Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága tegnap, hétfőn Szegeden, Koncz János megyei titkár elnökletével kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül rész vettek a városi, városi jogú és a megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok első titkárai, illetve titkárai, továbbá a megyei pártbizottság vezető munkatársai. A megyei párttestület Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli előterjesztésében meghallgatta az MSZMP Központi Bizottsága 1986. június 18-i üléséről szóló tájékoztatót. A pártbizottság a tájékoztatót támogatólag egyhangúan tudomásul vette. Megbízta a gazdaságpolitikai titkárt a határozat végrehajtásának koordinálásával, kötelezte a megyei pártbizottság osztályait, a városi, városi jogú és a megyei irányítású pártbizottságokat, hogy a határozatot dolgozzák fel, és tegyenek meg mindent annak megvalósításáért. Felkéri a megye állami, társadalmi és tömegszermegyei titkár előterjesztésében megvitattökt, hogy a dokumentumot megismertetve, tagságukat eredményesen mozgósítsák a határozat végrehajtása érdekében. Ezután a testület Horváth Károlyné megyei titkár előterjesztésében megvitatta a megyei pártbizottság 1981 februárjában elfogadott középtávú káder-utánpótlási és -képzési terve végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést, valamint az 1986—90. évekre vonatkozó javaslatot. A vitában felszólaltak: Szőnyi Ferenc, Székely Sándor, Judik István és Kis Lajos. A vitát Horváth Károlyné foglalta össze. A jelentést és a javaslatot —a vitában elhangzott kiegészítésekkel — a testület elfogadta. A megyei pártbizottság fontosnak tartja, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami szervek hatékonyan munkálkodjanak a párt káderpolitikai céljainak megvalósításán, a Központi Bizottság 1986. március 18-i határozata szellemében. A továbbiakban a megyei párttestület zárt ülést tartott. Gyárfás Mihály, a megyei fegyelmi bizottság elnöke előterjesztésében elfogadta a bizottságnak az 1985. november 1 -jei pártbizottsági ülés óta hozott döntéseiről szóló tájékoztatóját. Az új Állami Biztosító indulásáról Valamennyi üzletágban A Minisztertanács 1985. december 19-i határozata értelmében 1986. július elsejével két állami biztosító intézet alakul: az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító. Az új Állami Biztosító tegnapi sajtótájékoztatóján az indulás újdonságairól, az ügyfélszolgálati munka változásairól és új módozatok bevezetéséről számoltak be. A részletekről Mészárosné Schneider Klára, az Állami Biztosító Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetője rajzolt képet. A közel négy évtizedes múltra visszatekintő Állami Biztosító a társadalom és a gazdaság biztosítási szükségleteit — több mint 200 féle módozattal — lényegében kielégítette. Az új Állami Biztosító jól képzelt szakembergárdájával a megszűnő intézet nagyszerű hagyományainak folytatója kíván lenni. — A két biztosító megalakulásával hogyan osztották el a meglevő állományt? — A monopolbiztosító megszűnésével a jogutód új Állami Biztosító kezeli — a meglevő állomány megosztásának eredményeként — az összes mezőgazdasági nagyüzem által kötött biztosítást; a költségvetési szervek biztosításait: egyéb szocialista szektor biztosításait; a lakosság vagyon- és személybiztosításokat ; valamint a kötelező utas baleset- és poggyászbiztosításokat. — Úgy tudom, ez a profilmegosztás csak a meglevő szerződések állományára vonatkozik. Hogyan határozták meg az Állami Biztosító működési körét? — A július elsejei állapotot figyelembe véve az új Állami Biztosító kezeli a lakossági állomány 90 százalékát. A nálunk nyilvántartott biztosítások száma több mint 7,5 millió. