Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

4 • • Ötven sor • Elkezdődött a szépségláz, azaz az első hivatalos hazai szépségverseny a Miss Magyarország büszke * címért. Olyan sokan jelölték magukat, bizonyára a tükörből arra a kérdésre: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken? — kedvező választ kaptak. Vagy homályos, légypiszkos, varasos volt a tükör. Egy biztos, előselejtezőkön rostára került a szépség meglehetősen nagyfokú rostára. Ezt onnan tudom, hogy ott lehettem a szegedi zárt körű előválogató eredményhirdetését a Tisza Szálló tükörtermében (ott is feltehették volna még néhányan azt a bizo­nyos mesebeli kérdést!). Négy megye hatvanhat 16 és 27 év közötti magyar állampolgárságú, 160 centi­nél magasabb hajadona — ezek voltak a nevezés alapfeltételei — rostálódott a szegedi szállodában. A zsűri­­ tagjai között ott volt Csenterics Ágnes, a televízió rendezője; Csató Mari, az egykori nép­szerű manöken, ma divatbemutató-rendező, volt tánc- és illemtanár, profi fotós és vendéglátóipari szakember, elnöke pedig Frenreisz Károly — hiva­tása magaslatán állt, emléklapot osztott ki negyven­két versenyzőnek. Ebből azonnal tudhattuk, hogy huszonnégyen jutottak tovább az augusztus 24-én ugyanitt rendezendő, immáron nyilvános elődöntőbe. Addig azonban a szervezést és lebonyolítást fölvál­laló Magyar Média szakembereinek sok még a teen­dőjük — a rostálás nem kis munka, idős paraszt­­asszonyok a megmondhatói. Jól tudom, minden eddiginél nagyobb az igény nyilvános szereplést vállaló fiatal és szép hölgyek­re. Ne tessék semmi rosszra gondolni, hiszen „csak” arról van szó, hogy megoldatlan a manöken-után­pótlás, egyre több fotómodellre, új termékeket, cé­geket, és vállalatokat népszerűsítő háziasszonyra, szállodai hostessekre van szükség. Ez pedig rendben is lenne, csak a tükör ne űzne tréfát; csak az anyu­ka ne szeretne minden áron tizenéves éretlen kislányá­ból idő előtt csábos nagyasszonyt formálni; csak ne hinné egy-két naiv és együgyű teremtés, hogyha egy fiatalember csendes májusi estén azt súgja a fülébe, hogy „Te vagy a legszebb a világon", akkor ezt minden hátsó gondolat, azaz érdek nélkül teszi. Ehhez már csak az ismerős apuka bosszúsága társul, aki azon fakadt ki, hogy nemrégiben egy if­júsági rendezvényen gimnazista lányoknak rendez­tek bikinis szépségversenyt a VIT jegyében, éjsza­kába hajló késői órán. És a srácok, akik természete­sen a strandokon együtt szórakoznak, bohóckodnak lány osztálytársaikkal, egy ilyen „szépségversenyen” malackodásra, idétlenkedésre , bohócjelmezbe kényszerülnek. Nem hiszem, hogy a mozgalomnak az is feladata, hogy felkészítőket tartson a követke­ző szépségviadalokra. Emlékezünk, Eris istennő miként gurította aranyalmáját „A legszebbnek” felirattal a lakodalmi vendégek közé, s a nyáját éppen arra legeltető Pa­­risz, trójai királyfi döntése — miszerint Aphroditét illeti az alma Héra és Athéné ellenében — micsoda viszályt kavart. Bízunk abban, ez a hazai királynő­­ségért folyó, tiszta eszközökkel vívott küzdelem nem rendíti meg társadalmi rendünket. Éppen beszegtem az írást, amikor hozta szabad­kai kollégánk a legfrissebb Magyar Szót. Íme az egyik kép aláírása: Ibizában, a spanyol tengerpart egyik legfelkapottabb üdülőhelyén havonta újravá­lasztják a férfiszépségeket... S