Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
4 Gyűjtő és pályázó szalámisok A szegedi szalámigyárat 115 évvel ezelőtt Pick Mark cseh terménykereskedő alapította. Korábban már a helyi hentesmesterek is próbálkoztak szalámikészítéssel. Készítményüket a sertés vastagbelébe tömték. Hagyományosan, fűszerrel és füstöléssel tartósították, ám a hosszú ideig való szavatossággal mindnél baj volt. Ezért nagyobb tétel gyártására nem vállalkoztak. Pick Márk érett mangalicából olasz módra készíttette szalámiját, melynek nagyobb tömegű gyártását 1869-ben a Tisza Lajos (ma Lenin) körúton kezdte meg. Onnan a Margit utcai új üzemébe költözött, majd a századfordulón telepedett jelenlegi helyére a Felső Tisza partra (ma Maros utcai gyáregység). Picknek kitűnő mestere volt Szokolai Szilárd, majd Obradovics Sztojkó, Hudecz László, Dóczi József, akik révén „szegediesedett" a hosszú időn keresztül olasz vendégmunkásokkal készíttetett téliszalámi. A Szeged környéki parasztemberek olcsó munkaerőként kerültek a gyárba szezonmunkásnak — októbertől márciusig , akik holt szezonban — nyáron — visszamentek a földjüket művelni. Nyárra jobbára a szegedi illetőségű ácsok, kőművesek, festők és más építőipari szakemberek maradtak bent. Amellett, hogy karbantartási munkákat végeztek az üzemekben, bővítették, festették a gyárat. Pick Márk halálát követően fia, Jenő került a cég élére. „Jenő úr” nagyarányú gépesítésbe kezdett, s helyet adott észszerű újításoknak, melyben nagy segítsége volt Kertesi Szilveszter gépészmérnek Az ily módon modernné vált üzem készítményeinek pár év múlva a magyar szalámigyártásban egyeduralma, egyben hosszú életet biztosító világhírneve lett. Pick Jenő az apja nyomdokain haladva évtizedekig foglalkozott még a paprikakereskedelemmel, később, mintegy melléktermelésként, vörösáruk gyártásával, zsírolvasztással, sőt, egy időben konzervkészítéssel is. Eme utóbbiak a hentesüzemben készültek. A szalámigyártás hőskorára emlékeztető hagyományos munkaeszközök, a ringókéses tőkék, a Heinkena gyorsvágó, a Kutter gyorsvágó, s megannyi más kézi, illetve gőzmeghajtású masinák és eszközök már emlékekben is alig élnek. A fel sertést egykor háton cipelték, távolabbra pedig horgaskocsin szállították. A csontozóban a boncolás után porciónként (a porció egy felsértés nagyjából lehasolt csontváza, részekre tagolva) kaparták a csontot a betanított munkások. A darabokra vágott, zsírtalanított és llaksznitól mentesített színhúst a csurgatóba vitték. Megdarálás után pedig ringókésekkel aprítottak rizsszem nagyságúra, közben ráhintették a titokban kevert fűszeradagot. Az ily módon nyert szalámipasztát hatalmas teknőkbe gyúrták, napokig érlelték, majd a lóbélbe töltés után füstre vitték. A füstölőből szárítópadlásokra került a lassan penészedő szalámi, amely rudakat a fölösleges penészektől lekefélték. A vágásérett szalámit csomagolták hazai és külföldi piacokra. Mindezeket a munkafolyamatokat nagyrészt kézi erővel, illetőleg gőzmeghajtású gépekkel végezték. Az üzem ma a nagy átalakulás korát éli. Ez természetesen együttjár a régi szerszámok és gépek selejtezésével. Csakhogy nem minden selejt, ami régi! Ezt ismerte föl néhány évvel ezelőtt a Mező szocialista brigád, melynek tagjai valóságos üzemi múzeumot hoztak létre. A gyűjtött anyag számára helyet biztosít a vállalat. Az Ifjúsági Bizottság pedig — a gyár vezetőivel közösen — az idén gyűjtést segítő pályázatot írt ki, amely meglepően jó eredményt hozott. Kilenc pályázó (brigádok és egyéniek) tett tanúbizonyságot segítőkészségéről, amely egyúttal azt is jelenti, hogy erre a munkára föltétlenül szükség van, hagyományossá kell tenni. Az idei első pályázat