Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

2 RÁDIÓTELEX ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Al­­phons Eglinek, a Svájci Ál­lamszövetség elnökének ha­zája nemzeti ünnepe, az ál­lamszövetség megalakulásá­nak évfordulója alkalmá­ból. IRÁNBAN NŐ A FESZÜLTSÉG A TASZSZ szovjet hír­­ügynökség az afgán fővá­rosba érkező jelentésekre hi­vatkozva csütörtökön arról számolt be, hogy folytatód­nak a fegyveres összetűzések a beludzs nemzetiség és a kormánycsapatok között az iráni Listan és Beludzsisztán tartományokban. Mirjaveh térségében a beludzs nem­zetiségi törzs tagjai és az „Iszlám Forradalmi Gárdis­ták” nevű szervezet csapatai között voltak összecsapások. A FEHÉR H­ÁZ ÉS LÍBIA A Fehér Ház szerdán a képviselőház elé terjesztette jelentését az Egyesült Álla­mok Líbia elleni szankciói­ról. A dokumentum elisme­ri, hogy az amerikai adófi­zetőknek eddig milliós nagy­ságrendű összegbe kerültek a kormány Líbia-ellenes in­tézkedései. A jelentés szerint „Líbia továbbra is rendkí­vüli mértékben veszélyezte­ti az Egyesült Államok nem­zetbiztonsági érdekeit, és közel-keleti politikáját." Reagan elnök már korábban jelezte azt a szándékát, hogy érvényben tartja a Lí­bia elleni szankciókat. SPANYOL—FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ Felipe González spanyol kormányfő az ősz folyamán Madridban találkozni fog Francois Mitterrand francia államfővel és Jacques Chi­rac miniszterelnökkel. Erről és a terrorizmus elleni kö­zös fellépésről állapodott meg a két ország külügymi­nisztere szerdán. Jean-Ber­­nard Raimond francia kül­ügyminiszter a munkameg­beszélés után visszautazott Párizsba. A BT folytatja a vitát Nicaragua ügyében • Washington (MTI) Csütörtökön is folytatta a vitát a Nicaragua által fel­vetett kérdésben a Bizton­sági Tanács. A kedden kez­dődött vitában Daniel Orte­ga nicaraguai elnök javasol­ta: a tanács szólítsa fel az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a hágai nemzetközi bíróság határo­zatát és szüntesse meg az ország elleni intervencióját. Az amerikai küldöttség vár­hatóan vétót emel abban az esetben, ha a tanács többsé­ge egyetért Nicaragua kéré­sével. Szerdán a vitában felszó­lalt Vitalij Szafronov, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselőjének helyettese is. Rámutatott: Washington minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy Ni­caraguában megdöntse a sandinista rendszert. Ennek indoklására akarja elhitetni, hogy az ország „szovjet tá­maszponttá” válik s terüle­tét a Szovjetunió az Egye­sült Államok elleni katonai akcióhoz akarja felhasznál­ni. Szafronov a leghatáro­zottabban leszögezte: a Szovjetuniónak nincsenek ilyen szándékai, nem kíván semmiféle „nyomást" kifej­teni az Egyesült Államokra, vagy a közép-amerikai or­szágokra, általában sem, és különösen nem Nicaragua területét felhasználva. A szovjet küldött ugyanakkor rámutatott, hogy az Egyesült Államok által irányított el­lenforradalmi zsoldosok a Nicaraguával szomszédos or­szágok területét használják fel, az amerikai kormányzat támaszpontokat hozott létre Közép-Amerikában és kato­nai erőket is állomásoztat a térségben. Kuba képviselője határo­zottan visszautasította az ország ellen Vernon Walters amerikai ENSZ-képviselő ál­tal felhozott vádakat. Rámu­tatott: Kuba segítséget nyújt a sandinista kormánynak önvédelmi harcához, de — ahogy erre már példát is mutatott — kész megfelelő rendezés esetén kivonni ka­tonai tanácsadóit az ország­ból. Az Egyesült Államokban nagy visszhangot keltett egy Vietnamot megjárt egykori tábori lelkész akciója. Charles Liteky, aki annak idején katolikus­ tábori lel­készként húsz sebesült kato­­­na életének megmentéséért részesült a legmagasabb ka­tonai kitüntetésben, a ni­caraguai intervenció elleni tiltakozásként Reagan elnök­nek címzett levélben helyez­te el érmét a vietnami há­ború amerikai halottainak washingtoni emlékművénél. Liteky az Egyesült Államok nicaraguai beavatkozását „teljességgel erkölcstelennek, jogilag