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy változatlanul ügyfelünk az egész ország. Az alapítóokirat egyértelművé teszi, hogy az Állami Biztosító valamennyi üzletágban — beleértve a gépjármű-biztosítást és a nemzetközi biztosítást — kifejtheti tevékenységét. — Meggyőződésem, hogy ez az egyik leglényegesebb kérdés. Ezek szerint casco biztosítás is köthető az AB- nál? — Igen, július elsejét követően valamennyi érvényben levő casco módozat megköthető az AB-fiókoknál is. A 810 ezer, cascóval rendelkező gépjármű-tulajdonos a magánautósok 58 százalékát képviseli. Tehát az autók 42 százalékára még nem kötöttek cascót. Az új Állami Biztosító ezek tulajdonosait szeretné megnyerni. Július 7-ét követően fiókjainknál is lehet casco szerződést kötni. (Egy gépjárműre két casco természetesen nem köthető!) Az ÁB casco kártyát ad a biztosítási kötvény mellé, amely irodáinkban megkülönböztetett segítségnyújtásra jogosít. Az ÁB gépjármű-rendezési irodája Szegeden, a Vörösmarty utca 7. szám alatt üzemel (telefon: 25-522, 25-036 és 25-936). Ügyfeleink kárainak rendezését nem az irodában, hanem a fél által megjelölt helyszínen kívánjuk megoldani. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a nyári utazási főszezonban — mely egybeesik a szegedi ünnepi hetek idegenforgalmi nagyüzemével — nyújtott munkaidőben és munkaszüneti napokon is felkereshessék fiókunkat ügyfeleink. Szegeden július 1-jétől augusztus 31-ig reggel 8-tól este 8-ig állunk ügyfeleink rendelkezésére az 1-es számú fiókunkban (Kossuth Lajos sugárút 18—20.), a 24-555, a 24-005 és 24-725-ös telefonon leadott értesítéseiket üzenetrögzítő tárolja. Lehetőségünk van biztosításokat kötni minden meglevő módozatra, változatlan díj- és kötvényfeltétel mellett belföldre és külföldre egyaránt. Szeretnénk ügyfeleink elébe menni, ezért fogadjuk telefonon a bejelentéseket és szakértőink ezután kimennek a megadott helyszínre. — Hogyan igyekeznek ügyfélszolgálati tevékenységüket javítani, gyorsítani, egyszerűsíteni? — Mától az alábbi egyszerűsítéseket vezetjük be: a lakosság saját biztosítása alapján benyújtott kárjelentéseit az ÁB valamennyi hálózati egysége és megbízottja köteles elfogadni és kifizetni, függetlenül attól, hol a biztosítás; 5 ezer forintos összeghatárig a kárbejelentést felvevő iroda azonnal kifizeti a személybiztosítási tételeket, a baleseti ruhakárokat és üvegezési számlákat; 5 ezer forintos összeghatárig a kárszakértők a helyszínen kifizetik a vagyoni károkat; segítünk a szükséges iratok beszerzésében; a betöréses lopás során keletkezett rongálási és egyéb károkat hatósági irat bevárása nélkül megtérítjük; országosan bevezetik a Csongrád megyében már kísérleti jelleggel eddig is működő helyszíni szemle nélküli panel- és lakótelepi lakások csőrepedés- és vízelöntéses kárait. — Milyen új módozatok bevezetése szerepel terveikben? — A baleset- és poggyászbiztosítást belföldi turisták is megköthetik, ez ugyanolyan szolgáltatásokat nyújt, mint a külföldi változat. A 70 év feletti nyugdíjasok mától díjmentesen utazhatnak, az akcióhoz csatlakozva az ÁB a baleset-biztosítást díjmentesen nyújtja. A személybiztosítás terén továbbfejlesztjük a nyugdíj-kiegészítő biztosítást, a vállalatok mostantól dolgozóik javára is köthetnek biztosítást. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ügyfelek szabadon dönthetnek, melyik biztosítónál kívánnak bármilyen módozatra szerződéseket kötni. Újdonságainkkal és terveinkkel szeretnénk továbbfejleszteni a szocialista biztosítási kultúrát. T. L. Módosítják a családjogi törvényt Bizottsági ülés a Parlamentben Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága hétfőn együttes ülést tartott a Parlamentben: a családjogi törvény módosításának elveiről fejtették ki véleményüket a képviselők. A téma vitaanyagához — amelyet a törvényhozó testület tagjai előzetesen kézhez kaptak — dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítést fűzött. Utalt arra, hogy a hazai jogkodifikáció több évtizedes gyakorlata szerint három lépcsőben történik a törvények megalkotása vagy módosítása: először az elérni kívánt cél — a koncepció — meghatározásával, ezt követően az elvek kialakításával, végül a jogszabály szövegtervezetének kidolgozásával. A jogalkotó munkába eddig rendszerint a harmadik szakaszban kapcsolódtak be a képviselők. Ez az első alkalom, hogy — a kormány döntése alapján — mindhárom szakaszban véleményt nyilvánítanak a társadalmi szervezetek és a szakmai testületek, s igénylik-kérik az Országgyűlés bizottságainak a véleményét is. Ezzel a formával törvényalkotásban is erősíteni kívánják a szocialista demokratizmust, a közösségi részvételt, a társadalom egészét érintő kérdések rendezésében. Utalt a miniszterhelyettes arra, hogy az eddigi vitákon — a Hazafias Népfrontban, a KISZ KB intézőbizottságánál, a Magyar Nők Országos Tanácsában és a Magyar Jogász Szövetségben — egyetértéssel fogadták a családjogi törvény módosításának fő céljait Azt, hogy tovább kell erősíteni a család intézményét, a családi kapcsolatokban a felelősség vállalására, a kötelességérzet fokozására kerüljön egyre inkább a hangsúly, a jogszabályi előírások még hatékonyabban szolgálják a gyermekek érdekének védelmét, s a házastársi jogok és kötelességek szabályai a házasság fennállása alatt, s annak felbomlása után is az eddiginél jobban biztosítsák a felek egyenlő teherviselését. Az eddigi viták tapasztalatai szerint mindenki elfogadja, hogy egységesen 18 éves korban állapítsák meg a házasságkötési korhatárt, abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy kell-e „szigorítani” az úgynevezett közös megegyezéses válás feltételein. Ez utóbbi témában, egyáltalán a válásokkal kapcsolatban az a törekvés, hogy a bíróság csak azután mondja ki a házasság felbontását, ha meggyőződik a válni készülők közötti kapcsolat végleges megromlásáról, s a felek jól meggondolták szándékukat, véglegesen elhatározták a válást. A vitában felszólaló képviselők közül Kiss János (országos lista) arra hívta fel a figyelmet, hogy a családért érzett felelősség fokozása nemcsak jogi probléma, hanem társadalmi kérdés is. Sinkovics Mátyás (Budapest) a házasságok felbomlásának okai közé sorolta az alkoholizmust, ugyanakkor az idős szülőkről gondoskodást az emberi tisztesség minimumának nevezte. Horváth Jenő (Budapest) nem tartja feltétlenül szükségesnek, hogy a közös megegyezéses válás csakis a vagyonjogi kérdések végleges rendezése után történhessék, hiszen ezek esetleg peren kívüli eljárásban később is megoldhatók. Garbacz Katalin(Fejér megye) nem értett egyett azzal az elgondolással, miszerint úgy módosítanák az örökbefogadásra vonatkozó szabályokat, hogyha az állami gondozott gyermekszülőjének felügyeleti joga a jövőben megszűnik, akkor lehetőség nyílna, a gyermek azonnali örökbefogadására, hiszen e szülői jogot megszüntető körülmény később esetleg megváltozhat. Elismeréssel szólt viszont arról az intézkedésről, hogy a nevelőszülők tevékenysége — egy minap hozott intézkedéssel — ezután munkaviszonynak is számíthat. A nevelőszülői munkáért adható fizetés, nyugdíj volt a témája Balogh György (Fejér megye) felszólalásának is. A családi élet erősítésének jogon kívüli lehetőségei, eszközei között az iskolai oktatás fontosságáról, az egészségügyi