láttam a képernyőn az USA szépségkirálynőjét Mit szóljak ezután? Az előzőek azért is érvényesek!... V________________________________________________________/ Tandi Lajos Műsorajánlat FOUCMAJÁUST rendez a gye­rmek nap alkalmából Sándor­­falvAn a helyi művelődési fiőt és az általános iskola, ma, szom­baton délelőtt 11-46. Fellép a sándorfalvi néptánccsoport, a helyi citerazenekar és a Huza­vona folk-rock együttes. MÁJUSI BÁL. lesz holnap, va­sárnap este 8 órától Zsombón, a József Attila Művelődési Házban. Közreműködik: a Gyuris-zene­­tar. ABRAHÁM ANIKÓ BAR­ETT­­ISKOt.AJANAK záróvizsgáját és táncbemutatóját rendezik meg holnap, vasárnap délelőtt 11 órá­tól a Juhász Gyula Művelődési Központban. BAROKK FESTÉSZET — BA­ROKK „ASZTALI ZENE” — ez a címe annak a „képes koncert­nek”, amelyet május 27-én, hét­­iap.* 1 ■: 8 órai kezdettel r­endeznek meg a Bartók Béla Művelődési Központban. Az érdeklődők olyan vejtett képe­ket láthatnak, amelyek a ba­rokk-kor festményeiről és építé­szeti remekeiről készült diáik, aláfestésül pedig úgynevezett „asztali zenét” hallhatnak, amely fu­nkciója szerint eredetileg kísé­rőzene, de (mint tapasztalhat­juk), lehet koncertmuzsika is. Az est házigazdája Mész­lényi László lesz, közreműködik a Barokk Stúdió- együttes (Regős Imre — fuvola, Sz. Nagy Judit — hegedű. Illés Katalin — cselló. Rozmárus Zsuzsa — csembaló­. Képzőművészeti tanácsadó: Lá­zár PáL AKIKNEK A SZÉP KÖNYVET KÖSZÖNHETJÜK — ez a címe a SZEGEDI IRODALMI KAVERIAZ soron következő foglalkozásának,. kurekds/.lal-beszélgetés szere­pel a régi szegedi nyomdákról, a valamikori nyomdászéletről. Bemutatják a nyomdaipar Szép könyv-termékversenyén díjazott a Szegedi Nyomda-kiadványokat is. Az est házigazdája: Bátyai Jenő. A SZEGED TÁNCEGYÜTTES GYERMEKCSOPORTJAIN­AK­ Bemutatóját rendezik meg május 2­7-én hétfőn, délután 5 órától a Kiszzunházban. Művé­szeti vezető: Zsoldos Ildikó és Tanács István. Közreműködik, mintegy 220 kisdobos és úttörő táncos, valamint a Bodza Banda, Szücsné Molnár Erzsébet és a Padka Banda Hegyi Ákos veze­tésével. A TIT ELEKTRONIKAI KLUB­JA május 27-én, hétfőn délután fél 6-tól rendezi meg soron kö­vetkező foglalkozását a Déri Mik­sa Gépipari Szakközépiskolában. Ezúttal Sípos Árpád tart elő­adást a teletex-rendszerről és a hobbi-elektronikáról. A szegedi tévéstúdió REGIO­NÁLIS ADÁSA május 28-án, kedden este fél 7-től lesz legkö­zelebb látható a 2-es program­ban. A szegedi Szakszervezetek Ál­talános Munkáskórusa énekel Mihál­a György vezénylejével június 27-én, hétfőn délután fél 4-től ,a Kossuth rádió KOLlUS­­PODIUM című adásában. Színház­járás Hétfőn kezdődik Buda­pesten az országos színházi találkozó, amit minden esz­tendőben ilyentájt rendez­nek meg a vidéken működő társulatok felléptével, szak­mai vitákkal. Idén a Sze­gedi Nemzeti Színház pro­dukciója nyitja a sort, a Tháliában este 7-től Illyés Gyula Dózsa György című drámáját játsszák Sándor János rendezésében, a cím­szerepben Csernák János vendégművésszel. Másnap, kedden viszont a szabadkai Népszínház lép föl Szegeden, ugyancsak egy hagyományos, határ menti „csereakció-sorozat” keretében. A jugoszláviai magyar színészek Csáth Gé­za zenés vízióját, A va­rázslót mutatják be két előadásban is: délután 5-től, illetve fél 8-tól, a Kisszín­­házban. A darab ősbemu­tatóját február