Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 130. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1988. június 1., szerda SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _________________Ára: 180 forint Újabb csúcstárgyalás a Kremlben Egyezmények, szerződések aláírása — Séta a Vörös téren Látogatás a Lomonoszov Egyetemen — Díszvacsora az amerikai nagykövetségen A szovjet—amerikai gazdasági együttműködés fejlesztését sürgette Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára újságírók kérdéseire válaszolva kedden Moszkvában, azt követően, hogy a Kreml vöröstermében több dokumentumot írtak alá a két ország képviselői. Mihail Gorbacsov elmondta: az amerikai elnökkel kedd délelőtt beható eszmecserét folytattak a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok állásáról. A szovjet pártfőtitkár kifejtette: már régen bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági téren független egymástól. Ennek ellenére a két országnak a szovjet és az amerikai nép, valamint az egész világ érdekeinek megfelelően együtt kell működnie. A fejlett gazdasági kapcsolatok, következésképpen a nagyobb mérvű gazdasági függőség mintegy előrevetíti a politikai kapcsolatok alakulását is — hangsúlyozta Gorbacsov. Az elnökkel folytatott keddi megbeszélését nagyon tartalmasnak minősítette a főtitkár, hozzáfűzve: Reagan egyetértett azzal, hogy a gazdasági együttműködést javítani kell. (Az Egyesült Államok a Szovjetunió tőkés kereskedelmi partnerei között a 7 helyen áll. A két ország árucsere-forgalma tavaly nem érte el az egymilliárd dollárt.) Gorbacsov végezetül elmondta, hogy szovjet állampolgárok leveleit adta át Reagannek. Ezek az írások remélhetőleg érdekesek lesznek az elnök számára — jelentette ki. A kedd délelőtti találkozó után Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan sétát tett a Kreml területén és a Vörös téren. A kimerítő tárgyalást követő kikapcsolódást az amerikai elnök indítványozta, a szovjet főtitkár pedig készségesen vállalta az alkalmi idegenvezető szerepét. A séta a Kreml csodálatos templomainál kezdődött, majd a Kreml nagyórája alatti kapun a két államférfi kisétált a Vörös térre, amelyet ebből az alkalomból nem zártak le. Így az elnöknek lehetősége nyílt arra, hogy közelebbről is ismeretséget kössön a moszkvaiakkal, akik melegen üdvözölték őt. Az amerikai államfő és a Vörös téren tartózkodó emberek között kötetlen beszélgetés alakult ki, amelynek fő témája a béke megőrzésének fontossága volt. Reagan annyira belefeledkezett a moszkvaiakkal folytatott eszmecserébe, hogy a szovjet—amerikai kétoldalú (Folytatás a 2. oldalon.) Hogyan lehet a devizaforintot megtakarítani ? Országos vizsgálat részeként a szegedi népi ellenőrök azt tanulmányozták, hogy három ipari szövetkezetben miképp lehet a nem rubelelszámolású importot kiváltani, és így devizaforintot megtakarítani. A tapasztalatokat tegnap, kedden, Szegeden, a városi wem Kalmár József elnök vezetésével elemezte. Egyebek között a testület megállapította, hogy a gazdálkodó szervek egy része az import nehézségeit közvetlenül nem érzékeli. Az importkiváltást az éves tervek nem tartalmazzák, bár ennek ellenére foglalkoznak az anyagok helyettesítésével, illetve csökkentésével. Például a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet műszaki fejlesztési elképzeléseiben már öt éve szerepel a rotációs kapához felhasznált amerikai motor helyettesítése. Kifejlesztettek egy 4 lóerős, 2 ütemű benzinmotort, amelynek prototípusát elkészítették. A törekvések ellenére azonban kimutatható, hogy az import hazai anyaggal való helyettesítése során elért devizamegtakarítás értéke nem azonos a népgazdasági szintű megtakarítással. A belföldről beszerzett vegyi anyagok vagy bútorszövetek is tartalmaznak külföldi anyagokat, csak a feldolgozottági fokuk alacsonyabb szintű. A vállalatoknál nem állapítható meg, hogy a külföldi alapanyagok hazai feldolgozása során elért magasabb