Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

75. évfolyam, 179. szám 1985. augusztus 1., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1­ 80 forint is Illést tartott a megyei tanás Napirenden: a következő öt esztendő tervei A Csongrád Megyei Tanács tegnap, szerdán Szegeden ülésezett. Papái József megyei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, többek között az elnökségben helyet fog­laló Jantner Antalt, építésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettest, Bartha Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. Az ülésteremben ott voltak a megye országgyű­lési képviselői, a városok és nagyközségek állami, tár­sadalmi, politikai életének vezető képviselői, intézmé­nyek, vállalatok meghívott vezetői. A testület elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenysé­géről és a fontosabb tárgyalásokról szóló jelentést. Ezt követően Petrik István, a tanácselnök általános helyet­tese előterjesztésében megvitatták Csongrád megye VII. ötéves tervkoncepcióját. Végül előterjesztésekre került sor, a tanács döntött felügyelete alá tartozó vállalatok új irányítási formába­­ való besorolásáról. Csökken az ingázók száma Csongrád megye VII. öt­éves tervkoncepciója sző­kébb pátriánk minden ál­lampolgárát érinti. Hiszen az ülésen elfogadott határo­zatok, elképzelések vala­mennyiünk életkörülményeit és­­ feltételeit meghatározzák Épp ezért az előterjesztést nagy érdeklődés előzte meg és fogadta, amely többek között megmutatkozott a ta­nácstagok hozzászólásaiban. Tudósításunkban nem vál­lalkozhatunk arra, hogy is­mertessük a VII. ötéves tervvel kapcsolatos összes el­­képzelést, csak a legfonto­sabb megállapításokra szo­rítkozunk. Petrik István elő­­terjesztésében hangsúlyozta, hogy­­ a tanácsi gazdálkodás korszerűsítésének tanúi le­hetünk. Ugyanis az MSZMP XIII. kongresszusa szüksé­gesnek tartotta a tanácsi ön­állóság, a testületek megha­tározó szerepének növelését. Ezzel összhangban megvál­tozik a tanácsi gazdálkodás feltétel- és követelmény­­rendszere a következő öt esztendőben. Egyébként a koncepciót a népfront, a szakszervezet, a KISZ me­gyei testületei, a tanács tervgazdasági és számviteli bizottságai is megvitatták, mielőtt a tegnapi ülés elé terjesztették volna. Beszá­molónkat a terület- és tele­pülésfejlesztési célok, fel­adatok ismertetésével kezd­jük. A következő ötéves terv­időszak végén — a közgaz­dászok úgy számolnak — Csongrád megye lakossága körülbelül 450 ezres lesz, a népesség száma továbbra is döntően a községekben csökken, amelynek üteme azonban lényegesen kisebb, mit amit eddig tapasztal­tunk. A városi lakosság aránya lényegében csak Sze­geden növekszik. A tervidő­szak második felében meg­kezdik a munkaképes korba lépő nagy létszámú korosz­tályok foglalkoztatásához szükséges feltételek kialakí­tását Tovább csökken az ingázók száma, elsősorban a Csongrád megyén kívüli munkahelyekre utazók szá­ma csappan meg jelentősen. A településhálózat jelen­legi szerkezete a következő tervidőszakban nem válto­zik. A korábbi időszakhoz képest hangsúlyozottabb lesz a községek fejlesztése — a pénzügy­i fejlesztési elő­irányzat a VI. ötéves tervi 8,3 százalékról 13—14 száza­lékra növekszik —, ami ter­mészetesen nem okoz hát­rányt a városok és elsősor­ban Szeged előrelépésében. Nagy gondot fordítanak a mennyiségi lakáshiány meg­szüntetésére, a gyarapodó létszámú középiskolások el­helyezésére, a szennyvíz­­tisztítás