Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Szombat, 1984. szeptember 1 A Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gyáregységéb­en készülnek az úszódaruk. Az idén tizenhat és huszonöt tonna teherbírású folyami, illetve tengeri darukat gyártanak, a Szovjetunió, Románia és Csehszlovákia részére. Az év végéig összesen tizenhét daru készül, ebből az első félévben a tervezettnél eggyel többet adtak át a megrendelőknek. Képünkön: útjára indul az úszódaru Milyen lesz a forgalmi rend? Egy hét múlva megnyitják az új körútszakaszt A Makkosházi körúton az Agyagos utcai keresztező­déshez érve egyre több jár­művezető torpan meg. Úgy gondolják, hogy már folytat­hatják útjukat tovább, a József Attila sugárút irányá­ba. Erre azonban még egy hetet várniuk kell: a sugár­út és a harmadik körút ke­reszteződésébe nem hajthat­nak be addig. A műszaki át­adás szerdán, szeptember 5- én kezdődik. Talán egy-két nappal korábban, de legké­sőbb szeptember 9-én meg­indulhat a forgalom. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy olvasóinkat felkészítsük rá, miképpen is kell majd köz­­lekedniük az újjáépített ke­reszteződésben és környé­kén. Először talán ejtsünk szót a­z új körút szerepéről: rö­vid (és jövőre kiépítendő) szakaszokat kivéve kétszer két forgalmi sávos úttesten rövidül le az algyői és a nyugati iparkörzet közti út, kényelmesebb, gyorsabb lesz az eljutás Tarjánból a várost északnyugat felől keretező új lakótelepekre és a Kossuth Lajos sugárútra. Tehermentesíti tehát a Nagy­­körutat az új körút — a forgalomszervezők 30—35 százalékos átrendeződésre számítanak. S arra is, hogy az új körutat (a Budapestit, Makkosházit és Rókusit) a sugárutakon bejövő forgalom csupán egy-egy szakaszon veszi igénybe , ezért a su­­gárutak elsőbbségét meg­hagyják! (Erre főként a jel­zőlámpák esti kikapcsolása­kor kell majd ügyelni.) Ab­ban is bíznak a forgalom­szervezők, hogy a tehergép­­járműveket sikerül az új körútra átszoktatniuk, ide­értve a városon csak át­haladó tranzitjárműveket is. (Az információs táblákat majd a József Attila sugár­úti lámparendszer bekapcso­lása után helyezik el.) A Makkorházi — Buda­pesti körút és a József At­tila sugárút kereszteződésé­ben a forgalmi rend a kö­vetkező lesz. A Belvárosból jövet a sugárútról jobbra a Budapesti körútra lehet kanyarodni, Algyő felé pe­dig két egyenes forgalmi sávot alakítanak ki, a szél­sőt csak az autóbuszok használhatják! Balra nagy ívben nem lehet itt kanya­rodni, a Gyevi utca, Agya­gos utca a kerülő irány. Vásárhely irányából jövet balra, a Budapesti körútra szintén tilos bekanyarodni — a Csorba és a Sólyom utca pótolja ezt. (Ez utóbbi­ban megváltozik a forgalmi rend, várakozni csak az or­vosi rendelőnél kialakítandó parkolóhelyen lehet.) Tarján­ból a Budapesti körúton ér­kezőknek egy jobbra, egy balra kanyarodó és két egyenesen továbbvezető sáv áll rendelkezésükre. Szem­ből, a Makkosházi körútról érkezőknek pedig egy balra kanyarodó, egy egyenes és egy vegyes (egyenesen to­vábbjutást és jobbra kanya­rodást lehetővé tevő) sáv­­juk lesz. (Ebben a kisívű jobbra kanyarodó sávban különösen figyelniük kell majd a járművezetőknek a villamosra, a gyalogosokra!) A kereszteződés átépítésé­vel új helyre kerültek a tö­megközlekedési járművek megállói: a Budapesti kör­úton a szolgáltató ház elé és azzal szemben a József Attila sugárúton az ABC elé és a gyógyszertári köz­ponthoz. (A szolgáltató ház előtti parkolót az ABC mö­götti pótolja majd.) Említettük már, hogy a József Attila és a Kossuth Lajos sugárút közti új kör­útnak a sugárutakkal szem­ben nincs elsőbbsége —, de mégis főútvonal