Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

2 ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Julio Maria San­­guinettit, az Uruguayi Kele­ti Köztársaság új elnökét be­iktatása alkalmából. ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS ELNÖKSÉGE Csütörtökön ülést tartott az Országos Béketanács el­nöksége. A testület — egyebek között — megvitat­ta az OBT mellett működő bizottságok idei terveit. A MAGYAR SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A Magyar Szolidaritási Bi­zottság csütörtökön nyilat­kozatban ítélte el az izraeli megszállók libanoni kegyet­lenkedéseit, követelve, hogy Izrael azonnal vessen véget a polgári lakosság ellen is irányuló cselekményeknek, s vonja felelősségre azok irányítóit, végrehajtóit, to­vábbá haladéktalanul vonul­jon ki a megszállt területek­ről. BÚCSÚLÁTOGATÁS Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Sarlós István, az országgyű­lés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Osmo Väinölät, a Finn­ Köztársaság rendkívü­li és meghatalmazott nagy­követét, aki végleg elutazott Budapestről. ANGOL TV: MAGYAR FILMEK Az angol televízió 4-es csatornája szerda este úttö­rő vállalkozásba fogott: ma­gyar filmsorozatot indított, amelyben elsőként Mészáros Márta ök ketten című alko­tását és a magyar filmművé­szetről készített félórás ke­resztmetszetet láthatták a nézők. ENSZ: CSEHOVRA EMLÉKEZTEK Az ENSZ székhelyén ün­nepi esten emlékeztek An­ton Csehov születésének 125. évfordulójáról. A megjelen­teknek levetítették Nyikita Mihalkov szovjet rendező „Etűdök gépzongorára” cí­mű filmjét, amely a világhí­rű orosz író műve alapján készült. . FRANCIA­ NYUGATNÉMET CSÚCS Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, csütörtökön reg­gel hét miniszter kíséreté­ben Párizsba utazott. Az egynapos francia—nyugatné­met csúcstalálkozón az egyik központi téma a Közös Piac kibővítése, Spanyolország és Portugália felvétele volt. Bonn és Párizs továbbra is azt tartja kívánatosnak, hogy a két földközi-tengeri országot jövő január 1-től vegyék fel a nyugat-európai szervezetbe. VISSZATÉRNEK A HAJÓK A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság csütörtö­kön bejelentette, hogy haza­­küld két dél-koreai halász­­hajót. A hajókat 23 nappal ezelőtt tartóztatták fel, mert illegálisan halásztak a KNDK felségvizein. Csernyenko átvette képviselői igazolványát • Moszkva (MTI) falatok szerint megnőttek • Csütörtökön Moszkvában választópolgárok elvárása­it nyújtották Konsztantyin képviselőikkel szemben Csernyenkónak az oroszok­ Kedvező jelenségként emlí szági föderáció legfelsőbb tette meg azt is, hogy a kü tanácsának képviselői k­ü­­lönböző szintű tanácsok a­­zolványát. Az SZKP KB fő- eddigieknél határozottabban titkárát, a Szovjetunió Leg­­élnek jogaikkal a lakosság felsőbb Tanácsa Elnöksége- jó minőségű fogyasztási cik­kek elnökét Moszkva kul- kekkel történő ellátása ér kijevi választókerületének dekében, a korábbinál akit szavazói választották képvi­ váliban vesznek részt az vi­selőjüknek az OSZSZSZK Számos méretű iskolareform Legfelsőbb Tanácsába. megvalósításában, a tör­b képviselői igazolvány vényhozó szervek tevékeny ,, „ ,­ségének ellenőrzésében, s átvétele kapcsán Konsztan- rend és a fegyelem messzi­tyin Csernyenko kijelentett fordításában az élet külön te, hogy a választási tapasz-­köző területein. A kujbisevi választókerületben köszöntik Konsztantyin Csernyenkót. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KSl Gromiko tárgyalásai Spanyolországb­a­ n Madrid (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter olaszországi hivatalos látogatását befe­jezve csütörtökön elutazott az olasz fővárosból. A kül­ügyminiszter útjának kö­vetkező állomására Madrid­ba érkezett, s még csütörtö­kön délelőtt megbeszélést folytatott Felipe Gonzalez spanyol kormányfővel. A ba­ráti jellegű megbeszélésen áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és azok fejlesztésének távlatait, valamint megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány fontos kérdését. A felek kijelentették, hogy elégedettek