gondjainak megol­dására, a tömegközlekedés feltételeinek javítására. A falvaknál a közlekedés, a A tervkoncepció sajátos vonása, hogy a megyei ta­nács különleges figyelmet szentel a környező megyék­kel való együttműködésnek. Például Pitvaros és környé­kének lakói a szomszédos Békés megye boltjaiban vá­sárolnak. Ezzel szemben Szolnok megyéből a kun­szentmártoniak főként Szen­tesen jutnak az alapellátás szolgáltatásaihoz. A kiegyen­lítettebb ellátás érdekében a szomszédos megyékkel közö­sen szeretnék megoldani a gondokat. Célszerűnek lát­szik a kérdéses területeken az ipari és termelőszövetke­zetek, szolgáltató üzemek kooperációját szélesíteni, a gazdaságok pedig a közös fejlesztési lehetőségeket ke­ressék. Fontos szempont, hogy megfelelő legyen a közlekedés, ezért kiemelke­dő jelentőségű lenne a Sze­ged—Békéscsaba közötti va­sútvonal villamosítása, a 47-es számú főútvonal át­eresztőképességének fokoza­tos növelése, a Hódmezővá­sárhely—Szentes—Tisza­­tenyő közötti vasútvonal re­konstrukciójának gyorsítá­sa. Intenzív együttműködést igényel Szolnok, Békés és Csongrád megyék között a Tisza, illetve a Körösök szállítási lehetőségeinek ki­használása. A környező me­gyék ,,érintkező zónáiban” az infrastruktúra színvonala nem éri el a belső terüle­tek ellátottságát. Épp ezért is szükséges az újszerű, okos együttműködés. A korszerűsített tanácsi gazdálkodás a korábbinál kedvezőbb lehetőséget biz­tosít a kiegyenlítettebb la­kossági ellátáshoz. Ennek anyagi feltételeit elsősorban A következő ötéves terv­időszak koncepciójának na­pirendi vitájában először Négyesi Jánosné (Szentes) kért szót. Örömmel számolt be arról, hogy városukban folytatódik a kórházi re­konstrukció, kisegítő iskolát építenek, de a helyi tanács­nak nagy gondja az útépítés, mert ehhez nincs elegendő pénz. Papp Gyula (Szeged) rámutatott arra, hogy a szolgáltatás és a közműellá­tás területén várható a fel­zárkózás gyorsulása. Az új alapokra helyezett tanácsi gazdálkodás kedvezően be­folyásolja az esélykülönbsé­gek mérséklődését. Szeged mellett dinamikusabb lesz a többi körzeti központ fejlő­dése. Kisteleken folytatják a városi szintű infrastruktúra kiépítését, a nagyközség középfokú ellátással és szakorvosi rendelőintézettel is bővül. A falvak népes­ségmegtartó erejének növe­lésében a mezőgazdasági üzemek, különösen a kiegé­szítő tevékenységük bővülé­sének lesz nagyobb szerepe. Az ipartelepítés lehetőségei korlátozottak a következő öt esztendőben. Csongrád kör­zetében azonban a várható munkaerő-túlkínálatot in­dokolt ellensúlyozni gyár, vagy üzem alapításával, a népességszám alapján ga­rantált fejlesztési lehetőség, másrészt az állami céltámo­gatási rendszert teremti meg. A megyei tanács te­rület- és településfejlesztési politikája azt kívánja elő­segíteni: a körzetközpontok­ban városi színvonalú szol­gáltatás feltételei teremtőd­jenek meg, elsősorban az egészségügy, oktatás, keres­kedelem és személyi szolgál­tatás területén. 