Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
77. évfolyam, 77. szám 1987. április 1., szerda 3A!!?«»91 lpq?*U9UJ0|!$ VILÁ«M*Riöt JeifsWiLa^cf^ELÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Hol szorít a cipő ? A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében is jól tudják, hogy nem elég csak gyártani a cipőt, el is kell adni. Márpedig az elmúlt időben a világpiac követelményei minőségben, határidőben és nem Utolsósorban árban igencsak megnövekedtek. Hosszú időn át szívesen adtunk hírt arról, hogy a „minősök” termékei jól állják a világpiaci versenyt. Éppen ezért volt meglepő az a hír, hogy az egyetlen amerikai partnercégnek a vállalat az elmúlt hónapokban felmondta a szerződést. — Kénytelenek voltunk ezt a lépést választani, mert elmaradtak a fizetéssel — indokolja a döntést Karsai László igazgató. — Csődbe ment a vásárló? — Igen. Mi az elmúlt évre szerződött mennyiséget határidőben szállítottuk, de a bank novembertől már nem fizetett. Vállalatunk szakemberei természetesen a helyszínen tájékozódtak, hogy követeléseinket érvényesíteni tudjuk. Szerencsére, ma már biztos, hogy nem veszíti el a gyár az eddig jól menő piacot. Két másik amerikai cég MINO is jelentkezett, szívesen forgalmazná a Mino portékáit. Hamarosan eldől, ki teszi a jobb ajánlatot, így törés nélkül lehet majd folytatni az üzletet. — Az biztos, hogy az amerikai piacon bent marad a vállalat. Az eddigi kapcsolat révén ugyanis jó pozícióink alakultak ki. A cipőgyártás és -kereskedelem szorosan igazodik a divathoz. Így még semmi sincs veszve. Ha egy-két héten belül sikerül tető alá hozni az új partnerrel az üzletet, a gyár kilencven nap múlva már elkezdheti gyártani a legújabb modelleket. Átmeneti gondok jelentkeztek a szovjet partnerrel való kapcsolatban is. Az elmúlt években a termékek iránti minőségi igény ezen a piacon is lényegesen megugrott. Amit azelőtt átvett a vásárló, ma már előfordul, hogy azt visszaküldi. Zömében fehér színű női cipőket szállít a vállalat erre a piacra, ez pedig fokozottan kényes a minőségi előírásokra. — Eddig hazai alapanyagokból készítettük ezeket a cipőket. Sajnos, a bőrök nem állják a versenyt. Ebből ennyit tudtunk kihozni. Ezért került sor arra, hogy a partner visszaadta a kiszállításra váró cipők egy részét. Az apróbb hibákat most rendbe hozzuk, így már várhatóan átveszi. — Nem lehetett volna egyből ilyen cipőt készíteni? — Ahhoz vagy jobb alapanyag kellene, vagy a hazaiból sokkal több hulladék árán tudnánk kihozni. Ez pedig már számunkra nem lenne gazdaságos. — Hogyan tudnak változtatni ezen? — Továbbra is fennmarad a kapcsolat, de a megrendelők garanciát kértek a minőségre. Előbb-utóbb át kell térnünk külföldi alapanyagokra, másként nem tudnánk garantálni a jó minőséget. Külön tervet dolgoztunk ki, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló eseteket. Többek között megszigorítjuk a gyártásközi ellenőrzést és a meót. Ha szorít a cipő, kénytelen odafigyelni, akinek a lába fáj. De miért kell megvárni, hogy szorítson? R.G. A FOT napirendjén a fogyasztók jobb érdekvédelme A piacfelÜpyeleti tevékenység tapasztalatait vitatja meg a Fogyasztók Országos Tanácsa kedden a HNF OT székházában tartott ülésén. A tanácskozásra készített írásos tájékoztató megállapítja: a tisztességtelen gazdasági magatartást korszerű törvény tiltja ugyan, ám gyakorlati alkalmazásának feltételeit sok szempontból még ezután kell megteremteni. A piacfelügyeleti szervek egyedi ügyek kapcsán igen kevés konkrét fellépést kezdeményeznek, s nehézkesen halad a fogyasztói érdekek védelmének érvényesítése. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: a piacfelügyelet egyrészt a termelés fenntartásával, a lakosság folyamatos ellátását veszélyeztető átmeneti gondok, hiányok felszámolásával vagy enyhítésével összefüggő, zavarelhárító feladatokat lát el; másrészt piacépítő, a versenyfeltételeket javító, elősegítő munkát végez, s ezzel hosszabb távon minél több területen a kínálati helyzet létrehozásához, a tényleges gazdasági verseny megteremtéséhez járul hozzá. Hozzátette ugyanakkor: a mindennapi gyakorlatban előforduló zavarok egy részét a piaci partnerek — a vevőknek, a felhasználóknak, a termelőknek — kell egymás között megszüntetniük. A vitában egyebek közt elhangzott: olyan szabályozásra van szükség, amely csak akkor teszi lehetővé a vállalatoknak jövedelmezőségük, nyereségük növelését, ha tisztességes gazdálkodói szellemben tevékenykednek. Bár sok területen adottak a feltételek — így például a bútorgyártásban az árakat is alakító gazdasági verseny még várat magára. A tisztességtelen áralkalmazás tettenérését megnehezíti, hogy az erőfölénnyel való visszaélés az esetek többségében bizonyíthatatlan. Az áruellátás bővítésénél mi még csak abban tapasztalható verseny, hogy ki tudja a kelendő termékeket különféle kapcsolatai révén megszerezni, hiszen például a vállalati, áruházi árucserével behozott importcikkek csak enyhítik a nehézségeket, de nem jelentenek megoldást a hiányok megszüntetésére. A piacfelügyeleti tevékenység korszerűsítésével kapcsolatban mások arra mutattak rá: a forgalmi folyamatokba történő beavatkozás hozhat csak eredményt, s kívánatos, hogy bővítsék a helyi tanácsok piacfelügyeleti hatáskörét. A piacfelügyeleti szervek és a helyi tanácsok közötti gyors, pontos információcsere közös érdek, ennek a szolgáltatási rendszernek a kialakításához mielőbb meg kell teremteni a jogszabályi feltételeket. Elhangzott az a javaslat, miszerint érdemes volna megfontolni; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezzék 20-30 millió forintos úgynevezett intervenciós alappal annak érdekében, hogy egyes termékek— például gyümölcsfélék — ne vesszenek kárba, illetve ezzel kapcsolatban a minisztérium gyors döntéseket hozhasson. A testület ülésén úgy határoztak, hogy a piacfelügyelet hatékonyságának növelésére vonatkozó közös teendőket a Fogyasztók Országos Tanácsa és az Országos Anyag- és Árhivatal írásba foglalja. (MTI) Elutazott hazánkból Kim Bök Szín Kedden elutazott hazánkból Kim Bök Szírt, a KNDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar—koreai gazdasági és tudományosműszaki konzultatív kormányközi bizottság koreai tagozatának elnöke, aki március 26. és 30. között részt vett a bizottság VII. ülésszakán. Magyar-kínai idegenforgalmi egyezmény Magyar—kínai kormányközi idegenforgalmi egyezményt írt alá kedden Budapesten Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes és Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Az egyezmény a magyar— kínai idegenforgalmi kapcsolatok fejlődését, a két ország közötti turistaforgalom növekedését hivatott elősegíteni. Ennek érdekében a két fél kölcsönösen fejleszti országa idegenforgalmi propagandáját. Mindkét fél törekszik a szervezett turizmus fejlesztésére, mind több magyar utazási iroda küld csoportokat Kínába. Tavaly 4100 kínai állampolgár járt hazánkban, s 1550 magyar állampolgár látogatott Kínába. A most aláírt egyezmény lehetőséget ad az idegenforgalommal kapcsolatos információ- és tapasztalatcserére, szakemberek kölcsönös tanulmányútjára. Ötven magyar kiállító készül Pannónia Vásár Szabadkán Hagyományos már, hogy a magyarországi iparvállalatok, szövetkezetek részt vesznek a szabadkai Pannónia Vásáron. A szomszédos Jugoszlávia és hazánk kapcsolata minden területen példás és gyümölcsöző. A testvérválxás<ok együttműködésében is évtizedes múltra tekint vissza Szeged és Szabadka sokoldalú együttmunkálkodása. Az ipari vásárokon és kiállításokon való megjelenés szinte természetes: a szegedi vásárt a páros, a szabadkait a páratlan években rendezik meg. A Szegedi Ipari Vásárra a szabadkai vásárigazgatóság szervezésében jönnek el a szomszédos ország kiállítói, s nem csupán Szabadkáról, a Vajdaságból, — természetesen onnan a többség — hanem egész Jugoszláviából, mint ahogyan a magyarok részvétele sem korlátozódik