eredményhirdetésére — a műemléki és múzeumi hónap rendezvényeihez kapcsolódva — szerdán délután került sor a Szalámigyár Maros utcai telepének üzemtörténeti gyűjteményében. Különdíjban részesült a Molnár Mihályné által vezetett Tyereskova—Mérő szocialista brigád a gyűjtemény létrehozásáért, gondozásáért. Első díjas lett a tmk-brigád, melynek vezetője Tanács György: konzerválták, javították a muzeális tárgyakat, illetve a már nem lelhető eszközöket, berendezéseket rekonstrukciós változatban készítették el. Második díjban részesült Sebők Ferenc és műszaki brigádja, akik a füstölésök és a szárítósok naplókönyveit mentették meg a pusztulástól. A harmadik díjon Molnár Zoltán (a gyár Tisza parti üzemének rekonstrukciós átépítésének fényképezéséért) és a Radnóti szocialista brigád (gyártástörténeti és egyéb fotók, dokumentumok megmentéséért) osztozott. Molnár István egy ringókeses tikét készített, amelyért pénzjutalomban részesült, a füstölőbrigádnak és a Klipszelő brigádnak pedig elismerő oklevelet adott át a múzeumi, illetve hentesszakembeberekből álló zsűri. Ifj. Lőíe József Hízik a jószág A hazai cukorgyárak mind nagyobb mennyiségben adnak át mezőgazdasági partnereiknek ipari melléktermékeket — mindenek előtt répaszeletet — takarmányozásra. A gazdag tápanyag tartalmú eleség immár második éve tesz jó szolgálatot az aszálysújtotta megyékben, ahol nem termett elegendő tömegtakarmány és emiatt pótlásra van szükség. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központban Gödöllőn, széles körű elemzést végeztek, amely egyértelműen bizonyította: a szarvasmarhák hizlalására jó eredménnyel alkalmazhatják a répaszeletet Amennyiben a kukoricaszilázst — ezt a hagyományos takarmányfélét — a répaszelettel helyettesítik, úgy gyarapodik az állatok súlya. A kutatók egyharmad, fél, illetve kétharmad arányban helyettesítették a szilázst, és ezzel egyenes arányban javultak a hizlalási eredmények. Átlagosan napi 20 dekával nagyobb súlygyarapodást értek el a főleg gyári melléktermékkel táplált állatoknál, mint azoknál, amelyek egyáltalán nem kaptak szilázst. Javult a hizlalás gazdaságossága is. Gyümölcstárolás A Zalákért gyümölcstermelési rendszer taggazdaságaiban befejeződött a két hónapig tartó alma- és körteszüret. Most megélénkült a munka a termelőüzemek hűtőházaiban: hozzáfogtak a későbbi, főleg a téli értékesítésre szánt, mintegy 10 ezer tonna alma és körte osztályozásához és tárolásához. Nők a volánnál drogok az úttesten Egy londoni biztosítótársaságnak az a véleménye, hogy a nőket kisebb összegért lehet biztosítani, mint a férfiakat, mert veszélytelenebből vezetnek. A volánnál ülő nő — akit gyakran kinevetnek és bírálnak — eszerint egyáltalán nem tűnik olyan ügyetlennek, mint általában hiszik. A statisztikák is megerősítik ezt. Az NSZK- ban például az autót vezető nőknek évente csupán 1,6 százaléka okoz balesetet. Az állandóan volánnál ülő férfiaknak viszont 4,8 százaléka, azaz háromszor annyian. Hogyan lehetséges akkor, hogy a közlekedő nők újra és újra feltűnnek habozó és aggodalmaskodó ügyetlenségük miatt, és nemegyszer akadályozzák is a forgalmat? Nyilván van valami oka a férfi-autóvezetők sóhajának: „Persze nő vezeti!” A statisztikák erre is választ adnak. Az NSZK-ban például mintegy 8 millió nőnek van jogosítványa anélkül, hogy használná is. Ők ugyanis egyáltalán nem vezetnek. Nem sok remény van arra, hogy ez a helyzet, megváltozzon. Hacsak a férfiak, meg nem változnak, és nem lesznek türelmesebbek. Ha gyakrabban át nem engedik a volánt feleségüknek. A legtöbb nő még ma is akkor szerzi meg vezetési gyakorlatát, amikor a forgalom a legkisebb: vasárnap. Vasárnap nem látnák a teherautók, a