a szovjet—spa­nyol­ gazdasági, tudományos­­műszaki és kulturális együtt­működés alakulásával, mél­tatták a két ország politi­kai kapcsolatainak erősödé­sét. Gromiko bírálta az Egye­sült Államok militarista po­litikáját és kijelentette: min­den államnak aktív erőfe­szítéseket kell tennie a nem­zetközi biztonság megszi­lárdítására, a nukleáris ka­tasztrófa elkerülésére. Meg kell akadályozni, hogy to­vább növekedjen Európában a konfrontáció — mondotta a szovjet külügyminiszter. González üdvözölte a szov­jet—amerikai megállapodást a genfi tárgyalásokról. Mind­két fél reményét fejezte ki, hogy Genf meggátolhatja a világűr militarizálását és el­vezethet a nukleáris szem­benállás szintjének csök­kentéséhez mind Európában, mind pedig az egész világon. Andrej Gromiko megújí­totta a Felipe Gonzáleznek szóló hivatalos meghívást a Szovjetunióba. A meghívást spanyol részről elfogadták, időpontját később rögzítik. Az MTESZ ünnepi ülése Ünnepi ülést tartott csük súlyát és felelősségét Csö­­törtökön az MTESZ Orszá­­vétte, hogy 1984 január óta gos Elnöksége Budapesten, az MTESZ mint társadalmi Tóth János, az MTESZ fótit- szervezet, immár intézmé­­kára megnyitó beszédében nresítetten bekapcsolódik a visszatekintett a szervezet műszaki-tudományos fejlesz­­négy évtizedes tevékenysé­­gésekkel összefüggő dönté­­sének főbb állomásaira és sok előkészítésébe, illetve méltatta az elért eredmé­­nyek végrehajtásába. A ször­nyeket. Hangsúlyozta, hogy vezet emellett évente több a gazdasági-társadalmi fej­­ezet rendezvény, konferen­­lődés egyik legfontosabb fel- cia, szimpózium szerveze­­tétele a műszaki-tudományos lével, szakembereink külföldi haladás meggyorsítása, kiküldésével, több mint 80 amelynek segítésében az nemzetközi szervezet min- MTESZ immár évtizedek óta kájába való bekapcsolódás­tevékenyen részt vállal. A sál és nem utolsósorban 76 mintegy 200 ezer tagot szám- szakmai lapjával segíti a láló szervezet ma már vala­ hazai műszaki, agrár és ter­­mennyi megyében önálló ter­mészettudományi értelmiség rületi elnökség irányítása tájékozódását a legújabb ku­­mellett végzi munkáját és tatási-fejlesztési eredmé­­.. ... , ,, nyékről. A főtitkár külön 1200 üzemben, illetve val­ _ _ ’ méltatta a magyar—szovjet falatnál működnek helyi műszaki-tudományos együtt­szervezetek. Tevékenységük működés eredményeit. Magyar felszólalás Genfben • Genf (MTI) A genfi leszerelési érte­kezlet csütörtöki ülésén fel­szólalt Meiszter Dávid nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. Sajnálattal állapította meg, hogy az értekezlet már hosszú évek óta képtelen eredményt fel­mutatni, sőt , a nemzetközi viszonyokban tapasztalt, jól ismert okok miatt — egyet­len égető kérdés kapcsán nem tudott eljutni még az érdemi tárgyalások megkez­déséig sem. Egyes felek azonban le­hetőséget adnak az óvatos bizakodásra. Két hét múlva megkezdődnek a tárgyalá­sok a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az űrfegyverkezés­ megelőzé­séről és a nukleáris fegy­verkezési verseny megféke­zéséről. Magyarországon vá­rakozással tekintenek a tár­gyalásokra, és remélik, hogy azokon hatékony megálla­podások születnek majd. Nicaraguai kezdeményezés : Managua (UPI) A Contadora-csoport tag­államai által előterjesztett békekezdeményezések vég­rehajtásának első lépéseként májusban Nicaraguából tá­vozni fog ötven kubai ka­tonai tanácsadó, a későbbi­ekben pedig újabb ötven hagyja el a közép-amerikai országot. Egyebek között ezt tartalmazza Daniel Ortega nicaraguai államfőnek szer­dán este az elnöki hivatal­ban diplomaták, sandinista vezetők és újságírók előtt elmondott beszéde. Ortega kijelentette: meg van győződve arról, hogy Nicaragua lépése arra kész­teti majd a többi érintett közép-amerikai országot is,­­ fogadja el a Contadora-tag­­államok (Kolumbia, Pana­ma, Venezuela, Mexikó) bé­^­kejavaslatait, és tegyen lé­péseket azok megvalósítása érdekében. Ortega kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok vissza fog térni a manzanillói nicaraguai— amerikai tárgyalásokhoz. (A tárgyalásokat az Egyesült Államok