idusán tar­tották Szabadkán, Vicsek Károly rendezésében, Kori­­ca Miklóssal, Barácius Zol­tánnal, Jónás Gabriellával a főbb szerepekben. Az elő­adás „beharangozó” fotói megtekinthetők a Kárász utcai jegyiroda kirakatá­ban ... Marxista diákakadémia Mivel tavalyi jól sikerült, idén is a Csongrád megyeiek kapták meg a marxista diák­akadémiák országos felolvasó ülésének rendezési jogát. Ez azért is megtisztelő és elis­merést jelentő, mert a KISZ KB eredetileg minden évben más-más városba tervezte. A diákakadémiák hivatottak ugyanis részben pótolni a világnézeti nevelés, a törté­nelemtanítás kétségtelenül meglevő fehér foltjait. A fő­ként szakemberek, tudomá­nyos kutatók, egyetemi okta­­tók által vezetett kis cso­portok nem a politikai, tör­ténelmi események egészé­vel, hanem egy-egy kor, egy­­egy téma alapos megismeré­sével, kutatásával, magyará­zatával, értelmezésével fog­lalkoznak. Szegeden igen ki­válóan Tegnap, pént­eken, kora délutánig, mintegy 70 diák, szakvezető tanár érkezett meg az újszegedi KISZ-isko­­lára, a felolvasó ülés szín­helyére. Délután a vendégek az ópusztaszeri nemzeti em­lékparkba látogattak, este egy Wajda-filmet néztek meg. Az érdemi munka mi kezdődik. Plenáris­ ülés után, a tanulók 5 szekcióban ol­vassák föl, vitatják meg re­ferátumaikat. Holnap, va­sárnap délelőtt a dolgozato­kat értékelik, s még ebéd előtt eredményt hirdet a zsű­ri. Remélhető, hogy a szege­di középiskolások idén is helyt állnak — a tavalyi dí­jakat két radnótista nyerte. Szombat, 1985. május 25 Nőorvosok tanácskozása Téma: a rákszűrés, a korai fölismerés jelentősége A kelleténél kevésbé tu­datosodott bennünk, hogy korunk egyik népbetegsége, a rák, korai fölismerés után ma már többnyire gyógyít­ható. Különösen érvényes ez a nőknél igen gyakran elő­forduló méhnyakrák eseté­ben, hiszen viszonylag egy­szerűen diagnosztizálható már a rákot megelőző álla­pot is, s kisebb, időben el­végzett műtéttel megelőzhe­tő magának a betegségnek a kialakulása. Az élet szem­pontjából fölbecsülhetetlen jelentősége van tehát a nők rendszeres ellenőrzésének, szűrésének. Nem kisebb horderejű té­mát tárgyalt meg a Magyar Nőorvos Társaság méhnyak­rákkal foglalkozó szekciója a tegnap, pénteken, Szege­den megrendezett VII. tudo­mányos ülésén. Az Egészség­­ügyi Minisztérium által ki­emelt és támogatott kutatá­si program a méhnyakrák­szűrés, ennek ellenére —no­ha jelentős fejlődés tapasz­talható e téren — mégsem bizonyul elég hatékonynak az egészségügy minden erő­feszítése. A konferencia egyik célja volt, hogy föl­tárja ennek okait, ugyanak­kor vizsgálta azt is, miért kerül a betegeknek csaknem fele igen későn, elhanyagolt állapotban az orvoshoz. Ak­kor, amikor a teljes gyó­gyíthatóságának már kiseb­bek az esélyei. A tudományos ülést dr Sas Mihály egyetemi tanár, a SZOTE női klinikájának igazgatója nyitotta meg, majd dr. Simon József, dr. Bodó Miklós és dr. Töttössy Béla tartott referátumot a kezelés, a diagnosztika, a méhnyakszűrés egyes kér­déseiről, valamint az elha­nyagolt esetek okairól. Ez­után a konferencia szekciók­ban folytatta munkáját. A téma jelentőségét bizonyítja a szakmai érdeklődés: csaknem 300 résztvevő volt jelen a tudományos ülésen, és 78 előadás hangzott el. Ch. A. Zenei naptár Régi muzsika kertje Négy fiatal, igen szimpa­tikus holland