Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
Hétfő, 1985. szeptember 2 Bányászok ünnepe A hét végén folytatódtak a bányásznapi ünnepségek, az ország jelentős bányavidékein köszöntötték a szén-, olaj-, ásvány- és bauxitbányászokat, méltatták helytállásukat. Hagyomány, hogy a Kőolaj- és Földgázkutató Vállalat szegedi üzemének dolgozói családjukkal és munkatársaikkal együtt ünnepelik a bányásznapot. Az idén a húsz évvel ezelőtti első szegedi bányászünnep színhelyén, a Vigadóban gyűltek össze az olajmező dolgozói. Az ünnepségen megjelent Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, Csonka István, a Szeged Városi Tanács elnökének általános helyettese és Germánna Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Ünnepi beszédet Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkára mondott. Többek között szólt arról a feladatról, ami az olajbányászokra az ország energiaigényének kielégítésében hárul. Elismerését fejezte ki a szegedi üzemnek azért, hogy a nehéz évkezdet, a kemény tél ellenére időarányos tervüket eddig már 3 százalékkal túlteljesítették. Tették ezt úgy, hogy közben 22 millió forintos költségmegtakarítást értek el. Az ünnepség kitüntetések átadásával ért véget. A XXXV. bányásznap alkalmából az üzem dolgozói közül Balaicz Tibor főmérnök a Kiváló Bányász, Kasza Imre szállításrendező pedig a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapta. Az olajbányászatban eltöltött 35 év munkáért a Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozatát vehette át Balogh Péter nyugdíjas főmotoros, Egri Imre gépkezelő, Horváth Sándor nyugdíjas kapcsoló, Kasza Imre szállításrendező, Kiss Lajos fúrómérnök, Magyari Árpád nyugdíjas motorkezelő, Szentgyörgyvölgyi Lajos munkagép csoportvezető és Ujvári Béla főművezető. Ugyanennek a kitüntetésnek arany fokozatát 14-en, ezüst fokozatát hatan, bronz fokozatát 38-an kapták.* Szombaton és vasárnap folytatódtak a bányásznapi ünnepségek, az ország jelentős bányavidékein köszöntötték a szén-, olaj-, ásvány- és bauxitbányászokat. A fölső képen a vasárnapi szegedi ünnepség résztvevőinek egy csoportja. A fenti fotón pedig Szabó Sándor üzemvezető a Bányamentő Szolgálati Érdemérem ezüst fokozatát adja át Plankity Ferenc főfúrómesterhelyettesnek Tanévnyitók, iskolaavatók Köpeczi Béla beszéde Kazincbarcikán Az országos tanévnyitó ünnepséget tegnap Kazincbarcikán tartották, ahol Köpeczi Béla művelődési miniszter beszédet mondott. Az 1985—86-os tanévet indító beszédének első részében köszöntötte a szocialista építőmunka jelképet, a fiatal várost, majd a következőket mondotta: “ Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyesebbé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 16-án, tehát éppen 40 éve hozott határozatot arról, hogy a népiskola, valamint a gimnázium és a polgári iskola első négy osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a törvény átfogja az oktatás egészét az óvodától az egyetemig, és egységes szellemben rendezi az oktatási rendszer működési, irányítási szabályait, határozza meg az oktatásban részt vevők, pedagógusok, tanulók, szülők jogait és kötelességeit. A törvény épít az 1984 tavaszán elfogadott fejlesztési programra, amelyet megerősített a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Olyan törvénnyel és programmal rendelkezünk, amelyeknek kialakításában a társadalom széles körei, és mindenekelőtt a pedagógusok személyesen is részt vettek. A közeljövőben az egyik legfontosabb feladatunk az oktatás tartalmi korszerűsítésének folytatása. Most már mindenütt bevezettük az új tanterveket és tankönyveket, és sok tantárgyban megfelelő pedagógiai tapasztalatokkal rendelkezünk a szükséges korrekciók bevezetésére. A miniszter kiemelte, hogy az ifjúságnak fel kell mutatni mindazt, amiért érdemes tanulni, dolgozni, élni. Az iskola szemléletével, rendjével, példamutatásával szolgálni tudja olyan tulajdonságok kifejlesztését, mint a munka megbecsülése, értelmes fegyelem, az egymás iránti tisztelet, amelyek nélkül a társadalomban nem lehet élni vagy legalábbis nem lehet emberségesen élni Mindezt nem a család nélkül, hanem a családdal és azokkal a közösségekkel együtt, amelyekkel az ifjú kapcsolatba kerül. A szocialista nevelőiskola — amely a célunk — egyszerre akar hatni értelemre és érzelemre a múlt és a ma jó példáival, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeivel, azzal a pedagógiai akarással, amely olyan nagy jelentőségű volt mindig az emberek formálásában. Végezetül eredményes oktató és nevelőmunkát kívánt mindenkinek, hangsúlyozva, hogy „az oktatás az egyik legnagyobb emberi és nemzeti ügy.’’ Szombaton és vasárnap az ország sok helyén tartottak tanévnyitó ünnepségeket, iskolaavatókat. Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Főiskolán az új tanévben 800 hallgató készül a pedagógus pályára. Megnyílt a tanév a Debreceni Orvostudományi Egyetemen — 180 általános orvos és 30 fogorvos hallgató van az elsősök között. Háromszáz „gólya” vett részt a Debreceni Tanítóképző Főiskola tanévnyitó ünnepségén. Győrben átadták a Balázs Béláról elnevezett, mintegy 100 millió forintos beruházással készült új általános iskolát. Veszprém is gazdagodott egy 38 tantermes új iskolával. Gödöllőn jól felszerelt kisegítő iskolát avattak. 3 Az ecetmuslica, mint kísérleti objektum Genetikusok európai konferenciája Ki gondolná, hogy az ecetmuslica (Drosophila melanogaster), ez a mindössze 3 milliméter hosszúságú, sárgásbarna színű, ragyogó piros szemű állatka nyolc évtizede a genetikusok egyik legfontosabb vizsgálati alanya. Vajon miért válthatott a klasszikus genetika felfedezésében és történeti megalapozásában kulcsszereplővé? Négy olyan tulajdonsága van, amely különlegesen alkalmassá teszi, hogy a genetikai, citológiai, citogenetikai és fejlődéstani kutatásokban kísérleti objektumként szerepeljen: 1. a petéből rövid idő alatt fejlődnek ki az ivarérett állatok (évente 40 nemzedék is előállítható), 2.egyetlen megtermékenyített nőstény nagyszámú utódot hoz létre, 3. sok mutáns formája ismert, 4. kromoszómaszáma alacsony. Ezen az állatkan nagyszerűen vizsgálható az összes genetikai alapkérdés. Bár volt időszak, amikor szinte letörölték a tudományos kutatás színpadáról, ma ismét reneszánszát éli. Nem véletlenül. A klasszikus genetika szempontjából jól használható organizmus, összekapcsolódott a molekuláris biológia új eredményeivel, technikáival. Ezen a modellrendszeren jól vizsgálhatók a kromoszómaszerkezet és a génműködés közötti összefüggések; az instabil genetikai elemek eredményesen követhetők, az egyetlen olyan magasabb rendű szervezet, amelyben a genetikai defektusok kísérletes úton stabilan korrigálhatók. Újra és újra felvetődik a laikusokban a kérdés, a tudósok miért ezzel a parányi állatkával kísérleteznek, miért nem, mondjuk a szarvasmarhák tejtermelésének fokozásával vagy a rákbetegség gyógyításával. Az ecetmuslica valóban nem ad tejet, és nem alkalmazható gyógyszerként a rák ellen, de információkkal szolgál, és ez sok esetben fontosabb lehet bármi másnál. Nagyszerű modell a génműködés vizsgálatára, olcsóbb és gyorsabb más módszereknél. S természetesen mint minden alapkutatás — legyen annak alanya akár az ecetmuslica — az emberért történik. Az MTA Szegedi Biológiai Központjában a genetikai intézet fejlődésgenetikai csoportjának kutatói foglalkoznak a Drosophila vizsgálatával. Az alapvető génműködés, a kromoszómaszerkezet tanulmányozása, különös tekintettel a rovarhormonok szerepére az egyedfejlődésben Maróy Péter, Kiss István, Szidonya János és Deák Péter témája. Az egyedfejlődést irányító gének és a kromoszómaszerkezet összefüggését (az úgynevezett morfogenezist — a formaképzést) irányító gének vizsgálatát Gausz János és Gyurkovics Henrik végzi. Szabad János témája a termékenységet befolyásoló gének. Az itt folyó munka nemzetközi elismerésének tekinthető, hogy az SZBK- nak ezt a csoportját bízták meg a IX. Európai Drosophila Tudományos Konferencia megszervezésével. A tanácskozáson a legtöbb európai ország — többek között az NSZK, Anglia, Franciaország, Svájc, Spanyolország, a szocialista országok közül az NDK, Bulgária, a Szovjetunió, Jugoszlávia —képviselteti magát. A 230 résztvevő között japán, ausztrál, egyiptomi és amerikai szakemberek is lesznek. Megtiszteli a konferenciát Edward Lewis, a Kaliforniai Technikai Intézet professzora, akinek nevéhez fűződik az egyedfejlődés genetikai szabályozásának új modellje. Eljön a Cambridge-i Egyetem professzora, Michael Ashburner és a Hallei Egyetem tanára, Günther Reuter, akivel a szegedi kutatóknak régóta eredményes kapcsolatai vannak. A tanácskozás színhelye a balatonszéplaki Ezüstparton levő SZOT- i üdülő, a konferencia ma, hétfőn kezdődik és szeptember 7-ig tart. A programban 72 előadás hangzik el, ötöt az SZBK kutatói tartanak. T. L. Fagylaltverseny? Jöjjön el egy(-két) gombócra! Emlékeznek még az „egy gombóc ötven fillér” korszakra? Az utóbbi két évben a postai díjszabás mellett talán a fagylalt drágulása volt a legnagyobb: 4,600 százalékos. A nyár végén Szegeden gömbönként 2. 