lesz, ahol a KRESZ szabályai érvénye­sülnek. Azaz a járművek­nek csak meghatározott ka­tegóriái hajthatnak rá. (Las­sú járművek nem!) Kerék­pározni lehet — amíg a gya­logos járdát alkalmassá nem teszik a kerékpáros közle­kedésre is. A külső sávok­ban sem engedik meg a járművek várakozását, hi­szen ezzel épp az új út leg­főbb erénye (gyors átbocsá­tó képessége) károsodna. Az útnak szeptember első hetében esedékes megnyitá­sa illetve a lámparendszer bekapcsolása után az átren­deződés hetei következnek. Ennek tapasztalatait forga­lomszámlálással is alátá­masztják majd, s ha szük­séges, a Nagykörút zöld hul­lámán módosítanak. Máris tervezik, hogy a Klapka tér­nél úgynevezett „gyalogos bejelentkezőt” s a burko­latba beépített detektorokat szerelnek, hogy a nap forga­lom nélküli szakaszaiban ne kelljen hiába vesztegel­niük a lámpánál a jármű­veknek. (A Lenin körúton, a Dózsa utcánál bevált ez a rendszer.) A körúti forgalom meg­indulásáról lapunkban ter­mészetesen hírt adunk. De azt máris jelezzük, hogy a tömegközlekedési jármű­vek új, illetve módosított­­ járatai szeptember 9-től mennek az új körúton. Fiatal gépszerelők versenye Tegnap, pénteken, a desz­­ki Maros Tsz-ben rendezték a fiatal mezőgazdasági gép­szerelők Szeged városi ver­senyének döntőjét. Szeged, Kistelek és Mórahalom vonzáskörzetébe tartozó ter­melőszövetkezetek ifjú szak­emberei vetélkedtek, 12 kö­zös gazdaságból összesen 19 versenyző mérte össze tu­dását. Első helyezett lett Bózsó Lajos, az ásotthalmi Alkot­mány Szakszövetkezetből; második Király Sándor, a deszki Maros Tsz-ből; har­madik Király Lajos, a mó­­rahalmi Homokkultúra Szak­­szövetkezetből; negyedik Vi­­kor József, a deszki Maros Tsz-ből; ötödik Sipos An­tal, a rózsai Népszabadság Tsz-ből; hatodik Hebők Je­nő, az ásotthalmi Felszaba­dulás Tsz-ből. Ezek a ver­senyzők továbbjutottak a szeptember 14-én megrende­zendő megyei döntőre. 3 Őszinte következetességgel A­z élet minden területén napjaink­ban a végzett munka hatékonysága kerül előtérbe. Ez a tényező a ká­dermunkában az alkalmas személyek ki­választásában is jogos igényként jelentke­zik. Az a tapasztalat, hogy ahol az üzem, az intézmény vezetői jól szervezik meg a saját munkájukat, illetve az alsóbb szin­ten dolgozó vezetők és beosztottak tevé­kenységét, ott ez a munka termelékeny­ségében, a munka végeredményében is megmutatkozik. A káderpolitikai munka eredményessé­gét igazolja, hogy az MSZMP XII. kong­resszusa óta tovább szilárdult a válasz­tott párttestületek stabilitása. Az 1980-as pártválasztások során több olyan fizikai munkást, nőt és fiatalt választottak meg különböző párttestületekbe akik korábban nem végeztek ilyen jellegű munkát. Poli­tikai, szakmai iskoláztatásuk, a rendszeres foglalkozás eredményeként alkalmassá vál­tak a választott tisztségek betöltésére. Jól sikerültek a középtávú szakmai és politikai képzést biztosító tervek is. Segítségükkel a párt- és a gazdasági vezetés között meg­felelő összhang alakult ki a szakmai és a politikai képzés tervezésében. A káder­politikai elvek végrehajtása során érvé­nyesül az igazodás a politikai, szakmai és vezetőkészségbeli hármas követelményhez. Az eredmény: jelentősen növekedett a po­litikai, világnézeti elkötelezettség. Mindezt elősegítette az a nagyarányú oktatási program, illetve a vezetőképzési rendszer továbbfejlesztése, amely a megyei pártbizottságok irányításával, mindenek­előtt az oktatási igazgatóságok keretei kö­zött megvalósult. A rohamos fejlődés min­denekelőtt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézményi rendszer továbbfej­lődését, olyan új fiatal vezető káderek