Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
77. évfolyam, 231. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1987. október 1., csütörtök SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _________________Ara: 180 forint Jelentős kutatási eredmények az SZBK-ban Tegnap, szerdán délután sajtótájékoztatót rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában. Alföldi Lajos főigazgató elmondta, hogy mivel az új kormányprogramban is hangsúlyt kap a színvonalas alapkutatás támogatásának igénye, az SZBK kötelessége, hogy bemutassa a legutóbbi kutatási eredményeket. A tájékoztatón hat, nemzetközi érdeklődésre számot tartó kutatási téma felelőse beszélt munkájáról, összegezte az eredményeket, és vázolta a lehetséges elképzeléseket. Menczel László a herbicid használásának engedélyezőrezisztens kultúrnövények előállítása szövettenyésztési és génsebészeti eljárásokkal elnevezésű kutatási témáról beszélt. A modern mezőgazdaságban használatos gyomirtó szerek nem szelektívek, vagyis a kultúrnövények is érzékenyek a gyomirtóra. Az utóbbi néhány évben kifejlesztett biotechnológiai eljárások alkalmasak arra, hogy az érzékeny kultúrnövényekbe beépítsék a kívánt gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet. Ilyen módon az új szerek alkalmazási körét ki lehet terjeszteni különböző kultúrfajokra. Az SZBK-ban mintegy öt éve foglalkoznak ezzel a témával. Modellkísérleti rendszerben kidolgoztak egy olyan szelekciós eljárást, amellyel a fotoszintézist gátló gyomirtó szerekkel szemben ellenálló növényeket lehet előállítani. Sikerült a világon elsőként szövettenyésztési módszerekkel több gyomirtóval szemben ellenálló mutáns növényeket létrehozni, majd ezt a munkát kiterjesztették búzára is. Több atrazin rezisztens búzamutánst állítottak elő, ezek szabadföldi vizsgálata most folyik. Patthy László a plazminogén aktivátort mutatta be. A fejlett ipari országokban a halálokok listáján az érelzáródást okozó tromboembóliás betegségek (például szívinfarktus) vezetnek. Egészséges szervezetben a véráramba kerülő vérrög, trombus feloldásáról, és így a véráram útjának szabadon tartásáról a plazminogén aktivátor rendszer gondoskodik. Az SZBK kutatócsoportjának munkája jelentősen hozzájárult e rendszer működésének megértéséhez, s annak tisztázásához, hogy miért képes a vérrög feloldására anélkül, hogy a vér más alkotóelemeit megtámadná. Sajnálatos, hogy a kutatási eredmények hazai gyakorlati alkalmazására nem kerülhetett időben sor. Ma már — a nagy forgalom reményében — több tucat nagy nyugati biotechnológiai vállalat, gyógyszertár terméklistáján szerepel a szöveti típusú plazminogén aktivátor gyógyászati célú felsőre várva. A tumor nekrózis faktor (TNF) egyike a sejtek szaporodását, illetve pusztulását szabályozó hormonoknak. A TNF-kutatás két fő iránya — tájékoztatott Duda Ernő —: a tumorellenes hatás vizsgálata és a toxikus sokk megakadályozása. Az SZBK- ban folyó kutatások során sikerült izolálni az emberi TNF génjét, átalakítani bakteriális rendszerben való kifejeztetés céljára, sikerült TNF termelő baktériumtörzset előállítani, és a rekombináns emberi TNF-et homogénre tisztítani, valamint a tumorsejt pusztító hatását igazolni. A kutatás célja egyrészt a TNF olyan formájának előállítása, amely még nagyobb tumor-specifitást mutat, toxicitása kisebb a természetes molekulánál, másrészt a magas TNF-szintek csökkentésére vagy hatástalanítására alkalmas módszert vagy vegyületeket kifejleszteni. Simoncsits András élvezetes előadásban vázolta, milyen kitartó munkával sikerült létrehozni a tudománytörténet által eddig leghosszabbnak elismert DNS-láncot. Az eljárás ott kezdődött, hogy a kettős szálú DNS-nek csupán egyik szálát szintetizálták meg kémiai módon, a másikat pedig enzimek segítségével kapták meg úgy, hogy mindkét szál egy baktérium belsejében azonnal tovább szaporodott. A hosszú folyamat végén az eredeti módszert továbbfejlesztve 24 darab egyenként átlagosan 75—80 bázis hosszúságú oligonukleotidból sikerült előállítani egy közel 1H00 bázispárnyi mesterséges gént. Ilyen módon egy nagyon értékes eljáráshoz jutottak, amely mind tudományos, mind gyakorlati és talán üzleti szempontból is kiaknázható lesz újabb hosszú gének ’vagy géndarabok 'előállítására. Bagyinka Csaba a biológiai hidrogén termelésének lehetőségeit vázolta. A hidrogenázok a hidrogéngáz képződését és elbontását katalizáló enzimek. Tanulmányozásuk napjainkban jutott el olyan szintre, hogy a biofizika, a génsebészet és a