megindokolhatatlan­­nak és rendkívüli mértékben ésszerűtlennek" minősítette. Intézkedések az építőipar helyzetének javítására (Folytatás az 1. oldalról) lalásában, és jó minőségű teljesítésében egyaránt. Az adókedvezmény átvállalásá­nak lehetőségét kiterjesztet­ték a Veszprém Megyei Ál­lami Építőipari Vállalatra és a Budapesti Lakásépítő Vál­lalatra is. Az átfogó intézkedések le­hetővé teszik, hogy viszony­lag gyorsan talpra álljanak az érintett vállalatok, és ki­alakítsák az építési igénye­ket rugalmasan teljesítő gaz­dálkodásukat, korszerű ter­melési szerkezetüket. A központi intézkedések sorának második szakaszá­ban — ez év szeptemberéig — az alágazat termelésének csaknem a felét adó, mint­egy harminc alacsony haté­konyságú magasépítő-ipari vállalatnak kell legalább kétéves racionalizálási prog­ramot kidolgoznia működése és jövedelmezősége javításá­ra. A programok elkészíté­sét irányelvek kiadásával se­gíti a minisztérium. A vál­lalatok a teljesítmények és a keresetek jobb összhang­jának kialakítására növe­lik az építési munkák szer­vezettségét és javítják a minőséget. Ugyancsak fontos cél a kereslethez igazodó vállalkozókészség fokozása, hogy a magasépítő-ipar job­ban bekapcsolódjon a ma­gánépítkezésekbe, növelje a közvetlen piaci értékesíté­­sű lakások mennyiségét. Intézkednek a kihasználat­lan házgyárak hasznosításá­ról, a kereslettel nem indo>­költ gazdaságtalan tevé­kenységek visszaszorításáról, vagy a kapacitások más irá­nyú konvertálásáról, példá­ul a lakossági építési szol­gáltatások bővítéséről. A vállalatok szervezeteinek korszerűsítésekor számításba kell venni céltársulások, kö­zös vállalkozások létrehozá­sát is. A racionalizálási programok tapasztalatairól az ÉVM beszámol az Álla­­m­i Tervbizottságnak, és ja­vaslatokat tesz a vállalatok fejlesztési elképzeléseit tá­mogató —, feltételekhez kö­tötten, külön elbírálás alap­ján adható — esetleges köz­ponti segítségnyújtásra is. Támogatásban azok a vál­lalatok részesülhetnek, ame­lyek reális racionalizálási programjuk szerint számot­tevően javítják gazdálkodá­suk hatékonyságát, és tevé­kenységüket biztonságos ala­pokra helyezik. Ezekkel a vállalatokkal a minisztérium ugyancsak írásos megállapo­dásokat köt. A központi in­tézkedések harmadik szaka­szában, az 1988-tól érvény­be lépő szabályozás előké­szítésének keretében újólag áttekintik az egész építőipar cél- és eszközrendszerét. A háromlépcsős rendezés az építőipari vállalatokat hatékonyabb munkára szo­rítja, segíti a VII. ötéves tervben megjelölt fontos épí­tőipari feladatok teljesítését, a szükséges fejlesztési for­rások megteremtését, és egyúttal azt is, hogy a vál­lalatok jobban gyarapítsák a népgazdaság erőforrásait. (MTI) A Pravda levelekre válaszolt Mi lesz a csernobili atomerőmű sorsa ? 0 Moszkva (MTI) Mi lesz a csernobili atom­erőmű sorsa? — e kérdés érdekli a Pravda olvasóit. Leveleikre a csütörtöki számban Andranyik Petrosz­­janc, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnöke válaszol. A szovjet akadémikus egyebek között utalt arra, hogy a sérült ne­gyedik blokk eltemetése nem egyszerű befalazás. A bo­nyolult mérnöki építmény alapját különleges módon hűtött lap képezi, itt kap­tak helyet a hőcserélők, és a csaknem 200 mérőműszer, amely ellenőrzi a hőmérsék­letet. Petroszjanc szavai szerint nem lett volna célszerű eltá­volítani a megmaradt nuk­leáris fűtőanyagot, az elte­metés mellett döntöttek in­kább, így az általános su­gárzási szint gyorsabban csökken, biztonságosabb munkakörülmények teremt­hetők az erőműben dolgozók számára. A blokkban maradt nukleáris fűtőanyag nem je­lent veszélyt az atomfizika törvényszerűségei alapján — hangoztatta. Október táján újraindítják az első és a második blokkot. Ügyeleti rendszerben üze­meltetik majd, a dolgozók kéthetenként váltják egy­mást. A harmadik, a sérült reaktor közelében levő blokk sorsa már nem ilyen egy­szerű. Alapos műszaki vizs­gálatokra, javításokra, sza­bályozásokra, s megfelelő üzemi próbákra van