két búzafajta levelének anatómiai összeha­sonlítását tárgyalja, mely mind elméleti, mind gyakor­lati szempontból fontos ada­tokat nyújt a búza tulajdon­ságainak ismeretéhez. A paleobotanika területé­hez tartozik Kedves Miklós és Párdutz Árpád két köz­leménye, melyekben a kihalt növények virágporszemeivel foglalkoznak és fejlődéstör­téneti szempontból nyújta­nak jelentős új eredménye­ket. Juhász Miklós a kihalt és a ma élő növények lehet­séges rokonsági kapcsolatá­nak megoldására közöl ada­tokat. hazai, kora krétakori virágporszemek alapján. Bodrogközy György a Du­na—Tisza közi homokhát csapadékmaximumának ha­tását elemezte a mezőgazda­sági művelés alatt álló nö­vénytársulások fajösszetéte­­lére. Hasonló jellegű Kör­­möczi László dolgozatának témája is, aki érdekes, új adatokat szolgáltat a külön­böző növénytársulások ta­lajvizsgálata alapján. Ábrahám Ambrus akadé­mikus új megfigyeléseket közöl az éti csiga emésztő­­rendszerének beidegzéséről, míg a másik állattani köz­leményben Benedetczky Ist­ván a sejtbiológia egyik alap­vető kérdésével, a váladék­­szemcseképződés finomszer­kezeti vonatkozásaival fog­lalkozik. Györffy György és Pollik Tamás ökológiai tanulmánya a termőhely specializációt és annak oksági hátterét érinti. Az embertani vonatkozású közleményekből kitűnik, hogy az ivóvíz eltérő fluorid mennyisége nem befolyásol­ja a leányok serdülésének idejét (Farkas Gyula, Faze­kas András, Szekeres Erzsé­bet), megismerhetjük a Csongrád megyei leányok érését befolyásoló tényezők kutatási tervét (Farkas Gyu­la, Hunya Péter, Herendi István, Szekeres Erzsébet), konkrét adatokat kaphatunk a szegedi serdülőkorú gyer­mekek testméreteinek 1958 és 1981 között bekövetkezett változásáról (Farkas Gyula), valamint az élő és kihalt né­pességek fogkoronáin észlelt elváltozások gyakoriságáról (Kocsis Gábor, Marcsik An­tónia). A kötetben további három kisebb közlemény is van, melyekben új megfigyelések­ről tudósítanak a szerzők (Maróti Imre, Pataky Sze­rén, Móczár László és Ked­ves Miklós). Végül Szalay László tudó­sít a Szegeden megrendezett magyar—lengyel biofizikai és a 4. nemzetközi luminesz­cencia konferenciáról. A kötet szerzői között más intézmények kutatói is be­számolnak eredményeikről. A­­ megjelent kötetet a szegedi­­ kutatók, oktatók eredmé­­­­nyeinek megismerését teszik­­ lehetővé a külföldi és bel­földi szakemberek számára, ■ de lehetőséget teremt arra is, hogy több száz hasonló intézmény kiadványát térítés­­­mentesen megkaphassák a­­ szakemberek. Szerda, 1984. augusztus T: I Mi? HOL? MIKOR? 1984. AUGUSZTUS 1. SZERDA — NÉVNAP: BOGLÁRKA A Nap kel 5 óra 22 perckor, és nyugszik 20 óra 18 perckor. A Hold kel 10 óra 0 perckor, én nyugszik 22 óra 44 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 142 cm­­ apadó­. NYOLCVAN ÉVE született Bálint Sándor (190­4— 1SWW) egye­temi tanár, a szegedi népélet és művelődéstörténet legnagyobb kutatója, a Szegedi Szótár. A Szegedi Nemzet és az Ünnepi Kalendárium címmel megjelent nagyszabású össze­foglaló művek szerzője. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 3. 