a szegedi és a Dél-alföldi területre, hiszen a szegedi vásárigazgatóság szervezésében megjelennek a Pannónia Vásáron a budapesti és más hazai területek cégei is. Az idei Pannónia Vásárra már régen megkezdődtek az előkészületek. Volt arról is szó, hogy Szabadkán új területet szerez a kiállítás rendezősége, de úgy alakultak a viszonyok, hogy az idén még maradnak a régi helyen, a városi sportcsarnokban. Arról érdeklődtünk a szegedi vasútigazgatóságon, hogy milyen lesz a mai gyar bemutatkozás. Elmondták, hogy nem akarnak eltérni a hagyományoktól: továbbra is a fogyasztási cikkeket termelők, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, valamint a textil-, műszeripar* jelenti a prímet. A két vásárnak, — a szegedinek és a szabadkainak — meghatározó szerepe van a magyar—jugoszláv gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban, a termelési kooperációban, de különösen a határmenti árucserében, s a hozzá kapcsolódó más lehetőségekben. A Pannónia Vásár nemzetközi jellegű is, legalább annyira, mint a szegedi, mivel ott néhány olasz, osztrák és francia cég is megjelenik, vagy képviselteti magát kereskedelmi vonalon. A magyarországi kiállítók közül is említést érdemelnek a szegedi és a Csongrád megyeiek: készül a kiállításra a neves szegedi élelmiszeripar, többek között a konzervgyár, a paprikafeldolgozó és a húsipar. A vásárhelyi cégek már ismert és hagyományos bemutatkozói a szabadkai vásárnak: a Metripond mérleggyár, a Hódgép jól ismert termékeivel, sőt kereskedelmi kapcsolataival is Jugoszláviában. Tovább sorolhatjuk: a Kontakta, a Vídia, az Universal Vegyipari Szövetkezet, a Minő Cipőgyár, a Fiért, vagy a szentesi vetőmagtermeltető és kutató is ott lesz a szabadkai seregszemlén. Természetesen a kereskedelmi, kutatóintézeti és idegenforgalmi cégek sem hiányoznak: a Skála-Coop, a Hungarocoop, a KAF, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a külkereskedelem azon vállalatai, amelyek érdekeltek a két ország export és import ügyleteiben, valamint a határmenti és áruházi cserekereskedelemben. A szervezők arról adtak tájékoztatást, hogy körülbelül ötven magyar bemutatkozó készül a szabadkai vásárra. A magyar kiállítók azt szeretnék, ha a vásáron tovább bővíthetnék exportjukat, termelési kapcsolataikat. A vásár szervezői — a szegediek — a kiállítók részére szerb-horvát nyelven adnak ki ötvenoldalas nagyalakú katalógust, gyártmányismertetőt. A szabadkai Pannónia Vásár június 20-tól 28-ig tartja nyitva kapuit a városi sportcsarnokban és a csarnok melletti szabad területen. Hálófölverés Tóri nóta felvétele Erős műanyag fonalból, üzemekben szövik a hálót, amit azonban még a vastag kötélhez kell rögzíteni, hogy célszerű munkaeszközként használhassák. Ezt a műveletet hálófölverésnek nevezik. A képen: Zelei Lajos és Szabó László, a Szegedi Állami Gazdaság dolgozói összeállítják a húzóhálót A szénbányászat első negyedéve Elismerésre méltó eredménnyel zárták az első negyedévet a hazai szénbányák. A tervezettnél 220 000 tonnával több, összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet termeltek januártól március végéig. Ez a mennyiség csaknem 300 000 tonnával több az előző év ugyanezen időszakában felszínre hozott szénnel. A túlteljesítés fikáit elemezve a szakemberek első helyre teszik azt, hogy Tatabánya kivételével valamennyi bányavállalat — az év eleji nehézségek ellenére is — ütemesen termelt. Külön kiemelik a dorogi és a mecseki bányászok helytállását, akik nagy erőfeszítéssel, de végül is sikerrel úrrá lettek múlt évi termelési nehézségeiken. A Mátraaljai Szénbányák lignittermelése a terveknek megfelelően alakult. A fenti eredmények értékét növeli, hogy a bányavállalatok mintegy 500 méteres előnyre tettek szert a vágathajtásban, azaz ilyen hosszúságban készítettek elő új munkahelyeket a szántóiátélésre Mindezen eredményeket a tavalyi első negyedévinél kettővel kevesebb szabadnapi termeléssel értek el a szénbányászok. J