családapák nem sietnek, mert nem kell a munkahelyre menniük,, az autóbuszok és villamosok forgalma is kisebb. Vasárnap tehát nem a megszokott forgalmi viszonyok uralkodnak. Hogyan gyűjtsön a nő tapasztalatot, és hogyan javítson vezetési stílusán? Hozzájárul ehhez, hogy a legtöbb férj, aki vasárnap átengedi feleségének a volánt, egyáltalában nem olyan nemeslelkű, amilyennek a gesztusból látszanak. Jaj annak a nőnek, aki hibázik! A férj szidja és piszkálja, mert ő mégiscsak többet ért az autózáshoz. Ez megbénítja a nő kezdeményezőkészségét, csökkenti az önbizalmát, s az autózás már nem öröm számára, hanem teher. A nőknek tehát csakis azt javasolhatjuk : követeljék jogaikat, és energikusan ragaszkodjanak ahhoz, hogy rendszeressen vezethessék a kocsit. A legjobb, ha a férj nem is megy velük ... A nők sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyeket gépjárművezetéskor hasznosíthatnak. Szeretik például az olyan feladatokat, amelyekben a kézi tevékenység egyhangú munkája automatikussá válik. A gépjárművezetés is ilyen gépiesen végzett tevékenységek mozgássorozataiból áll. A nők kiválóan alkalmasak az ilyen mozgássorozatok lebonyolítására, már csak nagyobb kézügyességüknél fogva is. Kézmozgásaik pontosság és gyorsaság szempontjából jobbak a férfiakénál, mert ujjaik hosszabbak, de hüvelykujjuk rövidebb. Hajlásnál segíti őket a rövidebb comb és a hosszabb törzs, könyöküket is jobban át tudják hajlítani, tehát a körmozgásokat — amilyen a kamránykerék forgatása is — jobban el tudják végezni, mint a férfiak. A perspektivikus látás és a mélységlátás tekintetében a nők szintén túlszárnyalják férfi vezetőtársaikat. A nők a látási benyomásokat alaposabban feldolgozzák. Nem volna teljes képünk a nők vezetési magatartásáról, ha nem válaszolnánk arra a kérdésre: miben előzik meg a férfiak a női vezetőket? Tény, hogy a nők lassabban sajátítják el a vezetéstechnikai és műszaki ügyességet, és ebben nem is jutnak el olyan fokra, mint a férfiak. Az sem vitatható, hogy a vezetési munkával kapcsolatos fizikai erőkifejtésben a nők nem versenyezhetnek a férfiakkal. * A közlekedési statisztikák tanúsága szerint két korosztály tagjai, a gyerekek és az öregek különösen gyakran sérülnek meg, vagy válnak baleset áldozatává. Sajnos, gyakran szerepelnek a baleseti krónikákban 3—5 éves gyerekek, akik játék közben az úttestre futva, robogó jármű elé kerülnek. Ami az öregeket illeti, a helyzet — ha lehet mondani — még elszomorítóbb. A gyalogosbalesetek áldozatainak 40 százaléka ugyanis 60—65 évesnél idősebb ember, noha ez a korosztály az összlakosságnak csak 13—15 százalékát alkotja. Tehát ez a korcsoport háromszor veszélyeztetettebb a többinél. Bár az idős emberek keveset gyalogolnak, és csak rövid útszakaszokon közlekednek, a megtett kilométerre számított baleseti gyakoriság rendkívül magas náluk. Ezenkívül ellenállóképességük is gyenge, és így náluk a balesetek halálos kimenetele háromszor olyan gyakori, mint a fiataloknál. A legtöbb szerencsétlenség oka, hogy az idős emberek a közlekedési szabályokat nem tartják be. Négy közül három balesetnél a rendőrség — természetesen pusztán jogilag — az idős gyalogost marasztalja el. Az ok, hogy az idős emberek látó- és hallásképessége erősen csökkent, és a figyelemösszpontosítás nagyfokú romlásával erősen romlik a reaktív viselkedésük. Ennek folytán a közlekedési követelményeknek sem nagyon tudnak eleget tenni. Ezért feltétlenül segíteni kell az idős embereket a közlekedésben is. Elsősorban a családtagok dolga ez. Kísérjék el őket az úton. Figyelmeztessenek az előadódó veszélyekre. Fel kell hívni a figyelmüket a biztosabb útvonalakra, és különösen hangsúlyozni kell, hogy