januárban egyol­dalúan megszakította.) Ortega a továbbiakban hangsúlyozta, hogy országa kész befagyasztani az or­szág védelmét szolgáló fegy­verkezést is. Péntek, 1985. március 1 Uruguay: útban a demokrácia felé ? Nem kis nehézségekkel kell szembenéznie Uruguay polgári kormányának, amely a katonák csaknem tizenkét éves uralma után, március 1-én veszi át az ország k­á­­rt­ítását. Uruguay új polgári elnökére, a 49 éves Julio Sanguinettire, aki a Colora­do Párt jelöltjeként győzött a novemberi választásokon, a katonák súlyos örökséget hagytak. Az egykor a konti­nens Svájcának, hosszú ide­ig a polgári demokrácia kis szigetének tartott alig 3 mil­lió lakosú dél-amerikai or­szágban ma a legnagyobb az egy főre jutó adósságállo­mány egész Latin-Ameriká­­ban. A mezőgazdaság, ami exportlehetőségeivel koráb­ban kiemelkedő életszínvo­nalat biztosított az ország lakóinak, tönkrement, s az ipari termelés is visszaesett. Bár az uruguayi gazdaság strukturális válsága már jó­val a katonák színre lépése előtt kezdődött, az egyenru­hások ultraliberális gazda­ságpolitikája még tovább súlyosbította a helyzetet. A belpolitikai kép sem kedvezőbb. A tupamarók városi gerillamozgalmával való leszámoláskor szerepet kapott katonák 1973-ban „csendes puccsal” vették át a hatalmat. Feloszlatták a parlamentet, betiltották a politikai pártokat és szak­­szervezeteket, visszavonták a sztrájkjogot. Politikai meg­győződésük miatt tízezreket tettek az utcára, börtönöz­­tek be. A hadsereg színre lépésével a félelem és az ül­döztetés korszaka kezdődött. Nem kímélték az egykori megbízókat, a polgári párto­kat sem. Több mint hatszáz­ezren vándoroltak ki, és vá­lasztották a száműzetést po­litikai okokból, vagy mene­külve a gazdasági bajok, a munkanélküliség elől. A diktatúra fokozatosan elszigetelődött, és eljutott a felismerésig: nem képes a kormányzásra a régi módon. Az első látványos kudarcot a katonai kormányzatnak éppen akkor kellett elvisel­nie, mikor 1980-ban kísérle­tet tett hatalma intézménye­sítésére. A népszavazáson a kötelező részvétel, a zaklatá­sok és megfélemlítések elle­nére a szavazók több mint ötven százaléka mondott ne­met az alkotmánytervezetre, amellyel a hadsereg hosszú időre biztosította volna há­borítatlan hatalmát. Az első kudarcot követte s a többi. Az 1982 novembe­­­­rében ismét engedélyezett polgári pártok belső válasz­­­tásain a katonai diktatúrát i­s-­ 1­1 ál 1 ^ n en ( f­n 1* /■! Anfríif I zelmet. A figyelmeztető je­lekre a katonai kormányzat párbeszédet kezdett a pol­gári pártok vezetőivel. A dialógus azonban 1983 tava­szán megszakadt. Sokasodtak a sztrájkok, tüntetések, s napról napra egységesebbé vált a diktatú­rát ellenző tömegmozgalom, amely a polgári pártoktól a kommunistákig a politikai színkép valamennyi erejét mozgósítani tudta. Az erő­viszonyok ilyetén módosulá­sa végül is újra tárgyaló­­asztalhoz kényszerítette a katonákat. De most már nem diktálhattak szabadon, tárgyalópartnereik feltétele­ket szabtak — a­­ politikai foglyok szabadon bocsátását, az elnyomó intézkedések el­törlését. Az 1984 augusztu­sában létrejött megállapodás értelmében végül is sor ke­rülhetett a novemberi vá­lasztásokra. A polgári demokráciához való visszatérés első lépését jelentő erőpróba a jobbkö­zép erőket tömörítő Colora­do Párt és Julio Sanguinetti a legnagyobb politikai ta­pasztalatokkal rendelkező el­nökjelölt győzelmét hozta. A 49 éves ügyvédnek és újság­írónak nem kis szerepe volt abban, hogy a katonákkal folytatott nehéz tárgyalások eredményt hoztak. Sangui­netti meggyőződése, hogy a katonai diktatúrából a de­mokratikus rendszerbe való átmenet csak az összes poli­tikai párt egysége útján le­hetséges. Nemzeti egység­­kormány létrehozására irá­nyuló törekvéseit azonban nem koronázta siker. Több párt, köztük olyan jelentő­sek, mint a balközép irány­zatú Nemzeti (Blanco) Párt, ás a baloldali Széles Front elutasította részvételét a kormányban. Pap Zsófia A Kalevala és a magyar kultúra A Magyar Tudományos Akadémia épületében csü­­örtökön megnyitották A Ka­­evala és a magyar kultúra című dokumentumkiállítást, amelyet a finn nemzeti eposz megjelenésének 150. évfor­­dulója alkalmából rendeztek, a megnyitón részt vett mű­velődési életünk számos kép­viselője. