Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
Szerda, 1987. július 1. Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első öt hónapjában a kiskereskedelem forgalma 229,4 milliárd forint volt, folyó áron 7,2 százalékkal összehasonlító áron számítva pedig 2,1 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. A forgalom főként a vegyesiparcikkekből bővült mind értékben, mind pedig mennyiségben. A kereskedelem a szükséges árut elsősorban hazai forrásokból szerezte be, az innen származó árumennyiség 11,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, az import viszont 4,5 százalékkal csökkent. Májusban a kiskereskedelemben 48,6 milliárd forint értékű áru kelt el, folyó áron 4,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt hónapokhoz képest szinte valamennyi áruféleség iránt visszafogottabb volt a kereslet. áfa. SZOT-pályázat díjkiosztása Kedden a SZOT székházában kiosztották a szakszervezetek országos ifjúsági tanácsa által az alapszervezeti ifjúsági tanácsok és tagozatok számára meghirdetett pályázat díjait. Az ünnepségen — amelyen részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára — Dávoti Istvánná, a SZOT országos ifjúsági tanácsának titkára értékelte az akciót. Galvániszap-birkózás 2. menet: Algyő, méregtanya „A tárolás részben a tetővel ellátott, de oldalfalak nélküli betonrészben, részben a talajon történik. A hulladékok körülbelül 40 százaléka hordóban, tartályban van, 60 százalékukat ömlesztve tárolják. Azonban a hordós tárolású hulladékoknak is csak igen kis része van vízhatlan módon zárt göngyölegben ... Tekintettel arra, hogy a kisszövetkezet olyan hulladékokat is átvesz, amelyek feldolgozására a műszaki feltételek még nem adottak, szükségesnek tartjuk felülvizsgálni azokat a szerződéseket, amelyek alapján a kisszövetkezet a hulladékokat átvette.” (Szakértői vélemény a környezetvédelmi intézet szegedi állomása.) A békésen kanyargó Tiszától néhány méterre áll meg az autónk, megérkeztünk. Vagy mégsem? Először azt hittem, tévedtünk. Nem egy vegyi üzembe, hanem roncstanyára hozott az autónk. Kollégám nyugtatott meg: ő már járt itt, biztosan ez az. No, akkor gyerünk beljebb! A hordókkal körülbástyázott épületet nem könnyű megközelíteni. Békésen ásítoznak a nyitott tárolók, mintha nem is méreggel, hanem vízzel lennének megtöltve. Csak aki tudja, mi van bennük, az óvakodik a közelükbe menni.De vajon hányan sejtik az erre járók közül. A kerítés csak dísz. Hordók tele és üresen, kívül és belül egyenes derékkal és a földre rogyva — festői rendetlenségben. Porta sehol. Mintha a korzón járna az ember, szabadon sétálgathat bárhol. Vajon a technológia, a gépek műszaki állapota, biztonsága milyen lehet egy ilyen helyen? Én húsz fillért nem adnék annak az életéért, aki mellé áll. De — szerencséjükre — én nem vagyok szakember. Olyannak tűnik az egész, mintha nem ejtőernyővel, hanem esernyővel vállalkozna valaki arra, hogy kiugorjon egy felhők fölött járó repülőgépből Igaz, a kisszövetkezet által kidolgozott technológiát sem el nem utasította, sem el nem fogadta hivatalosan senki. Bejelentették, tudomásul vették — egyszerűen csak van! Mint a mesében a mézeskalács házikó. Csakhogy itt nem piskótát sütnek. — A laborban vannak a többiek — szán meg végül egy arra csellengő munkás A kis sufniban sem nagyobb a rend, mint máshol Itt vegyi anyagot aligha, piszkot, port annál inkább kimutathatnának a lombikok. Végül mégis sikerül kísérőket szerezni, hogy megnézzük a néhány kilométerre levő „méregtanyát ” . Hordók százával a lyukas tető alatt, legalább annyi körben a földön. Legföljebb csak, a közeli tanyából ki-kiszaladgáló puli őrzi ezeket. Innen csak az nem viszi el a mérget, aki nagyon nem akarja. — Melyikben mi van? — Ki tudná azt ma már megmondani! Néhány hordó nem bírta a mostoha