Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

Közéleti napló ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Szpirosz Kiprianu köztársasági elnököt.­­ Lo­soncai Pál a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság nemze­ti ünnepe alkalmából tár­Gerhard Schürer, az NDK miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság el­nöke szeptember 27. és 29. között Budapesten az 1986 —1990. évi tervkoordináció­ról tárgyalásokat folytatott Faluvégi Lajossal, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sével, az Országos Tervhi­vatal elnökével. Áttekintet­ték a két ország között ér­vényben levő termelési koo­perációs és g­yárt­ássza­mosí­­tási megállapodások teljesí­tésének helyzetét. Megálla­podtak ezeknek az 1985 utáni időszakra történő meghosszabbításában, to­vábbá új egyezmények ki­A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 28. és október 1. között Budapesten tar­tózkodott Giorgio Napolita­­no, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja. Az olasz pártvezetővel meg­beszélést­­ folytatott Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, VERESS PÉTER Veress Péter külkereske­delmi miniszter Hriszto Hrisztovnak, a Bolgár Nép­­köztársaság­ külkereskedel­mi miniszterének meghívá­sára 1984. szeptember 28— 30. között látogatást tett az őszi glovdivi vásáron. Ven­déglátójával áttekintették az ez évi árucsere-forgalmi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 25—30. között hazánkban tartózkodott Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának küldöttsége, élén Ron Halverson-nal, a Politikai Bizottság tagjával. A küldöttség ismerkedett az MSZMP bel- és külpolitikai tevékenységével, a XIII. kongresszus előkészületei­ Vasárnap hazaérkezett Gépiből az Interparlamen­táris Unió magyar csoport­jának delegációja. Baris Sándor, a magyar csoport elnöke, Darvasi István, az A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 23. és •".­) között Japán Szocialista Párt pártmunkás küldöttsége, Szuguno HiszamicU szená­tor vezetésével. A japán KI­ UTAZOTT A ZIME Elutazott hazánkból a zimbabwei nőszervezet há­romtagú küldöttsége. A vendégek háromhetes láto­gatásuk idején ismerkedtek Magyarország társadalmi felépítésével, a Magyar Nők Országos Tanácsának min­d az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 26—október 1. között, látogatást tett ha­zánkban Eduardo Viera, az Uruguayi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára fo­gadta az uruguayi kommu­nista vezetőt, akivel Györke József, a KB külügyi osz­iratban üdvözölte Moham­med Buhari dandártáborno­kot, Nigéria államfőjét. — Ixtsonczi Pál táviratban üd­vözölte Lansana Conté ez­redest, a Guineai Köztár­saság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmá­ból. mezésügyi miniszter: Bá­­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet több más képviselője. Ott volt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja, dolgozásában. Az 1986— 1990. évi tervkoordináció eddig végzett munkálatának értékelése során egyetértet­tek abban, hogy az együtt­működés fejlesztése érdeké­ben a gépiparban — külö­nös tekintettel a mezőgaz­dasági gépgyártásra, a mik­roelektronikára, és a robot­­technikára —, továbbá a vegyiparban és az élelmi­szer-gazdaságban kell újabb lehetőségeket feltárni. Jó­váhagyták az 1986—1990 évi tervkoordináció folyta­tásának irányát és ütem­tervét. Gerhard Schürer és kísérete elutazott hazánk­ból. Szűrös Mátyás, a KB tit­kára, valamint Berecz Já­nos, a KB tagja, a Népsza­badság főszerkesztője. A szí­vélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozókon széles körű vé­leménycserére került sor a két párt helyzetéről és te­vékenységéről, valamint,, nemzetközi helyzet, a kom­munista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. BULGÁRIÁBAN jegyzőkönyv teljesítésének helyzetét, és aláírták az 1985. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. Veress Pé­tert fogadta Grisa Filipov miniszterelnök. A megbe­széléseken részt vett Kiss István, a szófiai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. vele tanulmányozta a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének kérdése­it, valamint a szakszerve­zetek szerepét. A küldött­séget fogadta Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT főtitkára, és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. A kül­döttség vasárnap elutazott hazánkból. IPU végrehajtó bizottságá­nak tagja és Pethő Tibor országgyűlési képviselő a szervezet 72. konferenciáján vett részt. vendégeket — akikkel Ko­vács Imre, a KB osztály­ve­zető-helyettese folytatott tárgyalást — fogadták Bal­sa­i László és Horn Gyula, a Központi Bizottság osztály­­vezetői és Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes. BWKI NŐDELEGACIÓ kajával, a magyar nők hely­zetével, valamint más tár­sadalmi szervezetek tevé­kenységével. Hajdú-Bihar megyében ipari és mező­­gazdasági szövetkezeteket és egészségügyi intézménye­ket tekintettek meg. Pályának helyettes vezetője folytatott megbeszélést.. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. fogadÁs KíNA nemzeti ünnepe alkalmából Ma Lie, a Kínai Népköz­­társaság budapesti nagykö­vete hazája nemzeti ünne­pe, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 35. évfor­dulója alkalmából fogadást adott hétfőn a nagykövet­ségen. A fogadáson részt vett Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élet­ GERHARD SCHÜRER BEFEJEZTE BUDAPESTI TÁRGYALÁSAIT GIORGIO NAPOLITANO BUDAPESTI LÁTOGATÁSA PARTKÖZI eszmecsere NI­U-TANÁC­SKOZÁS JAPÁN POLITIKUSOK MEGBESZÉLÉSEI URUGUAYI PARTDELEGACIO BUDAPESTEN Kedd, 1984. október 2L Csongrád megye bemutatkozik barátainak (Folytatás az 1. oldalról) itt gépekkel és berendezésekkel sze­reltek fel. Területünkön az ipari fej­­lesztés gyorsulásában döntő szerepet játszott a párt vidéki iparfejlesztési politikája. Hatására ma már az össz­­foglalkoztatottakon belül az iparban és építőiparban dolgozók részaránya megközelíti a 40 százalékot. Ma Csongrád med­ve ipara különö­sen jelentős részt vállal az ország energiahordozóval való ellátásában, hiszen az ország kőolaj- és földgáz­­termelésének közel kétharmadát adja. Jelentős részarányt képvisel az ország élelmiszer-ellátásában, és az exportra kerülő termékek gyártásában. Így, ilyen termékekben, mint a szalámi (az országos termelés 80 százaléka), és egyéb húsáruk, a fűszerpaprika (az országos termelés 40—46 százaléka), cipők, kötöttáruk, bútorok, műszaki gumiáruk, mezőgazdasági gépek, ká­belek, villamosszerelési cikkek, a mérlegek (az országos termelés 75 százaléka), egészségügyi és háztartási porcelánáruk, és számos más egyéb termékek előállításában. t­ítfiinarilfu­f a felszabadulás előtt SpitUlurilUN­K döntően kézi mun­kára épülő, és még nagyvállalati szervezetben is kisipari jellegű volt. Ma már korszerűen iparosodott, jelen­tősen gépesített, nagyüzemi jellegű ágazat. A szovjet berendezésekkel működő házépítő kombinát, az auto­matizált b­etonevár, és számos más, korszerű építőipari terméket kibocsá­tó üzem jelentős feladatot lát el, nemcsak a megye településeinek fej­lesztésében, hanem az ország külön­böző területein is. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése — hasonlóan az országoshoz — Csongrád megyében is megtörtént az 50-es évek végén, a 60-as évek elején. Viszonylag rövid idő alatt konszoli­dálódtak a szocialista nagyüzemek s ma a megye földterületének 96 száza­lékán szervezik a mezőgazdasági­­ ter­­melést. ■ ...­­­­Számos korszerű termelési eljárás meghonosításával, gépesítéssel, a nö­vénytermelési hozamokat több mint duplájára növelték. Amíg a felszaba­dulás előtt több év átlagában egr hektáron 12—13 mázsa búza termett, az utóbbi 5 évben — több súlyos aszálykár ellenére is — a búza ter­mésátlaga 36—42 mázsa körül van Kukoricából a felszabadulás előtti 17 mázsás átlagról 50—67 mázsára emel­kedett a termés­hozam. A megye min­den lakosára évenként 1,62 tonna ga­bonatermés jut. Az állatállomány év­ről évre növekszik, s az utóbbi évek­ben minden Csongrád megyei lakos­ra 213 kilogramm sertéshús. 35 kilo­gramm marhahús, 300 liter tej. 74 ki­logramm baromfihús, 385 darab tojás termelése jut. A megye korábbi tradí­cióit felhasználva, tovább fejlődött a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés. Lényegében változatlan, sőt egy-egy növényi kultúrában csökkenő terüle­ten — egyharmadnyi létszámmal — többszörösen nagyobb értéket állíta­nak elő a megye mezőgazdasági dol­gozói a felszabadulás előttinél. Külö­nösen jelentős a megye természeti kincsének, a termálvíznek a hasznosí­tása a mezőgazdaság területén. Ma az ország üvegházterületének 40 százalé­ka, a fóliasátras zöldségtermelés 16 százaléka van Csongrád megyében, télen is foglalkoztatási és jövedelem­szerzési lehetőséget biztosítva a me­zőgazdasági dolgozóknak. A szállítást végző szervezeteink nemcsak a járműpark és egyéb esz­közállomány nagymértékű növekedé­sével gazdagodtak, hanem a dízel­esí­­tési és vasút-villamosítási program következetes végrehajtása hatására — a mai kor műszaki színvonalára emelkedtek. Jelentős a szerepük nem­csak a belső szállítási feladatok meg­oldásában, hanem a nemzetközi ke­­re­skedelmi forgalom nagy részét bo­nyolítják le. Megyénk területén működő keres­kedelmi vállalatok nemcsak terüle­tünkön, de a Délkelet-Magyarországon élő emberek ellátásában is szerepet játszanak. Mind színvonalasabban bonyolítják le az évenként terüle­tünkre érkező, vagy itt átutazó több millió bel- és külföldi turista ellátá­sát. Bár a felszabaduláskor is jelentős kulturális tudományos és egészség­ügyi bázisokkal rendelkezett Csong­rád megye, ez a néphatalom évei alatt szintén naiv ütemben fejlődött. Megveszékhelyünk — Szeged — az ország egyik legjelentősebb kulturá­lis központja. Itt működik a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bio­lógiai Központja, mely ebben a tudo­mányágban az ország vezető intéz­ménye. Ugyancsak Szegeden van a magyar gabonakutatás központi intéz­ménye, amely összehangolta (az aka­démiai intézetek kivételével) az or­szág területén működő gabonakutató állomások munkájét. Jelentős a zöld­ségtermeléssel kapcsolatos mezőgaz­dasági kutatótevékenység valamint a felsőoktatási intézményekben mű­ködő természet- és társadalomtudo­mányi kutatóbázisok munkája. A két egyetem és 6 főiskola nemcsak a megyét, hanem az ország nagy részét látja el felsőfokú képzettségű szakem­berekkel. Nagy tradíciókra tekint vissza a döntően a megye második legnagyobb városára , Hódmezővásárhelyre épü­lő alföldi képzőművészeti iskola, melynek vonzáskörébe közel száz képzőművész tartozik. Élénk és sok­oldalú népművészeti tevékenység él és fejlődik tovább, melynek jelentős gazdasági kihatása is van, termékeik külkereskedelmi értékesítése követ­keztében. A Szegedi Nemzeti Színháznak fő­leg a zenei