ki­nevelését eredményezte, amelyre nem volt példa az elmúlt években. A kádermunka gyakorlatában sem lehet szem elől téveszteni azt az elvet, hogy az emberek megítélésénél a végzett munka legyen a döntő. Helyenként még tapasz­talható ebben bizonyos szubjektivizmus. Igaz, hogy már csak elvétve, de még min­dig előfordul, hogy egyes vezetők hagyják magukat befolyásolni olyan, úgynevezett szürke emberektől, akik aztán ,,súgásaik­kal” a vezetői munkát következetlenné és szubjektívvá teszik. Pedig az emberek ne­velése, foglalkozás velük a napi munká­ban a gyakorlati tapasztalatok átadása, a kiadott feladatok pontos meghatározása és mozgósítás elvégzésükre, mind olyan té­nyezők, amelyek a káderpolitikai nevelő munkában meghatározó jelentőségűek. Nagy szerepet töltenek be a vezetők mun­kájának értékelésénél a minősítések. Ezek azonban csak akkor érik el céljukat, ha alapjuk a mindennapi munka, s ha tovább szolgálják a személyiség, az egyéniség ki­bontakoztatását. Ezért szükséges, hogy a minősítések minden vonatkozásban reális összegezést tartalmazzanak az illető mun­kájáról, és őszintén tárják fel gyengesége­it, és határozzák meg további feladatait. A választott testületek mindinkább lát­ják, hogy a politika, a gazdaság és az ideológia terén feladatainkat megoldani csak olyan vezetőkkel lehet, akik politi­kailag megbízhatók eszmeileg szilárdak, felkészültek, a bonyolult helyzetekben el­igazodni tudnak, és demokratikus vezetői gondolkodásúak. A pártszervek ügyelnek tehát arra, hogy kulcsfontosságú állami, gazdasági, társadalmi vezető posztokra — testületi döntés és véleményezés alapján — olyanok kerüljenek, akik elvi szilárd­ságuk, gazdag vezetői tapasztalatuk alap­ján képesek a párt politikájának maradék­talan helyi megvalósítására. Érvényesül az a fontos káderpolitikai alapelv is, hogy — párttisztséget kivéve — minden vezető be­osztást párton kívüli személy is betölthet, ha alkalmas rá. A pártszervek és pártalapszervezetek napi munkájának szerves része olyan munkakapcsolat kialakítása a vezetőkkel, amely erősíti a helyes módszereiket, a de­mokratikus légkör szélesebb kibontakozá­sát. Esetenként a helytelen módszerek bí­rálatával elősegítik a vezetők és beosz­tottak korrekt viszonyának erősödését. A párt- és állami szervek, valamint gazda­sági egységek munkájában javult és egyre tervszerűbbé válik a káderutánpótlás bel­ső tartalékainak feltárása politikai és szakmai képzésük. Ugyanakkor a kívánt­nál lassúbb a kinevezésük vezető funkciók­ba. Indokolt a jövőben is különös figyel­met fordítani az állami személyzeti mun­ka feladatait ellátó személyzeti apparátus felkészültségének a javítására. T­ovábbi feladatok mutatkoznak a ká­derpolitikai elvek érvényesítésére a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben. A vezetők többsége nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik, és eredményesen dolgozik a párt politikájá­nak megvalósításán a mezőgazdaságban. Meg kell azonban gyorsítani a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekben az úgyne­vezett ,,második és harmadik sor” felzár­kózását. Ezt indokolja a­ vezetők bizonyos korosodása is. A továbblépés lehetősége pedig megoldja, hogy egyre több, szakmai­lag és politikailag felkészült, és már meg­felelő tapasztalatot szerzett fiatal, vagy középkorú szakembergárda vár megbíza­tásra. Ezzel kapcsolatban — nemcsak a termelőszövetkezetek területén, hanem egész közéletünkben — fel kell számolni a helyenként tapasztalható funkcióféltést, amelyből eredően nem támogatják a tehet­séges utódokat. A káderek képzése, nevelése a foglal­kozás az emberek ügyeivel, társadalmi