5. fél 8 és este 10 óra­kor: King Kong (nemes ameri­kai fantasztikus kalandfilm, ki­emelt he­ várral). badság: kor: Katasztrófa fö d­on­egen. I —JL rész (szünet, m. b. szovjet, d­ipla helyarral). f­áklya: a 8 órakor: King Kong (színe« amerikai fan­­tas zrt Heu s kaüan difiim, kiemel t he! várral). Üjszegedi Kertmozi: Borsalino (W70) ffrancia—olasz. ifi éven felüliekneik. II. hek­tárral]. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3 sz. (13/57-es) es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős* esetben BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a TI. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4.) ve­szi fel. sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolibuhin sgt. 57.) tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság résziére: Sze­ged. Hunyadi János sgt. L az­alatt. Telefon: 10-ion. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától véc­éé! 6 óráig, szombaton reesel 7-től hétfő rel«?«»l­7 ó**4is: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: S. O. s. T­ET KTS^MÉLY­­SZOLGALAT Mindenn­ap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11­ 000. BUDAPEST 1. 1O.(H): Tv-toma — (ism.) 10.06: Csak gyerekeknek!­­ (ism.) 11.06; Delta — (ism.) 11.30: A Fehér Farkas — francia filmsorozat — 2. — (iám.) 12.30: Képújság 16.35: RM 16.45: A H­ard­an­ger-fennsík élete norvég rövidfl­an — (ism.) 17.25: Szókimondó — (ism.) 17.55: Képújság 18.00: Szól a ke­z-ben ! 18.30: Telesport 19.40: Tv-témna 19.45: Es­ti mese 20.00: Tv-híradó 20.30: A kraljevói vonat — jugoszláv film— Szabó Sándor 22.45: Tv-híradó 3. BUDAPEST 2. 18.55: Képújság 19.00: G­opsfeld — Ausztrál rövidfilmsorozat — 4. 19.30: A farkas — Molnár Ferenc vígjátéka — ism.­ 21.00: Betekintés a természet­be csehszlovák rövidülni — (isim.) 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Benny Hill műsora — angol film 22.15: Képújság BELGRÁD 1. 14.10: Magyar nyelvű tv-napló 14.20: Videooldalaik 14.35: Olimpiai krónika — 1. 15.25: Los Angeles: Olimpiai szemle — 1. 17.00: Los Angeles: NYOJ 184 — úszás — döntő 18.00: Hírek 18.05: Tv-naptár 18.15: Kuka kapitány kalózai — tv-sorozat gyerekeknek: 18.45: Zenebarátok 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Sportszerda 22.20: Tv-napló BELGRÁD 2. 19.30: Tv-napló 20.00: Filmest: A víz ideje — jugoszláv játékfilm 22.00: Hírek 22.06: Tudósítás a makedón állam megalakítása 40. évfordulójának ÚJVIDÉK 17.00: Nyári Olimpia : Úszás 18.00: Tv-híradó szerb­­horvátul | 18.15: Gyerekeknek 18.45: Zenebarátok ! 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó magyarul ! 22.00: Sportszerd­a 1 22.20: Tv-híradó szerb­­horvá­t­ul 22.45: Olimpiai krónika mag­yarul ! 23.30: összefoglaló magyarul CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 10.00: Tv-téma — (ism.) ! 10.05: Csak gyerekeknek ? ! 10.35: A Fehér Farkas — francia filmsorozat — — (i&m.) 11.35: Cél: a lehetetlen — amerikai ru­­­dilim ! Kapus&a* EMass KOSSUTH 8.36: Kötődésem a tájhoz 8.55: Gesztenye ujborral — riport 9.10: Nérődalkórusok hangszer kettősök 9.41: Kis magyar néprajz 9 48: Tarka nrve­se, kis mese 10.05: Egy kicsi szel lem­ kalandjai — Otfried Preussier meséje — 7—8. 