Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

78. évfolyam, 78. szám 1988. április 1., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Megszavazták - megépítették 1985 októberében még csak vágy volt, mára való­ság. Akkor így írtunk róla: „ Móravá­rosban a 44—49. számú tanácstagi választó­­körzeteket felölelő 6-os szá­mú lakóterületen négy fó­rumon kérték már az ott élők véleményét. Közös ja­vaslatuk szerint a városrész csatornahálózatának fejlesz­tése volna az a reális cél, amire a móravárosiak szí­vesen adják forintjaikat... A településfejlesztési hoz­zájárulás megszavazása ese­tén meglesz az esélyük, hogy összegyűlt forintjaikat, ha szükséges, a városi ta­nács is megtoldja, lerövidít­ve ezzel a célok megvalósu­lásához vezető utat." S jön ... Másfél évvel ezelőtt kezdték a munkát. Azóta megmozgattak 36,5 ezer­­ köbméter földet, be­építettek 1,7 ezer köbméter kavicsot, 10,7 ezer köbmé­ter homokot, 1,25 ezer köb­méter betont. Felhasználtak 5 ezer 300 folyóméter mű­anyag csövet, közel 1600 Csatorna Móravárosban folyóméter betoncsövet. S mire mindeme hozzávaló el­fogyott, elkészült a móravá­­rosi csatornamű-társulat beruházásának első üteme. A Déltervnél készült el­képzelést kivitelezőként a Keviép szegedi építésveze­tősége, lebonyolítóként a vízművek és fürdők valósí­totta meg. Egy híján 360 család ott­honának, s 42 hivatalnak, üzemnek, szervezetnek a szennyvízelvezetése tehát már megoldódott. A városi tanács — a tervezéskor — 28,2 millió forintot ígért, a vízügyi alapból 15­­ milliós támogatás volt valószínű, a lakossági befizetéseket 14,4 millióra, a „jogi személye­két" 1,68 millióra kalkulál­ták. S most, hogy a vég­számlát készítik, s egyezte­tik a szerződéses beruházási költséggel, kiderült: mint­egy 800 ezer forint megta­karítással, és a hazai építő­iparban­­ oly megszökött hiánypótlások nélkül fejez­ték be a Hajnal és a Lajta utcai, valamint 11 mellék­csatorna kivitelezését. A beruházás folytatására sem kellett sokat várni: a második ütem Szél utcai munkálatai március elsején megkezdődtek. Megépül még 3 ezer 300 folyóméter csatorna, összesen 37,5 mil­lió forintért. A befejezési határidő: 1988. december 31. * Ma, pénteken délben egy órakor a móravárosi csa­tornaépítésben közreműkö­dők és érdekeltek a társu­lat székhelyén, a Kátay ut­ca 21. szám alatt találkoz­nak. Házi ünnepségnek mondhatnánk az effajta rendezvényt, ha hivatalosan nem az volna a neve: a társulat intézőbizottságának ülése... P.K. Nizzai vásári mérleg Néhány nappal ezelőtt zá­rult a francia Riviéra egyik legnagyobb és legszebb vá­rosában, Nizzában a fo­gyasztási cikkek tavaszi vá­sára. Ezen a Szegedi Ipari Vásár szervezésében tizen­négy magyarországi vállalat is bemutatkozott. Ez a tény a két testvérváros mintegy két évtizedes kapcsolatát új területtel gazdagította: ezen­túl a gazdaságban is foko­zott figyelemmel keresik a lehetséges kapcsolódási pon­tokat a francia és a magyar partnerek. Szép standot alakítottak ki a hatalmas nizzai bemu­tatócsarnok galériáján a ma­gyar kiállításépítő szakem­berek. A 100 négyzetméteres kiállításon a piros, a zöld és a kék volt az uralkodó szín. Ízléses volt a magya­ros díszítés és a bemutatott termékek elrendezése is. A házigazdák kitüntetett figyelmét élvezték a szege­di kiállítók. Bemutatójukkal több újságcikk foglalkozott a helyi és az országos la­pokban, négy rádióriportban kérdezősködtek tőlük termé­keikről, és két televíziós mű­sorban szerepelt a magyar kiállítás. Alig egy órával a megnyitó után a standot felkereste M. Jacques Mé­­decin, Nizza főpolgármestere is. A dicséretből kijutott az árusított magyar termékek­nek a nagyközönség részé­ről is. Fogytak a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát különböző szalámiféle­ségei, bőven vásároltak a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat különböző erősségű paprikáiból és ételízesítőiből. Ízlettek a szegedi borok, a Vörösborokat a legjobb jel­zőkkel illették a szakértő franciák, sikere volt a Sze­gedi Konzervgyár