körülményeket. Felborulva csordogál belőlük a veszélyes lé. A földön itt is, ott is tócsa, mintha rozsda úszna rajta — tizenkét milliós „rozsda" — Egyikük sem szólt az elnöknek, hogy ez veszélyes? — De. Mérgesen helyre tett mindenkit. Azt hitte, hatalmi szóval a kémiai folyamatokat is meg lehet fordítani .. * — Mi már több mint 1 éve jeleztük. Baráth István sem szakmailag, sem emberileg nem alkalmas a vezetésre — mondja Kevevári József, a szegedi ipari szövetkezetek párttitkára. De a figyelmeztetést senki sem vette komolyan. Legkevésbé maga az érintett hogyan is vehette volna, hiszen mindvégig biztos szelek dagasztották elképzeléseinek vitorláit. Ki az, aki, egy sikeresen rajtoló, látszatra jól gazdálkodó vállalkozás vezetőjétől megkérdezi honnan az eredmény? Mi van mögötte? Legtöbbször az eredmény a lényeg. Az elmúlt években, amikor gomba mód szaporodtak a kisszövetkezetek, a kisvállalkozások — a legtöbb helyről akkor is biztatást kaptak, ha a termelés megindításához elengedhetetlenül szükséges induló vagyon sem volt meg. A forgóalappal, amiből a zökkenőmentes termelést finanszírozni lehetne, a megalakuláskor senki sem törődött. Egy idő után különben is lehet kölcsönökért kilincselni. Ha mégsem jön össze a terv, legegyszerűbb,megemelni a kalapot és odébb állni. A felvett forintokat pedig majd csak elkönyveli valaki a kiadás rovatba! A hivatalos, szimpátiát biztatásnak, garanciának érző elnökjelöltek pedig sokszor a tudatlanok, járatlanok bátorságával fejest is ugrottak abba a medencébe, amiből aztán hamar leengedték a vizet. Így kerülhetett sor arra, hogy a fémszelektesek százezer forintos forgóalappal 25 milliós forgalmat reméltek. Egy ideig ment is a verkli. — A kialakult helyzet arra is figyelmeztet bennünket, hogy a jövőben sokkal komolyabban kell venni a kisszövetkezetnél a vezetői alkalmasságot és a működéshez szükséges gazdasági garanciákat! — mondja a pártbizottság titkára. Maga az érintett, Baráth István sem gondolkodik most már másként: — Tudom, hogy alkalmatlan vagyok a kisszövetkezet vezetésére. De nem volt nálam jobb. De ez miért csak most derült ki? Ha továbbra is hozzuk az eddigi eredményeinket, a veszélyt rejtő hordókat meg senki sem veszi észre, vajon akkor is alkalmatlan lennék? Félek, aligha! Mindenesetre érdemes belegondolni, ha nem veszélyes hulladékok feldolgozásával, hanem cipő, vagy ruha gyártásával foglalkoztak volna, mikor derülne ki: nem mennek rendjén a dolgok? Lehet, hogy nemcsak az az álmodozó, aki ebbe belevágott, hanem azok is, akik hagyták? Rafai Gábor (Folytatjuk.) 3 Vegyes vállalatok - kérdőjelekkel Sokszor szóba kerül mostanában a vegyes vállalatok alapítása, a külföldi működő tőke bevonása a magyar gazdasági életbe. Esetenként eltúlozzák forrásbővítő szerepét, lehetőségét. A külföldi tőke több mint hetven termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalat, illetve pénzintézet tevékenységében vesz részt közvetlenül. A folyamat felgyorsult. Tavaly például több mint húsz vegyes vállalat alakult, mintegy 20 millió dolláros tőkével. Terveink, reményeink szerint 1990 végére a magyar gazdaságba fektetett külföldi tőke jobb esetben megközelíti a 200 millió dollárt. (Ez az összeg sem éri el az egyévi beruházás 10 százalékát.) Számarányuknál, tőkeerejüknél, tényleges forrásbővítő szerepüknél népgazdasági jelentőségük azért nagyobb. Hozzájárulnak az élenjáró technika hazai alkalmazásához, a korszerű vezetési, szervezési, piaci módszerek térhódításához. A külföldi vállalkozó miután saját tőkéjét kockáztatja, közvetlenül érdekelt az üzleti sikerben, a legjobb megoldások alkalmazásában. Felületesség Bizonyítja ezt a Fotex példája. Az amerikai partner nem csupán a négymillió forint értékű színes fotó minilabort vitte a vállalkozásba, hanem az új szemléletet is. Nem kellett a rendezőnek