Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

r­fi• r • f •• •• . rz Ujevi koszonto Bosonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke újévi köszöntőt mondott január elsején a Kossuth Rádióban 12.05-kor, majd a televízióban 19.50 órakor. Tisztelt honfitársaim! Kedves elvtársak.­ Hagyományaink szerint búcsúztunk az óesztendőtől és köszörűjük az újat. Szil­veszterkor, ha egy éjszakára is, nem az el­múlt hónapok gondjai foglalkoztattak ben­nünket, ma pedig előretekintve azt kíván­juk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöttünk hagyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történel­münkbe, mint egy­ könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrendszer közötti feszültség a pár­beszéd élénkülése ellenére sem csökkent, a gazdasági építőmunka külső feltételei szá­munkra tovább romlottak. A vártnál ne­hezebb körülmények mellett elért eredmé­nyeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája ré­­vén a magyar népgazdaság a fő gazdaság­­politikai céloknak megfelelően fejlődött. Nemzeti jövedelmü­nk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgaz­dasági termelés, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Olyan jelentős beruházások fe­jeződtek be, mint a Paksi Atomerőmű má­sodik egysége, a Dunai Kőolajipari Válla­lat krakküzeme és a budapesti metró új szakasza. Felújítottuk a Szolnoki Papír­gyárat, az Állami Operaházat, az Árpád­­hidat és a baleseti kórházat Az­­ elmúlt esztendő eredményei között tartjuk számon, hogy tovább javultt a kül­gazdasági egyensúly, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és — ha nem is min­denki számára érezhetően — az életszínvo­nal elért szintjét. Új lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, növekedett a kór­házi ágyak száma, széles körben­­ m­egtör­­tént a 40 órás munkahét bevezetése. Hazánk nemzetközi elismerése tovább szélesedett új társadalmunk építésében el­ért eredményeivel. Ennek a megbecsülés­nek legfőbb tényezője az a szocialista nemzeti egység, amellyel népünk felsora­kozik politikánk mögé, egyre felelősségtel­jesebben élve demokratikus jogaival és kötelességeivel. A másik az, hogy népgaz­daságunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működőképesnek bizo­nyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpo­litikájának legfőbb célja: belső építőmun­kánk külső feltételeinek javítása, s — a többi szocialista országgal együtt — a bé­ke és a társadalmi haladás ügyének kö­vetkezetes szolgálata. Őszintén reméljük, hogy 1985 — a helsinki értekezlet 10. év­fordulója — Helsinki szellemének, az eny­hülés visszatérésének az éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is min­dent megteszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész so­ra látogatott el hozzánk 1984-ben, és ak­kor is, amikor mi voltunk küldetést telje­sítő vendégségben a velünk azonos vagy a miénktől eltérő társadalmi rendszerű or­szágokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megismeréséhez járultak hozzá, nemcsak a kölcsönösen előnyös együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették, és a béke egyetemes ügyét szolgálták. Ar­ról is meggyőződhettünk, hogy hazánk nemzetközi tekintélye elsősorban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk kö­vetkezetességétől, az erősödő népi-nemzeti egységtől, építőmunkánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most kö­szöntünk, ünnepeljük hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. kongresszusára, tanács- és ország­gyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves népgazdasági tervet, és hozzá­kezdünk a gazdaságirányítás korszerűsíté­séről hozott döntéseink gyakorlati megva­lósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében, népünk esetében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, megvédtük és meg­szilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következtében hazánk elmaradott országból közepesen fejlett ipa­ri-agrár országgá vált. Alapvetően válto­zott társadalmunk egésze, népünk művelt­sége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében el­ért eredmények alapján országunknak ne­­ve és becsülete van Földünk, minden kon­tinensén. Széles körű kapcsolataink kiter­jednek csaknem valamennyi országra, füg­getlenül társadalmi rendszerétől. S e kap­csolatok annak ismeretében fejlődnek, hogy