bogrács­­gulyásának, halászlevének, birkapörköltjének és ubor­­kamix újdonságának. A kós­tolásra kitett falatkák sem maradtak sokáig a tálcán. A szakmai napon mint­egy 40 vendége volt a ma­gyar bemutatónak. A fran­cia kamara szervezésében üzletemberek tájékozódtak a vásárlási lehetőségekről. A Vidia Kereskedelmi Válla­lat egy szerződést is aláírt kinti partnerével. Komoly tárgyalásokat folytatott az Universal Vegyipari Szövet­kezet. Felmerült, hogy ter­mékeik egy részéhez a jö­vőben francia illatanyagot használnak majd. Van re­mény kozmetikumaik fran­kért való eladására is. Nagy István, a Szegedi Ipari Vásár igazgatója: — Egyértelműen sikeres volt az első nizzai bemutat­kozásunk. Ezen a vásáron ilyen nagyságú bemutatóval megjelenni, és ekkora fi­gyelmet kelteni, azt hiszem, nem elhanyagolható ered­mény. Szereztünk bőven ta­pasztalatokat. Tudjuk, most már mit lehetne, sőt feltét­lenül kell is jobban csinál­ni. A rendelkezésre álló be­mutatóteret figyelmesebben kell elosztani a kint megje­lenő vállalatok között. El­engedhetetlen egy informá­ciós stand rész berendezése. Jobban szerkesztett video­­programot viszünk ki legkö­zelebb. Szólni fog magyaros háttérzene is. Nyugodtan kí­nálhatjuk majd standunkon a tokaji bort, vagy propa­gálhatjuk a nálunk meglévő vadászati lehetőségeket. Kintlétünk alatt megállapod­tunk francia vendéglátóink­kal abban, hogy jelenlétünk a jövőben rendszeressé vá­lik. Ezekből a jó lehetősé­gekből bűn lenne nem ki­sajtolni gazdasági eredményt is. Mostanra már befejező­dött a vásárbontás is Niz­zában, de a város főterén egy hatalmas vitrinben még egy évig a nyaralóvendégek is szemlélhetik a magyar termékek színe-javát. A fran­cia partnerek pedig már megkezdték a felkészülést az idei nyári szegedi vásári be­mutatójukra. B. I. Sikeres volt a szegediek bemutatkozása •\ Április 4. tiszteletére Ünnepség, koszorúzás Szegeden Hazánk felszabadulásának 43. évforduló­ja alkalmából az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága ünnepi megemlékezést rendez ma, pénte­ken délután 4 órakor, a városi tanács dísz­termében. Beszédet mond Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Április 4-éhez kapcsolódva holnap, szom­baton délelőtt koszorúzási ünnepség lesz a Belvárosi temetőben levő román hősi em­lékműnél, ahol elhelyezik a megemlékezés virágait a Román Kommunista Párt Sze­geden tartózkodó Temes megyei delegáció­jának tagjai mellett az állami, párt- és társadalmi szervek képviselői mellett a fegyveres erők és testületek, a szovjet ka­tonai alakulatok tagjai is. Az ünnep nap­ján, április 4-én, hétfőn reggel 8 órakor a Dugonics temetőben levő szovjet hősi em­lékműnél lesz koszorúzás, majd ezt kö­vetően, 9 órakor, a Széchenyi téren levő szovjet hősi emlékműveknél emlékeznek a hazánk felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonákra. A városi megemlékezé­sek mellett ma Szeged üzemeiben, intézmé­nyeiben szintén ünnepségek keretében em­lékeznek a 43 évvel ezelőtti eseményekre, és sor kerül kitüntetések, elismerések át­adására is. kötelezettség Április 1-jétől, mint isme­retes, a termékek jelentős körére megszűnik az árbeje­lentési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozásokról kért tájékoz­tatást Szikszay Béla állam­titkártól, az Országos Árhi­vatal elnökétől Szőke László, az MTI munkatársa. — A múlt év augusztus 15-től mostanáig volt ér­vényben az árváltozások ha­tósági teljes körű bejelenté­si kötelezettsége. Ez semmi­képpen nem jelentett ársto­pot — mondotta az államtit­kár —, de a rendelet a ta­pasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visszafogta a ter­melők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termékeknél enge­délyezett áremelést, így a színesfémekből készült la­kásszerelvényeknél, izzólám­páknál, mert a gyártók alap­anyagköltségei számottevő­en emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben ér­vényesíteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbe­jelentési kötelezettség elren­delésének hatására sok más — minden valószínűség sze­rint egyébként indokolt — árnövekedést későbbre üte­meztek a vállalatok. Így a közvéleményben többé-ke­­vésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinasze­rű áremelkedés kezdődik.