Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
Közéleti napló ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Szpirosz Kiprianu köztársasági elnököt. Losoncai Pál a Nigériai Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából tárGerhard Schürer, az NDK miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szeptember 27. és 29. között Budapesten az 1986 —1990. évi tervkoordinációról tárgyalásokat folytatott Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével. Áttekintették a két ország között érvényben levő termelési kooperációs és gyártásszamosítási megállapodások teljesítésének helyzetét. Megállapodtak ezeknek az 1985 utáni időszakra történő meghosszabbításában, továbbá új egyezmények kiA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 28. és október 1. között Budapesten tartózkodott Giorgio Napolitano, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja. Az olasz pártvezetővel megbeszélést folytatott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, VERESS PÉTER Veress Péter külkereskedelmi miniszter Hriszto Hrisztovnak, a Bolgár Népköztársaság külkereskedelmi miniszterének meghívására 1984. szeptember 28— 30. között látogatást tett az őszi glovdivi vásáron. Vendéglátójával áttekintették az ez évi árucsere-forgalmi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 25—30. között hazánkban tartózkodott Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége, élén Ron Halverson-nal, a Politikai Bizottság tagjával. A küldöttség ismerkedett az MSZMP bel- és külpolitikai tevékenységével, a XIII. kongresszus előkészületei Vasárnap hazaérkezett Gépiből az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának delegációja. Baris Sándor, a magyar csoport elnöke, Darvasi István, az A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 23. és •".) között Japán Szocialista Párt pártmunkás küldöttsége, Szuguno HiszamicU szenátor vezetésével. A japán KI UTAZOTT A ZIME Elutazott hazánkból a zimbabwei nőszervezet háromtagú küldöttsége. A vendégek háromhetes látogatásuk idején ismerkedtek Magyarország társadalmi felépítésével, a Magyar Nők Országos Tanácsának mind az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 26—október 1. között, látogatást tett hazánkban Eduardo Viera, az Uruguayi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára fogadta az uruguayi kommunista vezetőt, akivel Györke József, a KB külügyi osziratban üdvözölte Mohammed Buhari dandártábornokot, Nigéria államfőjét. — Ixtsonczi Pál táviratban üdvözölte Lansana Conté ezredest, a Guineai Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. mezésügyi miniszter: Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet több más képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, dolgozásában. Az 1986— 1990. évi tervkoordináció eddig végzett munkálatának értékelése során egyetértettek abban, hogy az együttműködés fejlesztése érdekében a gépiparban — különös tekintettel a mezőgazdasági gépgyártásra, a mikroelektronikára, és a robottechnikára —, továbbá a vegyiparban és az élelmiszer-gazdaságban kell újabb lehetőségeket feltárni. Jóváhagyták az 1986—1990 évi tervkoordináció folytatásának irányát és ütemtervét. Gerhard Schürer és kísérete elutazott hazánkból. Szűrös Mátyás, a KB titkára, valamint Berecz János, a KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon széles körű véleménycserére került sor a két párt helyzetéről és tevékenységéről, valamint,, nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. BULGÁRIÁBAN jegyzőkönyv teljesítésének helyzetét, és aláírták az 1985. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. Veress Pétert fogadta Grisa Filipov miniszterelnök. A megbeszéléseken részt vett Kiss István, a szófiai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. vele tanulmányozta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit, valamint a szakszervezetek szerepét. A küldöttséget fogadta Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A küldöttség vasárnap elutazott hazánkból. IPU végrehajtó bizottságának tagja és Pethő Tibor országgyűlési képviselő a szervezet 72. konferenciáján vett részt. vendégeket — akikkel Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyettese folytatott tárgyalást — fogadták Balsai László és Horn Gyula, a Központi Bizottság osztályvezetői és Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. BWKI NŐDELEGACIÓ kajával, a magyar nők helyzetével, valamint más társadalmi szervezetek tevékenységével. Hajdú-Bihar megyében ipari és mezőgazdasági szövetkezeteket és egészségügyi intézményeket tekintettek meg. Pályának helyettes vezetője folytatott megbeszélést.. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. fogadÁs KíNA nemzeti ünnepe alkalmából Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából fogadást adott hétfőn a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élet GERHARD SCHÜRER BEFEJEZTE BUDAPESTI TÁRGYALÁSAIT GIORGIO NAPOLITANO BUDAPESTI LÁTOGATÁSA PARTKÖZI eszmecsere NIU-TANÁCSKOZÁS JAPÁN POLITIKUSOK MEGBESZÉLÉSEI URUGUAYI PARTDELEGACIO BUDAPESTEN Kedd, 1984. október 2L Csongrád megye bemutatkozik barátainak (Folytatás az 1. oldalról) itt gépekkel és berendezésekkel szereltek fel. Területünkön az ipari fejlesztés gyorsulásában döntő szerepet játszott a párt vidéki iparfejlesztési politikája. Hatására ma már az összfoglalkoztatottakon belül az iparban és építőiparban dolgozók részaránya megközelíti a 40 százalékot. Ma Csongrád medve ipara különösen jelentős részt vállal az ország energiahordozóval való ellátásában, hiszen az ország kőolaj- és földgáztermelésének közel kétharmadát adja. Jelentős részarányt képvisel az ország élelmiszer-ellátásában, és az exportra kerülő termékek gyártásában. Így, ilyen termékekben, mint a szalámi (az országos termelés 80 százaléka), és egyéb húsáruk, a fűszerpaprika (az országos termelés 40—46 százaléka), cipők, kötöttáruk, bútorok, műszaki gumiáruk, mezőgazdasági gépek, kábelek, villamosszerelési cikkek, a mérlegek (az országos termelés 75 százaléka), egészségügyi és háztartási porcelánáruk, és számos más egyéb termékek előállításában. títfiinarilfuf a felszabadulás előtt SpitUlurilUNK döntően kézi munkára épülő, és még nagyvállalati szervezetben is kisipari jellegű volt. Ma már korszerűen iparosodott, jelentősen gépesített, nagyüzemi jellegű ágazat. A szovjet berendezésekkel működő házépítő kombinát, az automatizált betonevár, és számos más, korszerű építőipari terméket kibocsátó üzem jelentős feladatot lát el, nemcsak a megye településeinek fejlesztésében, hanem az ország különböző területein is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése — hasonlóan az országoshoz — Csongrád megyében is megtörtént az 50-es évek végén, a 60-as évek elején. Viszonylag rövid idő alatt konszolidálódtak a szocialista nagyüzemek s ma a megye földterületének 96 százalékán szervezik a mezőgazdasági termelést. ■ ...Számos korszerű termelési eljárás meghonosításával, gépesítéssel, a növénytermelési hozamokat több mint duplájára növelték. Amíg a felszabadulás előtt több év átlagában egr hektáron 12—13 mázsa búza termett, az utóbbi 5 évben — több súlyos aszálykár ellenére is — a búza termésátlaga 36—42 mázsa körül van Kukoricából a felszabadulás előtti 17 mázsás átlagról 50—67 mázsára emelkedett a terméshozam. A megye minden lakosára évenként 1,62 tonna gabonatermés jut. Az állatállomány évről évre növekszik, s az utóbbi években minden Csongrád megyei lakosra 213 kilogramm sertéshús. 35 kilogramm marhahús, 300 liter tej. 74 kilogramm baromfihús, 385 darab tojás termelése jut. A megye korábbi tradícióit felhasználva, tovább fejlődött a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés. Lényegében változatlan, sőt egy-egy növényi kultúrában csökkenő területen — egyharmadnyi létszámmal — többszörösen nagyobb értéket állítanak elő a megye mezőgazdasági dolgozói a felszabadulás előttinél. Különösen jelentős a megye természeti kincsének, a termálvíznek a hasznosítása a mezőgazdaság területén. Ma az ország üvegházterületének 40 százaléka, a fóliasátras zöldségtermelés 16 százaléka van Csongrád megyében, télen is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget biztosítva a mezőgazdasági dolgozóknak. A szállítást végző szervezeteink nemcsak a járműpark és egyéb eszközállomány nagymértékű növekedésével gazdagodtak, hanem a dízelesítési és vasút-villamosítási program következetes végrehajtása hatására — a mai kor műszaki színvonalára emelkedtek. Jelentős a szerepük nemcsak a belső szállítási feladatok megoldásában, hanem a nemzetközi kereskedelmi