művész An­­neke Boeke, Marion Verb­­raggen (barokk furulya), Richie van der Meer (ba­rokk cselló) és Afitzi Me­­yerson (csembaló) lépett fel csütörtök este a Tisza Szál­ló nagytermében. Habár a régi zene rene­szánszát éljük napjainkban. Szegeden elég ritkán hall­juk. Ezért különösen örven­detes, ha ráadásul ilyen kitűnő előadásban tolmá­csolják, mint ahogyan ezek a kedves, derűs fiatalok tették. Mintegy háromszáz évvel korábbi időkre anda­lítottak, röpítettek vissza például T. Merula, F. Tu­­rini, G. Frescobaldi, O. Gibbons, T. Morley, H. Pur­cell halk szavú, finom ér­zéseket sugalló muzsikáié­val. A kor- és stílushű elő­­­adást elsősorban a művé­szek avatottsága, csiszolt hangszertudása biztosította, másrészt a kitűnő és szép hangú instrumentek. A két barokk furulya harmóniába simuló, ölelkező, puha sely­mes fényű hangjának érvé­nyesülését természetesen az a briliáns készség, technikai tudás s mély zeneiség segí­tette, amivel Boeke és Verbraggen rendelkezett. Akár a Fantáziák, akár a Telemann c-moll szonáta előadására emlékezünk, egyaránt elragadó volt já­tékuk finom mintázata, a rajzos karakterek elevensé­ge, s az, hogy minden hang­jukat az élet meleg lükte­tése hatotta át. F. Turini Sonata a tre című kompozíciójának tol­mácsolásakor a barokk csel­lót bírta édes, beszédes hangra művésze, a virtuó­zán, nagy érzékenységgel és kifogástalan alkalmazkodási készséggel csembalózó Me­­yerson közreműködésével. Valamennyien tökéletes ismerői s adekvát előadói a barokk zenének. Interpre­tációikban virágzó életre serkentek a reneszánsz voká­lis zene hatását magán vi­selő canzonák, a variációso­rozatok (például Purcell, Chaconne), s a fantáziák. Kitűnő művelői azaz meg­­szólaltatói az e kor zenéjé­re oly jellemző hangszeres ornamentációnak. A sebes sodrású passzázsok (fel vagy lefelé haladó gyors, kön­­­nyed figuráció), skálafuta­mok, váltóhangos fordula­tok, trillák tárka áradatá­val, a megvalósítás míves, cizellált kimunkáltságával gyönyörködtettek. Nemcsak a zenei anyag korrekt leolvasói voltak. Ennél sokkal többet nyúj­tottak. Muzsikálásuk értel­mes, tagolt frazeálása, a különböző témák arculatá­nak színes­ bemutatása, a beszélt zenei nyelv termé­szetes, hajlékony áradása, az ódonság hangulatát­­ messze fújva, üdes, friss, pezsgő életté varázsolta a kottafejeket. Műsorukat a ráadásokat kiváltó Schickhadt „La fo­lia” variációk büszke mél­tóságú, feszes tartású s egyben kápráztató techni­kájú előadásával zárták. Herényi Bogáta Vasút és gazdaság Egy gazdaság teljesítmé­nyét sok mindennel lehet mérni, legkönnyebben még­is talán a szállítással fog­lalkozók adataival. Hiszen a gyártáshoz nyersanyagot kell biztosítani, az elkészült termékeket el kell szállíta­n­i j­s fi? is tartozni. Az uloud­­ai év lassúbb gazdasági fejlő­dése így aztán igencsak éreztette hatását a vasút­nál, annál is inkább, mert a nemzetközi gazdasági visszaesés jelentősen csök­kentette a Magyarországon keresztülhaladó tranzitfor­galmat is, amely korábban nagymértékben hozzájárult a MÁV bevételeihez.