szük­ség. A felelősség, illetve fele­lőtlenség kérdését boncolgat­va Petroszjanc utalt arra, hogy az erőmű szakemberei egyszerűen ,,elfelejtették”, milyen üzemanyaggal műkö­dik berendezésük és — han­goztatta — a balesethez ve­zető kísérleteket nem egyez­tették atomenergetikai szak­emberekkel, tudományos ve­zetővel, a főtervezővel és az erőműépítőkkel. Úgy tettek, mintha közönséges villamos erőművel lenne dolguk. A jövőben is növelik majd az atomerőművek számát — jelentette ki Petroszjanc, s kitért arra, hogy az atom­­energetikai minisztérium minden jel szerint szigorú fegyelmet és rendet teremt a kiszolgáló személyzet meg­bízható, balesetmentes mun­kája érdekében. Fokozott fi­gyelmet­ fordítanak a dolgo­zók kiképzésére, egyebek kö­zött a válsághelyzetben való gyors és helyes cselekvés gyakorlására. Péntek, 1986. augusztus 1 Mihail Gorbacsov befejezte távol-keleti látogatását • Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov, a­z SZKP KB főtitkára csütör­tökön befejezte a szovjet Távol-Keleten tett látogatá­sát és tegnap visszaérkezett Moszkvába. Ezt megelőző­en a habarovszki határke­rület pártszervezetének ve­zetői előtt nagyobb beszédet mondott. A főtitkár múlt pénteken indult útnak, s egyhetes kör­útján megfordult Vlagyi­vosztokban, Nahodkában, az Amur menti Komszomolszk­­ban, s végül Habarovszkban. Vlagyivosztokban részt vett a szovjet hadiflotta napja alkalmából rendezett ünnep­ségeken, majd mikor átadta a városnak a második Le­­nin-rendet, igen fontos bél­és külpolitikai mondandók­ban bővelkedő beszédet mondott. Látogatása folytatása volt azoknak a belföldi látogatá­soknak, amelyeket tavaly március, főtitkárrá választá­sa óta folytat. A meglátoga­tott körzetek lakosaival foly­tatott kötetlen beszélgetései egyikén elmondta, hogy leg­közelebb majd Jakutföldre, Magadánba és Csukcsföldre is ellátogat. i Bayreuth Liszt Ferenc-emlékünnepség 0) Bayreuth (MTI) Csütörtök délelőtt Bay­reuth város temetőjében Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából há­rom nemzet képviselői meg­koszorúzták a nagy magyar­ zeneköltő sírját. Az Erlan­ger Strasse-i temetőben, a Liszt Ferenc nyugvóhelye fölé emelt sírkápolnában a Magyar Népköztársaság kép­viseletében Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese helyezett el koszo­rút, Horváth István magyar nagykövet kíséretében. Ugyancsak megkoszorúzta a sírt Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere, valamint Theodor Kerg, Ausztria bur­genlandi tartományfőnöke. E tartományban van az egy­kori Doborján, a mai Rai­ding, ahol Liszt Ferenc 1811. október 22-én született. Ko­szorúzott még Hans Maier bajor oktatási és kulturális miniszter és Hans Walter Wild, bayreuthi főpolgár­mester. A II. világháború végén romba dőlt sírkápolna hely­reállítása 1976-ban fejező­dött be. Akkor állították fel a sírtábla mellett a Magyar Liszt Ferenc Társaság em­léktábláját is, Vörösmarty Mihály Liszthez írott ódájá­nak szavaival: „Hírhedett zenésze a világnak, bárhová juss, mindig hű rokon." A sír mellé Raiding városa is állított emléktáblát. A csü­törtöki koszorúzáson részt vett Kiss Kálmán, a Liszt Ferenc Társaság elnöke, Forrai Miklós professzor, a társaság főtitkára és Újfa­­lussy József, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnö­­ke, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rek­tora is. Thaiföld Kormányalakítás 0 Bangkok (AP) Négy nappal a parlamenti választások után a thaiföldi kormánykoalíciót alkotó négy párt megegyezett ab­ban, hogy újra Prem Tin­­szulanond tábornok legyen az ország miniszterelnöke. Premet a választásokon győztes Demokrata Párt je­lölte. A jelölést még el kell fogadnia a Nemzetgyűlésnek, majd Bhumibol Aduljadedzs királynak. Az uralkodót Prem szilárd támogatójának tartják bangkoki megfigye­lők. A 65 éves Prem, aki ko­rábban a hadsereg főpa­rancsnoka volt, 1980 óta tölti be a kormányfői tisztséget. Az ENSZ-közgyűlés előtt A szocialista országok konzultációja A szocialista országok külügyminisztériumainak