Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

77. évfolyam, 205. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1987. szeptember 1., kedd SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ära: 1­80 forint Taurus-tanúsítvány Diploma a 200 méteres tömlőnek A Taurus Gumiipari Vál­ minőségi tanúsítványra. Ez­­lalat nemrégiben olyan mi­­ntán kérték fel a MERT-et, nőségi tanúsítványt kapott speciális tömlőire, amellyel a nyugati gyártók közül is csak kevesen dicsekedhet­nek. A norvég eredetű nem­zetközi alapítvány, a Det­­orske Veritas által kiállí­tott okmányon az áll, hogy a Taurus szegedi gyárában ké­szülő speciális olajtömlőket ellenőrizték, s azok megfe­lelnek a norvég szabvány legmagasabb fokának. Olyan tanúsítvány birtokába jutot­tak a szegediek, amelynek a szocialista piacon gyakorla­tilag nincsen vetélytársa. Hogy mit jelent ez a válla­latnak? A termék eladásánál minden bizonnyal nem ke­veset. — Ezek a tömlők bizalmi cikkek — mondja Bodrogi Zsolt, a szegedi gyár igazga­tója. — Ha véletlenül hibás tömlőt építenének be a ten­geri mélyfúrásoknál, akkor felbecsülhetetlen kár kelet­kezhetne. Igaz, hogy egy-egy ilyen tömlő ára az egész be­ruházás költségéhez képest elenyésző, de valójában kulcselem. Ezért a külföldi vásárlók inkább a minőség­re, mint az árra helyezik a hangsúlyt. Hogyan sikerült megsze­rezni ezt a garanciát nyújtó diplomát? Nos, az elmúlt években a Taurus külkeres­kedői felfigyeltek arra, hogy egy-egy tárgyalás alkalmá­val a partnerek igencsak nagy hangsúlyt helyeztek a rendelje meg Norvégiában a szegedi tömlők vizsgálatát. Szerencséjük volt, 1 millió forintért vállalták el a ter­mék minősítését. A végered­mény pedig elfogulatlan nemzetközi minősítést je­lent, amit már bármelyik vevő garanciának tekint. Mit várnak ettől a tanúsít­ványtól Szegeden és az egész vállalatnál? Elsősorban nem az árak emelését szeretnék megalapozni vele, hanem az értékesítés növelését, bizton­ságát tartják szem előtt. A piacon a jövőben sokkal biz­tosabb lábon állhatnak, hi­szen egy ilyen bizonyítvány nemcsak az adott terméknek, de az egész vállalatnak jó hírnevet biztosít. Pedig eddig sem lehetett okuk panaszra a tauruso­­soknak­. A szegedi gyár — akárcsak az egész vállalat — sikeres félévet tudhat maga mögött. Az év első hat hó­napjában sikerült 4-5 száza­lékkal növelni a termelést, s így az árbevételt és a nyere­séget is. A szegediek 1 mil­liárd 200 millió forintos ár­bevétellel hagyták maguk mögött az első félévet. Ez a hátralevő hat hónapra is jó alapot biztosít. A piaci ke­reslet módosulása a gyártott termékeik szerkezetének né­mi eltolódását eredményez­te.­­Bár a tavalyinál több he­vedert sikerült gyártani és értékesíteni, az ezirányú pia­ci elképzelések még­sem jöt­tek be maradéktalanul. Más a helyzet a hidraulikus töm­lőknél — ebből a termékből többet is el tudnának adni, ha lenne nagyobb gyártóka­pacitásuk. Az olajipari töm­lők kereslete a tőkés világ­ban stagnál, míg a szovjet partnerek rendelései jelentő­sen „megugrottak” az első félévben. Szerencsésen segítette a tőkés exportot az, hogy a vállalatot az úgynevezett „szaldó” gazdálkodásba so­rolták. Meghatározott ex­portfeladatokhoz, meghatá­rozott devizakeret áll ren­delkezésükre, s így az egye­di elbírálásnál sokkal gyor­sabban és rugalmasabban ké­pesek készleteikkel gazdál­kodni. Javítanivaló természete­sen itt is akad. A hatékony­ság javulását tűzte ki célul az 1200 dolgozót foglalkozta­tó szegedi gyár, amikor 3-4 százalékos létszám raciona­lizálására hozott határozatot. A természetes fogyásra első­sorban az adminisztratív létszámnál számítanak. Jö­vőre az ideinél is nagyobb átszervezésre készülnek, hogy a költségeket csökkent­hessék. Elsősorban természe­tesen nem a gépsorok mel­lett állók számát szeretnék csökkenteni, hiszen jelenleg is 30-40 szak- és betanított munkást tudnának fogadni. A munkaerőgondokban — ha nem is azonnal — de minden bizonnyal jó segítség lesz, hogy tizenöt év után is­mét szakmának ismerték el a gumigyártást. Szeptember­től Szegeden is indul ilyen első osztály. Sikerült a termékfejlesz­tésben