Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

77. évfolyam, 283. szám 1987. december 1., kedd 4 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1­80 forint I Lakás-, telek-, kötvény­forgalom j válaszol az OTP igazgatójaj Lehet, hogy tévedek, de én úgy gondolom, saját ügyeinkben mindig mi va­gyunk a legkompetenseb­­bek. Ha ezt így elfogadjuk, akkor azt is el kell fogad­nunk: az OTP ügyeiben leginkább az OTP illetékes. Mindezt csak azért vélem szükségesnek elmondani, mert újabban igen sok rém-, ál- és antihír kering a la­kosság köreiben a különféle takarékpénztári szolgáltatá­sok ügyében. Hogy e hírek hojnnét származnak, tudni nem lehet. Csak annyi bi­zonyos: nem Perjési László OTP-igazgató terjeszti eze­ket. Én ugyanis a napokban fölkerestem őt, a kérdései­­­­mre választ is kaptam. Is­métlem: a fönti tétel értel­mében e kérdésekre illeté­kesebb válaszolót módfölött nehéz lenne előtalálni. — Azt mondják: az OTP újabban nem veszi vissza az általa épített lakásokat. Ez igaz, vagy nem? — Az OTP ma is, és hol­nap is visszavásárolja a „használt" lakásokat, még­hozzá olyan vételárban, mely a jelenlegi új lakások árait megközelíti. A lakás­­tulajdonosok az 1985. de­cember végéig fölvett hite­lükre — ha visszafizetik — negyvenszázalékos kedvez­ményt kapnak. A százezer­ből tehát csak hatvanöt kell visszafizetni. Ismert, hogy ha az OTP- től veszünk lakást, alaphi­tel, szociálpolitikai kedvez­mény segíti elő a vásárlást. Más kérdés, hogy sokan szabad forgalomban bonyo­lítják ezeket az ügyleteket, s itt az árak lényegesn magasabbak. Inkább vállal­ják a bankhitelt, mely je­lentős terheket ró az igény­be vevőre, s elesnek a szo­ciálpolitikai kedvezménytől. — Azt hallottam: a jövő évtől nagyon megnöveked­nek a lakásárak. Ha ez igaz, nem csoda, hogy az emberek még az idén la­káshoz akarnak jutni. — A kormány árintézke­dései ismertek. Ha minden építőanyagot egybeveszünk (beton, tégla, cserép stb.), s árukat összeadjuk, akkor kiderül, hogy a jövő évtől épülő új lakások ára ma­ximum 20-30 százaléknyit emelkedik. Föl­téve, ha az építtető saját maga meg nem emeli igényeit. S per­sze az adókedvezményekről sem kell megfeledkeznünk. A takarékpénztár — a fi­zetőképes vásárlói kereslet alapján — továbbra is fog­lalkozik lakásépítéssel; Új­szegeden például folytatni kívánja a ma már kedvelt­­té vált angol típusú családi jellegű házépítést is. — Úgy tudom, a telke­kért mostanában nagyon magas árakat kérnek. — A telekárak azért kúsztak magasra, mert mindenki a magánforgalom­ban akar telekhez jutni. Újabban az OTP is vásárol telkeket, lehet tehát jelent­kezni annak, aki nálunk akarja értékesíteni telkét. — Olyan hírek is vannak, melyek szerint az OTP egy­általán nem ad hitelt. • Pénzintézetünk csak személyi hitelek tekinteté­ben mérsékli az egyébként jelentős igények kielégíté­sét. A személyi hitel ugyan­is indokolatlan vásárlóerő­kiáramlást eredményez, s erre árufedezet nincs. Az áruhitel-korlátozások ismertek, az okokat magya­rázni nem kell. De lakás­építésre, -vásárlásra, -fel­­újításra, fűtéskorszerűsí­tésre, mezőgazdasági ter­melésre, vállalkozásokra semmiféle hitelkorlátozás nincs, ügyfeleinket készség­gel kiszolgáljuk. Egészen természetes viszont, hogy elvárjuk: ha valaki ben­nünket