Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
75. évfolyam, 230. szám 1985. október 1., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 180 forint Kádár János és Gustáv Husák baráti munkatalálkozója Az MSZMP főtitkára és kísérete hazaérkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására baráti munkalátogatásra hétfőn reggel Prágába utazott. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Őszi István, a KB osztályvezető-helyettese. A búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai; Berecz János, Horváth István és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, továbbá Kósas Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Kamara János belügyminiszter a KB tagjai Urbán Lajos közlekedési miniszter, Horn Gyula, a KB tagja, külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Kádár János és kísérete hétfőn délelőtt megérkezett Prágába. Kádár Jánost és kíséretét Prága ruzynei repülőterén Gustáv Husák, valamint Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára fogadta. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete, aki ott csatlakozott a küldöttséghez. * Kádár János, a prágai vár dísztermében átadta Lubomír Strougalnak a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Elnöki Tanács hatvanadik születésnapja alkalmából adományozott a csehszlovák kormányfőnek. A magas kitüntetés átadásakor mondott beszédében Kádár János emlékeztetett arra, hogy a magyar—csehszlovák együttműködés fejlődésében meghatározó szerepet töltenek be a cseh és a szlovák kormány tagjai, s különösen kimagaslóak Lubomir Strougalnak, a csehszlovák szövetségi kormány elnökének érdemei, amelyeket a szocialista országok egységének erősítése, valamint hazánk és Csehszlovákia testvéri barátságának, sokoldalú együttműködésének elmélyítése terén kifejtett tevékenységével szerzett. Válaszában Lubomír Strougal köszönetet mondott a magas elismerésért, és kijelentette, hogy ez további ösztönzést jelent számára a két ország együttműködése, és testvéri barátsága erősítése érdekében kifejtendő további munkához. A kitüntetés átadásán jelen volt Gustáv Husák, valamint a CSKP KB elnökségének tagjai, a KB titkárai és a titkárság tagjai, valamint a Kádár János kíséretében levő Szűrös Mátyás és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. Gustáv Husák ebédet adott Kádár János és kísérete tiszteletére, amelyen részt vettek a csehszlovák párt- és állami élet vezető képviselői. Kádár János a délutáni órákban látogatást tett a prágai magyar nagykövetségen, ahol szívélyes légkörű beszélgetést folytatott a diplomáciai képviselet vezető beosztású diplomatáival. * A látogatásról az MTI jelentette: Kádár János, a Magyar Szociálisa Munkáspárt főtitkára Gustav Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30- án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Gustáv Husák ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista—leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzeközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar-csehszlovák kapcsolatok magas szintűek és tartalmasak, a marxizmus—Jovinizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján sokoldalúan gazdagodnak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségének és a termelés hatékonyságának növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, eszmei és szellemi értékeinek kibontakoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei, és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Megbeszéléseik során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1986—1990. közötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinamikus növelé(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Gustáv Husák a tárgyalások előtt Terem, gép, ügyesség m ^ I ■ I a ■ ■ • I »» • • a Kölcsönös előnyök Sokféle szerződésről hallottam eddig. Néhányat magam is kötöttem: munkavállalásit és házasságit például. (Megnemtámadásit, sajnos, nem.) Arról viszont, hogy mire szerződhet egy falu egy gyárral, mindeddig fogalmam sem volt. Nem is nagyon lehetett, mert ez az együttműködési forma minden bizonnyal novum. A levél szűkszavú volt. Tudatta, hogy ez év februárjában pártbizottság alakult Deszken, s hogy ez a testület szívén viseli a község városban dolgozó polgárainak sorsát. A közeli faluból legtöbben az újszegedi szövőgyár kapuján lépnek be munkakezdéskor. Keresték hát a kapcsolatot az ottaniakkal. Okos dolgokban általában könnyű megegyezni. Feltéve persze, ha a dolgok nem kerülnek pénzbe. A község és a gyár vezetői elhatározták: munkás-paraszt találkozókat szerveznek; a Bánát együttes, a citerazenekar és az asszonykórus fellép a gyár rendezvényein; a gyár szocialista brigádjai patronálják Deszk bölcsődéjét és óvodáját; sportnapokat tartanak közösen a falusi sportcentrumban. A szándék világos. Közelebb akarnak kerülni egymáshoz. Segíteni akarnak egymásnak. Ki mivel tud... Az igazán fontos dologról azonban Deszken értesültem a falu és a gyár vezetőinek megbeszélésén. Az újszegedi szövőgyár 1986. január elsején a helybéli Maros Termelőszövetkezettel közösen kisegítő üzemet létesít. A téesz egy istállót alakított át üzemcsarnokká. Húsz ember munkahelye lesz ez. Hálót fognak konfekcionálni. Ahogyan Franyó József, a gyár igazgatója elmondta, ehhez a munkához három dolog kell: terem, varrógép és kézügyesség. A helybélieknek azért előnyös a megállapodás, mert néhány dolgozni akaró lánynak, asszonynak nem kell a városba utaznia, a gyárnak meg azért, mert ilyen munkát nagyüzemi körülmények között nem érdemes végezni. Nem volna elég hatékony. A szerződés tehát megköttetett. Ilyen is van már, falu és gyár közötti. Lehetne több is. P. F. Algyőn Népművelés, ház nélkül Sorba kérdezik újra meg újra a népművelők, mi szükség van a társadalmi vezetőségekre, ha úgyis ott van az igazgató, néha egykét munkatársa is. Ha dönteniük kell akármiben, tudnak dönteni. Az a kevéske pénz pedig, ami a közművelődésre fordítható, egyedül is el tudják költeni. A harmadik szempont pedig: akármilyen funkciót tölt is be az illető a civil életben, annak a belső törvényei semmiképpen nem húzhatók rá a művelődési házak napi gyakorlatára. Aki mindezt okosan végiggondolja, hamar jut a következtetésre: semmi szükség rájuk. Aagyon mégis a lehető legjobban működik a társadilmrv vezetőség. Azért is furcsa ez, mert művelődési háza jószerivel nincs is. Nagytermét életveszélyessé nyilvánították, rendbe hozatalára azóta sincsen pénz, csak jó szándék, csoportjai szerteszéjjel dolgoznak. Bátran ki lehet mondani, ezt a ház nélküli házat a társadalmi összefogás tartja életben. Most választják öt évre a vezetőséget, üljünk be hozzájuk! Jelenléti ív a bejáratnál, aki beteszi a lábát, alá kell írnia, mint, akármelyik közgyűlésen. Akinek a szemüvege otthon maradt, kap egyet kölcsön. Hamar tele lesz a csöpp terem, noha még háromnegyed óra múlva is érkeznek néhányan. Meg is kapják a magukét, valaki szóvá teszi, legyenek máskor pontosabbak. Az a valaki persze nem gondolt bele, hogy nem a notórius ülésezők jöttek most, azok inkább, akiknek a délután hat óra irtózatosan korán van még. Kárba addig se veszik az idő, filmet vetítenk a gyevi búcsúról, utána pedig bele-belekóstolnak a búcsúról készült, vége sincsen képmagnós felvételbe. A film technikai hiányosságok miatt néma, az igazgató kommentálja. Hát ezek meg kicsodák? Köcsögkalap, kebak, munkásruha, koszorúslányoknak való finom öltözet, a menet élén az amerikai zászló. Szegény amerikaiak! Náluk ez a folklór? Beszámoló nélkül egyetlen gyűlés el nem képzelhető, föláll