felvilágosításról is szólt Tallósy Frigyes (Budapest), aki azt is felvetette, hogy a férfiaknál esetleg a katonai szolgálat utáni időre lehetne meghatározni a házasságkötési korhatárt. Molnár Ferenc (Szolnok megye) az élettársi kapcsolatok megítélése tekintetében annak a véleménynek adott hangot, hogy itt indokolt lenne a szigorítás, különösen vagyonjogi szempontból, hiszen jelenleg az élettársak olykor előnyösebb helyzetben lehetnek, mint azok, akik házasságban élnek. Péterfy Réka (Budapest) a gyermektartásdíj mértékénél — a gyermek megfelelő szükségleteinek figyelembevétele mellett — javasolta, hogy meg kellene állapítani esetenként az alsó határt is. Eke Károly (Csongrád megye) indítványozta: ugyanúgy, mint negyedszázaddal ezelőtt a Büntető Törvénykönyv előzetes társadalmi vitájánál történt, most is bocsássák a sajtó útján a nyilvánosság elé a családjogi törvény tervezett módosításának elveit, hogy az állampolgárok széles körben véleményt mondhassanak, javaslatokat tehessenek. Papp Elemér (Zala megye) kezdeményezte: vegyenek fel a törvénybe olyan rendelkezést is, hogy az idős szülőkről való gondoskodás végett adott esetben lehessen a felnőtt „gyermeket” táppénzbe venni. Juhár János (Pest megye) véleménye: a házasságkötés előtti tanácsadást jelenlegi formájában — amelyet az érdekeltek amolyan szükséges rossznak tekintenek — vagy szüntessék meg, vagy pedig tegyék tartalmasabbá, hasznosíthatóbbá. Pregun István (Szabolcs- Szatmár megye) az erkölcsi nevelés fontosságáról szólva felvetette: be kellene vezetni az etikai oktatást — az általános iskolától kezdődően egészen a felsőoktatásig —, hogy a felnövekvő nemzedéket ilyen tudás, emberi értékek (türelem, jóság, megbecsülés) is segíthessék a házasságra, családi életre felkészülésben. Kovács Lászlóné (Budapest) a bíróságok és a gyámhatóságok szoros együttműködésének szükségességére mutatott rá a válóperekkel kapcsolatban. Az ülésen — amelyet a két bizottság elnöke, Pesta László (országos lista) és Antalffy György (Csongrád megye) vezetett — Petrik Ferenc válaszolt az elhangzottakra, s utalt arra, hogy a törvénymódosítás szövegtervezetének elkészülte után az Országgyűlés bizottságainak még módjukban lesz foglalkozni a családjog korszerűsítésének témájával. (MTI) A TOT-elnökség álláspontja Ellenőrzés és jogsegély A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének vezetésével megtartott ülésén a területi szövetségek ellenőrzési irodáinak múlt évi tevékenységét, valamint a jogvédelmi munkákat és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak jogsegélyszolgálati helyzetét vitatta meg. A testület megállapította, hogy a területi szövetségek ellenőrzési irodái a szövetkezetek belső ellenőrző, valamint tulajdonosi és a vezetői munkát segítő 1985. évi feladataikat a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusának határozataival összhangban, valamint a szövetkezetek belső ellenőrzéséről szóló rendeleteknek megfelelően a szövetségek elnökségének határozatai szerint végezték el. A TOT elnöksége felkérte a területi szövetségek elnökségeit, hogy mielőbb tekintsék át az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése érdekében végzendő feladatokat, és fokozottan kísérjék figyelemmel az iroda ellenőrzései szerint az érdekképviseleti kezdeményezéseket, és szükség szerint a testületi ülésen is foglalkozzanak az egyes szövetkezetekben tapasztalt kritikus jelenségekkel. A TOT ezután az elnökség, a jogvédelmi tevékenység, valamint jogsegélyszolgálat helyzetét értékelte. A jogvédelem és a jogsegélyszolgálat szervezése a TOT- nak és területi szövetségeinek alapszabályukból folyó kiemelt kötelességük. (MTI)