is jelentősen előre lépniük az elmúlt hónapok­ban. Felkészültek a 200 mé­ter hosszú olajtömlők gyár­tására. Komoly előrelépést jelent ez a technológia, hi­szen eddig csak 30 méteres tömlők készítésére vállal­kozhattak. Az új termék gyorsabban szerelhető, ki­sebb a hibalehetőség, és faj­lagosan olcsóbb is. Minden bizonnyal kelendő lesz a pia­con. A vállalati kollektíva maga fejlesztette ki a gyár­táshoz szükséges gépsort. Közeledve az év végéhez szinte óhatatlan, hogy már a jövő esztendőre is kacsint­gassunk egy kicsit. Fokozot­tan igaz az most, amikor gazdaságunk lépésváltás előtt áll. Hogyan képzelik itt a folytatást? — Az a stratégiánk, hogy megőrizzük az eddigi dina­mizmust. Ezt az export to­vábbi fokozásával és a bel­földi­­ termelés szintentartá­­sával szeretnénk biztosítani. Idehaza ugyanis nem várha­tó egyelőre a piaci igények gyors növekedése. Mindent összevetve, a várható válto­zások ellenére sem kerülünk jövőre rosszabb helyzetbe. R. G. A pontos méret elsőrangú követelmény Előkészületek Magyar-csehszlovák tárgyalások Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánk­ba érkezett Lubomir Strou­­gal, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányá­nak elnöke. A magas rangú vendéget és keretének tagjait Grósz Károly, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren. Jelen volt­ Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti, és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a ven­dégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomir Strougalnak, aki ezt köve­tően a repülőtérről szállá­sára, a kormány vendéghá­­zába indult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a déli órákban a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökét. A szívé­lyes, elvtársi légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági meg­újulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kap­csolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dina­mikus fejlesztésének lehe­tőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fon­tos kérdését, különös figyel­met fordítva az európai biz­tonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, valamint Ko­vács Béla és Ondrej Durej. Grósz Károly délután díszebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Par­lamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. A díszebéd után Lubomir Strougal interjút adott­ a Magyar Rádiónak. Grósz Károly és Lubomir Strougal délelőtt megtartott négyszemközti megbeszélését délután újabb szűkkörű eszmecsere követte a Parla­mentben. A két kormányfő személyes találkozója után plenáris tárgyalást tartottak a magyar vezetők és cseh­szlovák vendégeik. A Grósz Károly vezette tárgyalócso­port tagja volt Marjai Jó­zsef, Barity Miklós külügy­miniszter-helyettes, Beré­­nyi Lajos, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, Ambrus János külkereske­delmi miniszterhelyettes és Kovács Béla. Lubomir Strou­gal vezetésével Pavel Hr Ív­nák miniszterelnök-helyet­tes, Jaromir Johanes, a külügyminiszter első helyet­tese, Václav Urban, az Ál­lami Tervbizottság elnökhe­lyettese, Ján Stracár külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes és Ondrej Durej ült tár­gyalóasztalhoz. Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint a tárgyaló­­csoportok­ teljes ülésén Mar­jai József és Pavel l­rivnák, a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki tudomá­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Lubomir Strougalt Díszebéd — Megkezdődtek a tárgyalások A csehszlovák kormányfő elutazott hazánkból Magyar—török kapcsolatok Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter hazaérkezett az izmiri nemzetközi vásárról, amelyet a török kormány meghívására keresett fel. Találkozott Turgut Özál török miniszterelnökkel, és tárgyalásokat folytatott kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, valamint idegenforgalmi kapcso­lataink továbbfejlesztésének lehetőségeiről Kaya Erdem miniszterelnök-helyettessel, Cahit Arat ipari és kereske­delmi miniszterrel, valamint Izmir kormányzójával és a Török Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnöké­vel. Ma