költsége arányban áll-e a külföldről importált részegységével. Az itthon gyártott termékek minőségi paraméterei rendszerint nem érik el a külföldi áruét. A szegedi fémipari szövetkezet által előállított fűnyíróházzal készült kisgép csak belföldön értékesíthető. Az Universal kisszövetkezet a hiányzó freongázt szén-dioxiddal pótolta, ez azonban nem egyenértékű az eredeti anyaggal. A Szegedi Bútoripari Szövetkezet az import lakkot, pácot és ragasztóanyagot megpróbálta belföldivel helyettesíteni, ám az így készült bútorok nem értékesíthetők a tőkés piacon. Kivételt képez az Universal sebészeti fertőtlenítőszere, amely a hivatalos szakvélemények szerint versenyképes az importtal. Ebből a szerből a hazai igény közel 90 százalékát elégíti ki a szövetkezet. Az importkiváltásban való érdekeltség a belföldi felhasználók közötti együttműködésben nem egységes. Mert hiába fejlesztette ki a Szegedi Fémipari Szövetkezet a hazai benzinmotor prototípusát, a sorozatgyártáshoz sem kapacitással, sem műszaki technológiai feltételekkel nem rendelkezik. A motor gyártásához eddig nem talált belföldi partnert, így a kiskerti gépek mennyisége kizárólag az import motorok behozatalától függ. A Szegedi Bútoripari Szövetkezet nem juthat hozzá a jó minőségű belföldi szövethez, mert ha van, akkor a hazai gyártó abban érdekelt, hogy külföldön értékesítse. Ugyanez tapasztalható a bükk fűrészárunál, mert a fagazdaságok az exportban érdekeltek. A kiszállítás érdekeltsége sokkal egyértelműbb, kézzelfoghatóbb, mint az importkiváltás. Egyébként ezt a folyamatot az is megnehezíti, hogy a hazai háttéripar rendkívül gyenge, nem versenyképes, így azok a cégek, amelyek külföldön akarnak eladni, nem tudnak építeni az itthon gyártott alapanyagokra, alkatrészekre. Ha a magyar innováció nem lép előre, akkor gazdaságunk még inkább a perifériára jut. Egyebek között ez is fontos tanulsága ennek a vizsgálatnak. A szegedi neb vizsgálta Szabó István Bukarestben Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével magyar küldöttség utazott Bukarestbe a KGST-tagországok pártjai mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak soros találkozójára. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nicolas Veres, Románia budapesti nagykövete. (MTI) Lengyel miniszterelnökhelyettes Budapesten Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Zbigniew Szalajda, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökhelyettese. A vendéget elkísérte Jerzy Bilip ipari miniszter és szakértők egy csoportja. Kedden a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások, melyeken Marjai József és Zbigniew Szalajda vezetésével a két ország gazdasági — ezen belül elsősorban ipari — együttműködésének egyes, megoldást igénylő kérdéseivel foglalkoztak. A lengyel vendégek programjuk szerint a továbbiakban egyes intézmények és vállalatok működésével ismerkednek. (MTI) Eltérések — hasonlóságok Lódzi mezőgazdászok Csongrád megyében Az utóbbi években tartalmas szakmai kapcsolat alakult ki Csongrád megye és a lengyelországi Lódz megye mezőgazdasági szakemberei között. Tavaly magyar küldöttség járt ott, a résztvevők egyike, Szamosvári Jenő, a Kistelek Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke volt, aki a tegnap, kedden kezdődött négynapos tapasztalatcsere első házigazdájaként, ismerősként köszöntötte a vendégeket, Jan Prusinowskit, a Lódz megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettesét, Mieczyslaw Szewczyket, az egyik Lódz környéki szövetkezet elnökét és Tadeusz Michast, az ottani állami gazdaság vezetőjét. A fogadáson részt vett Kiss Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, aki megyénk mezőgazdaságáról adott összefoglaló értékelést. A beszélgetés során kiderült, mennyire eltérő módon történik a két országban és megyében a mezőgazdasági termelés. Lódz ipari nagyváros, s hozzá csak 100 ezer hektár mezőgazdasági terület tartozik, így elsősorban a lakosság