1986. január 1-től a tanácsi gazdálkodás­ban jelentős változásokra ke­rül sor, amely a helyi taná­csok önállóságát erősíti és a döntési hatáskört kiterjesz­ti. Ennek a gazdálkodásnak alapvető célja az lesz, hogy a társadalmi esélyegyenlő­ség feltételei javuljanak, a szociális és létbiztonság kö­rülményei pedig megmarad­janak. A tanácsok a követ­kező évtől kezdve egységes pénzalappal gazdálkodnak, amely összevontan tartal­mazza a működési, fenntar­tás- és fejlesztési eszközöket. Az egységes­­ pénzalap fel­­használásáról a tanácsok va­lamennyi szinten önállóan döntenek. A határozatok megszületésé­nél döntő szerepet játszik a lakosság akarata is. Előre­láthatólag Csongrád megye tanácsai a VII. ötéves terv­ben 32­4 millió forintból gazdálkodhatnak. A kon­cepció szerint az összkiadás­ból működési-fenntartási cé­lokra 24,9 milliárd, fejlesz­tésekre 7,2 milliárd forint jut A két fontos tétel mel­lett százmillió forintokban kifejezhető egyéb kiadá­sok­ — mint tervezési tar­talék, stb. — szerepelnek. (A pénzügyi alap felhaszná­lásának részletezésére la­punkban még visszatérünk.) koncepció jól tükrözi a le­hetőségeket. Az biztosan látszik: a következő tervidő­szakban elsősorban arra kell törekedni, hogy a létrehozott intézményhálózat jól mű­ködjön. Jelentős fejleszté­sekre nem jut pénz. Szege­den az elmúlt tíz évben nagyarányú volt a lakásépí­tés, amelytől elmaradt az infrastruktúra és a kultúra­­(Folytatás a 2. oldalon.) Cél: a jobb n­apellátás Vélemények, javaslatok Tények és remények Gazdasági fejlődésünk az első félévben Szeged és a környező köz­ségek saguknak megfelelően kiveszik részüket a gazda­ságpolitikai feladatok meg­oldásából. A nehézségek és a több helyen érzékelhető eredmények itt is az orszá­gosan tapasztalható törvény­­szerűségeket táma­sztják alá. Az elsődleges cél, hogy a VI. ötéves terv feladatait végrehajtsák, s ennek érde­kében van tennivaló bőven. Ott, ahol az eredmények el­maradtak a várakozástól, még inkább szükséges a szemléletbeli, módszerbeli változtatás. A fejlődés elképzelhetet­len a gazdasági egységek jö­vedelemtermelő képességé­nek növelése, valamint a konvertibilis export bővíté­se­ nélkül. Eközben a lakos­ság élet­színvonalát, életkö­rülményeit befolyásoló té­nyezőket is a lehetőségek szerint javítani kell. A gaz­dálkodás feltételeinek vál­tozása sok helyt serkentőleg hatott. Az új szabályozók a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöznek, az egységes ke­resetszabályozás az emberi munka felértékelődését je­lenti a vállalati döntések­ben. A vállalati önállóság, a piac szerepének erősödése, az új vállalatvezetési for­mák kiszélesedése, a válla­lati szervezeti rendszerek , korszerűsítése az érdekelt­ség egyértelműbb érvényesí­tését eredményezik. A kedvezőtlen jelenségek­re is fel kell figyelnünk.­­Sok vállalat került nehéz helyzetbe, a gazdasági sza­bályozókhoz való alkalmaz­kodás lassú. A termékszer­kezet korszerűsítése nem követi elég gyorsan a válto­zó piaci igényeket. Az év eleji rendkívüli időjárás hátráltatta az építőipar mun­káját, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban pedig termeléscsökkenést okozott. Összességében a város ipari egységeinek első félévi ter­melése nemcsak a tervtől, hanem a tavalyi értéktől is kismértékben elmaradt. A szénhidrogén-bányászat­ban a feszített feladatokat is megoldották. A sikeres kutatófúrások mellett a kő­olajtermelés 6 százalékkal, a földgáztermelés 12 száza­lékkal nőtt. Ugyanakkor a város energiafelhasználása is ilyen arányban emelke­dett. A villamosenergia-fo­­gyasztás 4 százalékos növe­kedését a termelés stagnálá­sa nem indokolja. A feldolgozó­ipar legdina­mikusabban fejlődő ágazata a vegyipar, itt 28 százalé­kos a termelésbővülés. A könnyűipar eredményei mér­sékeltebb, 4 százalékos ter­melésfelfutást mutatnak. A gépipar csak az elmúlt év eredményeit tudta megis­mételni. A tavalyi szint 83,3 százalékát produkáló élel­miszeriparban