10.25: Lajtai Lajos operett­­dalaiból HL49 : Radmszínhaz . AZ miekmi Ardi Liives rádiószatiráj­a 11.35: Balett zene 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Olimpiai híradó 13.15: Utak, ösvények 13.35: Operasbagerek­­ (iám.) 14.05: Dzsesszmelód­iá­k 14.49: Kritikusok fóruma 15.05: Új Melódia­lemezeink­ből 15.46: Miska bácsi levelesládája 16.21: Roscsa László: Fanfár és három ének a Csíksomlyói Passióból 16.34: önmagunk versenytársát? — Ri­portmű­sor 17.05: ,,Az üdvözlés gépezete” svájci költők versei 37.25: Két szextett 19.15: Schumann: d-mell trió (Bolzano trió) 19.45: A bah­esi szeré­ji szökőkút Puskin verses el­besz­é­lésének rá­dió­változata — (iám.) 20.19: Húszéves a »­Gödöllő Opera” — a Józsefvárosi Színház operatársulata, 21.07: Szentendrei Klára és Lovasa Lajos népdalokat énekel 21.30: Amiről a világ vitázik 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35: Fuvol­aszó­lók 22.45: Az Illeszkedés módozatai 23.00: Zenekari rrvu­­­sika 0.10: Németh Gábor tán­cdalaiból PETŐFI 8.05: Forradalmi da­lok 8.20: Tíz perc külpolitika — (isim.) 8.35: Idősebbek hull­ám hosszán — dallamok, emlékek 9.30: Válaszadunk hallgatóinknak 9.45: Kaáagsay Tibor: Pan i­otmím szvit 10.00: Zenedé­lelőtt 11.35: A Szabó család — f1«m.) 12.05: Dáki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.25: Útikalauz üdülőknek 13.30: Labirintus — (ism.) 13.45: Zenés délután 14.00: Szerdahelyi Éva ének*»’ 14.15: A Berlin’ Filharmonikus Zenekar játsett. 14.35: Nóták 15.00: DiákfoCi 15.13: Slágermúzeum lfi.00: A rock, művek, komik 16.40: Fiataloknak ! 17.30: Ötö­d­ik sebes se­c 18.35: A h­an­glemezboH könnyűzenei újdonságai 19­00 Ver­búr­kosok nóták 10.45: Howard Jones felvételeiből — (ism.) 20.35: Rádi­ószínház: Halálugrás — G­­árfás Miklós rádió­­komédiáj­a 21.19: Böngészde a zenei antikváriumban 22.19: Bagya András szerzemé­n­yei­bő­l 23.25: Veronika — részletek Messager operettjéből 3. MŰSOR 9.09: Miroslav Can­galovic opera­­áriákat énekel 9.30: Hangverseny 10.19: Kamarazene vonós hangszerekre 11.05: A ravasz rókácsika — részletek Janácek operájából 12.00: Zenekari muzsika 13.35: Régi magyar muzsika 14.09: Nagy csaták — sorozat — 2. 15.48: Kamarazene 17.10: Bajazzok — részletek Leoncavallo operájából 18.00: Népdalfeldolgozások 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora 19.05: Két Bárdos Lajos- kórusmű 19.15: Külföldi tudósoké a szó 19.30: A Bécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye Közben: Kb. 20.10: Múzeum az Orczy kastélyban — riport Kb. 21.45: H­ang­szer szólók 22.18: Líra és filozófia — 1. 22.4«: Ma­gyar zeneszerzők CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.25: Népi zene, magyar nóták 9.03: Rinaldo di Capus: A cigány lány 9.44: Erdei jelenetek — zongora­művek 19.06: Egy kicsi szellem kalandjai — mese 10.25: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 11.16: Simándy József operett­­felt­ételei­ből 11.44: Vallomások ‘12.30: Ki nyer ma? 12.45- Olimpiai híradó 13.15: Dalok és találkozások PETŐFI 8.05: A Fáy együttes játszik 8.29: Tíz perc külpolitika R.35: Napköziben 19.09: Zenedé­lelőtt 11.35: Csa­k fiataloknak! 12.35. ..Énekeltem én; Agaavárt SaJKtaL'A«:” Diffe'J

Next