heteket várni a színes filmek előhívására, néhány óra alatt kiadták a kész képeket. A gyors előhívás olyan kihívásnak bizonyult, hogy az egész szakma kénytelen volt bevezetni az expressz- és szuperexpressz-szolgáltatást. Az ilyen és hasonló piacivállalkozási lehetőségnek se szeri se száma hazánkban. Adottak-e legalábbis a részbeni hasznosításhoz a feltételek? Van határozott állami készség a külföldi tőke fogadására. A jogszabályi feltételek ennek megfelelően ma már igen kedvezőek. Így például az új termelő vegyes vállalatok nyereségadója öt évig 30 helyett 20 százalék. A kiemelt területeken — az elektronikai, a csomagolástechnikai iparban, a szállodaépítkezéseken — pedig a külföldi vállalkozók öt esztendeig teljes adómentességet élveznek. Törvény garantálja, hogy nyereségét átválthatja és konvertibilis valutában kiviheti a külföldi partner. De ha befekteti, a kedvezményes adóból is jelentős visszatérítést kap. A vegyes vállalatok alapításának, eredményes működésének persze sokféle feltétele létezik, köztük vannak szűk keresztmetszetek is. A leglényegesebb fékezőerő talán az, hogy a hazai termelő cégek nem kellően érdekeltek és kezdeményezőek. Gyakran már a külföldi partner kiválasztásánál tapasztalható felületesség. „Szakembereink többnyire csak a nagy mamutcégeket ismerik és keresik, holott a kis- és közepes méretű vállalattal könnyebben találhatnának közös érdekeltséget” — így összegezte például a tokiói magyar külképviselet egyik illetékese tapasztalatait. Amikor konkrét tárgyalásokra kerül sor, kiderül, hogy a magyar vállalat célja, igénye határozott, de azt már nem gondolták végig, nem tudják még indokolni: miért előnyös az a külföldi partnernek? Az export például egyértelmű és kockázatmentes üzlet a szállítónak. A magyar javaslatok többnyire arra is irányulnak, hogy a külföldi partner vállalja a magyar fél helyett a kooperáció, vagy a magyarországi gyártás kockázatát. A javaslat akkor elfogadható, ha az üzlet a nagyobb kockázat mellett nagyobb előnyökkel kecsegtet. A tárgyalások során többnyire kiderül azonban, hogy a partnert kereső magyar fél nem felkészült, nem ismeri például a hazai adó- és vámfeltételeket. Nehézkes ügyintézés Jobb esetben felajánlja a szükséges csarnokot, munkaerőt, de gyakran még azt sem. Marad a zöldmezős beruházás — rossz infrastrukturális környezetben. Holott számolni szükséges azzal, hogy nemzetközi méretű verseny folyik a működő tőkéért, s ismerni illik a riválisok ajánlatait is. Miért jönne éppen Magyarországra, amikor máshová esetleg kiépített ipari parkok, fejlett infrastruktúra, felkészült szellemi tőke, némelykor kiérlelt, eredeti ötlet csábítja. Valószínűleg irányítási, szabályozási gondokra is utal a hazai vállalatok jelzett passzivitása. Miért a Skála, s nem az Orion, vagy a Videoton kezdeményezte például korszerű nyugati tévékészülék-összeszerelést hazánkban? A kényelemszeretet, a konzervativizmus, az újtól való idegenkedés szerepet játszhatott, de nem magyaráz meg mindent. A szemléletformálás mellett az érdekmotiváció erősítése szintén szükséges. A vegyes vállalatok alapításának másik jelentős szűk keresztmetszete a nehézkes ügyintézés, a bürokrácia. Az első, immár 13 éves Siemens a magyar vegyes vállalat, a Sicontact egyik , kudarccal végződött vállalkozása jól szemlélteti ezt. A Siemens megállapodott a Kontaktával, hogy az egyik alkatrész gyártását Magyarországra telepíti, saját szükségletét is magyar partner termeléséből elégíti ki. Belgiumban, Oscampban leállították a gyártást, leszerelték a gépeket, s kamionba rakták, Magyarországra szállították, majd a Kontaktéban felállították azokat. A gyártáshoz azonban némi importra volt szükség, de a Kontakta nem kapta meg időben a behozatali engedélyt. Három hónap elteltével megjelentek ismét a Siemens-kamionok, leszerelték