Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 130. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1988. június 1., szerda SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _________________Ára: 1­80 forint Újabb csúcstárgyalás a Kremlben Egyezmények, szerződések aláírása — Séta a Vörös téren Látogatás a Lomonoszov Egyetemen — Díszvacsora az amerikai nagykövetségen A szovjet—amerikai gaz­dasági együttműködés fej­lesztését sürgette Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára újságírók kérdéseire válaszolva kedden Moszk­vában, azt követően, hogy a Kreml vöröstermében több dokumentumot írtak alá a két ország képviselői. Mihail Gorbacsov elmond­ta: az amerikai elnökkel kedd délelőtt beható eszme­cserét folytattak a kétolda­lú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok állásáról. A szovjet pártfőtitkár kifejtet­te: már régen bebizonyoso­dott, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok gaz­dasági téren független egy­mástól. Ennek ellenére a két országnak a szovjet és az amerikai nép, valamint az egész világ érdekeinek meg­felelően együtt kell működ­nie. A fejlett gazdasági kap­csolatok, következésképpen a nagyobb mérvű gazdasági függőség mintegy előrevetíti a politikai kapcsolatok ala­kulását is — hangsúlyozta Gorbacsov. Az elnökkel folytatott ked­di megbeszélését nagyon tar­talmasnak minősítette a fő­titkár, hozzáfűzve: Reagan egyetértett azzal, hogy a gazdasági együttműködést javítani kell. (Az Egyesült Államok a Szovjetunió tőkés kereske­delmi partnerei között a 7 helyen áll. A két ország áru­csere-forgalma tavaly nem érte el az egymilliárd dol­lárt.) Gorbacsov végezetül elmondta, hogy szovjet ál­lampolgárok leveleit adta át Reagannek. Ezek az írások remélhetőleg érdekesek lesz­nek az elnök számára — je­lentette ki. A kedd délelőtti találkozó után Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan sétát tett a Kreml területén és a Vörös téren. A kimerítő tárgyalást követő kikapcsolódást az amerikai elnök indítványoz­ta, a szovjet főtitkár pedig készségesen vállalta az al­kalmi idegenvezető szere­pét. A séta a Kreml csodála­tos templomainál kezdődött, majd a Kreml nagyórája alatti kapun a két államfér­fi kisétált a Vörös térre, amelyet ebből az alkalomból nem zártak le. Így az elnök­nek lehetősége nyílt arra, hogy közelebbről is ismeret­séget kössön a moszkvaiak­kal, akik melegen üdvözöl­ték őt. Az amerikai államfő és a Vörös téren tartózkodó emberek között kötetlen be­szélgetés alakult ki, amely­nek fő témája a béke megőr­zésének fontossága volt. Reagan annyira belefeled­kezett a moszkvaiakkal foly­tatott eszmecserébe, hogy a szovjet—amerikai kétoldalú (Folytatás a 2. oldalon.) Hogyan lehet a devizaforintot megtakarítani ? Országos vizsgálat része­ként a szegedi népi ellen­őrök azt tanulmányozták, hogy három ipari szövetke­zetben miképp lehet a nem rubelelszámolású importot kiváltani, és így devizaforin­tot megtakarítani. A tapasz­talatokat tegnap, kedden, Szegeden, a városi wem Kal­már József elnök vezetésé­vel elemezte. Egyebek kö­zött a testület megállapítot­ta, hogy a gazdálkodó szer­vek egy része az import ne­hézségeit közvetlenül nem érzékeli. Az importkiváltást az éves tervek nem tartal­mazzák, bár ennek ellenére foglalkoznak az anyagok he­lyettesítésével, illetve csök­kentésével. Például a Szege­di Vas- és Fémipari Szövet­kezet műszaki fejlesztési el­képzeléseiben már öt éve szerepel a rotációs kapá­hoz felhasznált amerikai motor helyettesítése. Kifej­lesztettek egy 4 lóerős, 2 ütemű benzinmotort, amely­nek prototípusát elkészítet­ték. A törekvések ellenére azonban kimutatható, hogy az import hazai anyaggal való helyettesítése során elért devizamegtakarítás ér­téke nem azonos a népgaz­dasági szintű megtakarí­tással. A belföldről beszer­zett vegyi anyagok vagy bú­torszövetek is tartalmaznak külföldi anyagokat, csak a feldolgozottági fokuk ala­csonyabb szintű. A vállala­toknál nem állapítható meg, hogy a külföldi alapanyagok hazai feldolgozása során