Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
Szerda, 1986. október 1 Később — de nem elkésve Új épületben az egészségügyi gyermekotthon Egy társadalom erkölcsi a kendergyár, a Zöldért, a Az ajtók, ablakok, a bürke erkölcsi rangját nagyban meghatározza az, hogy egészséges, munkaképes tagjai miként gondoskodnak azokról a társaikról, akikkel — önhibájukon kívül — mostohán bánt a sors. Mindig is voltak és lesznek olyan újszülöttek, akik sérülten jönnek a világra: a humánus társadalomnak kötelessége, hogy ellátásukról, ápolásukról gondoskodjék. Szegeden 1928-ban létesült az első erre hivatott intézmény, Pólyák Károly hittanár jóvoltából, Beremei Szent Károly Irgalomház néven. Az államosítás után továbbra is egészségügyi, szociális feladatokat ellátó otthonként működött, ám egyre szűkösebb körülmények között. A születés és a születés körüli károsodásokkal világra jött, sérült, fogyatékos gyerekek száma —sajnos — szaporodott, s sürgető igényként merült föl a Grázics utcáig. ííitezraeriV' bővTsít *i^njr sajnok„hosszú évekig , az is maradt, mígnem a tervezgetéseket "tett követte: 1982-ben elkezdődött az építkezés. De hogy a munkát be is tudják fejezni, menet közben a megyei tanács vállalta magára az anyagi terheket, amelyeket megtoldottak a MÁV, a bölcsődék, a Tisza Szálló, a Pannónia Szőrmeipari Vállalat, a Szűcsipari Szövetkezet, a városgazdálkodási vállalat, az NKFV, a Délép, Chikán Ágnes Füszért, a szegedi vendéglátóipari vállalat szocialista brigádjai, az Ekiker 10-es ACC-jének dolgozói és néhány kisiparos. S az eredmény: tegnap, kedden Csergő Tibor városi főorvos átadta a Délterv — Csépe László építésztervező vezetésével készített — terve alapján, a Délép által fölépített új intézményt vezetőjének, Galántani Erzsébet orvosnak. A 46 millió forintos költséggel épült, speciális igényeket kielégítő épület hasznos alapterülete 2 ezer négyzetméter. Két szárnyában 4, illetve 6 tízágyas szobában élnek a gyerekek, az arra képesekkel külön foglalkoztatóhelyiségben sajátíttatja el az önellátás, a beilleszkedés lehetséges módjait a szakember, a pedagógus, a pszichológus, a logopédus. Mindehhez a szükséges mellékhelyiségek étteremtársaL A T alakú' iet'' függőleges egységében kapott helyet a központi konyha, a személyzeti étterem és a gépészeti rész. Figyelmet érdemel a nagyon korszerű konyha: a cukrász és diétás ételek készítésére külön-külön egység szolgál. Az egész építményre jellemző egyébként az a műgond, amellyel tervező és kivitelező igyekezett alkalmazkodni az ott lakó gyerekek egészségi állapotához. Az ajtók, ablakok, a burkolatok, a közlekedőfolyosók, a fürdőkádak — hogy csak néhányat említsek —, mind egyedi, speciális igények szerint készültek. Az épület tehát kész, környéke azonban még tartogat munkát az arra vállalkozóknak. Ahhoz,ogy az intézmény tökéletesen láthassa el feladatát, föl kellene szerelni a terasz árnyékolóját, és hozzá kellene látni a kert rendezéséhez, betelepítéséhez is. A lakók azonban máris birtokba vehetik új otthonukat. Az elavult ásotthalmi részleg megszűnik, ezáltal az eddig 250 személyes gyermekintézmény — 30 új hellyel bővülve — 280 személy elhelyezésére lesz alkalmas. Lényeges minőségi változás az, hogy az intézmény ezután tökéletesebben képes eleget tenni kettős feladatának: az életbenmaradás biztosítása rra»Üejd alkalmas a' 'fehér$é•$|s /métrixika. .