szocialista ország, a szocialista kö­zösség hű tagja vagyunk, elkötelezve az emberiség haladása, a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar­­ Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalomépítésünk további programjának kidolgozása. Az élet min­den területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben levő hatalmas erő­forrásokat. Népgazdaságunk teljesítőképes­ségének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell teremte­nünk az életszínvonal emelésének, az élet­­körülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. Dem­okratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább kell érőéí­tenünk... nemzeti egysé­get A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, módosított­­ választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a­­ tanács- és országgyűlési választáso­kon vele vizsgázunk mi is valamennyien. Olyan emberekre kell bíznunk ügyeink képviseletét, akik már eddig is bebizonyí­tották rátermettségüket, akik az ország­gyűlés törvényalkotó munkájában, alkot­mányos funkcióinak gyakorlásában felelős­ségteljes részvételre képesek, akik élni tudnak a tanácsok megnövekedett önálló­ságának lehetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétköznapokon. Az idei esztendő gazdasági előirányzata a realitásokkal számolva szerény­ növekedést irányoz elő. Gazdaságirányításunk továbbfejlesztésétől a munka hatékonyságát, eredményességé­nek a javulását várjuk.­Nem lesz könnyű a mind jobban szélesedő nemzetközi ver­senyben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasztók növekvő igényeit is­ kielégíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehe­zebb helyzetekben bizonyította rátermett­ségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulajdonságok segítették át a viharos év­századokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításá­nak nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságoknak a tovább­élése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társa­dalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kapcsolódik. Szövetségünk, sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal békénk biztonságunk, szocialista építőmunkánk felbecsülhetetlen értékű nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985 első nap­ján, pártunk Központi Bizottsága az El­nöki Tanács, a kormány és a magam ne­vében is — kívánok országunk minden ál­lampolgárának, egész magyar népünknek, a világ békeszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esztendőt, fi­li­plsiinkciai képviseletek vezetőinek fogadása A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői szerdán, tegnap az újév alkalmából jókívánsá­gaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban Loson­czi Pál fogadásán részt vet­tek Gáspár Sándor, Traut­­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes­­ elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes­­ lég­körben zajlott le. (MTI) Vállalati tanács A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a Deb­receni Konzervgyár általá­nos irányítását 1985. janu­ár elsejével vállalati tanács­ra ruházta át és megváltoz­tatta az üzem nevét is, amely ezentúl Debreceni Tartósító Ipari Kombinát néven működik. A vállalati tanács szer­dán tartotta alakuló ülését. 75. évfolyam 1. szám 1985. január 3. csütörtök Ára: 1,80 forint Évindító munkásgyűlések Jól gurul az Ikarus — vonhatja le a következtetést a gyűlés résztvevője a hal­lottak alapján az Ikarus sze­gedi gyárában. Az év végén átadott új, 2100 négyzetmé­teres raktárépületben bőven volt hely a tegnap délután egy órakor megtartott gyű­lésen. Terihtti László igazga­tó szavait, az itteni dolgo­zók melleit a meghívott ven­dégek is elégedetten nyug­tázhatták. Eredményes évet könyvel­het el az országos­­ nagyvál­lalat. A­ 19,7 milliárd forin­tos termelési értékhez 13 ezer autóbusznak kellett a szerelőszalagról legördülnie. A 2,8 milliárd forint nyere­ség jó alapot ad a tovább­i évek megalapozásához. A vállalati eredmények nem kis része az itteniek munká­jából adódik. A szegediek 407 milliós termelési értékét 590-en hozták létre. A telje­sítményük az elmúlt évihez viszonyítva 130 százalékkal növekedett, ebből 14 száza­lékot a termelékenység ja­vulásának köszönhettek. Az új termelőbe­rendeléseken kívül nem kis szerep jutott a szervezési intézkedések­nek, a