csak a kijelölt helyeket vegyék igénybe az átkelésnél, még akkor is, ha ez kerülőutat jelent. Nagy felelősség hárul a járművezetőkre. Az autósok minden esetben tartsák szem előtt az öregek — jóllehet helytelen — közlekedési szokásait. Az idős emberek ugyanis gyakran körültekintés nélkül lépnek le a járdaszélről. A járművezetőknek, különösen a csúcsforgalmi időkben kell számítaniuk erre. Ha az öregek tiltott helyeken kelnek át az úttesten, álljanak meg a járművezetők, és kézzel jelezzék a mögöttük jövőknek, hogy lassítsanak ők is. A koros járókelő egyébként is fél és szorong a zsúfoltságban, a rohanó járművek között , amit minden járművezetőnek tudnia kell. Íratlan erkölcsi kötelesség, hogy a közlekedés írott szabályain túl, mindenki betartsa az emberiesség íratlan törvényeit. 1 # Csütörtök, 1984. november 1, MIP HOL? MIKOR? 1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: MARIANNA A Nap kel 6 óra 28 perckor, és nyugszik 16 óra 27 perckor, A Hold kel 14 óra 10 perckor, és nyugszik 23 óra 32 perckor. VIZALlA* A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 107 cm (apadó), hetvenöt éve született Kronovitz Mátyás (1909 — 1«.%) pékmunkás, a kommunista mozgalom kiváló harcosa. 1933-ban tagja lett a KMP-nek. Amikor a Spanyol Köztársaság léte veszélyben forgott fegyverrel kelt védelmére. 1931? tavaszán súlyosan megsebesült, de felgyógyulása után tovább küz>dött. A magyar zászlóalj pártszervezetének titkáraként a harcokban is példát mutatott. A nemzetközi brigádok soraiban járvány ütötte fel a fejét. Ő is megbetegedett, s tífuszban meghalt. HÚSZ ÉVE hunyt el Bóka László (1010— 1964) író és irodalomtörténész, a Nyugat harmadik nemzedékének jelentős költője és esszéírója, századunk magyar irodalmának kiváló kutatója. KISSZÍNHAZ Este 7 órakor: A régi nyár — Bartók Béla-bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 16 órakor: Angyali üdvözlet (a&incs magyar (14 éven felülieknek), délután negyed 4, fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Harctéri regény (színes szovjet, 14 éven felülieknek). Fáklya: háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor. Angyali üdvözlet (színes magyar, 14 éven felülieknek). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. Kórház (Tollenhinsgt 57.) veszi fel. sebészeti felvételi ügyeletet az L sz. Sebészeti Klinika, urológiai felvételi ügyeletet a IL Kórház tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgtt azalatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 11 órától reggel 11 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig. Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel : 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11 000. BUDAPEST 1., Tv-téma — (ism.) 8.00 8.95: Iskola-tv 9.50: Parasztok — lengyel filmsorozat — 9. — (zsen.) 10.40: MIDEM 83 CSI 11.30: Egy ura/, űrből !. (ism.) 12.00: Iskola-tv 12.30: Képújság 14.55: Iskola-tv 16.15: Hírek 16.20: Algéria ünnepein 16.50: A kárókatona — lengyel rövidfilm 17.15: Képújság 17.20: Pedagógusok Fóruma 18.00: Telesport 18.25: Milyen partnerek vagyunk? 19.10: Tv-témna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.45: Hírháttér 21.35: Verdi: Requiem — holland film 23.00: Tv-híradó 3. BUDAPEST 2. 18.45: Képújság 18.50: Sandiino fiai — riportfilm 19.20: Somtársak — (ism.) 19.40: A szegedi stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora 20.00: a gyermekmentő — (ian.) 21.25: Akarsz a barátom lenni — csehszlovák tv-film BELGRÁD 1. 15.30: Mesét mondunk 15.45: Az olajfától az olajig 16.95: a folyami rák 16.25: Mind a hóra — Ooksorozat 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalak 17.40: Hírek 17.45: Az idő őre! — tv-sorozat gyermekeknek 18.15: Tv-naptár 18.45: Hadd kezdessetek 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Reflexek 21.95: Optimisták — drámasorozat 22.05: TV-napló BELGRÁD 1. 