Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
77. évfolyam, 153. szám 11KSZ. július 1., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 180 forint Fölavatták a rádióstúdiót Magyar Rádió, Szeged — hangzott az egykori ügyvédi palota nagyszerűen megújított épületében, tegnap délelőtt, az ünnepélyes avatáson, s hangzik mától minden reggel, kinek-kinek az otthoni készülékén. Szegeden, Csongrád, Bars és Békés megyében. A Magyar Rádió hatodik vidéki stúdióját ünnepi külsőségek között avatták tegnap. Hárs István, a rádió elnöke köszöntötte a vendégeket, a három megye és Szeged pártbizottságainak és tanácsainak vezető képviselőit, a Magyar Televízió elnökét, a Dél-Alföld tömegkommunikációs fórumainak képviselőit, az új rádióstúdió épületének tervezőit, építőit, a posta képviselőit. A szegedi rádióstúdiót Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke adta át rendeltetésének. Avatóbeszédében azt mondta: „Társadalmunk, s benne a tömegkommunikáció is, a reformok idejét éli, új kibontakozás felé halad. A szocialista közgondolkodás erősítése, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése iránti társadalmi igény egyre több helyi döntést követel, és megköveteli a helyi információs igények mind teljesebb kielégítését. Sürgető szükségszerűség, hogy a véleménynyilvánítás, a társadalmi párbeszéd színhelye, a tömegkommunikációs fórumok minél közelebb kerüljenek az élethez, a történések színhelyeihez. A vidéki rádióadások a tömegtájékoztatás kiszélesítésének rendkívül fontos eszközei. Fontosságukat tovább növelheti az alkotók nyitottsága, felkészültsége, érzékenysége és társadalmi elkötelezettsége. A Magyar Rádiónak rendkívüli hitele van hallgatósága körében. A szegedi rádiósok tovább növelhetik ezt a bizalmat. Szűkebb hazájukra jellemző műsorokat készíteni, a helyi dolgokban ,s megtalálni az általános érvényűt, egységes szellemben dolgozni, társadalmi és politikai céljaink, szándékaink szellemében — ezt várják tőlük a hallgatók szűkebb pátriájukban.” Az államtitkár beszélt a helyi tömegkommunikációs fórumok együttműködésében rejlő új lehetőségekről, a kiteljesedő tájékoztatási rendszer hatékonyságának megnövekedéséről, majd az új rádió feladatairól a következőket mondta: „A szegedi stúdió nagy lehetősége, hogy felmutassa a dél-alföldi megyék jelentős kincseit, hogy hirdetője legyen az itteni tudományos, kulturális, művészeti, emberi vállalkozásoknak. Feladata, hogy gondosan kövesse a térség változásait, jelzéseket adjon, neveljen a társadalmi fegyelemre, a magasabb munkakultúrára, az igényesebb életvitelre, közös elhatározásaink gyorsabb és következetesebb végrehajtására. Legyen helyi motorja a kibontakozás gazdasági-társadalmi programjának. E stúdiónak szolgálnia kell azokat, akik román vagy szlovák szóval tájékozódnak ma is a legjobban szűkebb és tágabb világunkban: be kell mutatnia az ezen a vidéken élő nemzetiségiek életét, támogatnia kell anyanyelvi és kulturális identitásuk őrzését, fórumot kell biztosítania nemzetiségi közösségeinknek.” Mindezek megvalósításához jó munkát kívánt az államtitkár a most induló rádiós szerkesztőség minden dolgozójának. Ezután Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára mondott beszédet. A dél-alföldi régió tömegkommunikációs hálózata a rádióstúdióval teljessé vált — mondta. Az új szerkesztőség már a stúdió felavatása előtt elkezdte önálló életét: jó kapcsolatokat alakítottak ki a helyi politikai, társadalmi és állami szervekkel, a lapok szerkesztőségeivel, a művészeti műhelyekkel; előttük áll még a közönséggel, a hallgatókkal való kapcsolatteremtés. „Sokat várunk a rádió szegedi stúdiójától. Bízunk abban, hogy működése tovább erősíti a dél-alföldi régió megyéinek kapcsolatát, egymás jobb megismerését, a tapasztalatok kölcsönös cseréjét, az együttműködést... Bács, Békés és Csongrád megye kutatói, mérnökei, dolgozói részt kérnek és vállalnak a gazdasági és társadalmi megújulás tennivalóiból. A táj adottságai bőséges témát, híranyagot szolgáltatnak e törekvések bemutatásához, akár a tudományos kutatások, akár a gazdasági termelés területén ... A rádió jelenléte minden bizonnyal bővebb és érdemibb lehetőséget ad a vidék kulturális értékeinek közkinccsé tételéhez. Régi gond a társadalomtudomány, vagy az irodalom művelőinek szűkös kommunikációs lehetősége. Ezen is oldhat a rádió