Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
75. évfolyam, 179. szám 1985. augusztus 1., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1 80 forint is Illést tartott a megyei tanás Napirenden: a következő öt esztendő tervei A Csongrád Megyei Tanács tegnap, szerdán Szegeden ülésezett. Papái József megyei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, többek között az elnökségben helyet foglaló Jantner Antalt, építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest, Bartha Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. Az ülésteremben ott voltak a megye országgyűlési képviselői, a városok és nagyközségek állami, társadalmi, politikai életének vezető képviselői, intézmények, vállalatok meghívott vezetői. A testület elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről és a fontosabb tárgyalásokról szóló jelentést. Ezt követően Petrik István, a tanácselnök általános helyettese előterjesztésében megvitatták Csongrád megye VII. ötéves tervkoncepcióját. Végül előterjesztésekre került sor, a tanács döntött felügyelete alá tartozó vállalatok új irányítási formába való besorolásáról. Csökken az ingázók száma Csongrád megye VII. ötéves tervkoncepciója szőkébb pátriánk minden állampolgárát érinti. Hiszen az ülésen elfogadott határozatok, elképzelések valamennyiünk életkörülményeit és feltételeit meghatározzák Épp ezért az előterjesztést nagy érdeklődés előzte meg és fogadta, amely többek között megmutatkozott a tanácstagok hozzászólásaiban. Tudósításunkban nem vállalkozhatunk arra, hogy ismertessük a VII. ötéves tervvel kapcsolatos összes elképzelést, csak a legfontosabb megállapításokra szorítkozunk. Petrik István előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a tanácsi gazdálkodás korszerűsítésének tanúi lehetünk. Ugyanis az MSZMP XIII. kongresszusa szükségesnek tartotta a tanácsi önállóság, a testületek meghatározó szerepének növelését. Ezzel összhangban megváltozik a tanácsi gazdálkodás feltétel- és követelményrendszere a következő öt esztendőben. Egyébként a koncepciót a népfront, a szakszervezet, a KISZ megyei testületei, a tanács tervgazdasági és számviteli bizottságai is megvitatták, mielőtt a tegnapi ülés elé terjesztették volna. Beszámolónkat a terület- és településfejlesztési célok, feladatok ismertetésével kezdjük. A következő ötéves tervidőszak végén — a közgazdászok úgy számolnak — Csongrád megye lakossága körülbelül 450 ezres lesz, a népesség száma továbbra is döntően a községekben csökken, amelynek üteme azonban lényegesen kisebb, mit amit eddig tapasztaltunk. A városi lakosság aránya lényegében csak Szegeden növekszik. A tervidőszak második felében megkezdik a munkaképes korba lépő nagy létszámú korosztályok foglalkoztatásához szükséges feltételek kialakítását Tovább csökken az ingázók száma, elsősorban a Csongrád megyén kívüli munkahelyekre utazók száma csappan meg jelentősen. A településhálózat jelenlegi szerkezete a következő tervidőszakban nem változik. A korábbi időszakhoz képest hangsúlyozottabb lesz a községek fejlesztése — a pénzügyi fejlesztési előirányzat a VI. ötéves tervi 8,3 százalékról 13—14 százalékra növekszik —, ami természetesen nem okoz hátrányt a városok és elsősorban Szeged előrelépésében. Nagy gondot fordítanak a mennyiségi lakáshiány megszüntetésére, a gyarapodó létszámú középiskolások elhelyezésére, a szennyvíztisztítás gondjainak megoldására, a tömegközlekedés feltételeinek javítására. A falvaknál a közlekedés, a A tervkoncepció sajátos vonása, hogy a megyei tanács különleges figyelmet szentel a környező megyékkel való együttműködésnek. Például Pitvaros és környékének lakói a szomszédos Békés megye boltjaiban vásárolnak. Ezzel szemben Szolnok megyéből a kunszentmártoniak főként Szentesen jutnak az alapellátás szolgáltatásaihoz. A kiegyenlítettebb ellátás érdekében a szomszédos megyékkel közösen szeretnék megoldani a gondokat. Célszerűnek látszik a kérdéses területeken az ipari és termelőszövetkezetek, szolgáltató üzemek kooperációját szélesíteni, a gazdaságok pedig a közös fejlesztési lehetőségeket keressék. Fontos szempont, hogy megfelelő legyen a közlekedés, ezért kiemelkedő jelentőségű lenne a Szeged—Békéscsaba közötti vasútvonal villamosítása, a 47-es számú főútvonal áteresztőképességének fokozatos növelése, a Hódmezővásárhely—Szentes—Tiszatenyő közötti vasútvonal rekonstrukciójának gyorsítása. Intenzív együttműködést igényel Szolnok, Békés és Csongrád megyék között a Tisza, illetve a Körösök szállítási