19.15: Gyógynövények 18.45: Kulturális szemle 19.00: Ifjúsági képernyő 19.30: Tv-napló ■tfi oo. Művészeti 22.30: Záöráb» JttCftC» 10.56: Képújság 0.39 KOSSUTH Egy kis figyelmet kérek! Fúvósindulók Erkel operáiból Találkozás a Hangvillában — (ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Pierre Monteux vezényel 11.39: Az élet komédiásai — Jókai Mór regénye — 3. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Országjáráson munkásőröknél 13.00: Operaáriák 13.40: Segítő kezek — riportes műsor a házi szociális gondozásról 14.10: A magyar széppróza* 1 századai — (ism.) 14.25: Kamarazene 15.90: lapozgató 15.30: Nóták 16.05: Révkalauz 17.00: Balassi Bálint: Szép magyar komédia — Pásztorjáték — (ism.) Filmzene Hol volt, hol nem volt. * 2 Tudósok a közéletben 19.39: Bach : h-moll szvit 20.03: Török Erzsébet ritka hangfelvételeiből — 2. 21.00: Leonard Bernstein zenés játékaiból 21.40: Nemcsak a rozséba marja ... 2. Tíz perc külpolitika Leehner-madirigálok Kijevi képek A dzsessz világa A Joi Strings-zenekar játszik PETŐFI 1JM Népzene Algériából A Szabó család —(ism.) Tíz perc külpolitika — (ism ) Napközben A Supnemes együttes felvételeiből 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.06: Pophullám 14.90: zenés délután — népi hangszeres muzsikoa 14.15: Idősebbek hullámhosszán — Dallamok, emlékek — (ism.) 16.10: Opera slágerek 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Rock hangversenyekről 17.05: Dzsessz — 2. 17.30: Tanakodó — az elvált sarUok gyerekeiről ifj.30: Slágerlista 1905: Operettkedvelőknek 20.93: A Poptarisznya dalaiból 21.(te: Hármashangzat — novellák 21.48: zene 32.15: Népdalkörök pódiuma — (ism.) 22.40: Jules Styne szerzeményeiből 23.20: Babavásár — részletek 24.00: Éjféltől hajnalig 3. MŰSOR 9.98: Töltsön egy órát kedvenceivel 10.08: Operaáriák 10.45: A varsói Old Timess dixieland együttes játszik 11.10: Népdalkórusok 11.32: A Bécsi Fúvósötös hangversenye 13.06: Háttérbeszélgetés — (ism) 13.35: Beethoven: VI. ..Pastorale" szimfónia 14.25: Magyarán szólva ... — — (ism.) 14.40: Mediterrán tájak zenéje 15.43: Kovács Dénes hegedüs 16.30: Kórusainkat ajánljuk 17.00: Iskolarádió 17.30: A népszokások dalai — 2. (ism.) 18.09: Donizetti-áriák 16.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora 19.95 : Iskolarádró 19.35: Rádiószinház: Asj ember hivattatása — ismeretlen angol szerző misztériuma 30.33: Zenekari muzsika 21.39: Nagy mesterek kaanamazenéjéből 22.27: Napjaink zenéje PÉNTEK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.29: Cseppböl a tengert... — (i«m.) 8.50: Haydn: C-dúr szimfónia 9.18: Muzsdka Zsuzsika meséi 9.33:Tárom az uj várómat 9.58: Lottósorsolás 10.05: Kónya Lajos versei 10.10: Hétszívirag 10.44: iránytű 12.30: Ki nyer ma? PETŐFI 8.95: Gesak — részletek 8.90: Tíz perc külpolitika — (i«m.) 9.06: Napközben *2.HV: Alpári Gitta énekel ia.»: Édes anyanyelvünk — l&afc. Népi muzsika 16.90 17.46 18.15 18.45 19.15 19.30 20.00 21.95 22.26: 8.06 : 10: 9.40: 16.30: 17.58: l«.ll: 19.15: 22.20: 22.30 : 22.50: 23 00: 0.10: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05 : 12.10. ÜJVIDÉK Tv-híradó magyarul és szerb-horvátul Az idő őrei — tv-film sorozat Gyógynövények Zene Rajzfilm Tv-híradó magyarul Opera és a film Optimisták — tv-filmmsorozat — 3. Tv-híradó szerb-horvát* PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. Tv-torna •— (ism.) Iskola-tv Sir Khan. Bagina és a többiek — svéd ismeretterjesztő film .Játékos időtöltések — U (iám.) DOfiÁI