Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . A mi bányászaink ávoli ünnep volt errefelé pár évtizede a bányásznap. Akkoriban legfeljebb homokot bányásztak Szeged környékén. A bányász szóhoz is más asszociációk kapcsolódtak: a föld mélyében alagutat vájó, szénportól fe­kete arcú emberek, akik csákánnyal omlasztják a szenet. Mi volt nekünk, alföldi embereknek, hogy az olajbányá­szat is bányászat, hogy a napfényes fúrótoronyról is irgal­matlan kemény munka elvenni a föld mélyének kincseit. Azt hiszem, a bányászatot hírből, vagy legfeljebb lá­tásból ismerő ember ma is ezt­ a természettel való nyílt színi küzdelmet becsüli, csodálja a kánrászokban Hiába fejlődött rengeteget a technika ,hiába állnak rendelkezés­re földet rengető gépek, a küzdelem máig sem mindig egy­­esélyes. Mi, kívülállók, a veszély pillanatairól gyakrabban szerzünk tudomást, mint a mindennapok kemény kitartá­sáról. Többet hallottunk az algyői, zsanai gázkitörésről, mint arról, hogyan telik az olajbányászok egy-egy átlagos műszakja. Pedig környezetünkben az életünket megváltoz­tató olaj- és gázmező munkásai mindennap a legtöbb he­lyen éjjel-nannal irányítják a gépeket, figyelik a műszere­ket — nyári kánikulában és téli hóviharban teszik a dol­gukat. Nehéz munka ez ma is, családtól, szórakozástól el­rabolja gyakran, aki vállalkozik rá. Megfizetik persze, de keresni másutt is lehet. E szakma derékhada még más ólajmezőkről, netán Zalából jött az ólai után, az ifjabbak tőlük tanulták e munka szakmai fogásait, és szeretetét. Ha nem települtek volna ide a bányászok, ma más len­n­e az életünk. Hány utcában fűtünk ma már a földgázzal, mennyi üzem használja hány termelőszövetkezet üzemel­teti vele a szárítóját, baromfitelepét? S hány faluban ve­zették be a lakásokba is, hát még hány községben várnak rá, szervezgetik előre a bevezetést? A lakosság így köz­vetlenül látja a bányászat hasznát, érzékeli, mit jelent sa­ját háztartásában az energia. S mit jelent az államháztartásnak az e tájon bányá­szott olaj és földgáz? A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz­­termelő Vállalat a hazai kőolaj háromnegyedét teremti elő. A Magyarországon kitermelt földgáz 86 százalékát ezen a vidéken hozzák felszínre, évente 18 milliárd köbméter földgázt forgalmaznak. A kőolajkutató vállalat szakemberei Szegedtől Hajdúszoboszlóig keresik az újabb lelőhelyeket, sikerrel. Mióta a világpiacon jelentősen megdrágultak az energiahordozók, azóta megéri mélyebb rétegeket is meg­vallalni. új technológiával a tárolórétegekben maradt kő­­olaj egy részét is ki tudják termelni. S mennyi hasznot hozott a mezőgazdaságnak az olaj­­fúrás egyik ,,mellékterméke", a termálvíz? Föl sem lehet még talán mérni, mennyi további lehetőséget rejt ez az energiaforrás. A vállalat segítőkészségét gyakran emlegetik a mezőgazdák: a termálkutakat sem tekintik mostohagyereknek, segítik a téeszeket a hasznosításban. Biztosítják az egyenletes gázellátást, a csúcsidőkre is ele­gendő gázt tudnak tartalékolni, mióta megépült az algyői 30 ezer köbméteres nagy tartály. Infrastruktúra és élet­mód épült ezekre az energiaforrásokra e vidék bányászai­nak munkája nyomán. Nem kisebbítjük azzal a szén, bauxit, vasért bányá­szainak munkájét, ha ezen a hagyományos ünnepen sző­kébb pátriánkban elsősorban a mi bányászainkat ünne­pel­jük. Sikeres munkát, jó egészséget kívánunk nekik — mindannyiunk közös érdekében. Tanács István Hz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki­­ Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megerősí­tette a Magyar Népköztár­saság és a Mongol Népköz­­társaság közötti barátsági és együttműködési szerző­dést, a nyel­vet Losonczi Pál­­­­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének a Mongol Népköztár­­­­saságban tett hivatalos, ba­ráti látogatása alkalmával I 1984. június 1-én írták alá Az Elnöki Tanács a Mi­­­­nisztertanács előter­jesztése­­ alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanító­képző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző­­ Főiskola néven folytatja működését.