Mindenképpen léptékváltásra számítunk a gazdag zenei élet nyilvánosságának bővítésében” — mondta Szabó Sándor, végül pedig a stúdió épületét átalakítóknak gratulált. Nekik, a tervezőknek és az építőknek nyújtott át Kiváló Munkáért kitüntetést a rádió elnöke. A Csomiép dolgozói közül Kovács Ferenc, Molnár Mihály, Prágai János, Szűcs Ferenc és Vári Sándor, a Délterv dolgozói közül Bencsik Pál, Csépe László, Józsa Gusztáv, Nagy László, Sági József és Szanka Károly vehették át a kitüntetést. A rádió műszaki igazgatóságának munkatársai közül Berta József, Halmos Sándor, Kiss Gusztáv, Papp Lajos, Somlai Miklós és Szekér István elnöki jutalmat kapott. A frissen avatott stúdió munkatársai hivatásukról való vallomásokkal mutatkoztak be az ünnepség vendégeinek, akik meghallgathatták hangulatos összeállításukat is. Mit vár a rádióstúdiótól? — kérdezték a riporterek a Dél-Alföldön élő neves személyiségeket — és „az utca emberét”. A várakozások — sokfélék. Ma reggeltől figyelhetjük, melyiknek miként felel meg a szegedi rádió. Bányász Rezső mondott beszédet Mától: rendszeres adás Schmidt Andrea felvétele Az avatóünnepség vendégei (középen Bányász Rezső államtitkár) megtekintették a rádió korszerű műszaki berendezéseit Vevőankét, árubemutató Amikor az ember felbont egy üveg gyári befőttet, valószínűleg sosem számolgatja az ujjain, hogy ez termelte, ez feldolgozta, ez forgalmazta, ez eladta — és ez a sok picike mind megeszi. Amikor ellenben nem tud felbontani ilyesmit, mert nem kapott, vérmérséklet szerint mérges erre, arra, még a picikékre is, mert mind megették. És a folyamat valóban bonyolult. Egymás tevékenységének, lehetőségeinek naprakész ismeretét, a keresletkínálat pontos koordinációját, az igények felmérését követeli gyártóktól, forgalmazóktól. A Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat árubemutatóval egybekötött vevőankétot rendezett tegnap, kedden, ahol új termékeit állította ki a szegedi és a békéscsabai konzervgyár, a Medikémia, az Universal, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a Szalámigyár, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat, a szobi gyümölcsfeldolgozó, az Interkémia, a Délker-Tisza Gazdasági Társulás és természetesen a Tisza Füszért kínálatából is ízelítőt kaptunk. Megyénkben először mutatkozott be a kecskeméti székhelyű Gondola Fagylaltgyártó Gazdasági Társulás. A Tisza Füszért igazgatója elmondta: a vállalat üzletpolitikája ellátási felelősségre épül. Különösen fontos ez most, az idegenforgalmi szezonban, hiszen nemcsak az „állandó” 180 ezer igényeit, hanem ennek sokszorosát kell kielégíteni. A választék bővítése érdekében a szabadkai vásárról sem jöttek vissza üres kézzel: mintegy 1 millió 300 ezer dolláros üzletről írtak alá szerződést: szardíniáért, tejszínhabporért, kozmetikumokért formahibás sajtot szállítunk Jugoszláviába. A határ menti kereskedelem mellett igen nagy szerepük van az áruházi cserék útján beszerezhető cikkeknek is Természetesen nem elhanyagolható saját termékeink ismerete sem. Az árubemutatón a Liberótól a cipón át a dezodorokig számtalan terméket láttunk. Ami igen örvendetes, az a csomagolások esztétikai javulása. A kiskunhalasiak Koronás és Cristal pezsgőcsaládja, az Universal Metakozmetikumai, de szinte valamennyi cikk bárhol versenyképes külső megjelenését jólesően nyugtáztuk. Mindig önért a Tisza Füszért — szól a szlogen. Úgy tűnik, lassan valóban mi, vevők leszünk az „ön". Regős Éva Egymillió dolláros üzlet Szabadkáról Sajtótájékoztató Az egészségügy programja Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosításának részleteiről, valamint a társadalmi egészségmegőrző program konkrét feladatairól tájékoztatták az újságírókat kedden az Egészségügyi Minisztériumban. Medve László egészségügyi miniszter egyebek között elmondta, hogy szeptemberben megjelennek a módosításból következő miniszteri rendeletek. Addig még több szakmai konzultációra is sort kerítenek, például a művi meddővé tétellel kapcsolatos kérdésekről, a genetika új lehetőségeiről, illetve az ilyen beavatkozások veszélyeiről. Az egészségügyi törvény sokat vitatott, a hálapénzről szóló paragrafusával összefüggésben a tárca vezetője rámutatott: a módosítás egyértelmű szabályozást teremtett, ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi ellátást az orvos nem kötheti ellenszolgáltatáshoz. A