Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
76. évfolyam, 27. szám 1986. február 1, szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980 évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14-17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982- től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7-8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezetnek. A felhalmozás az 1985 évben sem emelkedett s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkentés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés aI ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek, és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény 4/5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. A gazdasági fejlődés főbb mutatói: az 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. 0 termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985- ben rubelviszonylatban 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokban 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban 1985- ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlnév alatt folyó áron több mint nl hideg 1984/1985-ös tél folyamán akadályozták a termelést Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—1985. években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kő(Folytatás a 2 oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet, és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervezői tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Magyar—szovjet kulturális egyezmény Az 1986—1990-es évekre szóló magyar—szovjet kormányközi kulturális munkatervet írt alá pénteken a Külügyminisztériumban Bényi József külügyminiszterhelyettes és Borisz Ivanovics Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az új munkatervben meghatározták a tudományos, oktatási, művészeti, kulturális területeken a két ország kapcsolatainak bővülését, az együttműködés elmélyülését elősegítő programot. Az egyezmény összhangban van a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 2000-ig szóló gazdasági és műszakitudományos együttműködési hosszú távú fejlesztési programjával és a KGST tudományos-műszaki fejlesztési komplex programjával. Jelentős politikai eseményeket és évfordulókat ünnepelünk meg együtt. Magyarországon bemutatják az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére készült szovjet kiállítást. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy Moszkván kívül több szovjet városban — Leningrád, Ungvár — magyar pedagógusok segítsék a magyar nyelv oktatását, és a Szovjetunióból is érkezzenek hazánkba orosz nyelvtanárok A szakosztályok munkájáról tárgyalt a SZAB Kibővített ülést tartott tegnap, pénteken délután a Szegedi Akadémiai Bizottság. A tanácskozáson részt vettek a régióban dolgozó akadémikusok, a szakosztályok vezetői, a megyék párt- és tanácsi szerveinek irányítói Grasselly Gyula akadémikus, a SZAB elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik egy perces néma felállással, adóztak a közelmúltban elhunyt Cserháti István emlékének A SZAB elnöke tájékoztatta az egybegyűlteket az újjáalakulás óta eltelt időszakban kezdeményezet akciókról, programokról Megállapította, hogy a tudományos munka előtérbe kerülése és a VII ötéves terv előkészítése az eddigieknél jelentősebb feladatokat ró a kutatókra A SZAB kezdeményezte a székház rekonstrukcióját, a tervek szerint a munkálatok még ez évben elkezdődnek. Megkezdődtek a testület megalakulásának negyedszázados évfordulójára az előkészületek, s bizottság alakult a regionális műszerpark koncepciójának kidolgozására. Folynak az együttműködési megállapodások előkészületei az MTSZ-szel, a TIT-tel, a Bács-Kiskun és a Csongrád Megyei Tanáccsal. Ezt követően döntöttek a szakbizottságok személyi összetételéről, értékelték az eddigi szakirányú tevékenységet és jóváhagyták az idei munkaterveket Elfojtották a gőzkitörést Fábiánsebestyénben tegnap, pénteken délután 46 napig tartó kemény küzdelem után elfojtották a forróvíz- és gőzkitörést. A 4 ezer 239 méteres mélységből föltört forró víz és gőz 360 atmoszféra nyomással zúdult föl; útját az új, 700 atmoszféra nyomásnak is ellenálló kitörésgátló, illetve a kútba juttatott nagy mennyiségű iszap zárta el. Ez a kitörés végleges elfojtását jelenti