* Az Elnöki Tanács dr. Tóth Lászlót 1984. szeptem­ber 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkár­rá nevezte ki. fi­delipy- i miniszter lateralisa Tegnap, pénteken dr Horváth István­, az MSZMP 1 K3 tagja, belügyminiszter megyénkbe látogatott.­' Sze­­l­geden felkereste az MSZMP Csongrád megyei Bizottsá­gát, ahol Gyárfás Mihály, a megyei­­ pártbizottság titká­ra fogadta. Dr. Horváth Ist­ván részt vett ,és felszólalt­­ a me­gyei párt-végrehajtó­­bizottság ülésén, amelyen a­­ megye közrendjének és köz­­biztonságának helyzetéről szóló jelentést vitatták meg. A belügyminiszter ez­után a megyei rendőrkapi­tányságra látogatott és meg­beszélést folytatott dr. Bar­na Sándor rendőr ezredessel, a megyei főkapitányság ve­zetőjével. A továbbiakban dr. Horváth István megte­kintette a szegedi Somogyi-­­ könyvtárat, majd felkereste a makói rendőrkapitánysá­got és a kisteleki rendőr­őrsöt. A délutáni órákban elutazott megyénkből. fi Ünnepség Cligyon Kitüntetések, jutalmak a bányásznapon A 34. bányásznap alkal­mából ünnepi gyűlést ren­deztek tegnap Algyőn, a fel­dolgozó üzem nagy ebéd­lőjében. Papp György, az olajipari pártbizottság tit­kára köszöntötte az egybe­gyűlt dolgozókat, az állami és társadalmi szervek, in­tézmények képviselőit. Ez­után Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára méltatta a bányászünnep je­lentőségét. Szeged alatt van az or­szág legnagyobb bányája, fejtette ki a szónok. Az ezerhatszáz dolgozóból álló olajoskollektíva Szeged ipari termelésének több mint egyharmadát szolgáltatja. Elmondható tehát, hogy Sze­geden, az utóbbi 18 év fo­lyamán bányászváros lett. Az országban, s szűkebb környezetünkben is becsü­lete van a bányászoknak. Ezt jelzi a mintegy 80 ezer forintos átlagbérszínvonal, de ezt jelzik az erkölcsi el­ismerések, kitüntetések is. A bányászkollektívák szerepe jelentős a társadalmi élet­ben. Támogatják a kulturá­lis és sportrendezvényeket, szervezeteket. Hozzájárul­nak a gyermek- és ifjúsá­gi intézményekhez, kezük munkája a város szinte minden nagyobb létesít­ményében nyomon követhe­tő. Sikeres cég az olajválla­lat: a IS év alatt mindenkor teljesítette tervét, jelentős összegekkel gazdagította a költségvetést. Exportjával hozzájárul népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének ja­vításához. Dolgozói min­dent megtesznek azért,­ hogy a termelés ne csökkenjen, nehezebb munkával, a ke­vésbé gazdaságosan kiter­­melhető területekről, a mély rétegekből is felszínre hoz­zák a föld kincsét. A föld­­gáztermelő vállalat új ter­mékeket honosít meg, to­vábbi beruhá­zásokat való­sít meg, terveikben nagy szerep jut az ésszerű anyag- és energiatakarékosságnak. A város lakossága tiszteli erőfeszítéseiket, méltányol­ja munkájukat. A mind kor­szerűbb technika ugyanis csak szolgálja a munkáso­kat, de továbbra is az em­ber bányássza az olajat, a gázt. Ezután Szalóki István, az NKFV főosztályvezetője több évtizedes bányászmúlttal rendelkező munkásoknak adott át kitüntetést. A Bá­nyász Szolgálati Érdemérem ezüst fokozatát kapták 25 éves olajipari munkájukért: Csili Gyula kútkezelő: Hal­mai Emil termelőmester : La­zányi István csőszerelő-cso­portvezető; Szaniszló István gyűjtőállomás-kezelő; Tol­nai Józsefné értékelő tech­nikus, dr. Várhelyi István­­ jogügyi csoportvezető. A Bányász Szolgálati Érdem­érem bronz fokozatát 150- en kapták meg — 15 éves olajipari munkájukért. Har­minc Kiváló Dolgozó ki­tüntetést adott át és jutal­mat Juratovics Aladár, az algyői üzem vezetője, ös­­­szesen 11,5 millió forint ér­­­­tékű jutalmat osztottak ki az ünnepre. 