el­ért magasabb költsége arányban áll-e a külföldről importált részegységével. Az itthon gyártott termékek minőségi paraméterei rend­szerint nem érik el a kül­földi áruét. A szegedi fém­ipari szövetkezet által elő­állított fűnyíróházzal ké­szült kisgép csak belföldön értékesíthető. Az Universal kisszövetkezet a hiányzó freongázt szén-dioxiddal pó­tolta, ez azonban nem egyenértékű az eredeti anyaggal. A Szegedi Bútor­ipari Szövetkezet az import lakkot, pácot és ragasztó­­anyagot megpróbálta bel­földivel helyettesíteni, ám az így készült bútorok nem értékesíthetők a tőkés pia­con. Kivételt képez az Uni­versal sebészeti fertőtlení­tőszere, amely a hivatalos szakvélemények szerint ver­senyképes az importtal. Eb­ből a szerből a hazai igény közel 90 százalékát elégíti ki a szövetkezet. Az importkiváltásban va­ló érdekeltség a belföldi fel­használók közötti együtt­működésben nem egységes. Mert hiába fejlesztette ki a Szegedi Fémipari Szövetke­zet a hazai benzinmotor pro­totípusát, a sorozatgyártás­hoz sem kapacitással, sem műszaki technológiai fel­tételekkel nem rendelkezik. A motor gyártásához eddi­g nem talált belföldi part­nert, így a kiskerti gépek mennyisége kizárólag az import motorok behozata­lától függ. A Szegedi Bú­toripari Szövetkezet nem juthat hozzá a jó minőségű belföldi szövethez, mert ha van, akkor a hazai gyártó abban érdekelt, hogy kül­földön értékesítse. Ugyan­ez tapasztalható a bükk fű­részárunál, mert a fagazda­ságok az exportban érde­keltek. A kiszállítás érde­keltsége sokkal egyértel­műbb, kézzelfoghatóbb, mint az importkiváltás. Egyéb­ként ezt a folyamatot az is megnehezíti, hogy a hazai háttéripar rendkívül gyenge, nem versenyképes, így azok a cégek, amelyek külföldön akarnak eladni, nem tud­nak építeni az itthon gyár­tott alapanyagokra, alkatré­szekre. Ha a magyar in­nováció nem lép előre, ak­kor gazdaságunk még in­kább a perifériára jut. Egyebek között ez is fontos tanulsága ennek a vizsgálat­nak. A szegedi neb vizsgálta Szabó István Bukarestben Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével magyar küldöttség utazott Bukarest­be a KGST-tagországok pártjai mezőgazdasági kér­désekkel foglalkozó köz­ponti bizottsági titkárainak soros találkozójára. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Nicolas Veres, Románia bu­dapesti nagykövete. (MTI) Lengyel miniszterelnök­­helyettes Budapesten Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Zbigniew Szalajda, a Lengyel Nép­­köztársaság miniszterelnök­helyettese. A vendéget elkí­sérte Jerzy Bilip ipari mi­niszter és szakértők egy csoportja. Kedden a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások, melyeken Marjai József és Zbigniew Szalajda vezetésé­vel a két ország gazdasági — ezen belül elsősorban ipari — együttműködésének egyes, megoldást igénylő kérdéseivel foglalkoztak. A lengyel vendégek prog­ramjuk szerint a továbbiak­ban egyes intézmények és vállalatok működésével is­merkednek. (MTI) Eltérések — hasonlóságok Lódzi mezőgazdászok Csongrád megyében Az utóbbi években tartalmas szakmai kapcsolat ala­kult ki Csongrád megye és a lengyelországi Lódz megye mezőgazdasági szakemberei között. Tavaly magyar kül­döttség járt ott, a résztvevők egyike, Szamosvári Jenő, a Kistelek Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke volt, aki a tegnap, kedden kezdődött négynapos tapasztalatcsere első házigazdájaként, ismerősként köszöntötte a vendégeket, Jan Prusinowskit, a Lódz megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettesét, Mieczyslaw Szewczyket, az egyik Lódz környéki szövetkezet elnökét és Tadeusz Michast, az ottani állami gazdaság vezetőjét. A fogadáson részt vett Kiss Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának vezetője, aki megyénk mezőgazdaságáról adott összefoglaló értékelést. A beszélgetés során kide­rült, mennyire eltérő módon történik a két országban és megyében a mezőgazdasági termelés. Lódz ipari nagyvá­ros, s hozzá csak 100 ezer hektár mezőgazdasági terü­let tartozik, így elsősorban