alapvető ellátása az elsődleges. Még így K más országrészekből szerzik ki az élelmiszerek nagy részét. A szövetkezetek sokkal kisebb méretűek a mieinknél, az ottani 23 tesz ki belőlük egy nálunk átlagosat. A magángazdaságok döntő súllyal szerepelnek. Ezért valószínűleg sok újdonságot látnak majd minden egyes közös gazdaságunkban. A vendégek Kisteleken, a nagyüzemi gyümölcsösben néztek szét, a Röszkei Kossuth Téeszben a program szerint az intenzív kukoricaöntözés, az árasztás nélküli rizstermelés jelent látnivalót, a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetben a gyümölcstermesztés mellett a tagi gazdaságok integrációja számíthat érdeklődésre, a téeszszövetségben a szövetkezeti mozgalom helyzetéről informálódhatnak. A Forráskúti Haladás Téeszben a szántóföldi és hajtatott zöldségtermesztést tanulmányozzák, s megtekintik a termálvízzel fűtött baromfitelepet, míg Mihályteleken, az Új Élet Téeszben a paprikatermesztés és -feldolgozás egyes fázisaival ismerkednek. Úgy, ahogy azt a kisteleki elnök elmondta, a lengyelországi út alkalmával látottakból nálunk is valló dyen formában bevettnek tartja a gazdák kétévenkénti továbbképző tanfolyamát. Ebben az intézetben állandó és időszaki kiállítások láthatók a korszerű fajtákról, gépekről és technológiákról, s a háztájiban alkalmazható termelőeszközöket is bemutatják. Emellett az ott nagy súllyal szereplő burgonyatermesztés és sokirányú élelmiszer-ipari feldolgozás műhelytitkaiból is akad jó néhány követésre méltó. Gondolom e mostani tapasztalatcserének is lesznek hasonló Lengyelországban is hasznosítható elemei. T. Sz. I. Rektori konferencia alakult A hazai tudományegyetemek, műszaki, orvosi és agráregyetemek vezetőinek részvételével kedden, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megalakult a rektori konferencia. A testület célja, hogy elősegítse és szorosabbra fűzze az egyetemek közötti együttműködést, fórumot biztosítson a felsőoktatást és az egyes intézményeket érintő időszerű, illetve távlati kérdések megvitatására, s részt vegyen az egyetemekkel kapcsolatos döntések előkészítésében. Állásfoglalásaival, ajánlásaival és kezdeményező javaslataival az állami és pártszervekhez közvetíteni kívánja azokat az igényeket, és érdekeket, amelyek a felsőoktatás sajátos feladataiból, és szükségleteiből adódnak. A rektori konferenciát a tervek szerint félévenként hívják össze, s döntöttek arról is, hogy egy-egy téma megvitatására évente egy alkalommal országos egyetemi fórumot szerveznek. Ezen az érintett egyetemek rektorai, valamint egyetemi tanácsai által választott képviselői: oktatók, kutatók, és hallgatók vesznek részt. Megvitatták és elfogadták továbbá a testület munkatervét, s kijelölték azokat a témákat, amelyek a rektori konferencia, illetve az országos egyetemi fórum első ülésein szerepelnek. Így egyebek között áttekintik majd az egyetemi felvételik korszerűsítésével, az intézmények oktatási, kutatási infrastruktúrájának fejlesztésével kapcsolatos teendőket, valamint az egyetemi autonómia kiszélesítésével, a posztgraduális képzéssel, az oktató és kutató utánpótlással összefüggő kérdéseket. Az alakuló ülésen megválasztották a rektori konferencia elnökét, aki a következő egy esztendőre Fülöp József, az ELTE rektora lett. Importkiváltó gépgyártás A Novátor székesfehérvári kisszövetkezet ötlete alapján a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító gyáregysége a tervezéssel együtt egy év alatt elkészítette az első hazai, a külszíni bányászatban használatos kőzetfúró berendezést. Idáig ezeket a berendezéseket a bányák Ausztriából vásárolták. A gyáregységben most készül a kőzetfúró harmadik változata, amely iránt máris nagy az érdeklődés a szakemberek részéről. A lánctalpakon közlekedő szerkezetet a robbantásos kőzetlazításokhoz szükséges robbantólyukak fúrására használják. A gép nem olyan sokoldalú, mint nyugati társa, de 60 millió helyett csak 3 millió forintba kerül