választott bankjá­nak, betétjét is nálunk he­lyezze el. A pénzelhelyezési módozatoknak elég széles skáláját kínáljuk. — Apropó, betét... Érde­mes manapság egyáltalán taka­rékoskodni? — Nemcsak munkakö­römnél fogva vagyok taka­­rékospárti. Úgy hiszem, minden józanul gondolkodó ember a megtakarításra kell, hogy törekedjék. S megtakarított pénzét jól te­szi, ha olyan dolgokba fek­teti, melyek jövedelmezőb­bek számára, ismert, hogy az OTP-kötvény 12 százalé­kos kamatos kamatozású, köztudott továbbá, hogy a napi kiadások biztos fede­zeteként szolgál az átutalá­si betét. Nem sorolom to­vább; ha valaki meggondo­latlanul költi el pénzét, sa­ját magának okoz kárt. — A betétkönyvek után, tudjuk, adózni kell. — Nem a betétek, hanem azok kamatai után. Csak­hogy ezeket az összegeket jövőre a pénzintézetek fi­zetik, s csak ezután a betét­­tulajdonosok — de maga­sabb kamatból. Senkinek sem célja, hogy az emberek bizalma megrendüljön a betétek iránt. Nem beszélve arról, hogy a betétek irán­ti bizalom fontos nemzet­­gazdasági érdekeket is szol­gál. Bizonyos, hogy többen vették ki pénzüket az OTP- ből, mert megijedtek a va­gyonnyilatkozattól, melyet majd január elsejétől tehet­nek az állampolgárok. Az ilyen gondolkodás ugyan­csak indokolatlan volt, mert a betétet is elfogadják a vagyonnyilatkozatban. A betétek titkossága fennma­rad, csak akkor válik nyílt­tá, ha az adóhivatalnak be­jelenti a tulajdonos, mert hivatkozik ami, hogy hon­nan van pénze egy na­gyobb összegű vásárláshoz. — Az imént szóba ke­rült az OTP­ kötvény, s szóba hozhatjuk az átutalá­­sibetét-kampányt is. — Mindeddig közel száz­millió kötvényt adtunk el, s változatlanul nagy irántuk az érdeklődés. Ha valaki hét év alatt nem veszi igénybe a kamatait, jöve­delme az addiginak több mint kétszeresére növek­szik. S ez a kötvény most még adó- és illetékmentes. — Tehát most megéri befektetni? — Igen. Ami az átutalási betétet illeti, ennek hasz­nossága közismert. Úgy tű­nik, a november 30-áig tar­tott kampányban mintegy négyezerrel gyarapszik a betéttulajdonosok száma. •Ezzel párhuzamosan növek­szik a bérátutalásban részt vevőké is. A kampányt az ismert tombolajáték zárja, melynek sorsolása december 13-án lesz a Szegedi Nem­zeti Színházban. Még egy­szer hangsúlyozom, hogy a pénzügyi kormányzatnak is és az egyénnek is azonos az érdeke, hogy minél több megtakarítás jöjjön létre, ezért is ad 3 százalékos prémiumot a kamatokon fe­lül a kormány, mert a la­kossági pénzek jelentős he­lyet foglalnak el a népgaz­daság vérkeringésében. Farkas Csaba Községek a város körül Tudósítás az MSZMP Szeged Városi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága tegnap délután tartotta soros ülését a Komócsin Zoltán téri szék­házban, Fraknóy Gábor titkár elnökletével. A téma, amelyet a tanácskozás napirend­jére tűztek, igen széles körű érdeklődésre tart számot. Jelentés a városkörnyéki köz­ségek népességmegtartó képességének hely­zetéről, az infrastrukturális ellátás fejlesz­téséről. A napirend előadója Székely Sán­dor első titkár volt. Ugyancsak az első tit­kár számolt be a pártbizottságnak a meg­előző testületi ülés óta végzett munkáról. Az ülésen részt vettek meghívottként a városkörnyéki községek pártszervezeteinek titkárai is. A jelentéseket