a lakosság alapvető ellátása az elsődleges. Még így K más országrészekből szerzik ki az élelmiszerek nagy ré­­szét. A szövetkezetek sokkal kisebb méretűek a mieink­nél, az ottani 23 tesz ki be­lőlük egy nálunk átlagosat. A magángazdaságok döntő súllyal szerepelnek. Ezért valószínűleg sok újdonságot látnak majd minden egyes közös gazdaságunkban. A vendégek Kisteleken, a nagyüzemi gyümölcsösben néztek szét, a Röszkei Kos­suth Téeszben a program szerint az intenzív kukorica­­öntözés, az árasztás nélküli rizstermelés jelent látniva­lót, a Mórahalmi Homokkul­túra Szakszövetkezetben a gyümölcstermesztés mellett a tagi gazdaságok integrá­ciója számíthat érdeklődés­re, a téeszszövetségben a szövetkezeti mozgalom hely­zetéről informálódhatnak. A Forráskúti Haladás Téesz­ben a szántóföldi és hajta­tott zöldségtermesztést ta­nulmányozzák, s megtekin­tik a termálvízzel fűtött baromfitelepet, míg Mihály­­teleken, az Új Élet Téesz­ben a paprikatermesztés és -feldolgozás egyes fázi­saival ismerkednek. Úgy, ahogy azt a kisteleki elnök elmondta, a lengyelor­szági út alkalmával látot­takból nálunk is valló dyen formában bevett­nek tartja a gazdák ké­t­évenkénti továbbképző tan­folyamát. Ebben az intézet­ben állandó és időszaki kiál­lítások láthatók a kor­szerű fajtákról, gépekről és tech­nológiákról, s a háztájiban alkalmazható termelőeszkö­zöket is bemutatják. Emel­lett az ott nagy súllyal sze­replő burgonyatermesztés és sokirányú élelmiszer-ipari feldolgozás műhelytitkaiból is akad jó néhány követésre méltó. Gondolom e mostani tapasztalatcserének is lesz­nek hasonló Lengyelország­ban is hasznosítható elemei. T. Sz. I. Rektori konferencia alakult A hazai tudományegyete­mek, műszaki, orvosi és ag­ráregyetemek vezetőinek részvételével kedden, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen megalakult a rektori konferencia. A testü­let célja, hogy elősegítse és szorosabbra fűzze az egyete­mek közötti együttműködést, fórumot biztosítson a felső­oktatást és az egyes intéz­ményeket érintő időszerű, il­letve távlati kérdések meg­vitatására, s részt vegyen az egyetemekkel kapcsolatos döntések előkészítésében. Állásfoglalásaival, ajánlá­saival és kezdeményező ja­vaslataival az állami és pártszervekhez közvetíteni kívánja azokat az igényeket, és érdekeket, amelyek a fel­sőoktatás sajátos feladatai­ból, és szükségleteiből adód­nak. A rektori konferenciát a tervek szerint félévenként hívják össze, s döntöttek ar­ról is, hogy egy-egy téma megvitatására évente egy alkalommal országos egyete­mi fórumot szerveznek. Ezen az érintett egyetemek rektorai, valamint egyetemi tanácsai által választott képviselői: oktatók, kutatók, és hallgatók vesznek részt. Megvitatták és elfogadták továbbá a testület munka­tervét, s kijelölték azokat a témákat, amelyek a rektori konferencia, illetve az or­szágos egyetemi fórum első ülésein szerepelnek. Így egyebek között áttekintik majd az egyetemi felvételik korszerűsítésével, az intéz­mények oktatási, kutatási infrastruktúrájának fejlesz­tésével kapcsolatos teendő­ket, valamint az egyetemi autonómia kiszélesítésével, a posztgraduális képzéssel, az oktató és kutató utánpót­lással összefüggő kérdése­ket. Az alakuló ülésen meg­választották a rektori konfe­rencia elnökét, aki a kö­vetkező egy esztendőre Fü­­löp József, az ELTE rektora lett. Importkiváltó gépgyártás A Novátor székesfehérvári kisszövetkezet ötlete alapján a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító gyáregysége a ter­vezéssel együtt egy év alatt elkészítette az első hazai, a külszíni bányászatban használatos kőzetfúró berendezést. Idáig ezeket a berendezéseket a bányák Ausztriából vá­sárolták. A gyáregységben most készül a kőzetfúró har­madik változata, amely iránt máris nagy az érdeklődés a szakemberek részéről. A lánctalpakon közlekedő szerkeze­tet a robbantásos kőzetlazításokhoz szükséges robbantólyu­­kak fúrására használják. A gép nem olyan sokoldalú, mint nyugati társa, de 60 millió helyett csak 3 millió forintba kerül

Next