^önálló.; életvitel megtartására, tehermentesítve, segítve ezzel a szülőket is. Mindemellett nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy a gyermekotthon 162. hivatásszerető, nagyrészt törzsgárdatagként kitartó dolgozója ezután korszerű körülmények között, esztétikus környezetben láthatja el nagy lelki és fizikai erőt követelő, áldozatkész munkáját. Nagy László felvétele A gyermekotthon új épülete. Környéke még rendezésre vár Ezer igénylő •Újabb kiskertek Szegeden Túlzás nélkül lehet állítani, hogy nagy népszerűségnek örvend vidékünkön a kiskertmozgalom. Ahogy tető alá kerültek az új lakótelepek, úgy növekedett az igény a kiskertek iránt. Tegnap Szegeden a Hazafias Népfront kebelében működő kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetségének az ülésén is kiderült: újabb zöldövezeti parcellázást indokol pillanatnyi kereslet. Amint Szamosközi István, a Csongrád Megyei Földhivatal osztályvezetője vázolta: három úton-módon jöttek létre a kertövezetek. A 4300 hektárt felölelő termelési á gazárban a régi konyhakertek, szőlősök, ártéri és külterületi gyümölcsösök, kenderkertek jelentik az alapot. A második szakaszban, az új földtörvény értelmében a nagyüzemiig gazdaságtalanul hasznosítható területeket parcellázták ki és adták el az igénylőknek. Mindez az 1960-as évek végén, az 1970- es évek elején történt 1977- től tartós használatba adják a területeket, 50—70 évre kötve a megállapodásokat. A földek tulajdona állami, szövetkezeti. Tehát társadalmi tulajdonban maradnak. A 4300 hektár, földigazgatási minősítésű zártkerti terület mintegy 16,2 ezer kisparcellára oszlik. A megvásárolt és a tartós használatba vett területek iránt kezdettől Szeged vidékén volt a legnagyobb az érdeklődés. De másfelé is gyorsan gazdára találtak a területek és az igények miatt újabb kertövezetek kialakítására kerül sor. Amint tegnap szóba került, Szegeden pillanatnyilag ezer igénylő van és nagy érdeklődés miatt társadalmi bizottság tesz javaslatot a földhasználókra. A jövőben az osztási vázrajzok, a műszaki munkarészek kidolgozása után Újszentivánon 260, Mihálytelken 200, Hattyason a tompaszigeti részen 160 parcellát adnak tartós használatba. Érdekes, hogy a szatymazi területek iránt kisebb a kereslet. A jánosszállási határban pillanatnyilag is 500 parcella kiadó. Kiskundorozsmán folytatják az osztást a fürdő és az előző zöldövezet közötti területen. A József Attila Tsz közreműködésével mintegy 260 parcellát alakítanak ki. Bordány, Zsombó, Balástya, Rúzsa határában egyaránt 20—30 parcellát kínálnak. Kistelek mellett 100 parcella vár vevőre. Az egész szegedi tájon már úgy állnak az előkészítéssel, hogy a kiskertterületek mintegy 90 százalékát azonnal is kiadhatják, csupán a szerződéskötés napját kell kijelölni. Általában 20—25 forint négyzetméteres áron adják ki 50—70 évre a kiskertterületeket. Az újabb rendelkezések szerint a bérlő a használati jog átruházásáról is dönthet. Az új kiskertek igénylőinek a tanács termelésfelügyeleti osztályán lehet jelentkezni. T. J. 3 Fegyveres erők napja alkalmából Ünnepségek, kitüntetések A fegyveres erők napja alkalmából ünnepséget tartottak a polgári védelem Csongrád megyei parancsnokságán is. Az ünnepségen megjelent Papai József, a megyei tanács elnöke, Soda Gyula alezredes, megyei törzsparancsnok köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Sándor őrnagy tartott ünnepi beszédet. Ezt követően kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Vetró János és Surányi Imre. Szolgálati Érdemérmet kapott 30 év után Hajdona Ödön alezredes, Orlovszky Károly őrnagy. Szolgálati Érdemérmet kapott 20 év után Csonka Pál százados és Buliás János fegyveres őrparancsnok. A Szolgálati Érdemérem 15 év utáni kitüntetését Buliás Sándor polgári fegyveres őr vehette át. A polgári védelemben végzett tevékenységéért Honvédelmi Emlékérmet kapott 10 év után Dávidházi Sándor, a vásárhelyi Lenin Tsz elnöke. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Nagy Zoltán és Majer József kinevezett polgári védelmi alkalmazott. A honvédelmi miniszter soron kívül előléptette alezredessé Nagy Sándor őrnagyot. * A fegyveres erők napja alkalmából tegnap, kedden délután ünnepséget tartottak a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága újszegedi Politikai Képzési Központjában. A megjelent vendégeket Habina Péter, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte, majd jutalmakat adtak át. A megyei KISZ-bizottság elismerésben részesítette Vecsei Imrét, Szilágyi Albertet, Szalma Gézát, Szabó Lászlót, Csiszár Tamást, Lehoczky Jánost, Bitó Miklóst, Sáricz Istvánt, Lévai Ferencet, Szőke Lászlót, Kálmán Pált, Fróman Gábort, Borsi Jánost. Az úttörőszövetség jutalmát vette át: Sztojkó Károly, Ungi György, Germán Lajos, Dudás József, Sipos János, Nagy Szilárd, Bába János, Prágai Mihály, Szabó Ferenc, Maróti Lászlóné, Börcsök Antal. Lapunkban a szegedi és Szeged környéki falvakban élő kitüntetettek névsorát közöltük. * Ünnepséget tartottak a Vidia Kereskedelmi Vállalat szegedi központjában is. Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapott Pálházi Ernő, a szállítási osztály vezetője és Nagy Gyula, a személyzeti és oktatási osztály vezetője. A fegyveres erők napja alkalmából Szegeden, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságán Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára kitüntetéseket és elismeréseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vette át Majzik István, ezüst fokozatát kapta Vahl Rezső, bronz fokozatát Surányi Imre. Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapott 20 év után Balogh Lajosné Varga Mária, 10 év után: Csonka István, Nagy Ferenc, Ífjvári Márta, Talpai János. Jutalomban részesültek: Bürger Gézáné, Mézes Sándor, Tóth György, Sinkóné Rónyai Ágnes, Papp Elek, Ömajtényi Árpád. * Hosszú ideje végzett, eredményes munkája elismeréseként a belügyminiszter a Tűzbiztonsági Érem ezüst fokozatával tüntette ki Erdélyi Gábort, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa szegedi székházának gondnokát. A fegyveres erők napja alkalmából adományozott kitüntetést tegnap Dobóczky Károlyné szmt-titkár adta át az ünnepeltnek. * Oklevél és emlékplakett. A Szegedi Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézet kollektívájának egyes honvédelmi rendezvények sokéves, színvonalas lebonyolításáért a fegyveres erők napja alkalmából a kiskunhalasi határőrkerület parancsnoksága elismerő oklevelet és Határőr Emlékplakettet adományozott, amelyek átadására tegnap, kedden került sor. * Ipari szövetkezeti nagyáruház épül Kongresszusra készülnek Száméézésre készülnek az ipíri szövetkezetek: október. VéTZs 1 l-éri''Vártják' mese IX. kongresszusukat, amelyen az elmúlt öt évben végzett munkájuk tapasztalatait összegezik. A kongresszus előkészületeiről Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke tájékoztatta kedden az újságírókat a Budapest Kongresszusi Központban. Elmondotta, hogy a kisszövetkezetek tömeges létrejöttével az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szövetkezetek száma. A múlt év végén már csaknem 1500 igazi szövetkezet tevékenykedett az országban, hatszázzal több mint öt évvel korábban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt időszakban számottevően bővült az ipari szövetkezetek termelése. 