tehát az igazgató, és elmondja, ami az öt évről elmondható. Fölösleges pedig mondania, aki itt van, mind tudja. Többször visszatér mondókájába ez a formula: Bízunk és remélünk. Ilyenkor mindig a ház áldatlan állapotáról és a rendbe hozatalra kapott ígéretekről van szó. Meg kell pedig értenie mindenkinek, hogy egy darabig a Somogyikönyvtárra adta a pénzét a város, és a színházra, ha maradt, mást nem tehetett. Elhangzik javaslatként, ha beüt a településfejlesztési hozzájárulás, legelőször a művelődési házat kell belőle rendbe hozni (netán bővíteni is), aztán az öregek otthonán a sor. Mind az ötvenöt jelenlevő erre szavaz most, de föltehető, hogy nem rajtuk múlik csupán. Javaslatok is röpködnek közben, kit kellene újraválasztani. Dolgozik már a régi szemlélet, amely szerint majdnem mindenkinek itt a helye, aki fontos hivatalt is betölt, és pénz fölött is rendelkezik, de az újabb is, csak az legyen, akinek szíve jobbik fele a népműveléssel van tele. A falu párttitkára megköszöni a kapacitálást, de nem fogadja el, és visszalép az új tanácstag is. Van nekik elég dolguk, az értekezleteket se bírják szusszal, pedig dolgozniuk is kellene. Maradnak viszont, akik csak ide kötelezték el magukat. Olyanok is, akik már húsz esztendeje dolgoznak a népművelésért. Az is új dolog, hogy a párttitkár magánkisiparost mer ajánlani maga helyett. Ennyire oldódnak kötöttségeink. Családiasnak indult a vezetőségválasztás, és meg is maradt annak. Akit újként jelöltek, szabódik először, de látható örömmel elvállalja. Szinte naponta itt van, mindenről tud, és mindenről véleménye is van, sőt akarata is, hogy ami eddig nem jól volt, ezután jobb legyen, újra elhangzik a bízzunk és reméljünk, az is, hogy majd meglátjuk, hogyan boldogul ez a falu művelődési ház nélkül, de nagy-nagy akarattal. Horváth Dezső Segítség Berhidának Folyamatos a lakóházak helyreállítása A földrengéstől legjobban sújtott Berhidán a hét végén több száz társadalmi segítő dolgozott a kárt szenvedett épületek helyreállításán. Vasárnap a miskolci közlekedési vállalatok dolgozói és a néphadsereg katonái segédkeztek Berhida három utcájában a kisebb sérülést szenvedett lakóházak helyreállításában. A nagyközségben társadalmi összefogással összesen több mint száz, személyi tulajdonban levő házat tettek biztonságosan lakhatóvá. Berhidán a hét végén befejezték hat, egy-egy családnak ideiglenesen otthont adó ház villany- és vízvezetékszerelési munkálatait. Október 6-tól ide költözhetnek azok a családok, amelyeknek a lakóházainál legalább egy, vagy három hetet kell dolgozni. Az epicentrumon, Berhidán és Peremartonon kívül, a tágabb térségben, Balatonalmádiban, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn és Balatonfőlajáron is folyamatosan halad a lakóházak helyreállítása. A térségben eddig összesen száz tanácsi bérlakást és több mint 550 személyi tulajdonban levő házat állítottak helyre. Berhidán hétfőtől ismét 150 társadalmi segítő látott munkához, aki 3-5 napot ajánlott fel a helyreállításhoz. Peremartonban, a Veszprémi Építőipari Vállalat szervezésében e héten 300-400 lengyel építőmunkás kezdi meg tervszerűen a helyreállító munkát. Liftkonferencia A Magyar Elektrotechnikai Egyesület felvonómunka-bizottsága, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal és a hazai felvonóipari vállalatokkal közösen tegnaptól október 3-ig, „Lift 2009" elnevezéssel nemzetközi konferenciát rendez. A tanácskozáson mintegy 80 külföldi, valamint 17 hazai szakember vesz részt, öt témakörben 42 előadás hangzik majd el a felvonók és mozgólépcsők létesítésének és fenntartásának kérdéseiről. Különleges célja a konferenciának, hogy a jelenlegi ismeretekre alapozva meghatározza a 10-15 év múlva, tehát az ezredfordulón alkalmazandó felvonók fejlesztési feladatait.