2.50 és 3 forintot kérnek. Érdekes hogy manapság majd minden cikkről az ár jut először eszünkbe. Szombatvasárnapi kószálásaim során ismerőssel találkozom, gyorsan tisztázzuk, ki miért járja a mérsékelten forró aszfaltot! Amikor elárulom, hogy a hideg édességről akarok cikket írni, máris kapom az információt: — Hallottad? Van, ahol már 3,50-ért mérik! — Hol? — Hát, ott, ahol először adták háromért. Loholok a jónevű, vadonatúj üzlethez. Bepillantok a bejárati ajtón. Látom a kilenc fajtából álló választék felsorolását és azt, hogy üres a sárga hármas után a fillér-rovat. Tehát ez a hír kacsa volt. Bár, az álhíreknek abba az alcsoportjába tartozik, amely akár igaz is lehetne. A fagylalt immár szabadáras cikk. Megyek az egyik legolcsóbb üzletbe. Kérdezem a tulajdonos hölgyet: — Hogyan lehet tartani a gömbönként két forintot? — Nehéz ügy a fagylaltügy — válaszolja. — Három héttel ezelőtt az egyik kollégája írt rólunk is egy országos lapban. Azóta tizenkilenc ellenőrzést kaptam .. Kopasz Jánosáéval, a Kis Virág irányítójával is beszélgettünk az árkalkulációról. Az nyilvánvaló, hogy a felhasznált alapanyagoktól függ egy-egy gombóc költsége, nem ugyanannyiba kerül 5 deka vanília mint ugyanennyi annanászfagyi. — Valamikor a gyümölcsfagyi kiegyenlítette a tejes fagylaltok nagyobb önköltségét — monda az üzletvezető-helyettes. — Ma már egyre kevésbé van így Ugyanis drágul a gyümölcs és sokba kerülnek az olajos magvak is. Nehéz dolog a kalkuláció. A Tutti-Frutti fagylaltozóban éppen most emeltek fél forintot az áron. Az üzletvezető szerint: — Az elmúlt két hónapban, úgy érezzük, bizonyítottunk a minőséggel. Talán megéri a vevőinknek ezt a pluszt, hogy finom a fagyi. Legalább nyolc féléből választhatnak. Tudnánk többet is produkálni, csak kicsi itt a hely. — Hogy kerültek az új üzlettel a lakótelep közepére? — Erre a helyiségre volt elég a pénzünk és ezt kaptuk a tanácstól. — A tömb másik végén, alig ötven méterrel arrébb is dolgozik egy fagylaltos. — Igen. Ez verseny, de bírni kell. Mi a minőségre szavaztunk. Mindenünket rátettük a fagylaltra. Talán egyszer a belvárosban is bizonyíthatunk. Itt a lakótelepen júniusban vége volt a szezonnak. A gyerekek a nagymamához, táborba vagy a strandra mentek. A versenytársnál nem örülnek annak, hogy megkérdezem : — Mit szóltak, amikor megtudták , hogy a szomszédban is árulnak fagylaltot? Elmondják, hogy a vetélytárs először waffel-lal kezdte. S ők bíznak a három éve kialakult törzsközönségben és a most ötven fillérrel olcsóbb árukban. Végül kiderül: érzik a forgalmukon a konkurrenciát. A fagylalt azok közé a csemegék közé tartozik, amelyeknek a kereslete alig reagál az árváltozásokra. A Kis Virág emelt árral nyitott az új helyén. Mégis, máris kinőtte a csillogó helyiséget, sorok kígyóznak a pénztárhoz és a fagylaltospulthoz. A legoptimistább elképzelésen is túltesz az elmúlt két hónap forgalma. Július 20- án, a nyitás napján 530 kilogramm fagyit mértek ki. Az eddigi napi rekordot egy héttel később jegyezték fel, 726 kilogrammal. Az ízekről a Tisza szálloda épületében lévő üzemben Keresztesi Zoltán mesterszakács gondoskodik. Akár 22 fajtából is állhat a választék. Van- e igazi verseny a fagylaltosok között? Itt-ott igen, másutt nagyon hiányzik. Még túl nagy szerepe van a versenytárs földrajzi közelségének. Állítom, nem sok különbség van a Tarjánbisztróban mért hat forintos és a Széchenyi tejivóban kiszolgált négy forintos adag minősége között. Csakhogy az előbbi egy kétszáz méteres sugarú körben egyeduralkodó. A verseny akkor lesz az egész városban az igazi, ha az íztelen, túlvizezett „csemegét”már véletlenül sem vásárolhatunk. Még egy ötvenért sem. — Bólé István — Te mennyiért nyalsz?