1985-ben már 91 milliárd forint értékű munkát végeztek. Az ipari szövetkezetek feladatairól szólva az OKISZ elnöke kiemelte: a fő cél továbbra is a fogyasztók igényeinek teljesebb körű, magasabb szintű kielégítése. A szövetkezetek a VII. ötéves terv időszakában is évente 7-8 százalékkal kívánják bővíteni termelésüket. Az ipari szövetkezetek a nagyobb ütemű fejlesztés érdekében erősítik együttműködésüket a hazai és a külföldi kutató-fejlesztő intézetekkel, szervezetekkel, s a műszaki fejlődés meggyorsításához egy szövetkezeti bank létrehozását tervezik. Erről a j kongresszus ,foglal, állást, szart majd a szövetkezetek rendelkezésére álló több milliárd forintos pénzalapok képzésének és elosztásának új, a fejlődést az eddigieknél jobban szolgáló módszeréről is. Köveskuti Lajos beszámolt arról is, hogy az ipari szövetkezetek termékszerkezetük korszerűsítésére, forgalmuk bővítésére a közelmúltban száz szövetkezet betéti társulásaként 575 millió forintos alaptőkével megalapították kereskedőházukat. Elképzeléseik között szerepel egy új fővárosi ipari szövetkezeti nagyáruház nyitása is. Szállodafelújítás Megkezdődött a budapesti Duna Intercontinental Szálloda felújítása. A munkálatokról kedden sajtótájékoztatót tartottak a szálloda vezetői. Elmondották: 17 esztendővel ezelőtt 4 millió dolláros hitelből épült az ország első korszerű luxusszállodája. Finta József és Herrer Cézár építészek tervei alapján. Az elmúlt években — a növekvő idegenforgalmi követelményekhez alkalmazkodva — bővítették az Intercontinentalt, megépült a sportcentrum, medencével, szaunával, masszázzsal, tornateremmel, uszodabárral és napozóterasszal. A most megkezdődött építkezés nem jelent további bővítést, célja az elhasználódott, elavult helyiségek felújítása, illetve berendezések cseréje. Képviselők tanácskozása Kedden a Parlamentben Horn Péter elnökletével ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága. A testület Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár előterjesztése alapján a gazdaság és kultúra kapcsolatáról, a kulturális területen érvényben levő gazdasági szabályozók hatásának eddigi tapasztalatairól és a továbbfejlesztésükkel kapcsolatos feladatokról tanácskozott. A szabályozásban az egyik legfőbb tennivaló — rögzíti a képviselőknek előzetesen megküldött írásos beszámoló — a túlságosan központosított, s a racionális gazdálkodást akadályozó jogszabályok folyamatos korszerűsítése, a művészeti műhelyek, a kulturális intézmények és a testületek önállóságára, anyagi érdekeltségére jobban építő struktúra kialakítása. A vitában felszólalt Varga Imre (országos lista), Avar István (Budapest), Tóth János (Budapest), Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye), Kállai Ferenc (országos lista), Földy Ferenc (Borsod megye) és Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun megye). A bizottság a tapasztalatokat és a javaslatokat összegezi, és eljuttatja az Országgyűlés és a tárca iletékes vezetőihez. (MTI' Növekvő A jövő évben a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat előtt három kiemelt feladat áll: az integrációba vont növények hozamainak növelése, a termelés gazdaságosságának javítása és ezáltal mind nagyobb hozzájárulás a taggazdaságok vállalati eredményéhez. Mindez az IKR kedden Bábolnán megtartott közgyűlésén hangzott el, ahol a taggazdaságok képviselői a közös vállalat jövő évi tervét vitatták meg. E szerint a 256 termelő taggazdaság jövőre már csaknem 600 000 hektáron alkalmazza az IKR technológiáját. Valamennyi rendszernövény átlagtermését növelni kívánják. Bejelentették a közgyűlésen, hogy az IKR tovább csökkenti az agronómiai-műszaki szolgáltatások díját. Az intézkedés 55 millió forinttal javítja majd a taggazdaságok eredményét. A tanácskozáson felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Kiemelte, hogy az aszály ellenére semmilyen mezőgazdasági termékből nem lesz hiány, ellátási zavar. Az elkövetkező időszak fő feladatai között a mezőgazdasági termékek exportjának növelését, valamint az állatlétszám csökkenésének a megállítását jelölte meg. (MTI)