genetika módszereivel is vizsgálhatók. A hidrogenáz a lehető legegyszerűbb reakciót katalizálja, amelyet enzim egyáltalán katalizálhat: protonokat és elektronokat egyesít hidrogénné, illetve a fordított reakcióban protonokká és elektronokká bontja a hidrogént. Ezért a reakció vizsgálata az enzimek működésének jobb megismerését is elősegíti. Az SZBK-ban két mikroorganizmussal foglalkoznak részletesebben (hidrogenázok csak baktériumokban találhatók). Az egyik egy fotoszintetizáló baktérium, ennek hidrogenáza stabil, hosszú időn át tárolható, oxigénre viszonylag érzéketlen, könnyen előállítható enzim, ezt a hidrogenázok szerkezetének megismerését célzó kutatásokban használják fel. A másik mikroorganizmus a kutatóccoport által izolált baktériumtörzs, melyet a biogáztermelésben hasznosítanak, s erre az eljárásra a szegediek a Biotechnika Rt.-vel közösen szabadalmi oltalmat kértek. Farkas Tibor kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy a halfogyasztás hogyan hat a kardiovaszkuláris betegségekre. A tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a busaolaj az érfal általános állapotát jelentős mértékben javítja. A Szegedi Biológiai Központban hagyományosan világszínvonalú kutatások folynak. Az elmélyült és eredményes munka folytatásának legnagyobb akadálya a mind jobban jelentkező pénztelenség. A kutatóhely éves költségvetése mindössze 75 millió forint, a dolgozók ma abban bíznak, hogy ez az összeg legalább nem fog csökkenni. D. I. Nemzetközi tanácskozás Jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be a szocialista országok kulturális miniszterhelyetteseinek értekezlete szerdán Keszthelyen, a Festetics kastélyban. A kultúra anyagi-műszaki-technikai bázisának időszerű kérdéseivel foglalkozó kétnapos konferencián tíz ország képviseltette magát. Legfontosabb, hogy a résztvevő államok gazdaságirányítási rendszerében bekövetkezett kisebb-nagyobb módosítások már éreztetik pozitív hatásukat. Éppen ezért megállapodtak abban, hogy a kultúra anyagi-műszaki-technikai bázisának közös fejlesztését segítő nemzetközi munkacsoportok a továbbiakban az irányító szervek képviselői helyett főleg az érintett szakterületek jelentősebb vállalatainak szakembereiből álljanak, s közvetlenül alakítsák ki, szélesítsék együttműködésüket. Környezettechnológiai napok Szerdán az építők székházában megkezdődött a magyar—osztrák környezettechnológiai napok programsorozata. A tanácskozáson — amely folytatása a tavaly Bécsben megrendezett kelet—nyugati környezetvédelmi szimpóziumnak — több mint ezren vesznek részt. A magyar és az osztrák szakemberek mellett jelen vannak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió cégeinek, vállalatainak képviselői is. A háromnapos eszmecsere során a résztvevők a környezettechnológia különböző kérdéseivel, így egyebek között a légszennyezés mérséklésére kidolgozott új eljárásokkal, az energiatakarékos szennyvíztisztítással, a hulladékok újrahasznosításával foglalkoznak. Ülést tartott a elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán, Szabó István elnökletével Budapesten ülést tartott. A testület megvitatta a Tszker tevékenységét, tárgyalt a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok módosításával kapcsolatos kérdésekről és javaslatot tett az egészségmegőrzés hosszú távra szóló társadalmi programjából adódó feladatok megvalósítására. A tsz-ek összes áruforgalmát a Tszker 7-8 százalékos aránnyal részesedik. A forgalom több mint 90 százalékát a vállalat megyei központjai bonyolítják le. Növekszik a kereskedelmi szervezet exporttevékenységből származó bevétel: tavaly 2,9 milliárd forintot tett ki a kivitel értéke, s ez B50 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A konvertibilis exportforgalom értéke tavaly 1 millió dollár volt. A vállalat új szolgáltatásokkal is bővítette tevékenységi körét. Gépbérlettel foglalkoznak, és a folyékony műtrágya-felhasználás elterjedését szintén segítik. Az elnökség megállapította, hogy az eredmények mellett a kereskedelmi szervezet munkájában hiányosságok is mutatkoznak, így például akadozik az ipari kooperációk szervezése és a gyengén fejlett térségek fejlesztését szolgáló programokban való részvétel aránya sem megfelelő. A külkereskedelmi tevékenység sem fejlődött olyan mértékben, mint ahogyan arra számítani lehetett, különösen akkor, ha figyelembe veszik a tszek ilyen irányú igényeit. A zöldség-gyümölcs kereskedelemben sem kapcsolódtak be megfelelően, és az itt realizált forgalom értéke