rendszerünkben csak a szocialista huma­nizmus jegyében valósulhat meg. Emellett természetesen szükség van a megfelelő kö­vetkezetességre és őszinteségre. Arató András Szemorvosok tanácskozása Pénteken, tegnap Gyön­­gyösön megkezdődött a Ma­gyar Szemorvos Társaság 1984. évi nagygyűlése. A két­napos országos tanácskozást dr. Kahán Ágost, a Magyar Szemorvos Társaság elnöke nyitotta meg, majd dr. Tir Dezső, Gyöngyös város taná­csának elnöke üdvözölte a résztvevőket. A kétnapos tudományos ülés az egyik leggyakoribb szembetegséggel, a glauko­­mával, ismertebb nevén a zöldhályoggal foglalkozik. E témakörben plenáris és szekció üléseken, mintegy 80 előadás hangzik el. Ismerte­ik a legkorszerűbb gyógyá­szati és vizsgálati eljáráso­kat. A szemorvosok tanácsko­zása szombaton zárul. Vasöntöde Békegyülések Most 45 esztendeje, hogy kirobbant a második világ­háború. Napjainkban újra a fenyegetettség légkörében él a világ. Tart a küzdelem a békéért és a leszerelésért. A második világháború kirob­banásának évfordulója alkal­mából a szervezett dolgozók tiltakoznak a békét veszé­lyeztető fegyverkezés ellen. Ezt tették tegnap, pénteken délután a szegedi vasöntöde dolgozói is. A műhelyekben békegyűléseket tartottak a dolgozók. Aztán a gyá­riak a SZOT-hoz küldött tá­viratukban is kifejezték bé­keakaratukat. Számvitel­i gazdálkodás Pénteken, tegnap Salgótar­jánban mintegy 1200 részt­vevővel megkezdte munká­ját a III. számviteli konfe­rencia, a Magyar Közgazda­­sági Tár­saság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság, valamint a Pénzügy­minisztérium rendezésében. A kétnapos tanácskozás megnyitó előadását Hetényi István pénzügyminiszter tartotta. Bevezetőben idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekkel foglalkozott, majd szólt az 1985. évi szabályozó­­változások fő irányairól. Részletesen kitért a vállala­ti szervezési rendszer to­vábbfejlesztésére, a vállalati jövedelem- és keresetszabá­lyozás kérdéseire, majd sor­ra vette a vállalati számvitel legfontosabb témáit, az ön­költségszámítás és gazdasá­gi kalkuláció kapcsolatát, a vállalati belső információs rendszer, a költséggazdálko­dás és az önálló elszámolás fejlesztését. A kalkulációs rendszer to­vábbfejlesztésének alapvető célját a pénzügyminiszter úgy fogalmazta meg, hogy az önköltségszámítás és az az­zal összhangban kialakított gazdasági kalkuláció az ed­diginél jobban segítse elő a vállalatok stratégiáját, meg­felelő döntések előkészítését, végrehajtását és ellenőrzé­sét. Rámutatott arra, hogy ezek megvalósításában mi­lyen jelentős szerep hárul a számviteli dolgozókra, ezért fontos anyagi és erkölcsi megbecsülésük fokozása. Megemlítette, hogy az erköl­csi elismerés egyik lehetsé­ges módja lenne az okleve­les könyvvizsgálók szakmai szervezetének a létrehozása. A tanácskozás munkájá­ban számos hazai és külföl­di pénzügyi és gazdasági szakember vesz részt, akik előadásokat is tartanak a plenáris ülésen, illetve a konferencia négy — ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és költségvetési — szekció­jában. A III. számviteli kon­ferencia szombaton fejezi be munkáját. K=27mK3C83» FfIO-érteleztet a halászatról Szarvason pénteken befe­jeződött a FAO halászati tu­dományos világhálózata ve­zetőinek első alkalommal szervezett nyolcnapos ta­nácskozása, amelynek a ku­tatóhálózat egyik intézmé­nye, a Szarvasi Hal­tenyész­tési Kutató Intézet adott helyet. Az afrikai, latin­amerikai, ázsiai regionális kutatóközpontok, valamint az európai interregionális központ, a HAKI vezetőinek szarvasi értekezlete tovább­képzésből és az igazgatók tanácskozásából állt.

Next