lehetőségeinek kihasználása. A környező megyék ,,érintkező zónáiban” az infrastruktúra színvonala nem éri el a belső területek ellátottságát. Épp ezért is szükséges az újszerű, okos együttműködés. A korszerűsített tanácsi gazdálkodás a korábbinál kedvezőbb lehetőséget biztosít a kiegyenlítettebb lakossági ellátáshoz. Ennek anyagi feltételeit elsősorban A következő ötéves tervidőszak koncepciójának napirendi vitájában először Négyesi Jánosné (Szentes) kért szót. Örömmel számolt be arról, hogy városukban folytatódik a kórházi rekonstrukció, kisegítő iskolát építenek, de a helyi tanácsnak nagy gondja az útépítés, mert ehhez nincs elegendő pénz. Papp Gyula (Szeged) rámutatott arra, hogy a szolgáltatás és a közműellátás területén várható a felzárkózás gyorsulása. Az új alapokra helyezett tanácsi gazdálkodás kedvezően befolyásolja az esélykülönbségek mérséklődését. Szeged mellett dinamikusabb lesz a többi körzeti központ fejlődése. Kisteleken folytatják a városi szintű infrastruktúra kiépítését, a nagyközség középfokú ellátással és szakorvosi rendelőintézettel is bővül. A falvak népességmegtartó erejének növelésében a mezőgazdasági üzemek, különösen a kiegészítő tevékenységük bővülésének lesz nagyobb szerepe. Az ipartelepítés lehetőségei korlátozottak a következő öt esztendőben. Csongrád körzetében azonban a várható munkaerő-túlkínálatot indokolt ellensúlyozni gyár, vagy üzem alapításával, a népességszám alapján garantált fejlesztési lehetőség, másrészt az állami céltámogatási rendszert teremti meg. A megyei tanács terület- és településfejlesztési politikája azt kívánja elősegíteni: a körzetközpontokban városi színvonalú szolgáltatás feltételei teremtődjenek meg, elsősorban az egészségügy, oktatás, kereskedelem és személyi szolgáltatás területén. 1986. január 1-től a tanácsi gazdálkodásban jelentős változásokra kerül sor, amely a helyi tanácsok önállóságát erősíti és a döntési hatáskört kiterjeszti. Ennek a gazdálkodásnak alapvető célja az lesz, hogy a társadalmi esélyegyenlőség feltételei javuljanak, a szociális és létbiztonság körülményei pedig megmaradjanak. A tanácsok a következő évtől kezdve egységes pénzalappal gazdálkodnak, amely összevontan tartalmazza a működési, fenntartás- és fejlesztési eszközöket. Az egységes pénzalap felhasználásáról a tanácsok valamennyi szinten önállóan döntenek. A határozatok megszületésénél döntő szerepet játszik a lakosság akarata is. Előreláthatólag Csongrád megye tanácsai a VII. ötéves tervben 324 millió forintból gazdálkodhatnak. A koncepció szerint az összkiadásból működési-fenntartási célokra 24,9 milliárd, fejlesztésekre 7,2 milliárd forint jut A két fontos tétel mellett százmillió forintokban kifejezhető egyéb kiadások — mint tervezési tartalék, stb. — szerepelnek. (A pénzügyi alap felhasználásának részletezésére lapunkban még visszatérünk.) koncepció jól tükrözi a lehetőségeket. Az biztosan látszik: a következő tervidőszakban elsősorban arra kell törekedni, hogy a létrehozott intézményhálózat jól működjön. Jelentős fejlesztésekre nem jut pénz. Szegeden az elmúlt tíz évben nagyarányú volt a lakásépítés, amelytől elmaradt az infrastruktúra és a kultúra(Folytatás a 2. oldalon.) Cél: a jobb napellátás Vélemények, javaslatok Tények és remények Gazdasági fejlődésünk az első félévben Szeged és a környező községek saguknak megfelelően kiveszik részüket a gazdaságpolitikai feladatok megoldásából. A nehézségek és a több helyen érzékelhető eredmények itt is az országosan tapasztalható törvényszerűségeket támasztják alá. Az elsődleges cél, hogy a VI. ötéves terv feladatait végrehajtsák, s ennek érdekében van tennivaló bőven. Ott, ahol az eredmények elmaradtak a várakozástól, még inkább szükséges a szemléletbeli, módszerbeli változtatás. A fejlődés elképzelhetetlen a gazdasági egységek jövedelemtermelő képességének növelése, valamint a konvertibilis export bővítése nélkül. Eközben a lakosság életszínvonalát, életkörülményeit befolyásoló tényezőket is a lehetőségek szerint javítani kell. A gazdálkodás feltételeinek változása sok helyt serkentőleg hatott. Az új szabályozók a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöznek, az egységes keresetszabályozás az emberi munka felértékelődését jelenti a vállalati döntésekben. A vállalati önállóság, a piac szerepének erősödése, az új vállalatvezetési formák kiszélesedése, a vállalati szervezeti rendszerek , korszerűsítése az érdekeltség egyértelműbb érvényesítését eredményezik. A kedvezőtlen jelenségekre is fel