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivője. Horváth Dezső Klinikai feltámadás 22. Ahogy most visszafelé nézek, egyet­len kellemetlen látogatóra se emlék­szem. Délelőtt leghamarabb a Németh Bandi jött, mindig leült, és valami fontos dolgot mindig megbeszéltünk.­­Szegénynek eltörött a bordája. Futott most is, hiszen gyerekkora óta min­dig sportolt, sötét volt már, belelépett egy gödörbe, nekiesett egy vascsőnek. A fejét még el tudta rántani úgy, megdobta magát az utolsó pillanat­ban, de a bordájával nekiment.­ Este pedig a feleségem jött be mindig. Te­jet föltétlenül hozott, vagy más itó­­kát, mert itt annyira száraz volt a le­vegő, kiszikkadt az ember. Aztán be­betoppant a Feri egy-egy kaviárral, egy idő után jöttek a kollégáim is. Ágnes jött először most is, a Miklós­sal, megint eljött a két Pista, a Laci, és egyszer a Kiss Sanyi is betoppant a megyeházáról. Feri bácsit és Gyula bácsit se felejtem ki! Jött a Tanács Pista is, de nem maradhatott sokáig, hamar szorította tovább a következő látogató. Kétszer­­ följött az alattunk levő emeletről a Mocsár Gabi is, ké­sőbb aztán én jártam le hozzá, a Ka­­rády Laci bácsival. Újságolta egyszer a Laci bácsi, hopy osztálytársak voltak a Gáborral. Mon­dom neki, ha szerencséd lesz, talál­kozhatsz is vele. Emlegette nemrégen, hogy a közeli napokban befekszik ő is a klinikára. Igen erős érszűkülete van, másként nem tudnak segíteni rajta, csak ha kicserélik benne az ereket a szív­vonalától lefelé. Most már tudom, jól megkínozták sze­gényt. Ital semmi, cigaretta semmi, aki látta a sebét, az mondta, fölszán­tották a hasát egészen az ágyékáig, belefektették a műeret, és ágyék tá­jékán kétfelé ágaztatták, hogy a két lába is friss vért kaphasson. Ahogy közeledett a műtét napja, úgy nőtt az ijedtsége. Egyetlen napig volt csak az intenzív osztályon, másnap már az ágyában találtuk. Egy ember nagysá­gú palack és valamilyen élesztőgép állt az ágya mellett. Az orrában cső volt, talán a kosztot is azon keresztül kapta. Rajtam a nagyon régi módszert gyakorolták, egyszerűen meglumbál­­tak. Már az intenzív osztályon el­kezdték, és fönt is folytatták. Állító­lag még mindig ez a leghatásosabb módszer a zavaros agyvíz tisztítására. Álltam is a próbát, hagytam, hogy beleszúrják a jó nagy tűt a gerincem aljába, amíg egyszer csődött nem mondott a legjobb szándék is. A reggeli órákban jött az adjunk­tus derékon szúrni. Először fektetve próbálkozott, aztán széken görnyed­ve. Sokszor szúrt, de semmi ered­ményt nem ért el. A legjobb segítők jöttek beljebb görbíteni a derekamat, hiába. Most, utólag mondva, vigyáz­va rá, hogy el ne kiabáljam, az volt a szerencsém, mert ezzel abba is ma­radt. Csak egyetlen egyszer bántották utána a derekamat. Sugárzó injekciót kaptam, és három napon át, összesen háromszor, kellett fölmennem az izo­tóposokhoz. Így vizsgálták, hogy meg­indult-e a nedvkeringés az agykam­rák között. Operáció után, jóval túl a második hétnek is a felén, kétszer kaptam has­hajtó golyókat — kettőt-kettőt egy­szerre —, de hatása semmi. Egy fél tasak glaubersó, az is semmi. Egy teljes tasak glaubersó még mindig semmi. Egy hashajtó kúp a legvégén, mire végre sikerült, összeadódhatott a bogyók és a glaubersók hatása, mert irtózatos erővel ment el tőlem közel két hét salakja. Különben min­den mást jól viseltem. Gyönge vol­tam, az igaz, de fájdalmaim szinte nem is voltak. A lázam is csak egy­szer ment föl harmincnyolc-négyig, aludni viszont alig-alig tudtam. Min­dig szakaszosan aludhattam csak, rö­vidke nekifutásokkal, de bogyók nél­kül most meg se próbálhattam. Ket­tőt kértem minden este, az egyiket bevettem mindjárt, és húztam a ló­bőrt éjfél után fél egyig fölébred­tem, bevettem a másikat is, és az ki­tartott hajnalig. Féltem pedig tőle, attól tartottam, nehéz lesz majd le­szoknom róla. Az utolsó héten már csak a biztonság kedvéért kértem, de nem vettem be. (Folytatjuk.)

Next