Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

77. évfolyam, 77. szám 1987. április 1., szerda 3A!!?«»91 lpq?*U9UJ0|!$ VILÁ«M*Riöt JeifsWiLa^cf^ELÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Hol szorít a cipő ? A Minőségi Cipőgyár sze­gedi gyáregységében is jól tudják, hogy nem elég csak gyártani a cipőt, el is kell adni. Márpedig az elmúlt időben a világpiac követel­ményei minőségben, határ­időben és nem Utolsósorban árban igencsak megnöve­kedtek. Hosszú időn át szí­vesen adtunk hírt arról, hogy a „minősök” termékei jól állják a világpiaci ver­senyt. Éppen ezért volt meg­lepő az a hír, hogy az egyet­len amerikai partnercégnek a vállalat az elmúlt hóna­pokban felmondta a szerző­dést. — Kénytelenek voltunk ezt a lépést választani, mert elmaradtak a fizetéssel — indokolja a döntést Karsai László igazgató. — Csődbe ment a vásár­ló? — Igen. Mi az elmúlt év­re szerződött mennyiséget határidőben szállítottuk, de a bank novembertől már nem fizetett. Vállalatunk szakemberei természetesen a helyszínen tájékozódtak, hogy követeléseinket érvé­nyesíteni tudjuk. Szerencsére, ma már biz­tos, hogy nem veszíti el a gyár az eddig jól menő pia­cot. Két másik amerikai cég MINO is jelentkezett, szívesen for­galmazná a Mino portékáit. Hamarosan eldől, ki teszi a jobb ajánlatot, így törés nélkül lehet majd folytatni az üzletet. — Az biztos, hogy az amerikai piacon bent marad a vállalat. Az eddigi kapcso­lat révén ugyanis jó pozíció­ink alakultak ki. A cipőgyártás és -kereske­delem szorosan igazodik a divathoz. Így még semmi sincs veszve. Ha egy-két hé­ten belül sikerül tető alá hozni az új partnerrel az üzletet, a gyár kilencven nap múlva már elkezdheti gyártani a legújabb model­leket. Átmeneti gondok jelent­keztek a szovjet partnerrel való kapcsolatban is. Az el­múlt években a termékek iránti minőségi igény ezen a piacon is lényegesen meg­ugrott. Amit azelőtt átvett a vásárló, ma már előfordul, hogy azt visszaküldi. Zömé­ben fehér színű női cipőket szállít a vállalat erre a pi­acra, ez pedig fokozottan ké­nyes a minőségi előírásokra. — Eddig hazai alapanya­gokból készítettük ezeket a cipőket. Sajnos, a bőrök nem állják­ a versenyt. Ebből ennyit tudtunk kihozni. Ezért került sor arra, hogy a partner visszaadta a ki­szállításra váró cipők egy részét. Az apróbb hibákat most rendbe hozzuk, így már várhatóan átveszi. — Nem lehetett volna egyből ilyen cipőt készíte­ni? — Ahhoz vagy jobb alap­anyag kellene, vagy a ha­zaiból sokkal több hulladék árán tudnánk kihozni. Ez pedig már számunkra nem lenne gazdaságos. — Hogyan tudnak változ­tatni ezen? — Továbbra is fennmarad a kapcsolat, de a megrende­lők garanciát kértek a mi­nőségre. Előbb-utóbb át kell térnünk külföldi alapanya­gokra, másként nem tud­nánk garantálni a jó minő­séget. Külön tervet dolgoz­tunk ki, hogy a jövőben el­kerüljük a hasonló esete­ket. Többek között megszi­gorítjuk a gyártásközi el­lenőrzést és a meót. Ha szorít a cipő, kényte­len odafigyelni, akinek a lába fáj. De miért kell megvárni, hogy szorítson? R.G. A FOT napirendjén a­ fogyasztók jobb érdekvédelme A piacfelÜpyeleti tevé­kenység tapasztalatait vitat­ja meg a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa kedden a HNF OT székházában tartott ülé­sén. A tanácskozásra készített írásos tájékoztató megálla­pítja: a tisztességtelen gaz­dasági magatartást korsze­rű törvény tiltja ugyan, ám gyakorlati alkalmazásának feltételeit sok szempontból még ezután kell megterem­teni. A piacfelügyeleti szer­vek egyedi ügyek kapcsán igen kevés konkrét fellépést kezdeményeznek, s nehézke­sen halad a fogyasztói érde­kek védelmének érvényesíté­se. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Ár­­hivatal elnöke szóbeli kiegé­szítőjében hangsúlyozta: a piacfelügyelet egyrészt a termelés fenntartásával, a lakosság folyamatos ellátását veszélyeztető átmeneti gon­dok, hiányok felszámolásával vagy enyhítésével összefüg­gő, zavarelhárító feladatokat lát el; másrészt piacépítő, a versenyfeltételeket javító, elősegítő munkát végez, s ezzel hosszabb távon minél több területen a kínálati helyzet létrehozásához, a tényleges gazdasági verseny megteremtéséhez járul hoz­zá. Hozzátette ugyanakkor: a mindennapi gyakorlatban előforduló zavarok egy ré­szét a piaci partnerek — a vevőknek, a felhasználók­nak, a termelőknek — kell egymás között megszüntetni­ük. A vitában egyebek közt elhangzott: olyan szabályo­zásra van szükség, amely csak akkor teszi lehetővé a vállalatoknak jövedelmező­ségük, nyereségük növelését, ha tisztességes gazdálkodói szellemben tevékenykednek. Bár sok területen adottak a feltételek — így például a bútorgyártásban az ára­kat is alakító gazdasági verseny még várat magára. A tisztességtelen áralkalma­­zás tettenérését megnehezí­ti, hogy az erőfölénnyel való visszaélés az esetek többsé­gében bizonyíthatatlan. Az áruellátás bővítésénél mi még csak abban tapasztalha­tó verseny, hogy ki tudja a kelendő termékeket különfé­le kapcsolatai révén meg­szerezni, hiszen például a vállalati, áruházi árucserével behozott importcikkek csak enyhítik a nehézségeket, de nem jelentenek megoldást a hiányok megszüntetésére. A piacfelügyeleti tevékenység korszerűsítésével kapcsolat­­ban mások arra mutattak rá: a forgalmi folyamatokba történő beavatkozás hozhat csak eredményt, s kívánatos, hogy bővítsék a helyi taná­csok piacfelügyeleti hatáskö­­rét. A piacfelügyeleti szer­vek és a helyi tanácsok kö­zötti gyors, pontos informá­­ciócsere közös érdek, ennek a szolgáltatási rendszernek a kialakításához mielőbb meg kell teremteni a jogszabályi feltételeket. Elhangzott az a javaslat, miszerint érdemes volna megfontolni; a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezzék 20-30 millió forintos úgyne­vezett intervenciós alappal annak érdekében, hogy egyes termékek­­— például gyümölcsfélék — ne vessze­nek kárba, illetve ezzel kap­­csolatban a minisztérium gyors döntéseket hozhasson. A testület ülésén úgy ha­tároztak, hogy a piacfelügye­let hatékonyságának növelé­sére vonatkozó közös teen­dőket a Fogyasztók Országos Tanácsa és az Országos Anyag- és Árhivatal írásba foglalja. (MTI) Elutazott hazánkból Kim Bök Szín Kedden elutazott hazánk­ból Kim Bök Szírt, a KNDK Minisztertanácsának­ elnök­­helyettese, a magyar—koreai gazdasági és tudományos­­műszaki konzultatív kor­mányközi bizottság koreai tagozatának elnöke, aki március 26. és 30. között részt vett a bizottság VII. ülésszakán. Magyar-kínai idegenforgalmi egyezmény Magyar—kínai kormány­közi idegenforgalmi egyez­ményt írt alá kedden Buda­pesten Vincze Imre belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes és Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Az egyezmény a magyar— kínai idegenforgalmi kap­csolatok fejlődését, a két ország közötti turista­­forgalom növekedését hiva­tott elősegíteni. Ennek érde­kében a két fél kölcsönösen fejleszti országa idegenfor­galmi propagandáját. Mind­két fél törekszik a szervezett turizmus fejlesztésére, mind több magyar utazási iroda küld csoportokat Kínába. Tavaly 4100 kínai állampol­gár járt hazánkban, s 1550 magyar állampolgár látoga­tott Kínába. A most aláírt egyezmény lehetőséget ad az idegenforgalommal kapcso­latos információ- és tapasz­­talatcserére, szakemberek kölcsönös tanulmány­útjára. Ötven magyar kiállító készül Pannónia Vásár Szabadkán Hagyományos már, hogy a magyarországi iparvállala­tok, szövetkezetek részt vesznek a szabadkai Pannó­nia Vásáron. A szomszédos Jugoszlávia és hazánk kap­csolata minden területen példás és gyümölcsöző. A test­vér­vá­lx­ás<­o­k egy­ü­tt­m­ű­k­ö­­dé­sében is évtizedes múltra tekint vissza Sze­ged és Szabadka sokolda­lú együttmunkálkodása. Az ipari vásárokon és kiállítá­sokon való megjelenés szinte természetes: a szegedi vásárt a páros, a szabadkait a pá­ratlan években rendezik meg. A Szegedi Ipari Vásár­ra a szabadkai vásár­igazga­tós­ág szervezésében jönnek el a szomszédos ország kiál­lítói, s nem csupán Szabad­káról, a Vajdaságból, — ter­mészetesen onnan a többség — hanem egész Jugoszláviá­ból, mint ahogyan a magya­rok részvétele sem