forgalom nagy részét bonyolítják le. Megyénk területén működő kereskedelmi vállalatok nemcsak területünkön, de a Délkelet-Magyarországon élő emberek ellátásában is szerepet játszanak. Mind színvonalasabban bonyolítják le az évenként területünkre érkező, vagy itt átutazó több millió bel- és külföldi turista ellátását. Bár a felszabaduláskor is jelentős kulturális tudományos és egészségügyi bázisokkal rendelkezett Csongrád megye, ez a néphatalom évei alatt szintén naiv ütemben fejlődött. Megveszékhelyünk — Szeged — az ország egyik legjelentősebb kulturális központja. Itt működik a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, mely ebben a tudományágban az ország vezető intézménye. Ugyancsak Szegeden van a magyar gabonakutatás központi intézménye, amely összehangolta (az akadémiai intézetek kivételével) az ország területén működő gabonakutató állomások munkájét. Jelentős a zöldségtermeléssel kapcsolatos mezőgazdasági kutatótevékenység valamint a felsőoktatási intézményekben működő természet- és társadalomtudományi kutatóbázisok munkája. A két egyetem és 6 főiskola nemcsak a megyét, hanem az ország nagy részét látja el felsőfokú képzettségű szakemberekkel. Nagy tradíciókra tekint vissza a döntően a megye második legnagyobb városára , Hódmezővásárhelyre épülő alföldi képzőművészeti iskola, melynek vonzáskörébe közel száz képzőművész tartozik. Élénk és sokoldalú népművészeti tevékenység él és fejlődik tovább, melynek jelentős gazdasági kihatása is van, termékeik külkereskedelmi értékesítése következtében. A Szegedi Nemzeti Színháznak főleg a zenei tagozata örvend hírnévnek, számos esetben hívják meg az ország különböző nagyvárosaiba, illetve külföldi turnékra. A minden év nyarán megrendezésre kerülő Szegedi Szabadtéri Játékok pedig ma már rangos kulturális eseménye az országnak, sőt külföldi hírnevet is vívott ki magának. Műsorán szinte minden évben neves szovjet együttesek is fellépnek, szerepelt itt már a Moszkvai Nagyszínház, valamint a Nyemirovics Dancsenkó Zenés Színház, a Leningrádi Kirov Színház, továbbá a kijevi, novoszibirszki, a tbiliszi, a permi és a rigai balett, illetve a legnevezetesebb szovjet népi együttesek (Moiszejev, Ukrán Állami Táncegyüttes és a Grúz Állami Táncegyüttes). A szabadtéri játékok megrendezéséhez biztos bázisul szolgál nemcsak a Szegedi Nemzeti Színház, hanem a Szegedi Filharmonikus Zenekar a Laszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata, mely jelentős nevelő’ihnikát fejt ki. Ma már nemcsak a falvak lakossága körében ismertek, kedveltek, hanem az üzemek közművelődési tevékenységére is nagy hatást gyakorolnak az öntevékeny művészeti csoportok, különösen a néptánc és a dalkultúra fejlesztésével. Kétévenként a szakszervezetek szervezésben nemzetközi néptáncfesztiválokat rendez Szeged, melyen a szovjet és más szocialista országok együttesein kívül, tőkés országokból munkás-néptáncegyüttesek is részt vesznek, nagy közönségsikert aratva. A gazdasági pént átalakult a megye társadalmi arculata, ma már a lakosság 53.5 százaléka munkás, 16.5 százaléka szövetkezeti paraszt, 26 százaléka szellemi dolgozó és 4 százaléka egyéb foglalkozású. A szakmunkások részaránya nemcsak az iparban és az építőiparban, hanem a mezőgazdaságban is ugrásszerűen megnövekedett Sajátos vonása Csongrád megye társadalmi arculatának, hogy a falun élő családok többnyire vegyes jellegűek, megtalálhatók egy-egy családon belül a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozók mellett az ipari munkások, illetve az értelmiségiek is. A másik oldalról viszont jellemzőként hangsúlyozható, hogy a városi dolgozók (ipari munkások, de szellemi dolgozók is) részben kedvtelésből, részben jövedelmük növelése céljából, illetve családjuk ellátására, szabad idejükben mezőgazdasági tevékenységet végeznek, családi házukhoz kapcsolódó, vagy nagyüzemiig nem hasznosítható területeken létesített, úgynevezett kiskertekben. A megye lakosságának nagyobbik fele valamilyen kiegészítő másodlagos jövedelemforrással rendelkezik, amely kihatással van nemcsak az életszínvonalra, hanem életmódjára is. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megye területén több mint ezer alapszervezetével jelen van minden fontosabb gazdálkodási tevékenységet folytató egységben, illetve szellemi alkotóműhelyben. A megye minden lakótelepülésén, illetve városi települési egységekben is megtalálhatók a kommunisták szervezetei. A felnőtt lakosság több mint 1n százaléka tagja pártunknak. Túlnyomó többsége politikai és ideológiai felvilágosító- és nevelő munkát végez, a lakosság körében A szakszervezetek a bérből és fizetésből élő dolgozók 96,5 százalékát foglalják soraikba. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a fiatalok 38 százalékát tömöríti szervezetileg. Olyan tömegszervezetek, mint a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Közgazdasági Társaság, a Jogász Szövetség, a Vöröskereszt az egyes sajátos érdeklődési körű, illetve szakmájú embereket fogja össze. Nemcsak tagjaik szakmai továbbképzéséről gondoskodnak, hanem mozgósítják őket a szakmai ismeretek fejlesztésére és különböző közéleti feladatok megvalósítására. Jelentős politikai szerepet tölt be megyénk életében is a lakosság legkülönbözőbb rétegeit összefogó, s a szocialista építés nagy nemzeti feladataira mozgósító Hazafias Népfront mozgalom. Mint általában hazánkban, Csongrád megyében is sajátos színfoltot képvisel a társadalmi és politikai életben a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak tevékenysége. A magyar—szovjet barátság erősítése — természetesen — pártunk, és minden társadalmi és tömegszervezetünk, egész népünk ügye. A Magyar —Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak sajátos a feladata. Az egész népünkre kiterjedő, nagy jelentőségű — a proletár internacionalista nevelés szerves részét képező — tevékenységen belül az ő munkájuk meghatározott területre irányul. Tömegpolitikai tevékenységükben a Szovjetunió fejlődését, a szovjet nép életét ismertetik környezetünkben. Segítik az orosz nyelvtanulást, az egyes területeken a szakmai tapasztalatok cseréjét. kapcsolatokat tartanak a Szovjetunió felsőfokú oktatási intézményeiben végzett magyar szakemberekkel. támogatják a magyar nyelvű szovjet kiadványok és folyóiratok terjesztését, a szovjet kultúra eredményeinek ismertetését. Sok egyéb tevékenységet is végeznek, melyek kivétel nélkül mind a Szovjetunió, a szovjet nép életéhez kapcsolódnak. Csongrád megye e szerény és rendkívül vázlatos bemutatásához szükségképpen hozzá tartozik annak hangsúlyozása is, hogy megyénk lakosai szakmai munkájukon, politikai, társadalmi és minden egyéb tevékenységükön keresztül nap mint nap kapcsolatban vannak a Szovjetunió és a testvéri Odessza terület életével. A termelőterületeken a felhasznált energiahordozók jelentős hányada, sokféle nyersanyag, gép, tudományos kutatómunkát segítő műszer, vagy más, Szovjetunióból származó segédeszköz ad lehetőséget alkotó munkájukhoz. Az ipari és mezőgazdasági termelőegységeink termékeinek jelentős hányada kerül a szovjet kereskedelembe. A tudományos és kulturális tevékenység sokoldalúan kapcsolódik a szovjet értelmiségiek munkájához. Az év szinte minden szakaszában szovjet turistacsoportok ismerkednek megyénk nevezetességeivel. Nemcsak a megye vezető testületeinek képviselői és azoknak a szervezeteknek az aktivistái, amelyek kapcsolatban vannak odesszai hasonló szervezetekkel, hanem a megye lakosságának is mind nagyobb része kíséri külön figyelemmel a testvéri Odessza terület dolgozóinak életét, munkáját, örül eredményeinek, együtt érez szovjet barátaival a felmerülő nehézségek leküzdésében. Ismerkedik munkatapasztalataival, tanul azokból és külön örömére szolgál, ha szerény munkasikereit megoszthatja szovjet barátaival. Szeretnénk, ha a barátsági napok hozzájárulnának a testvéri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, még több odesszai lakosban ébresztene érdeklődést munkánk, fejlődésünk, területünk szépségei iránt, ösztönözve arra, hogy látogatást tegyen nálunk. A Pennnrall megyeiek Odessza tebdimgif terület lakóit nemcsak mint a tisztelt és nagyrabecsült szovjet baráti népnek küldötteit, hanem mint egy hozzájuk érzelmileg még a testvérmegyei kötődésen keresztül is közelálló barátot fogadják. Hisszük, hogy a barátsági napokkal szolgáljuk a testvérmegyei kapcsolatok továbbfejlesztését, egyben hozzájárulunk a magyar—szovjet barátság erősítéséhez is. (Az MSZMP KB tagjának, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának cikke Odesszában, a Znamja Fommunizma mai számában jelem megJ