­­ Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélye­sebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a háztartásvegyipari alapanya­goknál fennmarad. Ez a be­jelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az árhivatal az elmúlt hetek­ben 50 vállalattal — zömé­ben fogyasztási cikkeket ter­melőkkel — folytatott kon­zultációkat, s e megbeszé­léssorozat eredményeként megállapodásra jutottak az év során követendő árpoliti­kára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt áremelke­déseket is részletekben, lép­csőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azokat az áremelési törekvéseket, amelyek kizá­rólag a nyereségpozíciók ja­vítását szolgálták volna, vagy annak alapján növel­ték volna a termékek fo­gyasztói árát, hogy beszállí­tó partnereik már előre anyagáremelést helyeztek ki­látásba. Jelentős áremelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy legalábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint. Mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés ott, ahol eddig mesterségesen vissza­tartották azt. A tapasztala­tok szerint azonban nem ér­ződik olyan túlfűtött árnöve­lési akarat, amely az idei tervben előirányzott 15 szá­zalékos árszínvonal-növeke­dés túllépésével fenyegetne — hangsúlyozta az államtit­kár. Mint ismeretes, a kor­mány a közelmúltban irány­elveket adott ki, önmérsék­letre szólítva fel a vállala­tokat az áremelések terüle­tén. Tapasztalható, hogy ezeket az intelmeket figye­lembe veszik, sok helyütt visszaléptek a tervezett ár­emeléstől. A legtöbben csak olyan áremeléseket hajtanak majd végre, amelyek elen­gedhetetlenek, hiszen a ter­melés során a beszállítók már növelték áraikat. Erő­södött a vállalatoknál az áralku szelleme, a termelők egyre inkább egyezkednek jelentősebb vevőikkel, főleg azokkal, akik nagy tömeg­ben, ütemezetten vásárol­nak. Szikszay Béla ezután arról szólt, hogy az év első ne­gyedében az árnövekedés mértéke 18 százalékos volt a múlt év első negyedévéhez képest, amikor csak alig emelték az árakat. A mosta­ni árindexbe már beletartoz­nak a múlt év áprilisában, és júniusában végrehajtott tetemes emelések hatásai is. Külön kitért arra, hogy a nemzetközi piacon immár hónapok óta jelentős alap­­anyagár-növekedés tapasz­talható, nőtt a gyapjú, a bőr, a színesfém, a feketefém-ko­­hászati cikkek, s különösen a műanyag alapanyagok ára. A hazai termelők versenyké­pességének megőrzése érde­kében ezeket a tendenciákat figyelembe kell venni. Még akkor is, ha az áremelést nem is alkalmazzuk azonos mértékben, illetve ütemben. Fontos ugyanakkor, hogy amikor árcsökkenés követ­kezik be a világpiacon, az itthon is éreztesse hatását. Például tavaly a réz ára nőtt, ez rövidesen tükröző­dött a hazai termékeknél is, most viszont megfordult a helyzet, tehát néhány hónap múlva itthon is mérséklik az ilyen cikkek árát így va­lósulhat meg a kétirányos árpolitika — fejezte be nyi­latkozatát az Országos Árhi­vatal elnöke. Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata SALAMANDER-MÁRKABOLT. a világ­­ban. Az üzletben kiváló minőségű női di­­szerte ismert, NSZK-beli Salamander cég­­őket, táskákat, és bőr ruházati terméke­­termékeit árusító bolt nyílt a Váci utcá­­két árusítanak. Kezd az új minisztérium A kormányzati munka korszerűsítésének keretében létrejött egységes Kereske­delmi Minisztérium április 1-jén kezdi meg működé­sét. Juhár Zoltán volt bel­kereskedelmi és Veress Pé­ter volt külkereskedelmi miniszter miniszteri biztosi megbízatása március 31-én lejárt. A volt miniszterek munkáját a minisztériumi szakmai és társadalmi ve­zetők csütörtökön bensősé­ges hangulatú ünnepségen — Németh Miklós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterel­nök-helyettes, kereskedel­mi miniszter­­ jelenlétében — köszönték meg.

Next