Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIEI. kongresszusára (2—3. oldal.) Mai számunkban: 74. évfolyam 282. szám 1984. december 1.,­ szombat óra: 1,80 forint D szocialista rend építése erkölcsi és politikai egységb­é kovácsolta népünket Megemlékezés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet Ünnepi zászlódíszbe öltö­zött péntekre Szeged. A vá­ros középületein elhelyezett feliratokon a 40-es szám a négy évtizeddel ezelőtt meg­alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front emlékét idézi. Erre az országos je­lentőségű eseményre emlé­kezve ünnepi gyűlést rende­zett a városi tanács díszter­mében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Csong­rád megyei Bizottsága. Délelőtt 10 órakor érke­zett a nagyállomásra az a Budapestről induló külön­vonat, amely a meghívott vendégeket hozta Szegedre, köztük a magyar társadalmi és szellemi élet sok jeles képviselőjét Többen a 40 évvel ezelőtti személyes em­lékeikkel jöttek el, hogy részt vegyenek az egész ma­gyar nép ünnepén Szegeden. Az állomáson a vendégeket Csongrád megye és Szeged párt-, állami és társadalmi vezetői fogadták, és ifjúgár­­disták virággal köszöntötték. A városi tanács díszter­mében rendezett ünnepség 11 órakor kezdődött Az el­nökségben foglaltak helyet Aczél György, a Központi Bizottság titkára. Benke Va­léria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke. Gáspár Sándor, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a magyar országgyűlés elnöke, Havalecz Istvánná nyugdíjas, a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front megalakító gyűlésének egyik résztvevője, Kapolyi László ipari miniszter, dr. D. Kál­­dy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök­elnöke, a Lutheránus Világ­­szövetség elnöke. Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és pro­pagandaosztályának vezető­­je. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnö­ke, Pq?s­­gat, Imre, a Hazafias Nép­front Országos­­ Takácsának főtitkára, dr. Udvardy Jó­zsef szeged—Csanádi megyés­­püspök. A Himnusz elhangzása után az ünnepi műsorban Bobor György, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Illyés Gyula: Haza a magas­ban című versét szavalta. Majd dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte az ünnepség résztvevő­it, és mondott megnyitó be­szédet. Ezt követően emlék­­beszédet mondott Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Felszólal­tak : Forgács István, a 40 év­vel ezelőtti szegedi esemé­nyek egyik résztvevője és Szögi Etelka, a Szegedi Tex­tilművek fonónője, az üze­mi KISZ-bizottság szervező titkára. Az ünnepi ülés dr. Komó­csin Mihály zárszava után a Szózat hangjaival ért vé­­­get amelyet Mihálka György vezetésével a Szakszerveze­tek Munkáskórusa és a Dé­­mász kórusának egyesített kara énekelte. A meghívott vendégek különvonattal a délutáni órákban utaztak vissza Budapestre. (Az ünnepi programról a továbbiakban dr. Komócsin Mihály megnyitó beszédét, Kállai G­yula ünnepi meg­emlékezését. Forgács István és Szögi Etelka felszólalását közöljük.)­­ A vendégek fogadásán, a pályaudvaron (balról jobbra): Kállai Gyula, Benke Va­léria, Gáspár Sándor, Aczél György, Pozsgay Imre (háttérben), dr. Komócsin Mi­hály, Lakatos Ernő. (Enyedi Zoltán és Somogyi Károlyné felvételei) Az ünnepi gyűlés elnöksége Dr. Komócsin Mihály:­­ Megértettük az idők szavát, és tettük, amit tenni kellett Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársak! Kedves Vendégeink! -Negyven évvel ezelőtt e város falai között nagy je­lentőségű történelmi ese­ményre került sor. Megala­kult, és meghirdette prog­ramját a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Talán nem volt véletlen, hogy éppen itt, Szegeden tör­tént ez az esemény. Mi, Csongrád megyeiek, szegedi­ek azt valljuk, hogy a törté­nelem igazságtétele­­ volt, hogy a szovjet hadsereg ép­pen ebben a térségben lép­te át a magyar határt, és kezdte meg hazánk felsza­badítását. E táj — Békés— Csanád—Csongrád megye —, elnyomott ipari és agrár nincstelenjei sok vért és ve­rítéket áldoztak a kizsákmá­nyoló osztályok és a népel­­nyomó rendszer elleni harc­ban. A magyar dolgozók di­csőséges 1019-es forradalma idején is az első napoktól kezdve az itt élő népnek harcolnia kellett a Magyar Tanácsköztársaságra törő el­lenforradalmárok és a külső intervenciósok — a román és a szerb királyi csapatok,­­ valamint a francia gyarmati­­ katonaság — ellen. Talán az is történelmi igazságtétel volt, hogy a reakciós Horthy-rendszer fel­számolása, az új népi ha­talom kiépítése éppen ebben a városban kezdődött. Ezt a várost Horthyék fasiszta ideo­lógiájuk szülőhelyének te­kintették. 25 éven keresztül minden eszközzel megpró­bálták bázisukat kiépíteni. De minden terror, demagó­gia ellenére e városban a kommunisták vezetésével, a baloldali munkásmozgalom szüntelenül élt és tevékeny­kedett. Kapcsolatot épített a dolgozó parasztsággal, a haladó értelmiséggel. Ami­kor a szovjet hadsereg fel­szabadító tette megnyitotta a lehetőséget, itt, Szegeden sem voltunk kevesen, akik megértettük az idők szavát, és tettük, amit tenni kellett. A kommunisták kezdemé­nyezésére rövid idő alatt sok minden történt azokban a napokban és hetekben vá­rosunkban. Már a szovjet hadsereg megérkezése előtti napokban létrehoztuk a rend fenntartására — szervezett munkásokból — a polgár­őrséget. Közvetlenül a fel­­szabadulás utáni napokban megszerveztük a lakosság el­­látását, üzembe helyeztük a közműveket. 1944. október 15-én már megkezdő­dött­ a gyárak termelésének bein­dítása. A gyár tu­la­jdon­osok­ szabotálásának és tehetetlen­­kedésének leküzdésére októ­ber 20-án megalakult a Sze­gedi Kenderfonógyárban, majd a többi vállalatnál is az üzemi tanács (amelyek későbbi üzemi bizottságként az egész országban elterjed­tem tevékenykedtek). Amit a félytelen elnyomás és terror miatt korábban nem tudtunk megtenni, hogy fegyverrel szolgáljuk a fasizmus elleni harcot azt tettük a felsza­badulás napjától kezdve a szovjet hadsereg utánpót­lását segítve, a vasúti és közúti szállítás feltételeinek megteremtésével, a sérült haditechnika javításával, a sebesült harcosok gyógyítá­sával és számos egyéb mó­don. Élve a szabadság adta le­hetőségekkel, már az első napokban megkezdtük a de­mokratikus politikai élet és az új népi hatalom meg­szervezését. Itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt legális Központi Bizottsága. Majd ösztönzésére sorra jöt­tek létre a többi demokra­­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next