fegyelmezett, jobb mun­kának. A korábbi alkat­részek mellett ú­j gyárt­mányt is előállítanak, a ve­zető mögötti válaszfalat. A 10 millióért létrehozott új raktár a folyamatos, ütemes termelés alapfel­tétele, az al­katrészek minőségmegőrzé­sét szolgálja. Az idei tervben szereplő 13 ezer 260 autóbusz, mely­nek jelentős része csuklós, további fejlesztésre ösztö­nöz. Ezekhez újabb részegy­ségeket­­ is gyártanak majd, komoly feladat az ú­j típusú távolsági és városi buszok gyártás-előkészítése. A fe­lelősségteljes munka ösztön­zésére megnőnek a lehető­ségek. A tavalyi 4,8 száza­lékos bérfejlesztéssel szem­ben az idei tervük 7,6 szá­zalékos béremelés. * Hagyományosan munkás­­gyűléssel­­ kezdődött az új esztendő első munkanapja, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban, is. A köz­Az új esztendő első munkanapján műszak­­kezdésk­or országszerte több nagyvállalatnál tartottak munkásgyű­­lést. Ezen értékelték a tavalyi eredményeket és ismertették az új év legfontosabb feladatait. Ott, ahol a dolgozókban tudatosul, hogy cselek­vő részesei a jövő for­málásának, ritkábban érhet meglepetés veze­tőt és kétkezi munkást egyaránt. ponti gyár pihenőépületének nagytermében több mint 500 főnyi dolgozót üdvözölt bol­dog új évet kiváltva Kiss Ferenc, a vállalat szakszer­vezeti bizottságának titkára, majd átadta a szót Bálint László vezérigazgatónak, aki tájékoztatott az elmúlt év­ben elért gazdasági, gazda­ságpolitikai eredményekről, és az idei feladatokról. Hang­súlyozta a többi között, hogy a nagy- és kisgazdaságok­kal kialakított jó és meg­bízható állattenyésztési poli­tika továbbra is gyümölcsö­ző a sertés, a marha, a juh felvásárlásában. Levágtak tavaly 637 ezer sertést, 33 ezer marhát, és értékesítet­tek 44 ezer juhot. Termé­keivel helytállt a vállalat mind a nyugati, mind a ru­bel elszámolású piacokon, és eleget­ tett kötelezettségei­nek a belföldi ellátásban is. Örvendetes, hogy bővült a Nyugatra menő expón köre az­ amerikai piac megszerzé­sével is. A többi között gyártott­ak 10 ezer 776 tonna szalámit, 6060 tonna húskészítményt és 4660 tonnányi húsrészt exportáltak. Nem végleges adatok szerint a vállalat 1984. évi árbevétele 6 milli­árd 750 millió forint,­ amely­ből az export 2 milliárd 216 millió forintot képvisel. A Nyugatra menő export 44 millió 800 ezer dollárt tesz­­ 1 A várható nyereség 233 l­ó forint körül alakul, »niós rekonstrukció folyt, s befejezés előtt áll a Ma­­ros utcai szalámigyárban, amelynek eredményeként évi 600 tonnával több szalá­mi megy exportra. Több üzemét is korszerűsíti a vál­lalat. Mindezek együttes ha­tása az export­­ növelésében, a termékek jobb minőségé­ben jelentkezik majd, kü­lönös tekintettel a hazai el­látásban az olcsóbb árfek­vésű termékek gyártására. Az eddig is biztosított teljes skála mellett előnyt élvez a jövedelmező áruk előállítá­sa. A tájékoztatás kitért a bérszínvonal alakulására is, amely tavaly 4,7 százalékkal nőtt, s a preferenciákkal együtt az egy főre eső évi jövedelem 61 ezer forintra alakult. Az idei feladatokról szólva hangsúlyt kapott a termékek minőségének javí­tása, a munkaerő feltétlen megőrzése, a vállalat eddigi fizetőképességének további biztosítása.• Új helyzetben kezdték az évet a Magyar Kábelművek­ kisteleki gyárának dolgozói, hiszen január elsejétől im­már teljes jogú, önálló tagja a nagyobb közösségnek. A nyolc éven át tartott szege­di irányítás után közvetle­nül a nagyvállalattal szá­molnak el eredményeikről mostantól. Tegnap délben ezért a szokásosnál ünnepé­lyesebb külsőségek között tartottak munkásgy­űlést a kistelekiek. A munkásokat és a gyűlés vendégeit , kö­zöttük Papdi Józsefet, a megyei pártbizottság titká­rát, Sebők Jánost, az SZMT titkárát, Kistelek városi jo­gú nagyközség párt- és ta­nácsi vezetőit — Z­ábdi Gi­zella, a gyári szakszervezeti bizottság titkára köszöntöt­te. Ezt követően pedig Ur­bán Lajos, a Magyar Kábel­­művek vezérigazgatója szá­molt be a kisteleki gyár dolgozóinak a nagyvállalat, s azon belül a kisteleki gyár elmúlt évb­en elért eredmé­nyeiről, majd az eddigiek­hez hasonló márkasikere­­ket kívánt a kistelekieknek. A helyi kollektíva nevé­ben KráriHz Zoltán gyár­­igazgató tett ígéretet arra, hogy feladataikat továbbra is a legjobb tudásuk szerint fogják megoldani. Enyedi Zoltán felvétele A kisteleki kábelgyári munkás­gyűlés résztvevőinek egy csoportja

Next