kell figyelnünk.Sok vállalat került nehéz helyzetbe, a gazdasági szabályozókhoz való alkalmazkodás lassú. A termékszerkezet korszerűsítése nem követi elég gyorsan a változó piaci igényeket. Az év eleji rendkívüli időjárás hátráltatta az építőipar munkáját, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban pedig termeléscsökkenést okozott. Összességében a város ipari egységeinek első félévi termelése nemcsak a tervtől, hanem a tavalyi értéktől is kismértékben elmaradt. A szénhidrogén-bányászatban a feszített feladatokat is megoldották. A sikeres kutatófúrások mellett a kőolajtermelés 6 százalékkal, a földgáztermelés 12 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a város energiafelhasználása is ilyen arányban emelkedett. A villamosenergia-fogyasztás 4 százalékos növekedését a termelés stagnálása nem indokolja. A feldolgozóipar legdinamikusabban fejlődő ágazata a vegyipar, itt 28 százalékos a termelésbővülés. A könnyűipar eredményei mérsékeltebb, 4 százalékos termelésfelfutást mutatnak. A gépipar csak az elmúlt év eredményeit tudta megismételni. A tavalyi szint 83,3 százalékát produkáló élelmiszeriparban egyértelmű a visszaesés. A húskombinát a rekonstrukció miatt korábbi termelésének háromnegyedére képes. A termelési nehézségek hatását tükrözik az exportszállítások. A rubelelszámolású kivitel 4 százalékos elmaradása év végéig még behozható. A nem rubelelszámolású export csökkenése épp a legnagyobb szállítók* az NKFV, a húskombinát, Paprikafeldolgozó Vállalat, ruházati szövetkezet számlájára írható. Jelentősen növelte szállításait a Taurus és a KSZV, valamint a konzervgyár. A szűkülő források ellenére a város gazdaságában jelentősek a fejlesztések, elsősorban a gáztermelés és -feldolgozás területén és a vegyiparban. A gépiparban az Ikarus kivételével a meglevő szint megtartása is nehéz feladat. A könnyűipar fejlesztéseiből csak a KSZV újabb ponyva- és farmeranyaggyártó berendezései emelkednek ki. Az élelmiszeripar beruházásaiból továbbra is a legnagyobb erőt köti le a húskombinát építkezése. Az építőipar a rendkívül rossz első negyedévi eredményein tudott ugyan javítani, de a tavalyi első félévi szinttől 20 százalékkal elmaradt. Az építőipari vállalatok kapacitásának 70-90 százalékát kötötték le a megrendelők. A mezőgazdaság eredményeire leginkább a szokatlanul zord tél nyomta rá a bélyegét. A téli fagyok a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben tetemes károkat okoztak. A fűszerpaprika fejlődését a hosszan tartó hűvös idő lassította. A kalászosok jó terméseredményt hoztak. A kukorica, a napraforgó, s az egyre nagyobb területen termesztett lóbab is szépen fejlődik. Az állattenyésztésben a sertésállomány növekedési üteme mérséklődött, sőt, a kisgazdaságokban még csökkent is. Ebben jelentősen közrejátszottak a takarmányozási és átvételi nehézségek. A szarvasmarha-állományon belül a hízómarhák aránya nőtt a tejelőkhöz képest. A közlekedésben a személyszállítás teljesítése továbbra is nő, az áruszállítás viszont jelentősen visszaesett. A posta a telefonhálózatot elsősorban a kötvények szerint fejleszti, az első félévben 400 lakásban szereltek fel új készüléket. A lakosság alapellátását a kereskedelem általában jó színvonalon biztosította. Az élelmiszer-forgalom 6-7 százalékkal, a ruházati 7,1 százalékkal nőtt. Választékhiányok azonban továbbra is előfordultak. A vegyes iparcikkek 12 százalékos forgalomemelkedéséhez nagymértékben hozzájárult a Vidia Kereskedelmi Vállalat egyre bővülő kiskereskedelmi tevékenysége. A hűtőszekrények, automata mosógépek, villanybojlerek, tévékészülékek kínálata azonban továbbra is ingadozó. Az életkörülményeket tovább javították a megvalósított városi, községi beruházások. Annak ellenére, hogy eddig kevés lakást adtak át, az idénre tervezett ezerhatszáz lakás várhatóan fölépül. Több elkészült egészségügyi, oktatási és művelődési intézmény csökkenti az e téren tapasztalható feszültségeket. A lakossági önerős gázhálózat 12 kilométerrel bővült. A télen alaposan leromolott városi úthálózat javítása befejezéséhez közeledik. Az erre a célra biztosított pénz több útszakasz felújítására már nem elegendő. A helyi feladatok megoldásában továbbra is nagy segítséget jelent a munkaverseny-mozgalom. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny nagymértékben járult hozzá a vállalati, üzemi célok megvalósításához, növelve a dolgozók aktivitását, kezdeményező készségét. Nagy termés volt korai burgonyából, őszre értékesítési gondok várhatók.