gyógyítómunka társadalmi kontrolljáról szólva kifejtette: tervezik annak bevezetését, hogy a gyógyítóintézményeket elhagyó betegektől megkérdezik, mennyire voltak elégedettek az ellátással, hogyan ítélik meg az orvosok, az ápolók munkáját. Az egészségmegőrző program tervezetét valamennyi országi intézet rövidesen megkapja — emelte ki a miniszter —, s ez alapján minden intézmény meghatározza ebből adódó feladatait. Ezenkívül a megyei szakfelügyelő főorvosok és az egészségügyi szolgálatok vezetésével minden megye elkészíti a saját cselekvési tervét. Így az egészségügy hatékonyabban vehet részt az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósításában. Tervezik továbbá egy olyan központ létrehozását, amely az Egészségügyi Minisztériumon belül, és az országos intézetek között megszervezi az információáramlást, s felhívja a minisztérium vezetőinek figyelmét a program kibontakozását elősegítő sikeres helyi kezdeményezésekre. Az ellátás színvonaláról szólva a miniszter hangsúlyozta: tavaly az egészségügyi költségvetés reálértékét nem sikerült megőrizni. Némiképp javította a helyzetet, hogy az állami költségvetés külön támogatást adott az úgynevezett célprogramok megvalósítására. Ma is sürgető feladat a belső tartalékok feltárása, ugyanis a gyógyítóintézményekben napjainkban is együtt van jelen a hiány és a pazarlás. Több megyei kórházban hozzáfogtak az érsebészeti profil kialakításához. Mivel az érrendszeri megbetegedések nagyon gyakoriak, további erőfeszítésekre van szükség a szakemberképzésben, ugyanis — annak ellenére, hogy elegendő ágy és műtéti idő áll rendelkezésre — ma is sok a várakozó. A korábbi féléves várakozási idő két-három hónapra csökkent a szívműtéteknél, s a sürgős esetekben lehetőség van az azonnali beavatkozásra is. Gondot okoz viszont, hogy ma még kevés úgynevezett bypass (érelzáródást áthidaló) műtétet tudnak végezni. Sikeresen alkalmazzák a szemészetben a korszerű technika nyújtotta eljárásokat, így például minden regionális központban a lézeres kezelést. Megfelelő kihasználtsággal működnek a fővárosban a számítógépes tomográfok, tervezik, hogy a jövő év végéig a vidéki orvosegyetemeket is ellátják ilyen eszközökkel. A gyógyszerfogyasztás az első negyedévben nem nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A gyógyszerellátás egyébként tavaly kiegyensúlyozott volt, s várhatóan az idén is az lesz. A gyógyszernek nem minősülő, de gyógyhatású anyagok forgalmazását egyszerűbbé tette a törvénymódosítás, ugyanis a feltalálónak csak a szer hatásosságát, illetve ártalmatlanságát kell bizonyítania. Az adóreform a gyógyszerek termelői árát is érinti majd, ezért a szociálpolitikai, egészségpolitikai szempontok figyelembevételével napirendre tűzik a térítési díjak módosítását. A Célládámmal kapcsolatos kérdésre válaszolva a tájékoztatón elmondották, több olyan adat van az Egészségügyi Minisztérium birtokában, amely a szer hatástalanságát bizonyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Celladam toxikus és nincs daganatellenes hatása. Változatlanul érvényben van viszont az a miniszteri rendelet, amely a szer emberen történő kipróbálását megtiltja. A vegyszer nélküli zöldségtermesztéssel, a biokertészkedéssel kapcsolatban elhangzott: ma egyetlen korszerű nagyüzemi gazdaság sem tud eme berendezkedni. Zöldborsószezon A konzervgyárakban megkezdődött a zöldborsófeldolgozás szezonja. Ezekben a napokban tíz gyár fogadja a gazdaságban nyújtott műszakban betakarított termést, amelyből az idén a tavalyinál többet vesznek át. A konzervgyári feldolgozásra alkalmas zöldborsó fejlődése, érése két és fél-három hetet késett. A tartósításával foglalkozó gyárak a tervezett mennyiségek eddig csupán ötödét dolgozták fel, míg tavaly ilyenkor már a négyötödét átvették. A szezonban összesen 115 ezer tonna zsenge borsót tartósítanak, körülbelül tíz százalékkal többet, mint tavaly. A gyárak naponta 4800-5000 tonna borsót fogadnak A feldolgozásban eddig nem volt fennakadás, jól felkészültek az idényre. Sarlós István Varsóba utazott Sarlós István, az Országgyűlés elnöke kedden Varsóba utazott. A lengyel fővárosban , részt vesz a Varsói Szerződés Tagállamai parlamentjei vezetőinek tanácskozásán. Sarlós Istvánt a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke búcsúztatta, jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete (MTI)