vezető képviselői az ENSZ- közgyűlés 41. ülésszakára való felkészülés jegyében július 29—31. között konzul­tációt tartottak Budapesten. A konstruktív légkörű megbeszélésen részt vett a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Nép­­köztársaság, a Csehszlovák Szocialista­ Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Ko­reai Népi­­ Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocialis­ta Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köz­társaság, valamint a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának küldöttsége. A magyar delegációt Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár vezette. A konzultáció résztvevői kifejezték reményüket, hogy az ENSZ-közgyűlés 41. ülés­szaka hozzájárul a világszer­vezet korunk fő problémái megoldásában betöltött sze­repének és tekintélyének nö­veléséhez — ezzel is előmoz­dítva a béke és a nemzet­közi biztonság ügyét. A küldöttségek vezetőit fogadta Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Franciaország A börtönöket is­­ privatizálják Minél több magánvállal­kozás, minél kisebb állami kiadások — ez az egyik ve­zérelve Jacques Chirac jobb­oldali kormányának, s e cél érdekében meglepő javasla­tot tett Albin Chalandon igazságügy-miniszter: az or­szág súlyos büntetés-végre­hajtási gondjait a magán­­vállalatok oldják meg. Már az eddigi reprivatizálási ter­vek is sok vihart kavartak, de az igazságügy-miniszter terve minden eddigin túltett. Chalandon, aki Pompidou elnök idején közlekedési miniszterként magáncégek­nek adta a francia autó­sztrádákat (ezek használati ára egyre borsosabb lesz), így érvel: a francia börtönök túlzsúfoltak — legutóbbi adatok szerint 46 ezer 414 elítéltet őriznek 32 ezer 500 férőhelyen, egyes börtönök­ben, mint például Montpel­­lier-ben a túlzsúfoltság csak­nem négyszeres —, s nem megoldott a foglyok őrzése sem. Tavaly több börtönlá­zadás is kitört a rossz körül­mények miatt, a biztonsági helyzet elégtelensége néhány „bravúros" szökéshez veze­tett. Legalább 20 ezer férő­helyet kellene tehát létre­hozni, erre viszont az állam­kasszából nem telik. A „főpecsétőr”, ahogyan Franciaországban az igaz­ságügy-minisztert nevezik, amerikai példát szeretne követni. Az Egyesült Álla­mokban ugyanis állítólag egészen tűrhetően működik a magánerőből épített és irá­nyított börtönök rendszere. Ennek fényében három va­riációt dolgoztak ki: az el­ső szerint egy magáncég építené meg a börtönt hitel­be, az állam útmutatása alapján, és utána átadná az államnak. Ezt nem tartják kifizetődőnek. Sokkal inkább a „kulcsra kész börtönt”: a magáncégek versenytárgya­láson nyerhetik az építés jo­gát, aztán saját elképzelései­ket valósíthatják meg. A későbbi irányítás azonban még mindig az államé. A harmadik változatban ellen­ben már nemcsak a börtön, hanem az igazgatás, a rabok őrzésének megoldása is az építő céget terhelné. A költ­ségvetés tervezett csökkenté­se esetében ez utóbbi lenne a tárcának a legkényelme­sebb megoldás. Természete­sen kisméretű büntetőintéz­­ményekről lenne szó- egy­­egy „chalandonette”, aho­gyan a francia sajtó máris elnevezte őket, legfeljebb 800 elítéltet fogadna be. A minisztérium máris több ajánlatot kapott. Az ameri­kai „tanítómesterek” közül kettő, a CCA és az NCCI azt ígéri, hogy „fele pénzből kétszer olyan jót alkot”, de ajánlatokkal jelentkeztek francia építési és biztosítási vállalatok, valamint néhány nagy bank is. A francia börtönök prob­lémája ily módon egyszerű költségvetési üggyé degradá­lódott. Az FKP lapja, az L’Humanité megjegyzi: nem túl erkölcsös dolog elítélte­ken meggazdagodni. Amit azonban a lap sokkal súlyo­sabb kérdésnek tart, az a börtönök magán­igazgatása. A feldícsért amerikai né­pdák éppen azt bizonyították be, hogy ezekben az intézmé­nyekben a „kötelező” törvé­nyek, előírások ellenére a a legteljesebb önkény ural­kodik: az ököljog és a dzsun­gel törvénye. Mindez aligha szolgálhatja az elítéltek visszailleszkedését a társa­dalomba. M, P, 99

Next