tagozata örvend hírnév­nek, számos esetben hívják meg az ország különböző nagyvárosaiba, il­letve külföldi turnékra. A minden év nyarán megrendezésre kerülő Szege­di Szabadtéri Játékok pedig ma már rangos kulturális eseménye az or­szágnak, sőt külföldi hírnevet is ví­vott ki magának. Műsorán szinte minden évben neves szovjet együtte­sek is fellépnek, szerepelt itt már a Moszkvai Nagyszínház, valamint a Nyemirovics Dancsenkó Zenés Szín­ház, a Leningrádi Kirov Színház, to­vábbá a kijevi, novoszibirszki, a tbiliszi, a permi és a rigai balett, il­letve a legnevezetesebb szovjet­ népi együttesek (Moiszejev, Ukrán Állami Táncegyüttes és a Grúz Állami Tánc­­együttes). A szabadtéri játékok meg­rendezéséhez biztos bázisul szolgál nemcsak a Szegedi Nemzeti Színház, hanem a Szegedi Filharmonikus Ze­nekar a Laszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata, mely je­­lentős nevelő’ihnikát fejt­ ki. Ma már nemcsak a falvak lakossá­ga körében ismertek, kedveltek, ha­nem az üzemek közművelődési tevé­kenységére is nagy hatást gyakorol­nak az öntevékeny művészeti csopor­tok, különösen a néptánc és a dal­kultúra fejlesztésével. Kétévenként a szakszervezetek szervezésben nemzetközi néptáncfesz­tiválokat ren­dez Szeged, melyen a szovjet és más szocialista országok együttesein kívül, tőkés országokból munkás-néptánc­­együttesek is részt vesznek, nagy kö­zönségsikert aratva. A gazdasági pént átalakult a me­gye társadalmi arculata, ma már a lakosság 53.5 százaléka munkás, 16.5 százaléka szövetkezeti paraszt, 26 szá­zaléka szellemi dolgozó és 4 százalé­ka egyéb foglalkozású. A szakmun­kások részaránya nemcsak az ipar­ban és az építőiparban, hanem a me­zőgazdaságban is ugrásszerűen meg­növekedett Sajátos vonása Csongrád megye társadalmi arculatának, hogy a falun élő családok többnyire vegyes jelle­gűek, megtalálhatók egy-egy csalá­don belül a mezőgazdasággal élethi­vatásszerűen foglalkozók mellett az ipari munkások, illetve az értelmisé­giek is. A másik oldalról viszont jel­lemzőként hangsúlyozható, hogy a városi dolgozók (ipari munkások, de szellemi dolgozók is) részben kedv­telésből, részben jövedelmük növelé­se céljából, illetve családjuk ellátá­sára, szabad idejükben mezőgazda­­sági tevékenységet végeznek, családi házukhoz kapcsolódó, vagy nagyüze­miig nem hasznosítható területeken létesített, úgynevezett kiskertekben. A megye lakosságának nagyobbik fe­le valamilyen kiegészítő másodlagos jövedelemforrással rendelkezik, amely kihatással van nemcsak az életszín­vonalra, hanem életmódjára is. Pártunk, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Csongrád megye területén több mint ezer alapszervezetével je­len van minden fontosabb gazdálko­dási tevékenységet folytató egység­ben, illetve szellemi alkotóműhely­ben. A megye minden lakótelepülé­­sén, illetve városi települési egysé­gekben is megtalálhatók a kommu­nisták szervezetei. A felnőtt lakosság több mint 1n százaléka tagja pár­tunknak. Túlnyomó többsége politi­kai és ideológiai felvilágosító- és ne­­velő munkát végez, a lakosság körében A szakszervezetek a bérből és fizetés­ből élő dolgozók 96,5 százalékát fog­lalják soraikba. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség a fiatalok 38 százalékát tömöríti szervezetileg. Olyan tömegszervezetek, mint a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség, a Mű­szaki Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat, a Közgazdasági Társaság, a Jogász Szövetség, a Vö­röskereszt az egyes sajátos érdeklő­dési körű, illetve szakmájú embere­ket fogja össze. Nemcsak tagjaik szakmai továbbképzéséről gondoskod­nak, hanem mozgósítják őket a szak­mai ismeretek fejlesztésére és külön­böző közéleti feladatok megvalósí­tására. Jelentős politikai szerepet tölt be megyénk életében is a lakosság leg­különbözőbb rétegeit összefogó, s a szocialista építés nagy nemzeti fel­adataira mozgósító Hazafias Népfront mozgalom. Mint általában hazánkban, Csong­rád megyében is sajátos színfoltot képvisel a társadalmi és politikai élet­ben a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportjainak tevékenysége. A magyar—szovjet barátság erősíté­se — természetesen — pártunk, és minden társadalmi és tömegszerveze­tünk, egész népünk ügye. A Magyar —Szovjet Baráti Társaság tagcsoport­jainak sajátos a feladata. Az egész népünkre kiterjedő, nagy jelentőségű — a proletár internacionalista neve­lés szerves részét képező — tevé­kenységen belül az ő munkájuk meg­határozott területre irányul. Tömeg­politikai tevékenységükben a Szovjet­unió fejlődését, a szovjet nép életét ismertetik környezetünkben. Segítik az orosz nyelvtanulást, az egyes terü­leteken a szakmai tapasztalatok cse­réjét. kapcsolatokat tartanak a Szov­jetunió felsőfokú oktatási intézmé­nyeiben végzett magyar szakemberek­kel. támogatják a magyar nyelvű szovjet kiadványok és folyóiratok ter­jesztését, a szovjet kultúra eredmé­nyeinek ismertetését. Sok egyéb te­vékenységet is végeznek, melyek ki­vétel nélkül mind a Szovjetunió, a szovjet nép életéhez kapcsolódnak. Csongrád megye e szerény és rend­kívül vázlatos bemutatásához szük­ségképpen hozzá tartozik annak hang­súlyozása is, hogy megyénk lakosai szakmai munkájukon, politikai, tár­sadalmi és minden egyéb tevékeny­ségükön keresztül nap mint nap kap­csolatban vannak a Szovjetunió és a testvéri Odessza terület életével. A termelőterületeken a felhasznált ener­giahordozók jelentős hányada, sok­féle nyersanyag, gép, tudományos ku­tatómunkát segítő műszer, vagy más, Szovjetunióból származó segédeszköz ad lehetőséget alkotó munkájukhoz. Az ipari és mezőgazdasági termelő­­egységeink termékeinek jelentős há­nyada kerül a szovjet kereskedelem­be. A tudományos és kulturális tevé­kenység sokoldalúan kapcsolódik a szovjet értelmiségiek munkájához. Az év szinte minden szakaszában szov­jet turistacsoportok ismerkednek me­gyénk nevezetességeivel. Nemcsak a megye vezető testületeinek képviselői és azoknak a szervezeteknek az akti­vistái, amelyek kapcsolatban vannak odesszai hasonló szervezetekkel, ha­nem a megye lakosságának is mind nagyobb része kíséri külön figyelem­mel a testvéri Odessza terület dolgo­zóinak életét, munkáját, örül ered­ményeinek, együtt érez szovjet bará­taival a felmerülő nehézségek leküz­désében. Ismerkedik munkatapaszta­lataival, tanul azokból és külön örö­mér­e szolgál, ha szerény munkasike­reit megoszthatja szovjet barátaival. Szeretnénk, ha a barátsági napok hozzájárulnának a testvéri kapcsola­tok továbbfejlesztéséhez, még több odesszai lakosban ébresztene érdeklő­dést munkánk, fejlődésünk, terüle­tünk szépségei iránt, ösztönözve arra, hogy látogatást tegyen nálunk. A Pennnrall megyeiek Odessza te­bdimgif te­rület lakóit nemcsak mint a tisztelt és nagyrabecsült szov­jet baráti népnek küldötteit, hanem mint egy hozzájuk érzelmileg még a testvérmegyei kötődésen keresztül is közelálló barátot fogadják. Hisszük, hogy a barátsági napokkal szolgáljuk a testvérmegyei kapcsolatok tovább­fejlesztését, egyben hozzájárulunk a magyar—szovjet barátság erősítésé­hez is. (Az MSZMP KB tag­jának, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának cikke Odesszában, a Znamja Fommunizma mai számában jelem megJ

Next