és a feladatmeghatározá­sokat a pártbizottság egyhangúlag elfo­gadta. A pártbizottság személyi ügyek tárgya­lása során, saját kérésére — elismerve és megköszönve munkáját —, fölmentette bi­zottsági tagságából Kántor Gézát, akit vá­rosi rendőrkapitányi beosztásából az Orszá­gos Rendőr-főkapitányságon magasabb be­osztásba neveztek ki. A szegedi rendőrka­pitányság új vezetőjét, Szőke Pétert koop­tálta a pártbizottság tagjai sorába. STÚDIÓ SZÜLETŐBEN. November ele- érkeznek a stúdióba új műszaki berendezé­sen adták át az építők a Bajcsy-Zsilinszky utcai, átalakított helyiségeket a­ szegedi vá­rosi televízió számára. Persze, az épület birtokba vételével még nem fejeződött be a berendezkedés. Ezekben a hetekben is sok. A második kamera megérkezése után a városi televízió stábja a város több pontján és eseményén tud majd jelen len­ni. Somogyi Károlyné felvételén, a mű­szaki vezérlő meg kiegészítésre váró be­rendezései Kübekházától Sándorfalváig Nem régi kategória: vá­roskörnyéki község... A já­rások megszűnésével szüle­tett ez a „­státus". Körülbe­lül az a jelentése: önálló közigazgatási egység, de po­litikailag, gazdaságilag és területfejlesztés szempontjá­ból a centrumban fekvő vá­roshoz tartozik, vagyis él­vezheti a közelség előnyeit, élhet a közvetlen együttmű­ködés lehetőségével. A po­litikai együttműködés és ki­sugárzás meglehetősen szo­ros és aktív. Ennek megfe­lelően, a jelentés első he­lyen a párt-, az állami szer­vezetek és a tömegszerve­­zetek tevékenységét elemez­te, megállapítva, hogy ezek legtöbb városkörnyéki köz­ségben a lakosság közcélú mozgósítására, az önerős fejlesztés készségének ki­bontakoztatására, az egy­máshoz tartozásra és a te­lepülések összefogására össz­pontosítanak. Különösen ak­tívak és kezdeményezők a pártszervezetek, csupán Do­­maszéket és Kübekházát il­lette bírálat. Jellemző a városkörnyéki községekre, hogy megújult, megfiatalodott vezetőségek állnak az élükön, s a veze­tés minősége javult. Kü­­bekházán, Domaszéken és Deszken ezek a közéleti ka­matok a városi pártbizottság ítélete szerint még nem kö­vetkeztek be. A pártszerve­zetek azonban általában nagy figyelmet fordítanak a településfejlesztésben köz­reműködő intézmények és gazdálkodó szervezetek munkájának összehangolá­sára, különösen Zsombon, Bordányban, Szatymazon, de Deszken is. Eredményes a bejáró dolgozók és a foglal­­­koztató üzemek, intézmé­nyek kapcsolata is, s szinte példás Zsombó és Bordány esetében. A „térségi" össze­fogás sem ritka már, s en­nek olyan tételei méltók említésre­, mint például a gázellátás, a településtiszta­ság, vagy az építési hatósá­gi eljárás. A városkörnyéki községi tanácsok munkájukban első helyen tisztelik a népesség­­megtartó képesség erősítését. A városkörnyéki bizottság jó szervezeti keretet biztosít a tárgyalásokhoz és az együtt­működéshez; hatékonyan já­rul hozzá a községi szolgál­tatások fejlesztéséhez, a te­­lekkialakításhoz, városiak környező községekben törté­nő építkezéseihez. Egymás között is hasonló célú ter­mékeny kapcsolatot terem­tett Zsombó és Bordány. A kis településeken a la­kosság száma általában csökken. Az országos ten­dencia Szeged körzetében is érvényes ám mérsékeltebb. Bordányban, Dúcon, Újszent­­ivánon és Zsombón a fogyás meg