korláto­zódik a szegedi és a Dél-al­földi területre, hiszen a sze­gedi vásárigazgatóság szer­vezésében megjelennek a Pannónia Vásáron a buda­pesti é­s más hazai területek cégei is. Az idei Pannónia Vásárra már régen megkezdődtek az előkészületek. Volt arról is szó, hogy Szabadkán új te­rületet szerez a kiállítás rendezősége, de úgy alakul­tak a viszonyok, hogy az idén még maradnak a régi helyen, a városi sportcsar­nokban. Arról érdeklődtünk a szegedi vasú­tigazgat­ósá­gon, hogy milyen lesz a m­ai gyar bemutatkozás. Elmond­ták, hogy nem akarnak el­térni a hagyományoktól: to­vábbra is a­ fogyasztási cik­keket termelők, az élelmi­szeripar é­s a mezőgazdaság, valamint a textil-, műszer­­ipar* jelenti a prímet. A két vásárnak, — a sze­gedinek é­s a szabadkainak — meghatározó szerepe van a magyar—­jugoszláv gazda­sági és kereskedelmi kap­csolatokban, a termelési kooperációban, de különösen a határmenti árucserében, s a hozzá kapcsolódó más le­hetőségekben. A­­ Pannónia Vásár nem­zetközi jellegű is, legalább annyira, mint a szegedi, mi­vel ott néhány olasz, oszt­rák és francia cég is megje­lenik, vagy képviselteti ma­gát kereskedelmi vonalon. A magyarországi kiállítók kö­zül is említést érdemelnek a szegedi és a Csongrád­ me­gyeiek: készül a kiállításra a neves szegedi élelmiszer­­ipar, többek között a kon­zervgyár, a paprikafeldolgo­­zó és a húsipar. A vásárhelyi cégek már ismert és hagyo­mányos bemutatkozói a sza­badkai vásárnak: a Metri­­pond mérleggyár, a Hódgép jól ismert termékeivel, sőt ke­reskedelmi kapcsolataival is Jugoszláviában. Tovább so­rolhatjuk: a Kontakta, a Ví­­dia, az Universal Vegyipari Szövetkezet, a Minő Cipő­gyár, a Fiért, vagy a szente­si vetőmagtermeltető é­s ku­tató is ott lesz a szabadkai seregszemlén. Természetesen a kereske­delmi, kutatóintézeti és ide­genforgalmi cégek sem hiá­nyoznak: a Skála-Coop, a Hungarocoop, a KAF, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara és a külkereskedelem azon vállalatai, amelyek érdekel­tek a két ország export és import ügyleteiben, valamint a határm­enti és áruházi cse­rekereskedelemben. A szer­vezők arról adtak tájékozta­tást, hogy körülbelül ötven magyar bemutatkozó készül a szabadkai vásárra. A ma­gyar kiállítók azt szeretnék, ha a vásáron tovább bővít­­hetnék exportjukat, termelé­si kapcsolataikat. A vásár szervezői — a szegediek — a kiállítók részére szerb-hor­­vát nyelven adnak ki ötven­­oldalas nagyalakú kataló­gust, gyártmányismertetőt. A szabadkai Pannónia Vásár június 20-tól 28-ig tartja nyitva kapuit a városi sport­­csarnokban és a csarnok melletti szabad területen. Hálófölverés Tóri nóta felvétele Erős műanyag fonalból, üzemekben szövik a hálót, amit azonban még a vastag kötélhez kell rögzíteni, hogy célsze­rű munkaeszközként használhassák. Ezt a műveletet háló­fölverésnek nevezik. A képen: Zelei Lajos és Szabó Lász­ló, a Szegedi Állami Gazdaság dolgozói összeállítják a húzóhálót A szénbányászat első negyedéve Elismerésre méltó ered­ménnyel zárták az első ne­­gyedévet a hazai szénbányák. A tervezettnél 220 000 ton­nával több, összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet ter­meltek januártól március végéig. Ez a mennyiség­ csak­­nem 300 000 tonnával több az előző év ugyanezen idősza­kában felszínre hozott szén­nel. A túlteljesítés fikáit ele­mezve a szakemberek első helyre teszik azt, ho­gy Tata­bánya kivételével valamen­­­nyi bányavállalat — az év eleji nehézségek ellenére is — ütemesen termelt. Külön kiemelik a dorogi és a me­cseki bányászok helytállását, akik nagy erőfeszítéssel, de végül is sikerrel úrrá lettek múlt évi termelési nehézsé­geiken. A Mátraaljai Szén­bányák lignittermelése a terveknek megfelelően ala­kult. A fenti eredmények értékét növeli, hogy a bá­nyavállalatok mintegy 500 méteres előnyre tettek szert a vágathajtásban, azaz ilyen hosszúságban készítettek elő új munkahelyeket a szántói­­­átélésre Mindezen eredmé­nyeket a tavalyi első ne­gyedévinél kettővel kevesebb szabadnapi termeléssel ér­tek el a szénbányászok. J

Next