1 74. évfolyam 205. szám Szeptembertől, Szegeden Startol az üdülőszövetkezet Egy régen vajúdó kérdés végre a helyére kerül. Örömmel tudósíthatunk ar­ról, hogy az évek óta húzó­dó üdülőszövetkezet építé­sét most már­ h­arcban el­kezdik, mindenféle jogi, bü­rokratikus és egyéb aka­dály elhárult A MÉSZÖV felhatalmazta a Ceoptouris­­tot, hogy szeptember 30-tól országosan hirdesse meg az it­i szegedi üdülőszövetkezet szervezését. Várják tehát a tagokat, de a MÉSZÖV la­kásszövetkezeti titkárságán már fogadták a jelentkező­ket. Az elmúlt hónapokban lapunk előfizetői annyi üdülőépítésről olvashattak, hogy ennek az ügynek az útvesztőiben talán nem is tudnak eligazodni. Május­ban ismertettük a SZOT gyógyszálló építésének kö­rülményeit. A félreértések elkerülése miatt, most hang­súlyozzuk, hogy ez az üdü­lőszövetkezet egy másik vál­lalkozás. A SZOT-szállónak a helye a Dohány, a Janko­­vics és a Gyapjas utca által határolt terület, amelyet a buldózerek már simára bo­rotváltak. Az utóbbi építke­zés színhelye néhány méter­rel távolabbra esik. Az üdü­lőszövetkezet alapozását a Középkikötő sor és a Kállay utca sarkán kezdik, ahol az úttörőtábor volt és az­it már szintén lebontottak. Ta­nulmánytervet már két év­vel ezelőtt készített a buda­pesti SZÖVI ÉRV és az épü­let fotóját korábban bemu­tatták. A végleges kiviteli tervet is ugyanez az intéz­mény készíti. Időközben a szegedi DÉLTERV­ készségét fejezte ki a tervezésre, de a két cég közötti versenyt a pestiek azzal r­yerték meg, hogy elképzelésük takaré­kosabb üzemelést biztosít. A Cooptourist részvétele ebben a vállalkozásban az­t garantálja, hogy Szeged be­kapcsolódik az üdülőszövet­kezeti mozgalomba. Ugyan­is az elmúlt évtizedben a szövetkezeti üdülők elsza­porodtak az ország legszebb helyein és a Tú­za-parti­ vá­ros eddig kimaradt az ilyen jótéteményből. Aki tehát beszáll a szegedi építkezés­be, az jogot szerez arra is, hogy bárhol, bármelyik szö­vetkezeti üdülőben is pi­henhessen. A működési for­ma a következő: Szegeden az első ütemben 100 szoba, vagy ahogy hivatalosan ne­vezik, lakóegység készül el. Nem is helyes a szoba elne­vezés, mert mini apartma­nokat alakítanak ki. Az egy és másfél szobákhoz fürdőszoba is tartozik. Aki leszurkolja a 100—120 ezer forintot, az résztula­­jdonos lesz és minden évben 28 napig nyaralhat. Ha pedig kedve úgy tartja és a szege­di nyaralást megunja, akkor a Coop-Hotel hálózathoz tartozó bármelyik szállodá­ban foglaltathat helyet. Az üdülőegység egyúttal szál­loda is lesz, mert két hó­napig a Cooptourist hotel­ként működteti. A turiz­­musból befolyt összegből üzemeltetik az épületet, fe­dezik a karbantartást. Va­lószínű, hogy a működési költség ezért nagyon ala­csony lesz é­s a résztulajdo­nosok jelentős pénzt meg­takaríthatnak. Az előzetes érdeklődők­ből már évekkel ezelőtt sem volt hiány. Hiszen nagyon­ sokan szeretnének viszony­­­lag kis összegért a Tisza­­parton egy nagyszerű nya­ralóhoz jutni, ami örökölhe­­­tő, átruházható, nem esik tulajdonkorlátozás alá, mert ilyenből bármelyik család­nak több is lehet. Elsősor­ban a városból elszármazott emberek keresik szülőhe­lyükkel ily módon is a kap­csolatot. Ám nem lehet el­feledkezni arról, hogy a sze­gedi üdülők nemcsak a ter­málvízzel vonzzák majd ide a turistákat, hanem olyan szórakozási, művelő­dés­i és kulturális adottsá­gokkal is, melyeket kisebb üdülőközpontok jellegük miatt sem kínálhatnak. Szakemberek szerint a SZOT gyógyszálló és az üdülőszövetkezetek átadása után Szeged jelentősen kárt hódít az idegenforgalomban és elnyerheti az üdü­lőváros címet. Nem utolsó kérdés, hogy az üdülők városképileg ho­gyan illeszkednek az­ újsze­­gedi épületegyüttesbe. Bíz­tató a tanulmányterv, nem lesz a Tisza-parton egy nyo­masztó betonkolosszus, ami doboz, vagy torony formá­jában lehervasztaná a vá­­rosszépítők és városlakók kedélyeit. Ahogy duzzad majd a szövetkezetiek tábo­ra, a gazdálkodással egye­nes arányban épülnek az új hídfőnél a teniszpályák, uszoda, szauna, szórakozta­tó, szolgáltató intézmények. Grandiózus elképzelésekből eddig sem volt hiány, de most már a kivitelezés kö­vetkezik. H. M. Sül gépek Tizenkétféle cukorréna-betakarító gépét mutattak be a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnál. Öt gép teljesen új gyártmány közülük az RT A 602-es csehszlovák kooperáció­ban készül. Prototípusát először láthatták az érdeklődők­ (képünkön).

Next