is állt. Sándorfalván bizonyos növekedés tapasz­talható. Ennek egyrészt az is oka, hogy a tanyai lakos­ság­ ezekbe a községekbe áramlik. Igaz viszont, hogy leginkább az idősebb nem­zedékek hűsége erős. Helyben szűkösek a fog­lalkoztatási adottságok. A Szeged környéki községek­ben mintegy 30 ezer ember él, s közülük 13 ezer az ak­tív kereső. Otthon ennek csak mintegy fele talál megélhetést, főleg a mező­gazdaságban — a többiek Szegeden dolgoznak. A pap­rikafeldolgozó vállalat, a textilművek, a ruhagyár, a Taurus, a kábelgyár és a Hungarocemp a legnagyobb kenyéradójuk. Legtöbben Tiszaszigetről járnak el dol­gozni (a keresők 73 százalé­ka), de nincs helyi központú gazdasági egysége Kübekhá­­zának, Újszentivánnak, Doc­­nak sem. A helyi munkale­hetőség-teremtésben Szaty­­maz, Zsombó és Bordány a legaktívabb. Csökkenti az elvándorlást az infrastrukturális ellátott­ság javítása, de még segít is a letelepedésben. Éppen ezért a városkörnyéki köz­ségek komoly erőfeszítéseket tesznek az elmaradás le­küzdéséért. Jellemző a körzetre, hogy mindenütt jó a vízellátás, és kifogástalan a víz minősége. Az új telkek vízellátása csak Domaszéken gond, elsősor­ban a­ magas költség mi­att. A csatornázás ügye nem egyöntetű. Előnyösebb a helyzet a Tiszán­túlon, de felgyorsult a folyamat Bor­­dányban, Zsombón és Do­maszéken.­ Ezzel együtt is ez okoz legtöbb gondot Sze­méttelepet már mindenütt kialakítottak, több helyen a konténeres szállítást is meg­oldották. Igen alacsony vi­szont a szilárd burkolattal ellátott utak aránya (10-20 százalék), de ebben is meg­ugrott Deszk, Zsombó és Röszke. Elfogadható a köz­lekedés, az átmenő forga­lommal rendelkező közsé­gekben pedig jónak is mi­nősíthető. Iskolaszezonban és csúcsidőben jellemző a zsúfoltság, de a munkás­szállítás mindenütt megol­dott. Minden városkörnyéki községet bekapcsoltak a telefon-távhívó rendszerbe, Dócon és Domaszéken még szalárd vonalak is vannak — ezzel együtt a telefon­­ellátásban még sok a tenni­való. Az áram csak néhány tanyán hiányzik, Szatymaz, Rösz­ke és Zsombó környé­kén. Legnagyobb a fejlődés a gázszolgáltatásban, s ez a program jelenleg is lendü­letben van. Néhány község (Kübekháza, Domaszék, Dóc, Röszke) csak a következő ötéves tervben számíthat vezetékes gázra. Üzemanyag­­ellátási nehézséggel a Tisza mindklét oldalán küszköd­nek. Lényegesen korszerűsö­dött a városkörnyéki közsé­gek lakásállománya. Az újonnan vagy az elmúlt egy­másfél évtizedben épült ott­honok korszerűek. A telek­­kínálat ió, Kübekházán, Ti­­szaszigeten, Deszken és Do­maszéken a keresletet is meghaladja. Városi szintű ellátást vár­nak, remélnek ezek a közsé­gek a kereskedelemben, az egészségügyben, a szociális és kulturális ellátásban. A kereskedelmi ellátás ott a legjobb, ahol helyi áfész működik (Sándorfalva, Szatymaz), de javult a Dél- Tisza Menti Áfész ellátási területén is. Domaszék hiányos ellátásáért a móra­­halmi áfészt érte bírálat. Fodrász, cipész, ács, laka­tos, férfiszabó után sóhajt számos község. Kedvezmé­nyeket kínainak letelepedő iparosoknak Újszentivánon­, Zsombón, Domaszéken. Az egészségügyi és szociális alapellátás kiegyensúlyo­zott, két község kivételével már a fogszakorvosi ellátás is megoldott (Dóc, Tixzaszi­(Folytatás a 2. oldalon)

Next