elmarad a várakozástól. Az elnökség az 1200 tsz közös vállalataként tevékenykedő Tszker munkájának további javítására javaslatot tett a szervezeti és működési rend átalakítására, tökéletesítésére. Kádár János és Németh Károly találkozott Franz Vranitzkyval Elutazott az osztrák szövetségi kancellár Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament nándorfehérvári termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű megbeszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden területére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésére, és megvizsgálták a jó viszony további elmélyítésének lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Üdvözölték a nemzetközi helyzetben, a leszerelés kérdésében tapasztalható kedvező fejleményeket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai, érdemlegesen hozzájárulnak a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, valamint Nagy János hazánk bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancellárral. (Folytatás a 2. oldalon.) Hiányzó üzlethelyiségek a belvárosban Valójában , mi a helyzet, hogyan változott Szeged helyiséggazdálkodása az lüdíben megjelent rendelet, szabályozó paragrafusai óta? Tájékoztatást Tímár Lászlótól, a tanács lakásosztályának vezetőjétől kértünk. — A helyiséggazdálkodásra vonatkozó rendelkezések pénzügyi, pontosabban üzleti alapokra helyezték ezt a kérdést, ami azért is tart közérdeklődésre számot, mert a kereskedelem, a szolgáltatások színvonalának növelésében mindenki érdekelt. Ezenkívül köztudott, a vállalkozások növekedésével az üres helyiségek iránti igény Régi nóta, Szeged belvárosában nincs elegendő olyan üres helyiség, ahol üzletet lehetne kialakítani. A legtöbb vállalkozó, szolgáltató, intézmény, vállalat és magánszemély ugyanis a Kiskörúton belül szeretne bérleményt szerezni. nőtt. Pályázaton dől el négyzetméterek sorsa, és aki a legnagyobb összeget kínálja, azé a bolt. — Miből lehet válogatni? — Az új lakótelepeken, peremkerületekben sok az üres üzletnek való helyiség. Ott lehet válogatni. A belvárosban más a helyzet. A Széchenyi tér környékén, az Oskola utcában nincs mit bérbeadni, pedig nagy összegeket kínálnak. — Ismertetné az árviszonyokat? — Az Oskola utcában egy kis trafikot 1 millió 138 ezer forintért vettek bérbe, pedig a helyiség kikiáltási ára csak 618 ezer forint volt. Ugyanott a 700 ezer forintos alapbérleti díjat licitálással másfél millió forintra tornázták fel. Makkosház városrészben pedig ott állnak az üres pavilonok, a nyolcból csak hármat vettek ki Érdekes módon a Bartók Béla téren csak alapáron kelt el három pavilon, úgy látszik ez a vidék a vállalkozók szemével nézve már kiesik a bűvös belvárosból. — Miért csak a Kiskörúton belül van értéke a helynek? — Aki pénzét valamibe befekteti, minél előbb hasznot szeretne látni. A forgalom pedig a belvárosban a legnagyobb. — A helyiséggazdálkodás milyen hasznot hoz a városnak? — Több lett ebből a tanács bevétele, ám meg kell mondani, a magasabb bérlemény tarifák nem eredményezték azt, hogy a vállalatok, intézmények raktárakat szabadítsanak fel, és kínálják üzletek kialakítására. Csak egy dohányraktár ürült meg. Egyébként a cégek is átadhatják helyiségeiket magánszemélyeknek jó pénzért, de ehhez a tranzakcióhoz a tanácsnak hozzá kell járulnia. Általában nem szívesen mondanak le a már birtokolt négyzetméterekről. — Mi a helyzet az irodákkal? — Nagyon sok szolgáltató cég Budapestről Szegedre települne, kirendeltséget nyitna. Például az Interpress, Konzumex, a kereskedelmi kamara. Kikötésük, csak forgalmas helyre költöznek le, ilyet pedig nem tudunk kínálni. Ha a tanácsnak lenne pénze, akkor biztosan megérné, hogy irodaházat építsünk. Sajnos, a jelenlegi gazdasági helyzetben a város erre nem vállalkozhat. — A pályázati rendszernek melyek az előnyei? — Nyilvánosság előtt történik a licitálás, a hatóságot nem vádolhatják „bundával”. Célunk, hogy a jövőben a nyilvános versenytárgyalásokat kiszélesítjük, a pályázatokat az újságban meghirdetjük. * — Miképp tudnak eleget tenni a kereskedelempolitikai elvárásoknak? — A társhatóságokkal megbeszéljük, hogy a megürült helyiségeket milyen célra bocsátjuk árverésre. A legtöbb boltot a butikosok, a trafikosok keresik. — A jelenlegi belvárosi helyzet ígér-e javulást? — Új építkezésekre nem számíthatunk, talán csak akkor javul a helyzet, ha a vállalatok, intézmények bérbe adnak üzlethelyiségeikből egy-egy részt, így a kereskedelem jobb „albérleti" viszonyt alakít ki H. M.