egyértelmű a visszaesés. A húskombinát a rekonstrukció miatt ko­rábbi termelésének három­negyedére képes. A termelési nehézségek hatását tükrözik az export­­szállítások. A rubelelszámo­lású kivitel 4 százalékos el­maradása év végéig még be­hozható. A nem rubelelszá­molású export csökkenése épp a legnagyobb szállítók* az NKFV, a húskombinát, Paprikafeldolgozó Vállalat, ruházati szövetkezet szám­lájára írható. Jelentősen nö­velte szállításait a Taurus és a KSZV, valamint a kon­zervgyár. A szűkülő források elle­nére a város gazdaságában jelentősek a fejlesztések, el­sősorban a gáztermelés és -feldolgozás területén és a vegyiparban. A gépiparban az Ikarus kivételével a meg­levő szint megtartása is ne­héz feladat. A könnyűipar fejlesztéseiből csak a KSZV újabb ponyva- és farmer­anyaggyártó berendezései emelkednek ki. Az élelmi­szeripar beruházásaiból to­vábbra is a legnagyobb erőt köti le a húskombinát építke­zése. Az építőipar a rendkívül rossz első negyedévi ered­ményein tudott ugyan javí­tani, de a tavalyi el­ső fél­évi szinttől 20 százalékkal elmaradt. Az építőipari vál­lalatok kapacitásának 70-90 százalékát kötötték le a megrendelők. A mezőgazdaság eredmé­nyeire leginkább a szokat­lanul zord tél nyomta rá a bélyegét. A téli fagyok a gyümölcsösökben és a sző­lőültetvényekben tetemes károkat okoztak. A fűszer­paprika fejlődését a hos­­­szan tartó hűvös idő lassí­totta. A kalászosok jó ter­méseredményt hoztak. A ku­korica, a napraforgó, s az egyre nagyobb területen ter­mesztett lóbab is szépen fej­lődik. Az állattenyésztésben a sertésállomány növekedési üteme mérséklődött, sőt, a kisgazdaságokban még csök­kent is. Ebben jelentősen közrejátszottak a takarmá­nyozási és átvételi nehézsé­gek. A szarvasmarha-állo­mányon belül a hízómarhák aránya nőtt a tejelőkhöz ké­pest. A közlekedésben a sze­mélyszállítás teljesítése to­vábbra is nő, az áruszállítás viszont jelentősen­­ vissza­esett. A posta a telefonháló­­zatot elsősorban a kötvé­nyek szerint fejleszti, az el­ső félévben 400 lakásban szereltek fel új készüléket. A lakosság alapellátását a kereskedelem általában jó színvonalon biztosította. Az élelmiszer-forgalom 6-7 szá­zalékkal, a ruházati 7,1 szá­zalékkal nőtt. Választékhiá­nyok azonban továbbra is előfordultak. A vegyes ipar­cikkek 12 százalékos forga­lomemelkedéséhez nagymér­tékben hozzájárult a Vidia Kereskedelmi Vállalat egy­re bővülő kiskereskedelmi tevékenysége. A hűtőszek­rények, automata mosógé­pek, villanybojlerek, tévé­­készülékek kínálata azon­ban továbbra is ingadozó. Az életkörülményeket to­vább javították a megvaló­sított városi, községi beru­házások. Annak ellenére, hogy eddig kevés lakást ad­tak át, az idénre tervezett ezerhatszáz lakás várhatóan fölépül. Több elkészült egészségügyi, oktatási és művelődési intézmény csök­kenti az e téren tapasztal­ható feszültségeket. A lakos­sági önerős gázhálózat 12 kilométerrel bővült. A télen alaposan leromolott városi úthálózat javítása befejezé­séhez közeledik. Az erre a célra biztosított pénz több útszakasz felújítására már nem elegendő. A helyi feladatok megol­dásában továbbra is nagy segítséget jelent a munka­­verseny-mozgalom. A kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny nagymérték­ben járult hozzá a vállalati, üzemi célok megvalósításá­hoz, növelve a dolgozók ak­tivitását, kezdeményező kész­ségét. Nagy termés volt korai burgonyából, őszre értékesítési gondok várhatók.

Next