­­ Ezt a folyamatot elemezte Bajusz Rezső, a MÁV ve­zérigazgatója a műszaki hó­nap keretében Szegeden tartott előadásában, amely a vasút műszaki fejlesztési. t«íc~oT­i"?f?v7f­f'c­n­n­V­i. InUU) le* v tapasztalatairól szólva töb­bek között elmondotta, hogy a korábbiakhoz viszonyítva a vasút 10 millió tonna áru­val és 30 millió utassal szállított kevesebbet. Ugyan­akkor a MÁV létszámgon­dokkal is küszködik, ame­lyek következtében például 136 ezer dolgozójuk már 1980-ban is tízmillió túl­órát teljesített. Mostanra pedig 132 ezerre csökkent dolgozóik száma. Gondokat okoz eszközeik elöregedése is. Ebben a helyzetben alap­vetően fontos, hogy a vas­‘■•rvB'-n L. ti­. utasok kiszolgálását. Az árufuvarozás helyzetének javítása érdekében gyor­sabbá és zökkenőmenteseb­­bé kell tenniük a kocsik ki- és berakodását — álla­pította meg Bajusz Rezső, ismertetve egyúttal a követ­kező ötéves tervidőszakra kialakított elképzeléseiket Valutázó kirándulások után kamionozó lányok a bíróság előtt Rendkívül csinos és von­zó tekintetű lányok, asszo­nyok vonultak föl dr. He­gedűs István tanácsa előtt Szegeden. Megkezdődött a „cukibabák”, a kamionozó lányok pere a Csongrád m­egyei bíróságon. Termé­szetesen idézést kaptak a cukicsapat vezetői is, ők már az előzetes letartózta­tásból érkeztek a tárgya­lásra. A Cuki presszó ne­ve az utóbbi hónapokban különös fogalommá vált Tisza-parti városunkban. Többnyire erről a szórako­zóhelyről indult szerelmi kalandra Tóth Cecília, Gyurik Éva. Lakatos Mi­­hályné, a fiatalkorú Cs. M., Somogyi Gabriella, Tö­rök Lídia Katalin, Belányi Ágnes, Huszár Ágnes, La­­dos Istvánná, a fiatalkorú B. M. és Seres Dezsőné. A presszó volt főnöke, Rácz Kálmán és társai Dura Fe­renc, Németh Zoltán, Mar­kó Sándor és Németh Ernő intézte a valutaszerző ki­rándulásokat és fele-fele arányban osztoztak a lá­nyokkal a bevételen. Csak külföldiekkel ismerkedtek, Via kamionban találkoztak — általában 50 nyugatné­met márkát, a bérelt laká­sokon pedig a pásztorórá­kért 100 márkát kértek. Amint az üzlet fellendült, nemcsak a Szeged melletti kamionparkolóban, hanem Kecskemét és Budapest környéki utakon is „fel­verték a szerelmi főhadi­szállást". Minderre fény derült már az első tárgyalásokon, ami­kor a bíróság meghallgat­ta a 29 éves Rácz Kálmánt. A 22 szereplős mortstreper­­nek ő az elsőrendű vádlott­ja. A vádirat szerint üzlet­szerű kerítés, bűnszövetség­ben, jelentős értékre elkö­vetett devizagazdálkodás megsértése, és vámorgazda­ság vétsége terheli számlá­ját. Egy nagyon jól menő, szerződéses üzletet vezetett, ahol a havi tiszta jövedel­me 20 és 100 ezer forint kö­zött mozgott. Úgy látszik, ez a pénz nem volt elég. Dura Ferenccel 1983 szeptemberében a Hintaló csárdába mentek pacalozni, és az autóban velük volt a fiatalkorú Cs. M. is, aki az utánuk jövő kamionos­­nak integetett, és közölte Ráczékkal, hogy átül a te­hergépkocsiba. Át is szállt a parkolóban és 50 nyugat­német márkával jött vis­­­sza. Átnyújtotta a pénzt a presszó főnökének, aki 500 forintot „adott vissza”. Így kezdődtek a nem minden­napi városkörnyéki utazá­sok ... A kamionos lányok pere több héten keresztül tart. II. 1H. kíUibb­i)ÍiZ(f) a balatoni strandokon A Balaton partján az idei üdülési szezonban elsőként a boglárlellei vitorlásköl­csönző nyílt meg a napok­ban, május 30-ig pedig az Iparcikk Kölcsönző és Szol­gáltató Vállalat 31 balaton­parti, egy agárdi és két hé­vízi kölcsönző idény üzlete kezdi meg működését. A vállalat harmincmillió fo­rint értékű vízijármű- és strandcikk-készletét az igé­nyekhez igazodva igyekezett összeállítani.

Next