és visszaállították a gépeket Oscampba. A partner fejével is „Nem engedhetjük meg, hogy a terméklistánkról akár átmenetileg is hiányozzon egy alkatrész” — érveltek a Siemens vezetői. De hozzátehetjük: azt sem engedheti meg a tulajdonos, hogy a berendezések akár csak hetekre is kihasználatlanul heverjenek. Pedig a Köjál, a tűzoltóság, a tanács, a cégbíróság a különböző formaságok intézése közben nem szokta elsietni a dolgokat. S ahogyan mondani szokták, a rossz hír szárnyakon jár. Egy-egy kudarc az eredményes intézkedések, az előnyös jogszabályok, a hatásos propagandamunka sorozatát közömbösíti, elerősíti a tartózkodást, a bizalmatlanságot. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a tőke oda vándorol, ahol a legmagasabb profit megszerzésére nyílik lehetőség. Az áramlás iránya nem mindig szándékaink szerint alakul. Valamikor eltúloztuk a viszonylag olcsó és szakképzett munkaerő szerepét a nemzetközi versenyben. A profitszerzés összetett lehetőségeire utal, hogy az USA a világ első számú tőkeexportőréből a világ legnagyobb tőkeimportőrévé vált. A magyar gazdaság a külföldi tőke vonzásában persze nem versenyezhet az USA-val. A hazai külgazdasági stratégiának, a vállalati kezdeményezéseknek a meglevő szerény lehetőségek maximális kiaknázására kell irányulnia. Nem megfeledkezve a leendő külföldi partner érdekeiről, és közvetlen külgazdasági környezetünkben a KGST- országok kezdeményezéseiről, vegyesvállalat-alapítási törekvéseiről. Kovács József Miért lépett vissza a Siemens ? Vegyszeres gyomirtás Országos bemutató Országos bemutatót tartottak kedden a Hőgyészi Állami Gazdaságban a kukorica vegyszeres gyomirtásának legújabb eredményeiből. A Tolna megyei tapasztalatcserén félezer üzemi, kutatóintézeti, egyetemi és kereskedelmi szakember vett részt, köztük hazai és külföldi vegyszergyártó vállalatok képviselői is. A KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat által végzett gyomirtási kísérletekkel segítséget akarnak nyújtani a tsz-eknek és állami gazdaságoknak ahhoz, hogy a legcélszerűbben megválasztott vegyszerezés révén a termelési költségeket csökkenteni tudják. Mától Adóhatóság új szervezetben Július elsejétől — vagyis a mai naptól — dolgozik Budapesten az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. (Általánosan használt rövidítése majd valószínűleg az APEH lesz.) Ennek a szervezetnek a Csongrád megyei igazgatósága Szegeden, a Londoni körút 13. szám alatt található. A Csongrád Megyei Adófelügyelőség a Kossuth Lajos sugárúti Délép-székház földszintjén és negyedik emeletétől felfelé rendezte be irodáit Itt jövedelem- és forgalmi adóval kapcsolatos ügyek intézésének a helye lesz Ide fordulhatnak elszámolásaikkal a kisiparosok, kiskereskedők, szellemi szabadfoglalkozásúak, szerződéses üzemeltetők. Az előbbi mondat után kívánkozik a szó: egyelőre. Ugyanis, ha a személyi jövedelemadó bevezetésre kerül, akkor minden kereső magyar állampolgár kapcsolatba kerül majd ezzel a szervezettel. — Nem túl korai a végleges döntés előtti megalakulás? — kérdeztem Csányi Lászlót, a Csongrád Megyei Adófelügyelőség vezetőjét — Egészen bizonyos, hogy nem. Már a mai naptól átvettük az eddig a tanácsokhoz tartozó adómegállapító feladatokat, és az illetékhivatal adómegállapító munkáját. Munkatársaink jó része is ezektől a szervezetektől „igazolt át” hozzánk. Persze folyamatosan készülünk majdani új feladatainkra is. Szeretnénk elérni az egységes adóztatást, ennek összehangolt irányítását és szabványos gyakorlatát a vállalati, a szövetkezeti és a magánszektorban egyaránt. Bízunk benne, hogy hamarosan regisztrálhatjuk : minden szempontból egységes a jogorvoslati rendszerünk is. Az ügyfélszolgálat mindkét helyszínen hétfőn és szerdán délután fél hétig, nyújtott műszakban tudja fogadni az ügyfeleket. B. I.