Életbe lép az új földtörvény A többéves előkészítő mun­ka után és a társadalmi vi­tákon elhangzottak figye­lembevételével — az Or­szággyűlés törvényalkotó munkája nyomán — szep­tember 1-jén életbe lép az új földtörvény. Bevezetése egyszerűbbé és egyértel­műbbé teszi a földre vonat­kozó szabályozást, ideértve az ingatlanok tulajdonszer­zését is. A törvény jelentőségéről Fenyő György, MÉM-főosz­­tályvezető Jászonyi Ferenc­nek, az MTI munkatársának elmondotta: a törvény to­vább erősíti a földtulajdon és a földhasználat egységét, továbbá bővíti a gazdálkodó szervezetek rendelkezési jo­gát a termőföld felett. Előse­gíti egyebek között a termő­föld védelmét és hatékony hasznosítását. A föld nemze­ti kincs — ezt hangsúlyozza a törvény szelleme, betűje — s a mezőgazdaság semmi mással nem pótolható leg­fontosabb termelőeszköze, ezért a termelésből való ki­vonása esetén térítést, úgy­nevezett földvédelmi járu­lékot kell majd fizetni. Ez is ösztönzi a területet felhasz­­nálókat arra, hogy minél ki­sebb és lehetőleg gyengébb minőségű földet vegyenek igénybe­­ más célra. A föld­védelmi járulék és a földdel nem a törvény előírásainak megfelelően gazdálkodókra kirótt bírság összege a Föld­védelmi Alapba kerül. Ebből támogatjuk például azokat a nagyüzemeket, akik ismét művelésbe akarnak vonni korábban más célra fölhasz­nált területeket. A törvény a földeket — a korábbitól eltérően — ren­deltetésszerűen csoportosít­ja. Ez jobban összhangban van a földvédelmi, földhasz­nálati és az ingatlanforgalmi szabályokkal. Továbbra is fönnmarad viszont a külte­rületi, a belterületi, illetve a zártkerti meghatározás. Az állami és a szövetkezeti föld­tulajdonra azonos szabályo­zás vonatkozik, így a két tu­lajdonforma között szu­be­dabbá válik a földcsere és a földtulajdon átruházása. Ez összefüggésben van az önál­ló vállalati gazdálkodás el­vével is, nevezetesen azzal, hogy a vállalati és a szövet­kezeti szektor közötti föld­átadást, -cserét az arra jo­gosult testületek határozzák­ meg, hatósági jóváhagyás nélkül. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével összhangban az állami föl­dek kezelőit az eddiginél na­gyobb lehetőségekkel ru­házza fel a törvény. A keze­lői jognak a tulajdoni joghoz való közelítése bővíti az ál­lami vállalatok döntési ha­táskörét. A termelési bizton­ság növelése érdekében — amint a jogszabály kimond­ja — a kezelői jog megvoná­sa esetén a föld kezelőjét méltányos kártalanítás ille­ti meg. Erre korábban nem volt lehetőség. A szövetke­zeti földtulajdon és föld­használat egységét a törvény azzal is teljesebbé teszi, hogy lehetővé válik a mező­­gazdasági téeszek számára a használatukban levő állami földek úgynevezett megvál­tása. Ez­ a lehetőség fennáll a tanácsi kezelésben levő ál­lami földek szövetkezeti tu­lajdonba adásánál is, térítés ellenében. A törvény ezentúl nem te­szi lehetővé telkek tartós használatba vételét. Akik eddig építési telket kaptak tartós használatba, és a tel­ket beépítették, a korábban kifizetett használatba vételi díj ellenében a telket tulaj­donba kapják, további ille­tékfizetési kötelezettség nél­kül. Fontos része a törvény­nek: az illetményföld hasz­nálatát továbbra is fönntart­ja azzal, hogy az ebben ré­szesíthetők körét a munka­helyi kollektívák határoz­hatják meg. Az illetmény­­föld nagyságának felső hatú­rét 6 ezer négyzetméterben szabályozza. A háztáji föl­dek tekintetében a törvény életbe lépése nem hoz vál­tozást. Ami a magánszemélyek ingatlan- és földtulajdon­szerzését illeti: változás lesz, hogy a földtulajdonszerzés családi alapon — hasonlóan a telkekhez és a lakásokhoz — történik. Családnak szá­mítanak a házastársak és a 14 év alatti gyermekeik. A szabályozás ezzel azt kíván­ta elérni, hogy bővülhessen az ingatlan- és földtulajdon­nal rendelkezők köre. Emel­lett a művelési ág kialakítá­sában a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél nagyobb önállóságot faló­nak, a hatósági beavatkozás lehetősége erősen szűkül. Ezzel azonban növekszik fe­lelősségük is — mondotta befejezésül a főosztályveze­tő.

Next